Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-16 / 294. szám

t. dim KXLBT-WAGTARORSSrAa A CSENGERI HfO PROB­LÉMÁJA A májusi árvíz, és az újjá­építési munkáik miatt bekö­vetkezett rendkívüli jármű- forgalom nagymértékben meg­rongálta, igénybe vette a esen- geri Szamos közúti hidat. A hidat éppen emiatt a forga­lom elől elzárták, s helyette egy pantonhidat létesítettek, amelyen ma is Donyolódik a forgalom, mert a közúti híd helyreállítási munkáinak be­fejezése várat magára. A pon- tonhídon nagyon rossz a köz­lekedés. Nem egy autóbusznak sérült meg a lökhárítója, azaz tört el, s most már legalább 2 hete egyáltalán nincs autó­buszközlekedés ezen a ré­szen. A pontonhíd Koimlód- tótfalu felőli része egy sár­tenger, itt csak gumicsizmá­val célszerű .közlekedni. A legbosszantóbb az, hogy a közúti híd építésével a ter­vezett december 1-i határidőt •jóval túl fogják lépni amely az érintett lakosságnak igen sé­relmes — közölte Kollár Ist­ván fehérgyarmati lakos le­velében. EXPRESSZ — HIDEGEN December 4-én a Lillafü- red-expresszel utaztam Buda­pestre. Kellemetlen tapaszta­latom volt ezen az utazáson, ugyanis a szerelvény első négf kocsija — de lehet, hogy a többi is, azokat már nem néz­tem végig — íűtetlenek vol­tak. Decemberben nem éppen a legideálisabb utazási körül­mény. S hogy itt valami nin­csen rendben, azt azzal is alá kívánom támasztani, hogy de­cember 8-án amikor ismét ez­zel a vonattal utaztam a fű­tést csak Miskolc elhagyása után kezdték meg, addig mi nyíregyháziak,' Vagy á köz­beeső állomásokon felszállók fázhattunk — panaszolja Nagy József nyíregyházi olvasónk. melyik holnap? November 9-án tv-készülé- fcem elromlott. A vásárosna- ményi GELKA bejelentése­met figyelembe vette — a ja­vítással kapcsolatosan, s né­hány napon belül szerelő ke­ze alá került a televízióm. Legalábbis azt gondoltam, de mint kiderült rosszul gondol­tam. A készüléket ugyanis hazavittem ugyanazzal a hi­bával, amivel a GELKÁ-nak átadtam. Reklamálásomra el­mondták, hogy a szervizben a készülék kiválóan működött, hibátlannak találták, javítást nem igényelt. Nekem viszont otthon más volt a tapasztala­tom, változatlanul rossz a ké­szülékem, s most hetek óta Is­imét csak azt várom, hogy a GELKA eljöjjön a televí­ziómért és megjavítsa. Eddigi kéréseimre a válasz mindig ez volt: „majd holnap érte megyünk”. De melyik holnap? — kérdezi levelében Mezed Sándor Gyüre, Szabadság út 43 szám alatti lakos. HOL VAN A FÖLDIMOGYOR0? Nem közszükségleti cikk. El lehetünk nélküle is. De még­is megszoktuk, hogy van, az­azhogy volt. Most hogy hiánycikk lett, különösen a gyermekek részéről reklamál­ják, hogy a boltokban nem kapható hosszabb ideje már a földimogyoró. Sokan meg is kérdezték, hogy miért lett hiánycikk, hiszen nem szorul importszállításra, belföldön is megterem. Felhívtuk telefonon az Élel­miszer Nagykereskedelmi Vál­lalat nyíregyházi kirendeltség­vezetőjét és tájékoztatást kér­tünk: — Nem tudott elfogad­ható magyarázatot adni és azt a tanácsot adta, hogy hívjuk fel Debrecent, a központjuk­tól kérjünk tájékoztatást, mi is történt a földimogyoróval. Ez a telefonhívás is megtör­tént. Okosabbak nem lettünk az illetékes referenssel beszél­ni nem tudtunk és maradt minden a régiben földimo­f yoró nincs a boltokban — rja Farkas Pál. Szerkesztői üzenetek Biri Gábor nyírpazonyl ol­vasónk kedves köszönő sorait megkaptuk. Katona János orosi. Borbás Sándor olcsva- apáti, az Ujfehértóról érkezett névtelen levél ügyében, Tóth József dombrádi, Kéninger András nyíregyházi olvasóink ügyében az illetékesek segít­ségét kértük. László Bertalan­ná tiszakanyári