Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-22 / 299. szám

xxvn évfolyam m szám ÄRA: 80 FILLÉR 1910. DECEMBER 22, KEDD LAPUNK TARTALMÁBÓL: Megdrágult percek Gyógyítás a Beregben .Jegyzetek a tárgyalóteremből Sportjelentéseink (3. oldal) (4. oldal) (5. oldal) (7. oldal) Évzáró — évnyitó A napokban tárgyalta az országgyűlés a jövő évi költ­ségvetést, vasárnap pedig nyilvánosságra került a jövő évi népgazdasági terv. Mind­kettő a küszöbön álló újesz­tendőnek ■— az új ötéves terv első évének — foglalata. Ha volt alkalom, amikor a tör­vényhozás részletekbe menő eszmecseréjét, alapos elemző munkáját illette dicséret, ezúttal — az év végén min­denütt, mindenkire nehezedő rengeteg tennivaló közepette — a célratörő rövidséget emelhetjük ki, amellyel egyetlen napon megvitatta és törvénnyé emelte a jövő év pénzügyi feladatait. Igaz, a parlamenti bizottságok elő­zőleg igen alapos előkészítő munkát végeztek. Az időköz­ben megjelent 1971. évi terv, természetesen, jóval teljeseb­bé teszi a következő eszten­dőről kibontakozó képet. Mind az országgyűlés szó­nokai, mind az új terv jó ki­indulásként veszik számba a befejezés előtt állő évet, ami — az elszenvedett ter­mészeti csapások után — nem lebecsülendő eredmény. Min­denekelőtt az a fontos, hogy a nemzeti jövedelem idei tisztes ^emelkedését csaknem háromnegyed részben a ter­melékenység növekedése ala­pozta meg; jövőre — nagyobb mértékű népgazdasági gyara­podással számolva — már 90 százalékban építünk erre a forrásra, mint legfontosabb tartalékra. De nem minden téren ala­kult megfelelően a munka hatékonysága: az építőipar például túlnyomórészt lét­számnöveléssel oldotta meg nagyobb feladatait, ami nem kedvező hiszen már igen ke­vés a munkaerő-tartalékunk, annal több az építenivalónk. 1971-ben, megfelelő erőkon­centrálással, számos nagybe­ruházást hozunk tető alá, az alumíniumiparban, a kőolaj, a műanyag- és műtrágya- gyártásban, az építőanyagok termelésében, túlnyomórészt vidéken, s ezek az egész or­szág fejlődésére, de közvetle­nebb környékük életének ala­kulására is nagy hatással lesznek. Uj kiemelkedő léte­sítmény építése csupán né­hány kezdődik, továbbra is elsősorban az építőanyag-ipar­ban Kejőcsabán és Bataszé- ken, hozzáfognak a Borsodi Húskombinát építéséhez és lerakják a Győri Közlekedé­si és Távközlési Műszaki Fő­iskola alapjait. Ám az építő- és építő­anyag-ipar erőteljes fejleszté­sével nem csupán arra törek­szünk, hogy az átlagos ütem­nél gyorsabban haladjunk az építésben, hanem hogy ezt az erős tempót most már legalább felerész­ben a növekvő termelé­kenység alapozza meg. Csakis így szüntethető meg fokozatosan az a feszültség, amely — amint az több kép­viselő hozzászólásából is ki­világlott — nehezíti számos gazdasági ágazat, vállalat előrehaladását. Hogy a kor­mányzat ennek ellenére több mint hetvenezer lakás építését tervezte a követke­ző évben., világosan mutatja, hogy az egyensúlyra törek­vés, a megfontolt ütem a legfontosabbaknak tartott te­rületeken különös erőkifej­tést is lehetővé tesz. Egyébként a jövő évi terv ütemében is, hangsúlyaiban is feltűnő szorosan kapcsolódik az ideihez. Érvényes ez az ipari termelés alakulására, December 29*re összehívtál* a megyei tanácsot Illést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Hétfőn ülést tartott a Sza­bol cs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság előké­szítette a legközelebbi ta­nácsülést. A megyed tanácsot 1970. december 29-én fél 9 órára a megyei tanács nagy­termébe összehívta. A ta­nácsülés napirendién szerepel a megyei tanács 1971—75 évi középtávú pénzügyi tervének, a helyi, városi, nagyközségi, községi tanácsok középtávú pénzügyi tervéhez a költség- vetési szabályozók és kötele­ző előirányzatok meghatáro­zása, valamint a megyei ta­nács 1971 évi költségvetésé­nek, a helyi tanácsok részé­re a hozzájárulás és kötelező előirányzatok megállapítása. A végrehajtó bizottság előter­jesztést tesz egyes községek nagyközséggé nyilvánítására, továbbá a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából ala­pított emlékplakett adomá­nyozására. Az ülésen kerül sor a megyei tanács és a végre­hajtó bizottság 1971. első ne­gyedévi munkatervének, va­lamint a megyei Népi Ellen­őrzési Bizot'ság 1971. első félévi munka tervének jóvá­hagyására. (h. 1.) Részletes terv készül Nyíregyháza oktatási és művelődési hálózatának fejlesztésére Ülést tartott a városi tanács intézményt a tanács és a Ságvárd Termelőszövetkezet közösen tart fenn. E jó mód­szer szélesítése mellett is szükség van azonban a meg­lévő intézmények korszerűsí­tésére, bővítésére, kölöniteím a város új lakónegyedeiben új létesítményekre. A tanács határozatot ho­zott arra, hogy részletes tép vek alapján és az anyagi esz­közöktől függően végezzék az oktatási és közművelődési in­tézmények korszerűsítését, a hálózat fejlesztését A tanácsot tájékoztatták a közrend és. közbiztonság hely­zetéről. Ezután néhány új utcát nevezett el a tanács, majd jóváhagyták a városi tanács és végrehajtó bizott­ság 1971. első negyedévi munkatervét, valamint a Nyíregyházi Járási, és Városi Népi Ellenőrzési Bizottság 1971 első félévi munkatervét. Ezt követően előzetes tá­jékoztató hangzott el a .har­madik ötéves terv végrehaj­tásának főbb mutatóiról, majd bemutatták azt a 20 perces színes dók nmen toumíil- met, amelyet a végrehajtó bi­zottság megbízatása alapján a Rács megyet stúdió készített a megye székhelyéről. A film bemutatja — sok helyen ösz- szehasonlítással — a város új ipari, kulturális, oktatási lé­tesítményeit, közkedvelt ki­ránduló- és szórakozóhelyét, a Sóstót. Megtekintése még azoknak is nagy örömet okoz. akik nagyon jól ismerik a várost, figyelemmel kísérik és részt vesznek fejlesztésében. De még többet mond azok­nak, akiknek csak felületesek az ismereteik Nyíregyházáról. A h Lrnmel megismertetik a táros lakosságát, sőt, gondos­kodnak arról, hogy az ország­ban ’.s minél több hetven mutassák be e gyorsan fej­lődő városról készített szép filmet (hódi) ti albizottságok tOBisfcá^árál tárgyalt a Hazafias Népiront megyei elnöksége Hétfőn délután Nyíregyhá­zán ülést tartott a Hazafias Népfront Saabolcs-Szatmár megyei elnöksége. Az ülésen megvitatták a népfront nő- bizottságok munkájának ta- 'pasztaLatairól és a to­vábbi feladatokról szóló jelentést és jóváhagytál-: az 1971. első félévi munkatervet. A Hazafias Népfront el­nökségei mellett megyénkben 141 községi, 3 városi, 4 kerü­leti és egy megyei nőbizott­ság alakult. A nőbizottságok­ba általában a volt nőtaná­csok tagjait vonták be. A nő- bizottságok zöme nár alaku­láskor féléves munkaprogra­mot készített. Ehhez útmuta­tást a népfronttól kaptak. A megyei nőbizottság megala­kulását és programját az el­nökség már korábbi ülésén megismerte és jóváhagyta. Megkezdték tevékenységűket a városi nöbizottságok is. Több jó kezdeményezés található a községi nőbtzoitságok mun­kájában Kemecsén például a hátrányt« helyzetben élő d* gánytanulók beiskolázása érdekében társadalmi útoa mintegy 7000 forintot bizto­sítottak a napközi otthoni dí_ jak térítésére. A nőbizottságok megala­kulásának tapasztalatait a Hazafias Népfront Országot Tanácsa is összegezte. Meg­állapította, hogy a népfront- bizottságok felelősséggel végzik a határozatból rájuk hái-uló feladatokat. Szükséges azonban, hogy az elnökségek továbbra is figyelemmel kísérjék és számon kér­jék területükön a határo­zat végrehajtását. A megyei elnökség azzal is segíteni szándékozik a járási és köz­ségi nőbizot:Ságok munkáját, hogy felhívja figyelmüket a legfontosabb Vadatokra. A januárban sorra kerülő há­romnapos népfrontvezet ík tanácskozásának együk nat>- jára a nőbizottságok elnökeit is meghívják majd, hogy tá­jékoztassák őket a soron kö­vetkező feladatókról. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Hétfőn ülést tartott a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági 'Szövetség Központi Bizottsá­ga A tanácskozáson — ame­lyen részt vett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára és Égető La­jos, az MSZMP Központi Bi­zottságának helyettes osztály- vezetője — megvonták az ifjúsági szövetség idei tevé­kenységének mérlegét, s meg­határozták a jövő esztendő fő tennivalóit. Dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára vitaindító előadásában egyebek között hangsúlyozta: évfordulókban bővelkedő, politikai, gazdasá­gi és kulturális események­ben gazdag esztendő volt Ünnepélyes eskütétel a nyírbátori határőrségnél A díszjel hangjaival kez­dődött vasárnap délelőtt 10 órakor Nyírbátorban a határ­őrök ünnepélyes eskütétele. A fiatalök életének nagy pillanatára az egybegyűll több ezer szülő és hozzá tar tozó is elfoglalta a helyét az emelvény mellett, amelyen ott volt Szabó Gusztáv ve­zérőrnagy, a határőrség or­szágos parancsnoka, Mázsári István az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője. Bürget Lajosné, a KISZ megy ei bizottságának titkára, vala­mint a nyírbátori párt- ás ál­lami vezetők csoportja, tisz­tek. nyugdíjas katonák. A katonákat ünnepi beszéddel Szomor Jenő főtiszt köszön­tötte, majd ezt követően hangzottak fel az eskü ma­gasztos szavai. Az eskütétel után a szü­lők nevében Molnár Ferene- né lépett a mikrofonhoz, aki arra kérte a katonafiúlujt, hogy esküjükhöz híven telje­sítsék mindig kötelességü­ket, és ezzel is hálálják meg a szülőknek a nevelést. Az újonnan esküt tettek nevé­ben Molnár Károly fogadta meg, hogy példamutató ha­tárőrökként fognak dolgozni. A beszédek elhangzása után az egységek elvonultak a zászló előtt, és ünnepélyes díszelgéssel köszöntötték tisztjeiket, parancsnokaikat és a vendégeket A hivatalos ünnepség után a már esküt tett határőrök hozzátartozóikkal találkoztak, maid közös ebéddel fejező­dött be az emlékezetes nap. 1970. A szövetség méltó mó­don ünnepelte meg M^gyai’- orszag lek-zabadífásának " ‘>5. es Lenin születésének ipa évfordulóját; a Lenin-cente­nárium tiszteletére meghirde­tett kommunista vasárnap a KISZ jelentős politikai es munkaakciója volt. A KISZ KB első titkára részletesen szólt a pártkong­resszus határozataiból gr' '■ .> feladatokról. Elmondotta, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség teli»« mértékben egyetért a párt Központi Bizottságának be­számolójával, a X. kongresz- szus határozatával. A KIS Z -szervétje tek fel­adata most mindenekelőtt az, hogy — a párt- és társadal­mi saervek/kel és szerveze­tekkel együtt — késedelem nélkül hozzákezdjenek a mé­lyebb összefüggéseket feltáró agitációhoz és propagandá­hoz, a kongresszusi határozat tanulmányozásához. Dr. Horváth István végeze­tül az ifjúsági szövetség jövő esztendei feladatairól szólt, s kiemelte: a KISZ egész tevé­kenysége, minden politikai, kulturális és muntoaakciója a szövetség VIII. kongresszusá­nak előkészítését szolgába. Az ifjúkommunisták életének fontos eseményére várhatóan 1971. decemberében kerül sor. A Központi Bizottság — vita után — elfogadta az if­júsági szövetség idei munká­jának értékeléséről szóló be­számolót s meghatározta a jövő esztendei feladatokat. amely a foglalkoztatás mini­mális bővítésével, remélhető­leg tartósan a hatékony fejlő­dés szakaszába lépett; — a mezőgazdaságra ahol a jelek szerint folytatódik az állat- tenyésztésben megindult ked­vező folyamat; a külkereske­delemre amelynek növekedé­se ugyan némileg mérséklő­dik, pontosabban csekélyebb mértékű importbővítéssel és még határozottabb export- gazdaságossággal törekszünk egyensúlyra: és nem utolsó­sorban az életszínvonal ala­kítására. A lakásépítés ör­vendetesen felfelé ívelő irányzatát már említettük, de megnyugtató módon növek­szenek a lakosság pénzbevé­telei is, nemkülönben a kis­kereskedelmi forgalom, amelyben még kielégítőbb, az olcsó cikkekre is kiterjedő áruválaszték, szélesedő toar- cikk-kínálat és sok import­áru szolgálja a bővülő, válto­zó keresletet. Természetesem ezek átlag­számok. előirányzatok, a terv. természeténél fogva, elsősor­ban ezeket jelzi. Ám magá­ban foglalja azokat az igen fontos részleteket is. ame­lyekről az országgyűlésen Huszár István áHamtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke mondott el számos jellemző megfigyelést. E sze rint az utóbbi években a pa­raszti lakosság reáljövedel­me gyorsabban nőtt, mint. a munkásoké, miáltal a jöve­delmi szintek kiegyenlítődtek. De még éz is igen széles tár­sadalmi rétegek életének, boldogulásának alakulását jelzi, holott tudvalevő, hogy e rétegeken belül indokolat­lan egyenetlenségek és nem kevésbé indokolatlan egyen­lőségek vannak a jövedel­mekben. És éppen ezek azok, amelyek már 3 legközvetle­nebbül érintik a család, az egyén életét. A költségvetési vita ezekre a problémákra is kiterjedt, s a terv is foglalkozik megol­dásukkal. Tímár Mátyás mi­niszterelnök-helyettes nyo­matokkal jelentette ki: a munkateljesítményeknek meg­felelően a mainál jobban kell törekedni a bérek diffe­renciáltságára! Egyszersmind a kormány a lehetőségek sze­rint javítani fogja egyes, bé­rezésben elmaradt rétegek, foglalkozási kategóriák hely­zetét Az egyensúly, a biztonság mögött tehát, amelyről a Parlamentben tárgyaltak es amelyet a jövő évi terv meg­határoz, színes sokféleség van. Ez természetes és kívá­natos is. De az nem kevésbé — és ezen kell munkálkod­nunk —. hogy ez a sokféleség egyre tökéletesebb, igazságo­sabb legyen. *• * VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Hétfőn ülést tartott a Nyír­egyházi Városi Tanács. Az ülésen megtárgyalták az ok­tatási és közművelődési in-i tézménvek helyzetéről, probf lémáiról előterjesztett beszáJ- mólót. A beszámoló iXteritttafe utóbbi tíz évben 24 óvodai csoporttal, 47 iskolai tante­remmel, 4 tornateremmel, 31 napközis teammel, 162 neve­lői állással bővült az alsófo­kú oktatási intézmények el­látottsága. A város napközis ellátása pedig jobb az orszá­gos átlagnál. A létszámban is gyorsam gyarapodó város igényeit azonban így sem sikerült ki­elégíteni. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy áz elmúlt , években épült nehány álta­lános és középiskolán kívül az épületek elavultak, korsze­rűtlenek, állagmegóvásuk is jelentős anyagi eszközöket igényel. Az iskolák felszerelt­sége az előírt normákhoz vi­szonyítva mindössze 50 szá­zalékos, több szemléltető- és szertári eszközre lenne szük­ség. Különösen nagy gondot okoz a középiskolai kollégiu­mok állapota. Ilyen jellegű intézet az elmúlt évtizedek­ben nem épült a városban. A kollégiumokat nem a mosta­ni rendeltetésre építették. Ezek közül is kettőt — egészségügyi és egyéb okokból — be kellett zárni. Bővíteni kellene az általános iskolai kollégiumi férőhelyet. Az épít­kezések költségei azonban meghaladják a város anyagi erejét. Hasonló problémák jelente keznek a közművelődési in­tézmények esetében is. Az intézmények többsége — a színház és Krúdy mozit ki­véve — régi, elavult épület­ben működik. Újszerű kezde­ményezés a városban, hogy néhány külterületi kulturális

Next

/
Thumbnails
Contents