Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-03 / 283. szám

*. 0 KELBT-MAGYARORSZAO 1978. december S Korunk mezőgazdasága Kincsestár a mészburokban Moszkvában óriás frigl- daire-t építenek, amelyben egyszerre 200 millió tojást lehet tárolni. (Újsághír) A tojás gazdag tárháza a különféle táplálóanyagok­nak. Az élettani fontosságú anyagok sokféleségét tekin­tetbe véve legfeljebb a tej vetélkedhet a tojással. Más táplálékainkkal összehason­lítva nagy előnye tárolható­sága: viszonylag hosszú ideig eltartható anélkül, hogy ve­szítene értékes alkotóele­meiből Természetesen nem mind­egy, hogy miként tárolják a tojásokat, miként hosszab­bítják meg frissességük tar­talmát. A hűtéssel, meszes oldattal való konzerválása mellett újabb módszerek is kialakultak. Szovjet kutatók rájöttek arra, ha a tojásokat 8—10 másodpercig 100 C-fo- kos, gyorsan száradó ás­ványolajba merítik, nagy­mértékben nő az eltartható­ságuk. Két-három hónap alatt mindössze 0,9 százalékkal csökken egy-egy tojás súlya, és egy év múltán is csupán 12 százalékos a súlycsökke­nés. Mindez annak köszön­hető, hogy a tojás héjára rá­száradó olajfilm elzárja az apró pórusokat, megakadá­lyozza a tojás egyébként las­sú, de folyamatos kiszáradá­sát. Tojás a futószalagon Megállapították, hogy a szakszerűen megmosott, meg­tisztított tojások hosszabb ideig eltarthatok, mint a mosatlanok. Érthető is, hi­szen a héjon lévő baktériu­mok, ha nem is könnyen, de idővel „bevándorolnak” a to­jás belsejébe. A kutatók sze­rint a fertőtlenítőszeres mo­sást a tojás „megszületésétől” számított 24 órán belül el kell végezni. Hagyni kell, hogy az óidat a tojáson meg­száradjon (ventillátoros ráfu- vatással gyorsítani lehet ezt a folyamatot), majd ezután következhet a már említett ol a jós felületi kezelés. Egyszerű lemosással nem Tojásszaporító géppel osztályozzák a tojásokat egy szovjet baromfiüzemben, amely jelenleg évi 7 millió to­jást hoz forgalomba. 1972-re 20 millió lesz a tojásterme­lése. mindig távolíthatók el a to­jáshéjra tapadt piszokfoltok, ezért gépeket is konstruáltak a feladat kifogástalan elvég­zésére. Az egyik angol gyárt­mányú félautomata tojástisz­tító gép például szárazon, gumiszalagos dörzsöléssel tá­volítja el a tojáshéjra rakó­dott szennyet. Még kissé re­pedt vagy gyenge héjú tojá­sok is épségben átfutnak ezen az 1000 db/óra teljesítmé­nyű gépen. Törés esetén egy érzékelő azonnal külön pá­lyára tereli és eltávolítja a hibás tojást, hogy ne akadá­lyozza a gép folyamatos mun­káját. Héj nélküli tojás Az Egyesült Államokban kis négyszögletes polietilén dobozokban héj nélküli tojá­sokat is forgalomba hoz­nak. Az így „kiszerelt” tojás szállítása gazdaságosabb, mert a négyszögletes doboz­káknak jobb a helykihaszná­lása, mint az egymás mellé sorakoztatott tojásoknak. Az „előre csomagolt” tojást csak akkor kell kivenni a burok­ból (dobozból), ha sütéshez, főzéshez használják, ameny- nyiben lágyan, vagy kemé­nyen akarják megenni, ma­gában a polietilén tasakban megfőzhető. A „kiszerelést” gépek végzik, emberi kéz nem ér a tojáshoz, így az nem szennyeződhet, fertőződ­het. Az efféle csomagolás azért is előnyös, mert a kis­méretű tojásokat (ezek kül­földön sokkal értékteleneb­bek, mint a közepes, vagy nagy tojások) könnyebben tudják értékesíteni. Ezekből kettőt helyeznek el egy-egy tasakban. Az eladó minden­képpen jobban jár, a héj nélküli tojást ugyanis kilóra árusítják. A tojás egészének víztar­talma 70—72 százalék (a sár­gája kevesebb, a fehérje több, kb. 86 százalék vizet tartalmaz). A tojás részleges víztelenítése, porítása kézen­fekvő előnyöket ígérne, hi­szen nem kellene „holt te­herként” szállítani a vizet és a héjat, de a tojáspor mind­eddig nem tudott számotte­vő népszerűségre szert tenni sehol a világon. A törött, re­pedt, méreten aluli, forma­hibás tojásokat azért termé­szetesen feldolgozzák porrá, s mérsékeltebb áron a cuk­rász- és sütőipar rendelkezé­sére bocsátják. Tojáshéjmérés — izotóppal A nagyüzemileg kezelt to­jásoknak kb. 3 százaléka tö­rik el kezelés és szállítás közben (ez egyedül az Egye­sült Államokban évi 25 mil­lió dolláros kárt eredmé­nyez). A csomagolásnak gé­pekkel való végzése jelentő­sen meggyorsítja ugyan az áru kezelését, de szaporítja is a törések számát. A kárt úgy lehetne csökkenteni, ha különválasztanák a vékony és a vastag héjú tojásokat, s az előbbieket a helyi keres­kedelemben értékesítenék, és csak az utóbbiakat szállíta­nák nagy távolságra. Az egyik amerikai magfizikai la- bOTgtóriuTO kutatói most egy­szerű, gyors és roncsolás- mehtes módszert dolgoztak ki a tojáshéj vastagságának mé­résére. A tojást radioaktív ródium-ruténium sugárfor­rás elé helyezik, majd meg­mérik a visszaverődő béta- részecskék számát, ami — a műszer megfelelően kiala­kított skáláján — pontosan jelzi a héj vastagságát. A művelet automatizálva, fo­lyamatosan végezhető el, a sugárhatás semmiféle későb­bi káros hatással nincs a to­jások elfogyasztotta. Az elmondottak érzékelte­tik, hogy mennyiféle gond van még egy ilyen „természetes konzervdobozban” rendelke­zésünkre álló élelmiszerrel is. A műanyag ládáké a jövő (ELHANGZOTT A MŰANYAG A MEZŐGA ZDASÄGBAN CÍMMEL TARTOTT NYÍREGYHÁZI ANKÉTON) A gyümölcstermesztés mennyiségi és minőségi fej­lesztése során az egyik meg­oldásra váró lényeges kérdés a göngyölegei látás. Különö­sen a téli alma termesztésé­nek hatalmas ütemű növeke­dése veti fel e gondunk mi­előbbi, megnyugtató rende­zését. 1975-re 90—100 ezer vagon almaárunak a göngyölegigé- nvét kell megoldanunk. Ha az ellátottság a kisebb érték­nél 20 százalékos, akkor 9 millió, ha teljes, akkor 45 millió 20 kilogrammos al­másládára lesz szükség. Az import faanyagú ládák helyett hazánkban is várható­an a műanyag göngyölegek terjednek el a papírból ké­szültek mellett, amelyek csak szállító göngyölegekként használhatók. A műanyag göngyölegek al­kalmazása a gyümölcster­mesztésben egyre jobban ter­jed világszerte. A nagy gyü­mölcstermesztő országokban mind szélesebb körben al­kalmazzák ezt, a műanyag viszonylag magas ára ellenére is. Franciaországban meg­kezdték a műanyagból készült nagy tartályládák és rakodó­lapok gyártását is. Jugoszlá­via a helyi igényeik kielégí­tése mellett már exportál is műanyag ládákat. A Szovjet­unióban megkezdődött a mű­anyag göngyölegek üzemi be­vezetése. Az NDK-ban az idén a műanyaggal 50 száza­lékos fameg'takarítást kíván­nak elérni. Minek köszönhetik nagy ütemű előretörésüket a mű­anyag göngyölegek? Erre a kertészeti egyetem gyümölcstermesztési tanszé­kén végzett összehasonlító kí­sérletünk adja meg a választ. Ennek során az olasz gyárt­mányú, ALBA márkájú al­maládával végeztünk kísér­leteket, amelyhez kontroll­ként használtuk a hazai szabvány méretű GEV-ládá- kat. Vizsgálataink során meg­győződhettünk. hogy az'olasz cég által megadott leírás va­lós. A műanyag láda tetszetős. Igen könnyű — 2 kilogramm. A göngyöleg' és a gyümölcs aránya 1:9, ami a GEV-láda esetében 1:3,2. A műanyag lá­da tárasúlya állandó. A kár­okozók nem támadják meg. A nedvességet nem szívja fel. Jól mosható, sterilizálha­tó. A hőmérsékleti változá­sokra —50 Celsius-foktói a sterilizálási hőfokig nem reagál. Rugalmas, törhetet­len, balesetmentes. Nagy te­herbírású. jól tűri a dinami­kus igénybevételt. A gyártási méretek pontosan betartha­tók, ami könnyíti az egység­rakomány képzését és annak stabilitását javítja Kiképzése sima, kíméli a gyümölcsöl. Kéz; és gépi rakodás** egy­aránt alkalmas. Befogadóké­pessége jonatánból 17 kilo­gramm. így a bruttó súlya 19 kilogramm, szemben a fa­láda 27—32 kilogrammjával. Több stabilitása miatt a hű­tőtárolókban magasabb hal­mazok képezhetők. Könnyen raktározható. A műanyag ládából a rako- lólaora hat ládasor helyez­hető. ígv esv rakat magassá­ga két méter. A hűtőtárolók­ban 3—4 rakat helyezhető egymás fölé. a tároló magas­ságától függően. 4 rakatma­gasság esetén 1,632 kg m’ nettó terhelés érhető el, szem­ben a GEV-faládákkal, me­lyebből csak 3 naíkat helyez­hető biztonságosan egymás fölé és a nettó terhelés 1,265 kg/ím*. A műanyag ládával tárolás kísérletet végeztünk normál hűtött gyümölcstárolóban 2,8 Celsius-foik átlagos hőmér­sékleten, illetve 80 százalékos relatív páratartalom mellett. A gyümölcsöt 1969 szeptem­ber 25-éh tároltuk be és a tá­rolás 1970 március 25-ig tar­tott. A kísérlethez tízéves EM tv. alanyú termőkaros orsón termett jonatán és golden delicious almafajtákat használtunk. A romlás a két fajta ese­tében 2,1. illetve 0,3 százalék volt a műanyag ládában, szem­ben a GEV-faláda 16,3, illet­ve 4.4 százalékos romlásáváh A foltosodás a műanyag ládá­ban 16,2. illetve 0.0 százalék, a faládában pedig 19,8, illet­ve 3,2 százalék. Ezek az ada­tok világosan mutatják a mű­anyag láda előnyeit (Kivéve a jonatán foltosodását, ez vi­szont nem göngyiWev*4”,dés.> A biztató kísérletek és az -mlitet.t előnvök mellet' sem problémamentes a műanyag ládák üzemi bevezetése. En­nek oka a műanyag ládák vi­Gyümölcstárolás — gáztérben A teljesen kifejlődött gyü­mölcsben az építő jellegű anyagcsere-folyamatok he­lyett fokozatosan túlsúlyba kerülnek a lebontó folyama­tok. Enneik legbiztosabb je­le, hogy fokozódik a gyü­mölcs légzése. A fokozott légzés ugyan csak a felsza­baduló széndioxid mennyisé­gének mérésével mutatható ki, de az eredménye, a gyü­mölcs beérése szabad szem­mel is megfigyelhető. A be­érett gyümölcsöt rövid időn belül el kell fogyasztani, mert különben megromlik. Tárolásra tehát még a bomlá­si folyamatok, a légzés fel- gyorsulása előtt le kell szü­retelni a gyümölcsöt, ás tá­rolóba kell vinni, hogy csak a tárolás alatt következzék be lassan a légzéssel együtt járó érés. A megfelelő idő­ben tárolóba került gyümölcs viszont annál hosszabb ideig tárolható, minél jobban sike­rül lelassítani a légzését. A széndioxid légzésgátló hatása közismert. Megfigyel­ték, hogy ha a tárolt gyümöl­csöt körülvevő légtér termé­szetes 0,03 százalékos széndi­oxidtartalmát 5—8 százalékra növelik, és ugyanakkor olyan hűtést is alkalmaznak, hogy 4 Celsius-fok körül legyen a léghőmérséklet, nagymérték­ben lelassul a gyümölcs lég­zése. Hasonló légzésigátló ha­tású a nitrogéngáz is, de kö­zel 80 százalékos telítettség­ben kell jelen lennie. Ezeken kívül különböző gázkeveré- kekikel is lassítható a gyü­mölcslégzés. LÉGMENTESEN ZÄRT RAKTÄRAK Ezért szinte forradalmasí­totta a gyümölcstárolást és egyre nagyabb jelentőségű lett az irányított légtérben való tárolás, a gáztárolás. A gyümölcs légzését a tárolás? alatt a tároló légterében lé­vő széndioxid vagy a légtér egyéb gázösszetevőjének nö­velésével és az oxigéntarta­lom csökkentésével gátolják. Ez hűtéssel kiegészítve je­lentősen meghosszabbítja a tárolás idejét és csökkenti a veszteséget, a hagyományos tárolási eljárásokénál. Ehhez azonban különleges gáztárolók kellenek, amelyek légmentesen zárhatók, és a tárolás ideje alatt emberek nem járhatnak ki-be a táro­lótermekbe. A gáztárolóknál a szükséges széndioxid« zi in­tet eleinte mesterségesen, lágviszonylatban is magas árában rejlik, bár ez az ár fokozatosam csökken. A műanyag láda világpiaci ára 1,2 dollár, ami — 60 fo­rintos dollárt számítva — ná­lunk 72 forint. Az import alapanyag és az import szer­számgépek magas ára elle­nére is reméljük, hogy ha­zánkban elfogadható áron kezdik meg a .műanyag ládák gyártását és forgalmazását, — s ehhez figyelembe vettük a várható ájlami támogatást is. Érdemes azonban számolni még így is. A GEV-faláda ára 40 forint, élettartama öt év, s átlagos évenkénti javí­tási költsége 3 fariint. így öt évre 55 forint, a költsége. A műanyag láda élettartama tíz év, fenntartási költséget pe­dig nem igényel. A faláda tea tíz évre számítva 110 forint. E számadatok, valamin* a kedvező tárolási kísérlete*' továbbá a hűtőtárolók jobb kihasználásának lehetősége' azt mutatják, hogy a faládák hoz viszonyítva hazánkban'is előre fognak törni a mű­anyagból készült ládák és más göngyölegek. Dr. Gyűrő Ferenc tanszékvezető egy. docens nyomásáUó palackokba pméc seit szénsavgáz adagolásával érték el, de korszerűbb, ha a gyümölcs légzése során fel­szabaduló széndioxidot hasz­nosítják erre a célra. A fris­sen tárolóba került gyümölcs kezdetben rohamosan léleg­zik (gyors a lebontási, vagyis az érési folyamata), tenat sok széndioxid szaba­dul fel. és ennek következté­ben egyre lassúbb lesz az érési folyama i. Amikor a széndioxid tar talom eléri a tárolt gyümölcs jellegétől függően az 5—8 százalékot, működésbe lép egy légszűrő berendezés, amely a Kívánt szint feletti széndioxidot lúggal vagy egyéb anyaggal leköti. Ez azért szükséges, mert a légzés, ha a magas széndioxidUrtalom imatt már csak lassan is, de állan­dóan tovább tart. tehát a széndioxid is egyre szapo­rodna, ami a tárolt gyümölcs­ben már kellemetlen válto­zásokat, elsősorban ízromlást idézne elő. TÁROLÁS MŰANYAGBAN Gáztárolás valósul meg a műanyagokban való tárolás különböző módjainál is. A gyümölcsöt a részben gázát- erasztő vékony polietilén, vagy más hasonló gázát­eresztő képességű műanyag fóliákba csomagolják. Ezek­ben a gyümölcs a légzése so­rán felhasználja az oxigén egy részét, és ugyanakkor széndioxidot termel, ami le­lassítja a további légzést. A műanyag fóliák a párologta­tást is gátolják, tehát a gyü­mölcs vízvesztesége sem lesi jelentős. A rothadási veszély is leküzdhető a gyümölcs tá­rolás előtti fertőtlenítő le­mosásával, amit sziklcaszta* és a kívánatos alacsony — 0—plusz 4 fokra való — te. hűtés kövek A gyümölcs így a költséges gáztárolók he- '"Jyétt egyszerűbb tárolóépüle­tekben is eredményesen tárolható, ha nem is tart­ható el olyan hosszú ideit mint a gáztárolókban. A műanyag fóliás tároló- csomagolás a tapasztalatok szerint nem Lehet légmentes, hanem lehetővé kell tennie a szabad légtérrel való kielégí­tő légcserét. Éppen ez hiány­zott a műanyag fóliákban va­ló tárolás kezdeti módsze­reinél, amikor még viszony­lag vastag falú műanyag ta­szkokat vagy zsákokat hasz­náltak fel és ezeket légmen­tesen le is zárták hegesztés­sel. miután megtöltötték gyü­mölccsel. Igv hiába próbálták tárolni különböző körülmé­nyek között, még tavaik, víz­tárolók, folyók vizében, a fagyhatár alá lesüllyesztve is, mert a légmentes zárás mi­att túl sok légzési termék, többek között széndioxid halmozódott fel, ami káros elváltozást akozott a gyü­mölcsön. ALMA. KÖRTE — MÁJUSBAN Tároláshoz a 0,03—0,05 mm vastagságú műanyag fóliák használhatók fei, legegysze­rűbben úgy, hogy a tároló­edényeket (rekeszeket ládá­kat) ki bél élik fóliái weL, majd berakjálc a gyümölcsöt és a gyümölcsök felett össze­hajtják a fóliát. Még bizto­sabb a zavartalan légcsere, ha a fólia burkolaton ablak­szerű nyílást vágunk ki. és erre szilikongumi darabot ra­gasztanak. Ennek az anyag­nak ugyanis olyan a gázát­eresztő képessége, hogy meg­közelítőleg 5 százalék szén­dioxid. 2 százalék oxigén és 79 százalék nitrogén szintet tart. és ha például emelke­dik a gyümölcs légzése mi­att a széndioxid mennyisége, az kiáramlik rajta, nem hal­mozódik fel a fóliaburkolat alatt. Újabban már nálunk is gyártanak szilikongumi-abla_ kos tároló műanyag palásto­kat, amelyek alatt, a mére­tüktől függően 500—1400 kg, rekeszekben lévő gyümölcs tárolható. Az így tárolt téli alma és körte még május­ban is kemény és a raktári betegségek '« Vm^bé káro­sítják. tv. U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents