Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-03 / 283. szám

1970. december 8. KWLCT-MAfSYAROItSZAO I. (AM A panaszok okai és a megelőzésük A szocialista demokratáz- tnus kiszélesítésének és meg­szilárdításának a folyamata mindjobban megköveteli az állampolgári panaszokkal va­ló törődést: azok gyors és törvényes elintézését. Fejlő­désünk jelenlegi szintjén ez nemcsak követelményként fogalmazható meg, hanem gondoskodni is kell arról, hogy mindenhol — ahol az állampolgárok ügyeit, pana­szait intézik — a panaszok jelzéseit folyamatosan figye­lemmel kísérjék és a ta­pasztalatokat rendszeresen értékeljék, majd azokat hasz­nosítsák. A panaszok okai ugyanis figyelmeztetnek a megelőzé­sük érdekében teendő fel­adatokra, azok elintézésének mikéntje viszont — társa­dalmi és politikai kihatásuk révén — befolyásolja az ál­lamunk és polgáraink kap­csolatát. Ilyen elemző mun­ka nélkül az ügyintézés szín­vonalát aligha lehet bármely munkaterületen számotte­vően emelni. Ugyancsak nem várható el megfelelően ered­ményes intézkedés a panaszok forrásainak a megszünteté­sére vagy hatásuk csökken­tésére sem. A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága mellett mű­ködő Alkotmányjogi Társa­dalmi Bizottságunk a közel­múltban összegezte az állam- polgári panaszok intézésének figyelemmel kísérése során szerzett tapasztalatokat. Cél­szerűnek látszik, hogy azösz- szegyűjtött tapasztalatokat az okok összefüggésében rendszerezzük, mert ebből szeretnénk kibontani és rá­terelni a figyelmet a felada­tokra. Sok panaszt nyújtanak be a dolgozók tájékozatlanság­ból, tudatlanságból. Ennek oka szerintünk fő­leg az, hogy az állampolgá­rok széles rétege nem ismeri megfelelően még azokat a jogszabályokat sem, amelyek jogaikra és kötelezettségeikre vonatkoznak. Ezért sok a puszta tanácskérés, a vélt sé­relemből vagy félreértésből származó panasz. Sokszor a panaszokból nem lehet kihámozni a lényeget: mit sérelmeznek. Gyakran nem jelölik meg a panaszle­vélben, hogy milyen szerv, milyen számú határozatát, vagy kinek az intézkedését sérelmezik. Sok panaszt nyújtanak be idő előtt, vagyis, amikor a másodfokú szerv még nem bírálta felül a sérelmezett el­ső fokú határozatot. A folya- maiban levő ügyekben be­nyújtott panaszokat ugyanis — a hatályos rendelkezések szerint, az iratokhoz kell csa- tolni, hogy módja legyen a döntést hozó szervnek az ab­ban foglaltakra is figyelem­mel lenni. Amennyiben tehát az ügy érdemére vonatkozik a bejelentés (pl. nem hall­gatták meg a kért tanúkat), úgy a leghelyesebb, ha elő­ször a törvényes utat és jog­orvoslati lehetőséget merítik ki. Vagyis a fellebbezések in­dokolásában fejtik ki a sé­relmeket. Ugyancsak tapasztalható, hogy a panaszosok sokszor tájékozatlanságból nem tud­ják, hogy hol panaszkodja­nak. Emiatt gyakran nem a panaszolt intézkedést vagy döntést hozó felettes szervé­hez címzik a levelüket, pedig annak kivizsgálására, a sé­relmek orvoslására többnyi­re ők a legilletékesebbek. Ha a panaszokat ilyen irányba tereljük, akkor a pa­naszosok általában gyorsab­ban kaphatnak orvoslást ba­jaikra és egyben a „felette­sek” felelőssége is növekszik. Természetesen nem lehet megakadályozni senkit ab­ban, hogy panaszával oda forduljon ahová a bizalma sugallja. Az sem véletlen, hogy egyes szervekhez elő­szeretettel fordulnak a dol­gozók. Nem lehet azonban di­vatosnak elfogadni azt a je­lenséget. hogy egyszerre több helyre másolattal küldjék el ugyanazt a panaszbeadványt. Emögött többek között nagy­fokú bizalmatlanság is rej­lik, de hátráltatja a megke­resett szervek munkáját. Egyszerre többen foglalkoz­nak ugyanazzal a panasszal, KOMMENTÁR Alkoholellátásból: kitűnő A példa itt sem egyedülálló: a jó szándék megvan, csak éppen az eredmény marad el. Az alkoholról van szó, amelynek fogyasztása ellen mindenki síkraszáll. A megvalósításról nézzünk égy egyszerű példát helyből, Nyíregyházáról. _ Vegyük mondjuk az állomástól a Széchenyi utcáig terjedő Pe­tőfi utcát. Azért ezt, mert itt a legnagyobb a forgalom: bi/.ios, nogy nem száll buszra, nki az építőkhöz megy. aki a konzervgyárban, vagy ép- p, a a dohánygyárban dolgo­zik. Szeszes italt vehet — ter­mészetesen töményét — a restipótló pavilonban, ott van maga az étterem, aztán a hordóborozó (amelynek a pálinkaforgalma lehet na­gyobb), két kis pavilon a Petőfi utcán, (amely az élel­miszer kiskaré, de „profilja” szintén alkohol), a bisztró, r . mbá két élelmiszerüket (amelyek nyáridőben dél­után inkább talponálló sörö­zők). K ét-háromszáz méter, s nyolc helyen ihat a dolgozó. Szóval, nem állunk rosszul „üzlethálózatban”. De most nézzük a nyitva«, last. A pa­vilonok — nem a reggeli tej- fo'galom miatt — hajnali nedvkor, ötkor nyitnak. Az élelmiszerboltok fél nyolc­kor. vagy még később. Aztán a választék. Pálinka: b ~k. vegyes, szilva, kis­üsti, kommersz; konyak (im­port és hazai, minőségi és kommersz), rum (egy vagy kétféle). Palackozás: fédde- cis. egydecis, kéldeés, fél­literes, hogy a közbülső mé­reteket ne is említsük. Nincs az a kényes • amit ki ne elégítenének nyomban. El­lenben már jó, ha av. él -Imi- szer-pavilonban van friss kenyér és péksütemény, to­vábbá tej, esetleg valamilyen szalámi. Persze, miért bíráljuk, ha egyszer valamilyen áruból el­jutottunk a majdnem tökéle­tes ellátáshoz? Azért, mert ak eredetileg más céllal nyi­tott élelmiszer-pavilonok: hét­köznap reggel maszek talpon­állóit. Aki pedig netalán friss élelmiszert afatr vásárolni kora reggel, álljon be az ita­lozók közé, s tizenöt-húsz fél­deci pálinka után végre kér­heti a fél liter tejet, s kenye­ret A további taglalás helyett inkább egy kérdést. Aliért viszik a dolgozni induló mun­kásoknak helybe a rövid italt? (A Széchenyi utca ás a Petőfi utca kereszteződésétől indulnák, vagy oda érkeznek többek között az építőipari vállalat munkásait szállító autóbuszok.) Miért segítik azt. hogy munkakezdés előtt minél többen felhörpintsék r. íéldecis , lói ekimelegí tői ” hogy élelmiszer-pavilonok á* Változzanak italméréssé? És végül a nyitvatartásról. Beszélünk, érvelünk az alko­hol elleni „hatékony” küzde­lemről. De elsőként nyitnak a kocsmák, az i teli pavilonok. Nyilván nem a munkából ha­zatérők isznak itt meg egy-egv féldecit, vagy üveg sört a ne­héz műszak után. Hanem ép­pen fordítva: ezeken a he­lyeken a munkát alapozzák meg rövid itallal. Érdemes volna megnézni és elgondol­kozni : mennyi vei több ital­mérés nyit ki a városban az üzemek munkakezdése előtt inint áltól friss élelmiszert, tejet, péksüteményt lehet vá­sárolni. Mer! más beszélni az alko­hol elleni küzdelemről, és más intézkedni. Marty Sándor ez pedig sok időt elvon a jo­gos, a többi panasz elől. A panaszokat gyakran ki­váltják a nem szakszerű döntések és igazságtalannak érzett intézkedések. Az ügyintézési színvonal alacsony voltát mutatja, ha a másodfokú szervek jelen­tős mértékben megváltoztat­ják, vagy hatályon kívül he­lyezi!: az első fokú döntése­ket. Az első fokú ügyintézés­ről: még gyakori hibája, hogy a döntés alapjául szol­gáló tényállást nem állapít­ják meg kellő körültekin­téssel, az ügyek jelentős ré­szében megalapozatlanok. A valóság feltárására sokkal több gondot kell fordítani az ügyintézés során. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a tényeket sokoldalúan felderí­tik és valamennyit mérlege­lési körükbe vonják. Lénye­ges, hogy erről a mérlegelő tevékenységről számot is ad­janak a határozatok indokolá­sában, mert ennek hiányában a döntések nem váltanak ki kellő meggyőző hatást. Az ügyintézés során többet kell törődni azzal, hogy jobban megmagyarázzák az érintett feleknek a döntések igazsá­gosságát Ennek érdekében is több figyelmet érdemes for­dítani az ügyintézés hangne­mére, a felekkel való bánás­módra, vagyis általában az ügyintézés légkörére. A jogos Igény tehát ezzel kapcsolatosan úgy foglalható öss^e, hogy a” ügyintézők szaktudását, hozzáértését és az ügyintézés útját. annak légkörét minden területen ja­vítsuk. így a hatáskörök le­adásakor is elvárható — pú. a közös községi tanácsok és nagyközségek létrehozásánál is — hogy legalább olyan színvonalon intézzék a lakos­ság ügyeit, mint korábban. Annak emelését pedig csak akkor lehet biztosítani, ha már a hatáskörök leadása előtt az ügyintézők képzésé­re nagy gondot fordítanak, S azt követően is. A panaszok során tapasz­talható, hogy . az Állampolgá­rok eléggé jelentős körben elfogultak saját ügyeikben. Egyes panaszok már túl­nőnek a menthető elfogult­ság keretein. S már sértő, vagy rágalmazó kijelentése­ket, gyanúsítgatásokat tartal­maznak. A rosszindulatú pa­naszosokkal szemben indokolt esetben szükségesnek tartjuk a felelősségre vonást, mert igen sok keserűséget okoz­nak, amíg kiderül az igazság. Bizonyos panaszokat tár­gyi okok is kiváltják vagy elősegítik. Ilyenek például az egyes jogszabályok, rendelke­zések, utasítások, intézkedé­sek hiányosságai, homályai. Ezek negatív hatása nem az állampolgároknál, hanem az ügyintézőknél mutatkozik meg, amikor a jogszabályo­kat, rendelkezéseket tévesen alkalmazzák. Ilyen útvesztőt okoz a bürokrácia is, ame­lyet a lélektelen ügyintézés melegágyának lehet tekinte­ni. Éppen ezért több figyel­met szükséges fordítani ezek hatásának elhárítására is. Ugyanis ezúttal is az okok előzik meg a következményt: a panaszokat, amelyek egy­ben jelzik a teendőket is. Or. Kovács Pál. a megyei bíróság elnök- helyettese Ezek Az autóbusz pillanatok alatt zsúfolásig megtelt. Az utasok egymást íölcdösve tör­tek maguknak utat az ülések felé. A legfürgébb egy 10 év. körüli kisfiú volt, aki kígyó - ügyességgel átfurakodott a tömegen és leült az egyik üres helyre. Kaján mosoly­gással az arcán figyelte a felnőttek méregtől céklavö­rös arcát, tülekedését, ami kor a tömegből egyszerre csak lecsapott rá egy tagba­szakadt. középkorú férfi: T- Talán átadnád a helye det. fiacskám!? Nézze meg az ember a szemtelenjéti Minél fiatalabb annál szem­telenebbI „Megfúrják46 az utat a Barátság li. Az út mellett sokan meg­állnak. Nézik a hosszan ki­vájd gödörben pöfögő masi­nát. Szemből egy lánctalpas traktor húzza a szerkezetet, oldalról egy lánctalpas daru tartja az egészeit a levegő­ben. A szerkezet egy hosszú csőre van szerelve, annak a Me már az út alatt van. Rögtönzött bemutató Fúrják az utat. Három mé­terrel alatta vezetik át a csö­vet, amely a Barátság II. kő­olajvezetéket jelenti. Ötletes, gazdaságos megoldás, hogy a vezeték több száz kilométeres útján sehol sem bontják fél az utakat, a vasúti pályates­teket, hanem helyette átfúr­ják, s a kívánt mélységbe helyezik a csöveket. Ráadásul nem is tart sokáig. Két-há- mm nap alatt végeznek egy úttal, aztán mennek tovább. Most hagyták el a Nyíregy­ház?.—Tokaj közötti utat és vasútat — Már 31 éve csinálom, van egy kis gyakorlatom — beszél a m unka vezető, Ke­szeg József. Rögtönzött bemutatót is tart a munkából. Nem beszél — a gépek zúgásától úgysem hallani — hanem integet Az egyik lánctalpas dózer meg­indul, közeledik felénk. Egy intés — a mellettünk lévő akácfától egy centiméterre megáll. Másik intés — lassan megnyomja egy kicsit a de­rék vastagságú akácot. Ropog, hajladozik a nagy fa. Ám a következő intésre a dózer hátrább megy, a fának pilla­natnyilag megkegyelmeztek. — így döntjük id, géppel, a vezeték útjában álló fákat — magyarázza Keszeg József. — Másképp lassan halad­nánk. 0 Újévre a Tiszáig A műtárgyas csoport — ahogy a 24 tagú, fúrás mun­kacsapatot hívják — még az idén eljut a Tiszáig. Tisza- szenitonártontól — ahol ta­vasszal kezdte!: — Polgárig, ahol az idén végezni szeret­nének. — Ha azt a címet adja, hogy ismerd meg hazádat, ak­kor is igaza van — mondja az egyik dózeros, C. Tóth Antal Az útfúrók, a kőolajvezeték vállalat szakemberei sok he­lyen megfordultak már az országban, ahol gáz-, vagy kőolajvezetéket fektettek. Van közöttük Zalába való ember, mint a nagybakónak! Zlato- rics Károly, akinek a beosz­tása hegesztő és útfúró, de akad a szomszédos Hajdúság­ból is közöttük, hiszen az egyik darus, Péntek Sándor Hajdúnánásra való. — Szabolcs megye? Még a kisiskoláiban tanultuk, hogy van ilyen — mondja Zlata- rics Károly — aztán ide is eljutattam. Márpedig itt is ugyanúgy keli dolgozni, mint másutt. — A számításunkat meg­találtuk — kapcsolódik a be­szélgetésbe C. Tóth Antal. 72-re Százhafoni' halfán Vándorélet az útfúróké. Kisvárdán van a főhadiszál­lásuk, kényelmesen berende­zett négyágyas lakókocsik­ban laknak, s onnan szállít­ják őket teherautóval a mindig változó munkahelyre. A műszakbeosztásuk pedig — a másutt szokásoshoz képest — egészen különleges. De- kádrendszerben tíz napot dolgoznak egyfolytában, hogy utána négy szabadnapjuk le­gyen. Az idén Szabolcs megye tá­jaival ismerkednek az útfú­rók. Egy másik munkacsapat — valahol TiEzaszemtmártan- nál — már a munka másik feléhez, a csövek lefektetésé­hez kezdett hozzá. Haladnak a kijelölt vonal mentén — as utaknál már csak hegeszteni kell az előre elhelyezett csö­veket hogy 1972 nyarára eljusson a finomítóba, Száz­halombattára a szovjet olaj. Hányt) Megjelent a Szabolcs-Szatmári Szemle legújabb száma Változatos tartalommal je­lent meg a Szabolcs-Szatmári Szemle ez évi utolsó száma. Húszéves tanácsaink címmel Fekszi István méltatta a megnövekedett felelősséggel és jogkörrel munkálkodó ta­nácsok tevékenységét. A fo­lyóirat Népművelés rovata az október 8-án és 9-én Nyír­egyházán rendezett vidéki fo­lyóiratszerkesztők és munka, társak találkozóján elhang­zott referátumokat közli. A Művészet rovatban Dienes István az 1931—1934-ben Sóstón létesített művésztelep­ről, Koroknay Gyula az 1970- es sóstói nemzetközi művész, telep munkásságáról számol be. A Tanulmányok, cikkek rovatban a nyíregyháza szük­ségbélyegekről és levelezőla­pokról Sugár István írása a felszabadulás után városunk­ban elsőnek kiadott korabeli A fiú megszeppenve felállt és igyekezett minél inesz- szebbre sodródni a dühös férfi elől, aki egyre kiabak: — Hiába, ezek a mai fiata_ tok! — állapította meg kese­rűen. — Bezzeg, amikor én ilyen fiatal voltam, úgy ug­rottam. mint a szöcske, ha láttam, hogy mellettem az idősebbek állnak! Az utasok egyetértő arccal néztek rá. Lassan helyrerá­zódott mindenki és a busz fújtatva elindult. Az egyik megállónál idős töpörödött asszony szállt fel. Mindkét kezében teletömött szatyrokat cipelt. Reszkető fejét körbeforgatta, hogy ho­bélyegek és levelezőlapok reprodukcióját is tartalmaz.- ! za. A Tájak, népek, betegsé- j gok című tanulmány, szer- I zője Kádár László, a beteg­ségek földrajzáról, illetve az orvosföldrajz eredményeiről ad képet. Az Irodalom fej­léc alatt Garat Gábor Váci Mihályról szóló versét köz­ük, melyet az október 29-i Váci-emléknapra küldött a költő. Olvashatunk egy rövid megemlékezést a 85 éves Lu- by Margitról, a szatmári nép első eredményes néprajzku­tatójáról, s egy Ungváron nemrég megjelent munkáról, a magyar—ukrán nyelvi kap­csolatokról. 'A könyv szerzője Lizanec P. M„ a recenziót Mező András irta. Több új könyv méltatása is helyet ka­pott a folyóirat hasábjain, számos képzőművészeti alko­tás színesíti az oldalakat. va ülhet. Mivel sehol nem volt üres hely, belekapaszko_ döfi az egyik ülés karjába és az öregek türelmességével hagyta magát rázatni. lök- dösni. Éles kanyar következett és az öregasszony véletlenül odasodródott szatyrostul, mindenestül a tagbaszakadt férfi mellé, aki az előbb olyan szívesen emlegette fia­talságát, „szöcskeségét”. Most. mintha észre sem vette vol­na a mellette álló öregebbet. Arca az ablak felé, s látszik, hogy még mindig a „mai fiatalok” miatt bosszankodik. N. K. w Rakamaz a világpiacon Ez érben összesen 420 ezer pár nőd csizmát és cipót szállítottak a nyugati orszá­goknak: Hollandiának, Svá jó­nak. Belgiumnak és a Német Szövetségi Köztársaságnak. December hónapban még 40 ezer pár női csizmát gyárta­nak le ugyancsak a nyugati kereskedelem megrendelésé, re. A legújabb megrendelés aa a 60 ezer pár női csizma, amely Lengyelország és NDK piacaira kerül. Az első megrendelésünk Csehszlovákia részére 130 ezer pár női szandál. Ezt a tételt a jövő év első felében kell a ktsz-mék leszállítania. Ezek a cipők kimondottan di­vatáruk, úgynevezett modedl- szandálok. A másik megrendelés a Német Demokratikus Köz­társaság részéről történt 30 ezer pár női szandálra. Len­gyelországból érkezett még megrendelés a jövő évre 4í ezer pár női divaitcipóre. A külkereskedelmi válla­latom keresztül tárgyalnak kanadai cégekkel nőd csizmák szállításár ÓL A kanadai piac 100 ezer pár nyári csizmát igényel a Rakaxnazi Cipész Ktsz-tőL Az elkövetkezendő évben a belkereskedelem részére 1« készítenek női cipőket — el­sősorban női divaiszandálo- kat gyártunk a budapesti boltoknak. Megrendelést kap. tak a Hajdú megyei Kisker Vállalattól is. Ugyancsak női divatszandálakra. Jelen­leg a Szolnok megyei kis­körrel tárgyalnak és az fmsz- ekkel. A földművesszövetke­zetek részéről évente 20 ezer pár nőd cipő megrendelésére számítunk. Elkészültek a ktsz legújabb nöicipőmodelljei is, ame­lyekkel a fővárosi bemutató- termekben reprezentáljuk majd a szabolcsi cipőt. Farkas Fái a mai fiatalok... Épül a Barátság II.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents