Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-17 / 295. szám

*, mm

wer,rr WAWTAwnwwf í#

UTá <feeem6ér ff«

fl mérlegen: tíz esztendő

NDK—NSZK tárgyalások

Sajtótájékoztató a DNFF jubileuma alkalmából

A Dél-vietnami Nemzeti Felsxabadítási Front megalakulásának közelgő 10. évfordulója alkalmából Dinh Ba Thi, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövete sajtótájékoztatót tartott. Hangsúlyozta: a nép tömegek általános felkelésének mozgalmából született Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front a forradalom új szakaszát jelentette. Az ellenség ellen folytatott elszánt harcuk eredményeként mintegy 850 ezer amerikai és csatlós tisztet és katonát, valamint 1 millió bábkatanát tettek

ártalmatlanná, 24 ezer 500 repülőgépet, 30 ezer tankot és páncél kocsit semmisítettek meg és 4 ezer kisebb-nagyobb hadihajót süllyesztettek el ez év júniusáig. Dél-Vietnam területének 4/5-ét megtisztították az ellenségtől s a lakosság 3 '4-e a felszabadított területen él. Az országnak ezen a részén új élet született, a parasztok saját földjükön, a forradalom által felosztott 2 millió hektáron gazdálkodnak mór. A DNFF-et támogató, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánnyal együttműködő néptömegek mozgalma egyre szélesedik, a lakosság az amerikai agresszorok kivonulását, a bábkormány megdöntését követeli.

Bármilyen makacs és haziug is az amerikai imperializmus, nem kerülheti el azt a szégyenletes vereséget, amely Vietnamban és Indokínában vár ró — jelentette ki a nagykövet. A világ haladó közvéleménye támogatja a vietnami népet. Ezzel kapcsolatban őszülte köszönetét mondott azért a sokoldalú politikai, anyagi és erkölcsi támogatásért, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kormány és az egész testvéri magyar nép juttatott és juttat a szabadságáért küzdő vietnami népnek.

Berlinben szerdán hivatalosan bejelentették, hogy Michael Kohl. az NDK miniszterelnökségi állam ti'kára,

december 23-ra megbeszélésre hívta meg az NDK fővárosába Egon Bahrt, a nyugatnémet kancellári hivatal államtitkárát.

A raesaowí vajdasági Ba- ranowhan 3 napos magyar— lengyel tudományos tanácskozás kezdődött a szocialista és a tőkés rendszer közötti eszmei harc időszerű kérdéseiről. A szimpoziont a varsói Kelet—Nyugat Kutató Intézet és a Lengyel UjKoh! és Bahr első alkalommal november 27-én találkozott Berlinben. A találkozón az NDK képviselője

javasolta, hogy a két német állam kössön megállapodást a kölcsönös tranzitforgalomról.

szágiró Szövetség szervezte. Az eszmecserén részt vevő

magyar küldöttséget dr. Be- recz János, a Külügyminisztérium pártbizottságának titkára, a lengyelt dr. Janusz Kolczynski, a Kelet—Nyugat Kutató Intézet igazgatója vezeti.

Magrap-lengyel tanácskozás Barano^ban

Dzsung el vadászok kutatják Buchert

Egyeztették

a magyar—csehszlovák terveket

Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke és Václav Hula tervezésügyi miniszter, a csehszlovák minisztertanács elnökhelyettese szerdán Budapesten aláírta a két ország 1971—75. évi terveinek egyeztetéséről szóló jegyzőkönyvet.

A december 14—lű-a között lezajlott tárgyalásokon megállapították, hogy a tervek egyeztetésének eredményei kedvező feltételeket teremtenek a két ország gazdasági kapcsolatainak hatékonyabb fejlesztéséhez, az áruforgalom számottevő bővítéséhez.

Eszmecserét folytattak a

két ország gazdasági kapcsolatainak további elmélyítésével Összefüggő kérdésekről és kijelölték a további feladató- kcit

Á KGST 23. és 24. ülésszakának a gazdasági integráció kibontakoztatására vonatkozó határozataival összhangban véleménycserét folytattak az együttműködés 1975 utáni továbbfejlesztéséről, annak fő irányairól és további feladatairól.

Václav Hulát fogadta Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára.

A tárgyalások az őszinte barátság és elvtársi együttműködés légkörében folytak.

Václav Hula szerda délután különrépülőgéppét ’ elutazott Budapestről.

Vak lármának bizonyult az a hír, amelyet a brazil rendőrség kapott Bucher svájci nagykövet holléttévéi kapcsolatban. A rendőrség és katonaság körülzárta Rio de Janeiro egyik peremkerületét, és gyakorlatilag házról házra átfésülte, de minden eredmény nélkiiL

A hatóságok most ejtőernyős egységeket mozgósítottak, amelyeknek tagjai a

„dzsungeltaktikában” is jártasak. Tekintve, hogy az említett peremkerület a város sűrű trópusi erdők borította dombos részén fekszik. Az ide vezető utakat lezárták, a

turistákat, akik szívesen keresik fél ezt a kerületet — távol tartják. Az akcióban terepjárók, helikopterek is részt vesznek.

A rendőrség kihallgatott egy asszonyt, aiki állítólag elmondotta, hogy az 57 éves svájci nagykövet egészségi állapota aggasztó, fogva tartói kijelentették, kivégzik ha a rendőrség nem teljesíti követeléseiket és nem hagy fel a felkutatására indított akcióval. A hatóságok később közölték, hogy az asszony „túlságosan feldúlt állapotban volt ahhoz, hogy vallomását hitelt érdemlőnek fogadják el”.

Zavargások Gdanskban

Belső feszültség Csátiban

A közép-afrikai Csád Köztársaság rádiójának kedd esti összefoglalójában nyilatkozatot ismertettek. amely Francois Tombalbaye elnök lemondását követeli.

„Tizenegy éves uralma alatt elvérzett Csád... elterjedt a korrupció, ..a népnek elege van mindebből és követeli: Tombalbaye mondjon le!” — hangzik többek között a csádi lakosság sérelmeit felsoroló kiáltvány. A Csád Köztársaság északi részén kitört felkelés ellen francia idegenlégiósok segítségével folyó hadjárattal szemben is felemelte szavát a nyilatkozat egyelőre még ismeretlen szerzője,

A hatóságok szerdán széles körű nyomozást indítottak, hogy megállapítsák a kiáltvány szerzőjének személyazonosságát. valamint azt, miként sikerült a nyilatkozatot akadálytalanul felolvasni a rádióban.

A Lengyel Távirati iroda jelenti:

December 14-én és 15-én súlyos utcai zavargások voltak Gdanskban. Kalandorok és huligánok, akiknek semmi közük a munkásosztályhoz, kihasználva a gdanski

hajógyár dolgozói körében kialakult helyzetet, feldúltak és felgyújtottak néhány középületet és kifosztottak több utcai üzletet. A rendfenntartó közegek közül többet meggyilkoltak. Sokan súlyosan megsebesültek és jelenleg kórházban ápolják őket.

Huligán elemek által provokált összetűzéseiknek 6 halottja és több sebesültje van.

A hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket,

szétzavarták a kalandor elemeket és a városban helyreállították a közrendet. Egyidejűleg figyelmeztetést adtak ki, hogy teljes határozottsággal lépnek fel a közrend mindennemű megbontásával, minden kormányellenes akcióval szemben.

Daniel Lang:

Incidens a 192-es magaslatán

(Dokumentumregény)

Fordította: Hernádi Miklós

14.

Azt mondtam; .Alighanem a kivégzőosztag, Uram.’ Akkor valami ilyet mondott: .Mindhármukat

visszaküldhetném Amerikába, a hadbíróságra’, vagy hogy itt is van hadbíróság, meg kivégzőosztag. Aztán valami ilyet mondott: .Maguk ott úgy viselkedtek, mint az állatok; nem érdemlik meg, hogy éljenek.’

Azt mondta, sose tudta volna meg az egészet, ha egy katonának nincs annyi esze. hogy a tisztek tudomására hozza. Majd azt mondta, ha bármi bántódása esik Erikssonnak, vele pusztulnak.” Hogy a tömeges pusztulást. megelőzze, Vorst feloszlatta az osztagot A Qui Nohn-i kórházban fekvő Ra- fe máris kiesett. Clarkot viszonylag hátra, a zászlóalj- parancsnokságra helyezte. Meserve új osztagba került át. Csak Manuel maradt aránylag közel Erikssonhoz,

ugyanannak a szakasznak egy másik osztagában.

Eriksson nem sokkal azután. hogy a három katona eltávozott, felkereste Vorstot. Nem tudt j hogy a százados már kifagaita őket. Ha tudja, talán rájött volna, mint ahogy később rá is jött, hogy a százados nehéz helyzetbe keveredett: lelkiismerete elítélte a bűntényt, de lelkén viselte katonai pályafutását is, s ez utóbbira mint Eriksson később felfedezte, felettese, a zászlóaljparancsnok — szintén .életfogytiglani’ tiszt — fáradhatatlanul emlékeztette a századost. Kezdetben azonban a belső konfliktus legapróbb jelét sem lehetett észlelni Vorst századoson.

Amennyire Eriksson ki tudta venni, a századosnak világos, egyértelmű véleménye volt. a bűntényről, mégpedig az, hogy a kellemetlen mellékzöngéket a minimumra kell korlátozni. „Maga az a szó, hogy .elintézni’!” —

emlékezik Eriksson. ..Háromszor beszéltem a századparancsnokkal Maóról, és ő mindháromszor ezt a szót használta: „Majd én elintézem’. ,Majd én elintézem.’ ,Ma.id én elintézem.' Lehet, hogy intézkedett is, de nem olyan irányban, hogy a tettesek megbűnhődjenek.” Aznap amikor a százados visz- szaérkezett a táborba, és 6 beszélt vele, észrevette, hogy Reiliy-hoz hasonlóan — aki egyébként jelen volt —■ a századparancsnok sem fejezte ki megdöbbenését a gyilkosság fölött, hanem. azt hangsúlyozta, hogy botrány kerekedhet a dologból.

Reilly később ezt vallotta a bíróságon: „Vorst így szólt Erikssonhoz: ,Azt hiszem, tudja hogy milyen súlyos az incidens, és könnyen nemzetközi horderejű lehet.” Mire Eriksson közölte, hogy éppen azért jelentette az incidenst, mert súlyosnak tartja. Azt is elmondta, hogy a lány elrablása, megerőszakolása és meggyilkolása elejétől végéig előre kigondolt terv szerint zajlott... és hogy a legelején ő még azt hitte, társai csak tréfából emlegetik. hogy mindezt végrehajtják.” Mindvégig az volt a határozott érzése, hogy a maga és Vorst álláspontja különbözik egymástól. Vorsl lényegében semmitmondó magatartása ellenére,

Eriksson mégis hitt abban, hogy a századparancsnok előbb-utóbb ’ intézkedni fog, hogy Meserve és a többiek t" vény elé kerüljenek. Egy alkalommal, emlékezik

Eriksson, a százados figyelmeztette, hogy ha az incidensből valóban hadbíróság! ügy lesz, neki Erikssonnak nem lesz könnyű dolga a tanúemelvényen.

Mikor Eriksson azt felelte, hogy fel van készülve erre, Vorst megkérdezte tőle, nem akar-e elkerülni a századból, vagy akár a gyalogság kötelékéből. Eriksson azt válaszolta, hogy szívesen alakulatot változtatna, bár ez sem fogja visszatartani, hogy kitartson vádemelési szándéka mellett. Szívesen lenne gépfegyverkezelő egy helikopteren, mert erre képezték ki, és szeret repülni. Vorst kitöltött egy áthelyezési űrlapot, Eriksson aláírta. Már indulóban volt, amikor a százados utánaszólt: „Majd én mindent elintézek.”

(Folytatjuk)

lapjaink lenini békepolitikája

(Folytatás az 1. oldalról)

vezták újjá a NATO egisze alatt a nyugatnémet vevőn- sisták katonai erőit, és

nem békés célokból, hanem a szociális a országok elleni egyeztetett háborús tervek részeként. A nyugatnémet revansista erők megfékezése a kontinensünk és a világbéke védelméért folyó harc

egyik fő feladata.

— Nagy visszhangot keltett a Varsói Szerződés országainak kezdeményezése az európai biztonsági konferencia mielőbbi összehívásáért, minden előzetes feltétel nélkül, valamennyi európai állam részvételével. Mint ismeretes, több semleges ország, mindenekelőtt Finnország és Ausztria kormánya is támoga ja e kezdemény evést és kész tevőlegesen hozzájárulni megszervezéséhez. A NATO-államok kormánykörei egyeztetik álláspontjukat es feltételeiket. Egyes NATO. országok kormánykörei vagy bizonyos részük mind pozitívabban. mások negatívabban tekintenek a szocialista, országok e javaslatára, de az utóbbiak is tartózkodnak az egyenes elutasításától. Ez önmagában is mutatja. hogy országaink kezdeményezése megfelel az összes európai népek alapvető érdekeinek és fogadtatása a népek részéről a lenini békepolitika jelentős morális sikere. Nyilvánvaló, hogy nagyon állhatatos további erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a morális siker az összes európai népek együttes politikai győzelmévé váljék.

— A testvórpártok üdvözöltek a Varsói Szerződés országainak e kezdeményezését, amely szintén jó politikai fegyver az ő békahareufc számára is. Ugyancsak pozitív fogadtatásban részesült országaink javaslata a különböző irányú szakszervezetekben és kibontakozóban van a szakszervezetek együttes akciója, amely támogatja a békét szavatoló biztonsági rendszer létrehozását.

— Az európai béke ügye érdekel más népeket is, tehát az is, hogy sikerrel leküzd junk minden akadályt, ami ennek újában áll

Foglalkozott Nemes Dezső

azzal is, hogy az európai biztonság megszilárdításáért folyó küzdelemnek rendkívül fontos része, hogy normális viszonyok jöjjenek létre az NSZK és az európai szocialista államok között, beleértve a két német állam, az NäZK és az NDK közötti viszony nemzetközi jogi érvényű rendezését is. Hangsúlyozta: a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés még ratifikálása előtt is jelentős, de csak a ratifikálás után válhat teljes értékűvé. A political rendezés további lépései között pedig ott kell lennie az NDK teljes nemzetközi jpgérvényű elismerésének az NSZK és a többi NATO-ha- talom részéről,

Az eszmei és politikai harc frontja szélesedik, növekvő ideológiai felkészültséget és politikai éberséget követel. Az ideológiai harc előtérbe nyomulása a két világ- rendszer közötti küzdelem mai szakaszának jellemző vonása. Nem szabad megütköznünk e változáson vagy éppen megijednünk tőle, de lebecsülnünk sem szabad azokat a feladatokat, amelyekkel a küzdelemnek ezen a frontján szembe kell néznünk és meg kell oldanunk. Eles vitákban, állandóan bővítve eszmei fegyvereinket, meggyőző érvekkel, az anti- kommunlsta nézetek és törekvések lényegének feltárásával, ezernyi kérdésre adott meggyőző erejű válaszokkal kell újra és újra bizonyítanunk eszméink igazságát és politikai céljaink helyességét — fejezte be előadását Nemes Dezső.

A tudományos technikai forradalom a béke és a háború alternatívájában címmel Erdey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke tartott előadást.

Ezután „Lenin a kultúráról és a humanizmusról” címmel Tolnai Gábor akadémikus tartott bevezető előadást

A Nagy Októbert Forradalom határkő volt és mind ez ideig a legnagyobb határkő nemcsak a társadalom, a gazdaság, hanem a műveltség történetében is — állapította meg, majd a nagy forradalomnak és Lenin eszméinek, ténykedésének, a kultúra munkásainak tevékenységére, a szocializmus, a humanizmus fejlődésére gya«o- rolt hatását ecsetelte. — A lenini eszmék — állapította meg — játszották a legnagyobb^ szerepet az első világháború előtti avantgárd jelentős részének a forradalmi gondolatokhoz való csat ako- zásáhóz. A I enin vezette tömegek győzelme orosz földön. majd ennek nyomán Europa más országaiban, azt eredményezte, hogy megfordult. új irányba kezdett tájékozódni a kultúra, a7. irodalom és a művészet útja. Ez Lenin műve, ha közvetve ist és annál jobban példáz- a gondolatainak, cselekvéseinek univerzális hatását, amely még esztétikai átalakulást. fordulatot is képes előidézni.

A délelőtti plenáris ölé* P. N. Fedoszejev akadémikusnak, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökének A lenini békeeszmék, és jelenkorunk című előadásával fejeződött be.

— Lenin feltárva a békepolitika. a leszerelés és a társadalmi rendszer összefüggését, még az első világháború éveiben ezt írta: a leszereld a szocializmus eszményképei A szocialista társadalomban nem lesznek háborúk, követ- kezésképpen megvalósul a leszerelés.

— A fiatal szovjet állam

külpolitikáját irányítva, következetesen megvalósította a békés „együttélés”, vagyis a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének eszméjét és arra törekedett, hogy gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre a különböző államok között. Ismeretes az a tény, hogy az 1922-es genual konferencián a szovjet delegáció Lenin kezdeményezésére javasolta a fegyverzet általános csökkentését és a tömegpusztító fegyverek teljes eltiltását. Ugyanakkor Lenin figyelmeztetett arra, hogy mindaddig, amíg a világon kapitalizmus létezik, a háború veszélye fennmarad. Éppen ezért hívott fel mindig éberségre az imperializmus mesterkedéseivel szemben és figyelmeztetett arra, hogy készen kell állnunk az imperialista agresszió visszaverésére.

— Az a véleményünk, — folytatta —, hogy a jelen pillanatban a béke biztosításának új lehetőségei vannak. Erősödik a háborúellenesség a világ minden országában, még azokban is, amelyek a múltban nem viselték a háború nehéz terheit. Az úgynevezett helyi háborúkban az agresszorok kudarcra vannak ítélve, így Vietnamban vagy a Közel-Keleten is. Ehhez járul, hogy az állandóan növekvő katonai kiadások mindjobban túlterhelik a gazdasági életet.

A békés egymás mellett élés elve, mint a háború alternatívájának egyetlen ésszerű és reális lehetősége, mind több követőre talál. A Szovjetunió és a szocialista államok következetesen megvalósítják a békés egymás mellett élés lenini politikáját.

A szovjet delegáció vezetőjének tetszéssel fogadott előadása után Mihályfi Ernő záró szavaival ért véget a tudományos tanácskozás szerdai plenáris ülése. Délután & három szekcióban vitatták meg a konferencia fő témáit.

Az első szekció vitájában felszólalt többek között: M. G. Kincsenkov professzor, a jogtudományok doktora, Pethő Tibor, az Országos Béketanács alelnöke. Urai Miklós Miskolc, Farkas ljászló Szombathely, Aggod József Gödöllő, dr. Babot Emese egyetemi adjunktus; a második szekcióban dr. Friss István akadémikus. A harmadik szekcióban Aradi Nóra művészettörténész, Boldizsár Iván író.