Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-17 / 295. szám
4 oMzff írajer-wAGYAHorow/ie WW. decemtwr ft. Korunk mezőgazdasága Új Ösztönzők a cuiiorrépa-ferineiés fokozására Ur. Gergely István miniszter hely eile» válaszai munkatársunk kérdéseire Héttőn, december i J en a napi Lapok munkatársait fogadta dr. Gergely István, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese. Dr. Gergely István kötetlen beszélgetés formájában kért segítséget egy nagyon ■fontos élelmi szer-gazdasági kérdés ben a sajtó munkatársaitól. Többször hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-gazdaság hazai cukorválsága nem olyan nagy kérdés, mint a kenyérgabona problémája volt — amit már megoldottnak vélt —, vagy a hústermelés problémája — ami véleménye szerint már a megoldás útján van. De, hogy a kis ügyekből hogyan válhatnak nagy ügyek, arra példaként elmondotta, hogy miköabn a cukor alapanyagának, a cukorrépának a termelése 6 év alatt 209 ezer holdról 130 ezer holdra, csökkent, és ráadásul az idei „könyörtelen5* tavasz a terméseredményeket is lerontotta, ugyianak- kor a cukor világpiaci ára 32 dollárról 105 dollárra szökött feL Ez akkor történik, amikor az egy főre eső magyarországi cukorfogyasztás várhatóan 33 kilóról 37-re emelkedik a következő években. Ezek a közgazdasági figyelmeztetések kötelezték a tárcát arra, hogy idejében és hatékonyan közbeavatkozzon. A termesztési kedv tovább romlott. Az országban 277 gazdaság jelentette be, hogy nem termeszt többé cukorrépát, és csaknem 800 gazdaság jelezte a termőte* rület mérséklését. A jövő évi termelési szerződéskötések kilátásai sem kedvezőek. A miniszterhelyettes a továbbiakban bejelentette, hogy há ez így menne tovább, sok millió dolláros cukorbehozatalra szorulnánk. Ez nem engedhető meg. A minisztérium tehát az intézkedések egész sorát jelenti be a nyilvánosságnak, hogy fokozza a termelési kedvet és anyagilag is érdekeltté tegye a mezőgazdasági nagyüzemeket a cukortermelésben. A minisztérium kérésére a Gazdasági Bizottság 10 145/ 1970. számú határozatával hatályon kívül helyezte korábbi határozatának azt a pontját, mely 4 forinttal csökkentette a cukorrépa átvételi árát. Mivel a termesztési kedv csökkenése elsősorban a munkaigényesség, a gépesítés hiánya miatt történt, a minisztérium már mostantól 10 féle cukorrépa- vető, -kiszedő, -fejező, -felra210 tojásra nőtt, míg a tojái önköltsége 43%-kal csökkent. Képünkön: etetés egy modern baromfiházban. kó. -betakarító e» -pri.vnázó gép árához kiemeli ártámogatással járul hozzá, amely eléri a 70 százalékot. Újabb hatékony vegyszereket engedélyeztek a cukorrépa károkozói ellen, Az egye- lés munkájának megkönnyítésére már most nagy meny. nylségű úgynevezett „egy- csirójú'’ magot hoznak forgalomba. A cukoriparnak engedélyezték, hogy közös vállalkozásként működjön együtt, a gépesítésben a termelőüzemekkel. Hét cukorgyárban 350 millió forintért takarmánykeverő üzemeikéit létesi. tenek. amelyek hazai alapanyagból olcsón állítanak eiö fehérjepótló takarmányt. A felsorolt intézkedéseken kívül jelentős személyi premizálást is helyeztek kilátásba azoknak, akik részt vesznek a jobb termés kialakításában, a probléma egybe, hangolt megoldásában. Példaként említette meg a miniszterhelyettes, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaság a helyi cukorgyárral közös vállalkozásba lépett a termesztés és feldolgozás minden irányú lehetőségének kihasználására, beleértve * cukorgyár állal vásárolt és a mezőgazdasági nagyüzemnek használatra adott gépekre szóló egyezményt is. A Kelet-Magyarorsstg munkatársának kérdéseire a sajtótájékoztatón jelenlévő dr. Nagy László, a Cukoripari Tröszt igazgatója elmondotta, hogy a szarződésí- kötések — bár ezer holddal kevesebbre kötőt lek eddig, mint az elmúlt évben Szabolcs-Szatmár megyében — nem állnak rosszabbul, mint más években. Körülbelül február közepéig van mód megkötni a jövő évi termelési szerződéseket, sőt: • cukorgyár hajlandó nagyobb területre is megállapodásokat kötni az elmúlt évinél, ha a termelési kedv növekednék megyénkben. Ugyancsak munkatársunk kérdésére dr. Gergely István kifejtette, hogy az említett intézkedések nyomán bízik benne: gyorsan megváltozik a helyzet Szabolcsban isi Hiszen nem vitás, hogy megyénkben a legjövedelmezőbb üzletággá vált az állattenyésztés és az a termelési ág, mellyel egy holdon csaknem ingyenes melléktermékként annyi takarmányt lehet termeszteni, mint amennyit ugyanazon a területen siló- kukoricából, már önmagában érdekeltté teszi a közös gazdaságokat a cukorrépatermesztés fokozásában. Dr. Gergely István elmondotta, hogy a termelési kedv csökkenéséneit objektív oka is volt nálunk: a .könyörtelen” tavasz. Nincs semmilyen növénytermesztési ág. amely egy hold területről ennyi értéket hozna. Ahol szarvasmarhát tenyésztenek, ott nem mondhatnak le a répaszélet és a melász adía gazdasági előnyökről. A cukortermelés az egész világon válságba jutóit, amit bizonyít a világpiaci ár kövei háromszorosára emelkedése. A világgazdaság csak 5—6 év alatt tud kilábalni ebből. Ha a mi gyors intézkedéseink 2—3 év alatt, kivi. szik a hazai cukortermelés egészét a Hullámvölgyből, akkor a következő 2—3 évig exportban is élvezhetjük a fölösleg gazdasági előnyeit. Ez a legfőbb érv amellett, hogy a most meghozott intézkedések évekig érvényben maradnak, tartósak lesznek. Azt javasolja a szabolcsi mezőgazdasági nagyüzemeknek is, hogy törekedjenek hosszú távú megállapodásokra a cukoriparral, kihasználva az együttműködés most fokozottan lehetővé tett minden előnyét. G. N. Z, Szegfűtermesztés nagyüzemben Az egyik legelterjedtebb növényházi dísznövényünk a szegfű. A termesztés szempontjából azért hálás növény, mert egész évben megszakítás nélkül virágzik, munkaigénye egyenletes, a legszeszélyesebb klímákon is (+6-tól +30 C-fokig) jól termeszthető, ha összehangoljuk termesztésének legfontosabb tényezőit (fény hő páratartalom, víz. tápanyag, levegő). Mai focmáia hosszú fejlődés eredményeként alakult ki. őse a Földközi-tenger mellékén, Korzika szigetén vadon nő. Már a rómaiak kertjét díszítette, de később elfelejtették, majd a XV. századtól lett ismét dísznövény. Nemesítését a franciák kezdték eL Egy lyoni kertész kertjéből származik az a folyton virágzó változat, amelyet RIVIÉRÁI SZEGFŐ néven ma is sokfelé termesztenek Magja átkerült Amerikába. és sok keresztezés, szelektálás után amerikai szegfű néven került vissza Európába. 'Századunk elejétől mindenütt elterjedt. Sok-sok fajtája alakult ki. A piros szegfűk bőhoza- múak. a fehérek is egész éven át bő termést adnak, vázabari is a legtartósabbak... A rózsaszínűek nagyon változatosak, a halványaktól a középrózsaszínűn keresztül egészen lazacszínűig A sárgák a legkényesebbek, sok meleget és fényt igényelnek és vázában is kevéssé tartósak Szaporítása úgy történik, hogy a virágzó növény alsó oldalhajtásait, a „kacsokat” télen letörik, homokba dug- dossák. ahol egyenletes nedvesség és pára mellett, 16 C-fok korüli hőmérsékleten 1 hónap alatt mesgyökere- sednek. . i A nagyüzemben, nagy felületen való termesztés új problémákat vetett fel. amelyeket meg kellett oldani. Legnagyobb gond a taldjlakó fertőző gombák és vírusok elleni védekezés, mert ezek nagy pusztítást okozhatnak a kultúrában A védekezés legjobb módszere az ún. MERISZTÉMATENYÉSZET. amikor is a szegfű hajtásának esúcsi (1 mm-nél kisebb) részét. amely rendszerint kórokozómentes, mikroszkóp alatt levágják és a parányi sz ivetdarabot kémcsőben, tár talajom nevelik, steril körűi’-''énvek között. Az egészséges növényeket moMnóhá- lóval fedik le, vagy az üvegkárát túlnyomás alá helyezik, hogy a rovarok ne fertőzhessék újra a steril növényeket. A nagyüzemi termesztés technológiájába is új megoldásokat vezettek be. Automata berendezésekkel biztosítják a növény optimális igényeit. Nagy nyomású ködporlasztó berendezéssel köd finomságú vizet porlasztanak szét az üvegházban, mert a fiatal növények különösen érzékenyek a levegő páratartalmára. A növényeket gyö- kereztetést gyorsító hormonkészítményekkel kezelik. Amerikában — nálunk bizarr- nak tűnő ötlettel — festik a virágokat. A fehér szegfűt biofestékoldatba mártják és reggelre a kívánt — égőpiros, sötétkék, narancssárga — színű virágot kapják. A franciák olyan permetezőszert használnak, amely gátolja az oldalbimbók fejlődését, és így a nagv kézi munkát igénylő bimbózást megtakarítják. Érdekes azonban a szegfűtermesztés gazdasági háttere is. Jelenleg ez a legkifizetődőbb növénykultúra. Egy négyzetméterre évente reálisan 14 munkaórát (100 Ft) és 150 Ft Irtékű anyagot számíthatunk. A jövedelem viszont négyzetméterenként 800—1000 Ft-ot tesz ki. Olcsó üvegháztípust és nem drága fűtőrendszert választva, komoly haszonra tehetnek szert termesztésével a gazdaságok Automatizált baromlilrnyésztés J Szemünk láttára változik a világ; a korábban újnak, modernnek tartott termelési eljárásokat még jobbak váltják fel. így van ez a baromfitenyésztésben is. Világszerte több helyen létrejöttek már az automata baromfitenyésztő telepek, ahol a hús-, illetve tojástermelés szinte „futószalagon” történik. Hogyan néz ki egy ilyen telep? Kívülről egy lélek sem látható, de legfurcsább, hogy egyáltalán nem hallható a baromfitelepekre jellemző csivitelés. Csak a falakba épített hatalmas ventillátorok surrogása töri meg a csendet. A technológiai folyamatoknak megfelelően az első épületben a keltetógépbe kerülő tojások előkészítése folyik. Mielőtt a tojásokat a keltetőgépbe helyezik, gázzá' és ultraibolya sugarakkal ke zelik őket az esetleges fertőzés megakadályozására. EzMűanyagok felhasználása a burgonyatermesztésben Jelenleg a műanyag fóliák felhasználása a legnagyobb arányú a burgonyatermesztésben. Az 1966-ban megindult kutatói munka eredményeként kifejlesztettük az önhordó kivitelű fóliasátrat, ami alatt a beládázott vetőgumó előhajtatása a szabadban egyszerűen, olcsón és biztonságosan elvégezhető. A sátor anyaga újabban polietilén. térhódítását az indokolja, hogy a TVK 420 cm széles fóliát hozott forgalomba. A vetőgumó-előhajtatás egyre nagyobb elterjedését éppen a fóliasátrak alkalmazása tette lehetővé. Beruházási igénye csekély. Gazdasági előnyeit jellemzi, hogy egy mázsa vetőgumó előhajtatása üveg tetejű épületben 28,40. fóliasátor alatt pedig csak 19,20 forint. A sátrak épségét veszélyez- tető szélvihar kártételét mű- anyag bevonatú külső leszorító vaspálcákkal előzzük meg. Kísérletek folynak a sátrak légfűtésének kidolgozására, ahol a meleg levegőt polietiíén fóliatömlőn keresztül fújja be a ventillátor. Primőr burgonya termesztésére egyébként még nem terjedtek el a zöldségtermesztésben széles körben alkalmazott fóliaágyak. Bár a burgonya hőigénye nem nagy, a fagyérzékenysége miatt mégis leköti a fóliatakarót április végéig, így a kettős kihasználásra kevés a lehetőség. Az árbevétel is mérsékelt, ezért a gazdaságok meglévő fóliaágyaikba inkább értékesebb kultúrákat termesztenek! A TVK az idén forgalomba hozta a 26 cm széles fóliatömlőt. Ezzel végre lehetőség nyílt a vetőgumó göngyölegének a korábbinál kedvezőbb megoldására. Az előhajtatás legnagyobb költségtényezője ugyanis a ládahasználati díj. Már korábban is bebizonyosodott, hogy a fóliazsákok alkalmasak a burgonya elő- haj tatására, s a hegesztés nélküli, perforált műanyag tömlő pedig olcsó is. A fűzfői Nitrokémia kezdeményezésére sor kerülhetett műanyag hajtatóládák alkalmazására is. Megfelelő méretű ládát eddig nem gyártott az ipar, az előkalkulált ára pedig többszöröse volt a faládáénak. A Nitrokémia polisztirolhab ládái eredetileg gyümölcstárolásra készültek, oldalkivágással azonban alkalmassá tehetők vetőburgonya előhajtatására is. Áruk mérsékelt, darabonként 12 forint, fizikai tulajdonságaik tédvezőnek ígérkeznek. Üzemi kipróbálásuk megindult, értékelési adatok azonban csak az 1971. évi előhajtatási idény végén állnak majd rendelkezésünkre. Egyre nagyobb jelentőségük van máris a műanyagoknak a burgonya tárolása során. Felhasználásuk sokoldalú, s ezek kihasználásában máris számottevő eredményekről lehet beszámolni. A szellőztetett szabadtéri halmos tárolásnál előnyösen használják a fóliapalástot, a fagyvédelemre pedig a műanyaghabbal kombinált hő- szigetelést. Nagy lehetőségek rejlenek a takarmányburgonya tartósítására a füllesztett burgonya besavanyításával. Hazánkban ezt a bevált eljárást nem alkalmazzák, pedig nagy burgonyatermelő gazdaságokban indokolt lenne a veszteségek csökkentése, a takarmányburgonya jobb értékesülése miatt. A műanyagok alkalmazásának még számos módja van a burgonyatermesztésben és forgalmazásban. A kertészeti műanyag szedőládák előnyösebbek és tartó- sabbak minden másnál. A burgonya tárolásánál előnyösek a műanyag fonatú zsákok. A kereskedelemben elterjedőben vannak a burgonya korszerű, műanyagból készült csomagolóhálói. Mindez összesen öt év eredménye, hiszen akkor kezdődtek a kísérletek. A műanyag azóta egyre szélesebb körben és egyre több területen elter jedt a burgonyatermesztésben. . Egyes anyagokat már nagyüzemi méretekben alkalmaznak, másoknál a kísérleti eredmények üzemi áttétele folyik, ismét mások kísérleti állapotban vannak vagy gyártási nehézségek akadályozzák elterjedésüket. A műanyagipar és a mező- gazdasági kutatás között kialakuló kapcsolat azonban a kezdeti eredményeken túl is biztosítja a további fejlődést is. A burgonyatermesztésben is megindult technológiai forradalom mindig újabb lehetőségeket tár fel műanyag termékek felhasználására, másrészt gyártási igényeket is támaszt. Az iparon múlik, hogy ezeket az igényeket kielégítse. A kapcsolat tehát kétoldalú, erősítése és szélesítése nagyon indokolt, mert mindkét fél részére kedvező kilátásokat hoz. Dr. Borús József a Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézet tudományos munkatársa után a keltetőnket, •> "sibe- aevelő, majd a tojó ükök és a fajtiszta baromfi szálláshelye következik. A munkafolyamatok nagy részét — etetést. s7''’!'\ást, tojásválogatást stb. — gépesítették. Az átlagos tojáshozam 120-ról