lakos panaszát az illetékesek orvosolták. Farkas Sándorné tiszaberceli olvasónk javaslatát az illeté- kesek nem tartották elfogad­hatónak. Puskás Erzsébet má­tészalkai lakosnál: a Debrece­ni MÁV Igazgatóság levélben válaszolt. Madarász Pálné ti- szadobi lakos panasza nem volt jogos. özv. Tirol Istvánná aranyosapáti olvasónknak az árkülönbözetet kifizették. Hornyák László bökönyi la­kost levélben tájékoztattuk'az illetékesek álláspontjáról. Ma­joros Géza tíszabezdédi lakost és társát levélben értesítettük. Bácskai Gyula nyíregyházi ol­vasónk panaszát orvosolták. Hajdú Jánosné ajaki, s Balázs Ferenc gemzsei lakosoknak a nyíregyházi társadalombizto­sítási igazgatóság levélben vá­laszolt. Horváth András nyír­egyházi és Kiss Ernő nagy kal­lói lakosok panaszát a nyír- egyházi GELKA-szerviz orvo­solta. NEGVVENÖT UTAS PANASZA Iskolás gyermekek, munká­ba igyekvő emberek marad­nak le rendszeresen szerdán és szombaton a Nagy cserkesz­ről induló és reggel háromne­gyed 8 körül Nyíregyházára érkező autóbuszról. A lema­radoztak között vannak a Zombori-, Szélső-, Szabadság- és a Jámos-bokori lakosok, akik közül a gyerekek nyolc­ra iskolába igyekeznek, s ugyanerre az időre a felnőt­tek munkába. Az autóbusz már Nagycsarkeszen megte­lik, azokkal felhatványozódva. akik a hetipiacra igyekeznék, s akiknek talán a 8 órás beér­kezés nem is s volna olyan fontos. Az állandó bérlettel rendelkezők, az iskolás gye­rekek így csak a későbbi já­rattal tudnak Nyíregyházára bejutni, vagy a következő menetrend szerintivel, vagy pedig előfordul az is, hogy a busz visszamegy a lemaradot- takért, de a késést már nem le­het behozni, a gyerekek az iskolai fegyelmet, a felnőttek pedig a munkafegyelmet csor­bítják rendszeres késésükkel. Nem lehet megoldást találni arra, hogy a bérletesek, az iskolás gyerekek a megszo­kott menetrend szerinti jára­ton előnyben részesüljenek azaz számukra minden reggel helyet biztosítani ? — teszik fel a kérdést levelükben az érintett 45 személy. NYUGDÍJASOK KERESETE Nyugdíjas dolgozóktól kap­tunk levelet, melyben afelől érdeklődnek, hogy valóban van-e olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi azt, hogy a nyugdíjasok a nyugdíj mel­lett az évi 6000 forintos kere­setet túllépjék abban az eset­ben, ha az árvíz okozta károk helyreállításában vesznek részt, illetve munkájuk azzal összefügg. ★ A 3—221/1970. számú Tár­sadalombiztosít ást Főigaz­gatóság rendelkezése a következőket tartalmazza: Az árvíz elleni munkában részt vevő, valamint az árvíz sújtotta területeken az árvíz által okozott ká­rok helyreállítására irá­nyuló munkákon foglalkoz­tatott nyugdíjasok az 1970. évben korlátozás nélkül megkapják a nyugdíjukat akkor is, ha az összes ke­resetük ebből a tevékeny­ségükből származó mun­kabérük miatt haladja meg a jogszabályban elő­írt évi 6000,— forintot. Kedves / olvasóinknak, akik a levelet írták, a fen­tiekben közölt rendelkezés értelmezése mellett java­soljuk, hogy problémájuk­kal vállalati központjuk­hoz forduljanak, mivel azt csakis ott dönthetik el, az­az állapíthatják meg, hogy munkájuk mennyire és mi lyen mértékben függött össze az árviz okozta ká rok helyreállításával, vagy is, hogy önökre konkrétan vonatkoztatható-e a ren­delkezés. A TSZ-TAGOK CSALÁDI PÓTLÉKA Miért kapunk mi 360 fo­rint családi pótlékot három gyermek után: — kérdezi le­velében K. J-né, egyik vidéki olvasónk. Mint leveléből megállapí­tottuk K. J.-né tsz-tag. ezért közöljük annak a rendelkezésnek a számát, amely azt tartalmazza, hogy a termelőszövetkezeti tagok, gyermekeik száma szerint milyen mértékben jogosultak családi pótlék­rac A rendelkezés száma « következő: 16/1966. (VI. 1.) korm. számú rendelet 16. §-a. A rendelkezés szerint kedves érdeklődő levél­írónkat három gyermeke után 360,— forint családi pótlék illeti m eg. MEG KELL VARKI MÍG összedől? Ezt a kérdést azok a lakóit tették fél, akiket nagyon érint. Arról van szó, hogy a város belterületén a Vörös­hadsereg útja 44. szám alatt lévő 7 lakásos épület hallat­lanul rossz állapotban van. A falakon a vakolatnak már csak imitt-amott van nyoma. Esős időben hatalmas töm­bökben hullanak a faltörme­lékek, nemcsak a 44. szám alatti udvarra, hanem a mel­lette lévő rádió udvarára is. A csatornák is használhatat­lan állapotban vannak és ez is hozzájárul, hogy az őszi esőzések alatt a víztömeg köz­vetlenül a falakat éri. He­lyesnek tartanánk, ha az In­gatlankezelő Vállalat hozzáér­tő dolgozókkal megvizsgáltat­ná ezt a lakó tőim,bőt és sür­gősen intézkedne, mielőtt még a ház falai is kidőlnek, —írja F. P. KÉSIK AZ ÚJSÁG * Sokasodnak a panaszok. Az előfizetők non kapják rende­sen, pontos időben az újságo­kat és több helyről jelentet­ték, hogy hosszabb idő óta egyáltalán nem kézbesítik a lapokat. A tapasztalatok sze­rint ezek a panaszok főleg ab­ból származnak, hogy egy-egy kézbesítő beteg, vagy ott­hagyja a postát. Az utánpót­lás nagyon nehéz. Uj kézbesí­tőt' beállítani nem könnyű fel­adat. De az előfizetőket nem lehet megnyugtatni azzal, hogy a megszokott újságokat nem kapják meg idejében. Panaszok vannak Demecser, Űjfehértó, Tiszavasvóri, B.iri és Oros községekben. A pana­szok egyöntetűek. Nem kap­ják az újságot rendesen. Oros községből Vass István, Kos­suth u. 75. számú lakos sze­mélyesen jött be panaszával a szerkesztőséghez. Elmondot­ta, hogy hol 1 hétig, hol 2 hétig nem kapja a KeJet-Ma- gyarországot. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy ha az elő­fizető bemegy az orosi posta­hivatalba, hogy átvegye az újságját, akkor sem kapja meg. A hivatalvezető azzal érvel, hogy „nincs neki ilyes­mivel ideje foglalkozni”, — írja F. P SÖTÉT — OKTOBER OTA Nyfrgyulajban az Ady End­re utcában. de a szomszédos utcákban is, október óta a közvilágítási lámpák nem égnek. Az illeté­keseket már több ízben kér­tük, hogy szüntessék meg ezt a kellemetlen körülményt, de mind ez ideig nem intézkedtek A korai sötétedés, az esős, nedves időjárás, á sáros út, és bizony nem éppen a leg­korszerűbb gyalogjárda mel­lett. a sötétség nagyon kelle­metlen az érintett utca lakói­nak — Jc&jM levéléiben Baross János, Nyírgyulaj, Ady End­re utca 11. szám alatti Iákos. ÍGÉRET MARADT­Szép ígéret volt az, hogy vadhúst fog árusítani az ál­lami gazdaságok Dózsa György utcai boltja. Tavaly — a megnyitáskor — nem is volt probléma, veit vadhús, lia nem is mindig annyi mint amennyire szükség lett vol­na, de volt. Az idén azonban akár hányszor kerestem, so­ha nem volt, persze ez nem zárja ki azt, hogy egyszer sem volt, de az nem rendszer. Tu­domásom szerint a vadászi­dény megkezdődött, miért ké­sik a vadhús mégis? — kér­dezi Takács Mihályné nyír­egyházi olvasónk. HAZÁI KILÁTÓ „Tiszán innen — Dunán túl* — hás December 9-e: huszonnyolc gyulai családnak örömünnep ez a nap. A városi tanács igazgatási osztályán Kajdy György előadó lakáski utalási határozatokat szövegez. ' A ..Tiszán innen — Dunán túl” lakóházkiutalási határoza­tait. A fiáz felépítését a Bé­kés megyei Építőipari Válla­lat a rádiós vetélkedő döntő­jére — versenyfeladatként — 1971. március 30-a helyett november 29-re fejezte be. (Békés megyei Népújság) Elkészült a műkői biztonsági kör gát Pontos szakaszához érkezett Makó határában, az árvízi kró­nikában sokat emlegetett óriás „buzgárcsalád” által megrongált töltésszakasz újjáépítése. Elké­szült az árterületen a 175 méte­res biztonsági körgát, amelynek védelmében elvégzik a helyreál­lítást. Az ideiglenes védelmi vo- nal építését az tette szükségessé, hogy a folyó esetleges magas vízállása, váratlan árhulláma se akadályozza az újjáépítést. (Csongrád megyei Hírlap) Balatoni telkek Balatonalmádi 1387 lakóte­lekkel rendelkezik és több mint ezer üdülőtelek áll az építeni szándékozók rendel­kezésére. A Veszprémi Járá­si Tanács valamennyi, Bala- ton-parti községben felmérést készíttetett a beépítésre váró telkekről, a lehetőségekről. Ebből kitűnik, hogy 2964 üdülőtelek felett rendelkez­nek a községi tanácsok. (Veszprém megyei Napló) Pannó Szolnokról / A Rudabányai Ércbánya Vállalat megrendelésén dol­gozik Mészáros Lajos festő­művészy, a ,szolnoki művészte- Iqp lakója. Nagyméretű 300x150 centiméteres pannót készít, amely az egészséget, az orvosok, ápolónők gyógyí­tó munkáját szimbolizálja. A nagyméretű olaj falikép- kompozíció az ércbánya vál­lalat korszerű, szép egészség­házát díszíti majd. (Szolnok megyei Néplap) Újra forog a mángorló A szegedi jutaárugyárban het­ven esztendeje dolgoznak egy mángorlógéppel. Az öreg masi­nát nemrégiben komoly báleset érte, összetört á lendkereke. A gyár szakemberei nem küldték az ócskavastemetőbe a gépet, ha­nem teljes generált kapott, és most újra dolgozik a hetvenéves mángorlógép. (Dél-Magyarorszóg) Remetéspusztu A vadászati világkiállítás legnagyobb vidéki bemutató­ját Tatán, az állami gazda­ság remetéspusztai kerületé­ben rendézik. A választás nemcsak a fővároshoz való közelsége, hanem szép tája, vadgazdálkodási múltja és sokoldalú vadászati lehetősé­ge miatt esett erre a vidék­re. A jövő év augusztusában és szeptemberében előrelát­hatólag mintegy százezer külföldi keresi majd fel Re- metéspusztát. A majorban lé­vő kastélyt reprezentatív va­dászszánó vá. egv másik épü­letet turistaszállóvá, egy har­madikat pedig csarnokká ala­kítják át. (Dolgozók Lapja) Tovább építik a tv-tornyot A zalaegerszegi tv-torony ■építésénél a szeptember 18-án bekövetkezett tragikus sze­rencsétlenség óta szünetelt a munka. A rendőrség és a mű­szaki szakértők befejezték a helyszíni vizsgálatot, s enge­délyt adtak a munka folyta­tására. A szerelők 81 napi szünet után munkához láttak. Amennyiben az időjárás en­gedi, még ebben a hónapban végleges helyére emelik a balesetkor a vasbeton to - ronyba zuhant, 32 méter ma­gas, 18 tonnás acél antenna- szerkezetet. (Zalai Hírlap) Lövőt sör A Soproni Sörgyár 7S éve« fennállásának jubileumára újdon­sággal kedveskedett fogyasztói­nak. A Lövér sör az Igényes sör­fogyasztók részére készült. A lt fokos, eredeti extra tartalmú, só- tétbarna sör, az ún. Porter sör jelleggel bír. Ha a közönség íz­lését megnyeri, akkor a jövő nyárra már nagyobb tételben is gyártja majd a Soproni Sörgyár. (Kisalföld) „Megcsapolják“ a Balatont Ismét,,feltöltöttek a Síé csatornát, hogy a jég beállta előtt a kívánalmaknak meg­felelően szabályozzák a Ba­laton vízszintjét és vízi utat teremtsenek a magyar ten­ger és a Duna között. A Ba­latonnak tél előtti „megcsapo­lásával” lehetőség nyílik ar­ra, hogy teherszállítmányokat küldjenek vízi úton a Bala­tonra és a Balatonfüredi Ha­jógyár is eljuttassa a Duná­ra legújabb hajóit. (Fejér megyei Hírlap) Megfojtotta ivócimborájái Tis/.akcosken, Zobokj Bálint 71 éves tsz-nyugdijas lakásán megfojtotta Auka Gyula 69 éves tsz-nyugdíjast. Tettének elkövetése után önként je­lentkezett a rendőrségen. A nyomozás eddigi adatai sze­rint Zohoki Bálint és Anka Gyula egész nap italozott, s összeszólalkozott. (Petőfi Népe) PANASZOS LEVÉL NYOMÁN Luxuskívánságok Panaszos levél nyomán a tavaszi árvíz pusztította vidék egyik újjáépült községében jártunk, kideríteni, mennyi­ben igazak a vádak és ellen­vádak, amelyek egyik olvasónk és az újjáépítést végző ktsz között hangzottak el. Közben kiderült, hogy a két fél vádas­kodásának oka és ténye any- nyira kicsi, hogy szóra sem érdemes, meg aztán az igazi probléma megoldódott: a la­kások határidő előtt készültek el, nem egy lakható helyiség­gel, hanem teljesen, kívül-be- lül bepucolua. De ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenn' egy másik dolog mellett, ami hez viszont név sem kell szinte általános. Közvetlenül az árvíz után ebben az országban mindany- nyian. de legfőképpen az ár­vízkárosultak annak örültek volna a ’egjobban ha a té beálltára legalább egyetle helyiségük lenne, ahol meghú­zódhatnának, ahol megpróbál­nának élni. Az árviz mind- annyiunkat sújtotta. A terhet valamennyiünk pénztárcája megérezte. Éppen ezért érthe­tetlen, hogy pontosan azok, akik júniusban egyetlen kis szobácskának örültek volna, most azt hánytorgatják az építők, az ország szemére, hogy miért nem színes moza- iklappai borítják a konyhát, miért csak azt az egyszerű szürkét rakják le. Egy másik árvízkárosult saládfő azon kesereg, hogy nem vezették be az ipari ára­mot, a háromfázist lakásának minden helyiségébe. Mert. mint mondotta, megfizette volna, hiszen tudja, hogy ez a tervekben és a költségve­tésben nincs benne. Mert van pénze, megmutathatja, ott van a postán a takarékban, igen. van pénze, az a pénz. amit az egész ország gyűjtött amit az egész ország megspó­rolt, felajánlott. Azért, hogy újra kezdhessék az életet ott, a víz pusztította Szatmáriján, És nem azért, hogy felesleges esztelenségekre dobálják ki ezt a pénzű. Nemrégen az egyik építő ktsz elnökével jártuk az új­jáépített falut Az utolsó, fa­luvégi házak egyikénél meg­kérdeztük a tulajdonost, hogy van megelégedve új otthoná­val, ami a szomszédok szerint is, háromszor jobb, nagyobb, kényelmesebb a réginél. A vá­lasz tömör, kerek és érthető volt. Nincs megelégedve. Egy­szerűen azért, mert két ablak­ról még hiányzik a kilincs. Ehhez még csak annyit, hogy a lakás emberfeletti erővel 2 hét alatt épült fel. Hat kőmű­ves dolgozott rajta, s a tulaj­donos, aki maga is szakmabe­li, az építkezés idejére el­tűnt, lakása felé sem nézett. És még annyit: a lakást még nem adták át a panasz idején, az a bizonyos két kilincs is a helyére kerül még. Az egyik ilyen község tanácselnöke mondta: „...így is olyan laká­sokat kaptunk, amilyen az­előtt sohasem volt, olyan padlót, parkettát, ami már ném is erre a sáros vidékre való, mert csizmával rá sem merünk lépni. Sokan mégis azt kívánnák, hogy márvány­ból legyenek a falak. Én min­dent értek, csak azt nem, mi­ért vagyunk ilyenek!’” Miért! Mert a panaszok, ha csak a tényeket nézzük, való­ban panaszok. Jogos panaszok. De most. május után, a víz után, 1970. novemberében nem azok. Az elpusztult lakások helyett mindenütt állnak az újak. Az építők olyan mun­kát végeztek, amit előttük még soha senki. Ebben az or­szágban ezért mindenki csak elismeréssel tartozik. Még azok is, akikért ezek az emberek dolgoztait. Azok, akik nem kívánnak most ezért szép szavakat. De igen is kí­vánják, elvárjak azt, hogy szí­nes mozaiklapról, díszes kerí­tésről, luxuskívánságokról most ne legyen szó. Mert vég­ső soron be kell látniuk, hogy Szatmárban nem új Duna-ka- nyar épült 5 hónap alatt Horváth S. János lttto. december ML

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents