Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-16 / 294. szám
WTO. 1%. (rW FT WAfiTAMBWI# 8. ole»*! JO VITAALAP A megyeszékhely közművelődése A Nyíregyházi Városi Népművelési Tanács az élni ált 3 év tapasztalatainak felhasználásával elkészítette a vá- ros 1971—75-re szóló népművelési tervezetét. Mielőtt rögzítenék a megyeszékhely ő éves népművelési feladatait, ma egy megbeszélésen tájé- koztatják a közművelődéssel foglalkozó szakembereket, javaslatokat, ötleteket kérnek, hogy alapos közművelődési programot fogadjanak el megvalósításra. Az elmúlt 5 évről megállapították: az volt a teendő, hogy javítsák a tárgyi és személyi feltételeket, nagyobb megbecsülést szerezzenek a népművelési munkát lelkiismeretesen, nagy felelősséggel végző társadalmi munkásoknak. A városi művelődési in- tézrpényhálózat a borbányai művelődési teremmel bővült. Felsősimán létrejött a Ságvá- ri Termelőszövetkezét és a városi tanács közös fenntartású körzeti művelődési háza, korszerűbb feltételeket teremtettek a Vajda-bokori művelődési teremben, a tanácsi kezelésben lévő termeket, klubokat újabb berendezési felszerelési tárgyakkal látták el. Sokat javult a tárgyi ellátottság a postás és a MÁV szakszervezeti művelődési otthonban. A népművelők anyagi és erkölcsi megbecsülése is javult; a főhivatású népművelők átlagbére 400 forinttal, a társadalmiaké átlagosan 200 forinttal növekedett. Ilat hivatásos népművelővel is gyarapodott a szakemberek száma. A népművelők erkölcsi megbecsülésének bizonyítéka, hogy 5 év alatt öten kaptak „Szocialista kultúráért” kitüntetést. A városi népművelési tanács az egyes művelődési formákról is kedvező képet alkotott. Az ismeretterjesztésben előbbrelépcs. bőgj’ az előadások mellett népszerűbbek a komplex formák: filmvetítések, üzemlátogatások, szakmai bemutatók, kiállítások. Jó példa erre a Váj- da-bokori tsz-akadémia, ahol az előadássorozatot filmvetítés és könyvajánlás kísérte, majd üzemlátogatás követte. A .szakműveltség elterjesztését segítették a TIT és az MTESZ előadásai, melyek a műszaki értelmiség jelentős rétegeit mozgatták meg. A könyvtárak is jól hozzájárultak a szakműveltség gyarapításához. A városi könyvtár 31 egysége és a megyei könyvtár olvasószolgálata elégíti ki az olvasók igényeit. A könyv megszerettetésében jó munkát végzett a megyei könyvtár könyvbarát klubja és a városi könyvtár Guszev telepi könyvklubja. A Honvéd utcai könyvtár könyvbarát köre képzőművészeti kiállításokkal, kiselőadásokkal gazdagította programját. A városban egy panoráma, két szélesvásznú, egy idényjellegű einemascop és egy normál mozi van, s ezeken kívül tí helyen tartanak rendszeresen .enyíilm vetítést. A művelődési autó a város 10 tanyáját látja el filmmel. Az elmúlt években sokat fejlődőt: s művészeti mozdulom is. A képzőművészet: kiállítások közül sokán látogatták a Benczúrtól napjainkig. a XIV. és XV. megyei képzőművészeti kiállítást, a Barzó Endre-emlékkiállítást, a kárpáton túli képzőművészek kiállítását és a? üzemi, tanyai tárlatokat. A népművelési rendezvények. népszerűsítéséről is beszámolnak a mai megbeszélésen. 1969. január 1-től több szerv és kulturális intézmény támogatásával ~~ havonta 7000 példányban jelenik meg a Nyíregyházi műsor kalauz. Az utóbbi években rendszeresen megjelennek a nyíregyházi kiskönyvtár kötetei, amelyekben a város fejlődéséről, gazdasági, tudományos, kulturális életéről adnak tájékoztatást. Előkészületben van a város monográfiája is, mely előreláthatólag a következő évben jelenik meg. A következő öt év feladatainak kidolgozásánál természetesen azokból az adottságokból, tényezőkből indulnak ki a város közművelődési szervei, amelyek Nyíregyháza fejlődését a következő fél évtizedben előreláthatólag meghatározzák. A város lakossága 1960—70 között 13—14 ezerrel, 24 százalékkal növekedett, jelenleg eléri a 71 ezer ■ Lakost. Az urbanizáció meggyorsítását, a fejlődés eddtgi ütemét figyelembe véve az elkövetkező öt évben további 6—8 ezres növekedést vesznek alapul. De az is jellemző, hogy még mindig magas marad a külterületi települések száma. Bár a tanyákon élők száma az elmúlt 10 évben csökkent — jelenleg mintegy 12 ezer —. a csökkenés a következő években sem valószínű, hogy jelentősen meggyorsul. Ä megyeszékhelyen 10 év alatt 33 százalékkal növekedett a lakások száma, új negyedek épültek. Ugyanebben az időszakban a közművelődési intézményhálózat alig fejlődött. Az új lakótelepeken nincsenek klubok, a fiókkönyvtárakban nincs helyben olvasási lehetőség, a városban nincs hírlapalvasó terem. A meglévő intézmények jó része ideiglenes jellegű, bővítésükről, fejlesztésükről sem lehet gondoskodni. A városi népművelési tanács tervezete tartalmazza azokat a tárgyi, személyi és tartalmi feladatokat szervezési. korszerűsítési lépéseket, amelyek megvalósítása lényegesen megerősítené a megyeszékhely kulturális ellátottságát, növelné kisugárzó hatását. De a népművelési tanács csupán vitaalapnak tekinti a tervezetet, sok reális alapokon nyugvó elképzeléssel, javaslattal akarja kiegészíteni az öt évre szóló kulturális munka programját Páll Géza A fénylugas mögött Aranyvasárnapra készül a Centrum Áruház Csaknem 5 ezer ember kereste fel naponta a nyíregyházi Centrum Áruházat no- vember hónapban. Ez a szám természetesen csak a fizető vendé-gekre illetve vásárlókra érien-dő. Akik csak néze- lőd-n’, rr ásókat elkísérni men- fék az-skat nem is lehet meg- awámolai. És az eladótér mtíidösszj 980 négyzetméter, az eladók száma pedig — ta- nuiökkal együttvéve — t50 fő. És m ég most jön a csúcs- forga lom.' Szeptember óta... erről mar magi san feSZAKMUNKASKÉPZí-5. A nyíregyházi 107-es szakmunkásképző iskolában jól felszerelt elöli- . nos műsz.-i-szo- bát rendeztek ... Itt ellenőrzik a villamos szakmában tanuló fiatalok, gyakorlati felkészültségét. Képünk: Marina György szaktanár iránvv’ *■'. kapcsolási rajz működési el* vét magyarázza Sarkad). György harmadéves elektroműszerész tanulónak, Elek Emil felvételé Dekorációban szót ejtettünk — íülmúlja az összes kereskedelmi egységet a Centrum Áruház. Az ízléses kirakat a mögötte fénylő-mozgó ö ezer lamella és a falakat a karácsonyfáikkal összekötő 900 égőből összeállított fénylugas csodálatossá varázsolja az egyébként szürke épületet. Szeptember óta az ünnepekre késiül az áruház. A beszerzést már akkor úgy irányították. hogy az ünnepek- tői függetlenül szükséges téli ruhaneműkön, kívül az olyan áruk is kaphatok legyenek, amit karácsonyra leginkább lseresnek a vásárlók. Az ingek, nyakkendők, fehérne - műk, de a bórd íszműárirk écs a pipereholmik a legkelendőbbek és a legpraktikusabhak mert hát kinek van is. annyi A könnyelmű élei. a* alkohol lgazságügv»uiiiii?ztériiiti)i vizsgálat a társadalmi tulajdon elleni bűntettek alakulásáról Az Igazságügy-minisztérium +*-■ a 'fővárosi' "-és az egyes megyei bíróságok bihte- tető kollégiumainak közreműködésével — megvizsgálta a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntettek körében az elmúlt év sorén a bűnözés alakulását, s a bíróságok ítélkezési gyakorlatát Megállapította hogy a vagyon elleni bűntettek száma 1965 óta fokozatosan csökken. A csökkenés különösen az elmúlt esztendőben volt jelentős: az egységes rendőrségi-ügyészségi statisztika szerint 1968- hoz képest 14,5 százalékos. E tendencia a bíróságok által jogerősen elítéltek számában is megmutatkozik: amíg 1965-ben a jogerősen elítéltek csaknem 47 százaléka vagyon elleni bűntettet követett el, addig ez az arány tá- valy mintegy 37 százalékra csökkent. A társadalmi tulajdon elleni bűntettek az elmúlt évben a közvádas bűntettek mintegy 21 százalékát tették ki — ez az arány 1989- ben csaknem 30 százalék volt —, a személyi tulajdon elleniek pedig több mint 16 százalékát. Személygépkocsi — szerényebb élei Statisztika az autótulajdonosokról Csaknem minden huszadik családnak van már gépkocsija hazánkban — jelenti a Központi Statisztikai Hivatal. Azt is megvizsgálták a sta* tlsztikusok, hogy a gépkocsi viszonylag gyors térhódítása — a munkaidő csökkenéssel, illetve a jövedelemnövekedéssel párosulva — miként módosítja az érintett rétegek életmódját, a esa’ád jövedelmének felhasználását, stb. A legfőbb tapasztalat: a gépkocsival rendelkező munkásalkalmazotti, valamint paraszti háztartások havi átlagos jövedelme több mint hatezer forint, körülbelül 50 százalékkal több, mint a gépkocsival nem rendelkező családoké. Általános tapasztalat az is, hogy a viszonylag ma- Kas jövedelmű háztartások nagy része legelőször á lakáshelyzetét rendezi, otthonát felszereli, berendezi és csak utána gopdjl gépkocsi beszerzésére. Természetesen számosán vannak olyanok, akik a megfelelő anyagi feltételek hiányában is, másfajta igényeik rovására tarta* nak gépkocsit. Jól példázza ezt az „autós” háztartások, illetve a gépkocsival nem rendelkezők személyes kiadásainak összehasonlítása. Akiknek nincs autójuk, általában havi jövedelmük 44 százalékát költik élelmiszerre, italra, dohányárura. A gépkocsi-tulajdonosok ilyen szempontból sokkal takaré kosabbak: fizetésük 33 száza- Iákát használják fel az említett célra; a ruházkodáson 2 százalékot, a háztartáson és lakásfelszerelésen ugyanennyit takarítanak meg, s egyéb kiadásaik is általában kisebb tételekkel szerepelnek a család havi költségvetésében; viszont a gépkocsival nem rendelkező családokhoz képest 17 százalékkal többet — a havi jövedelem több mint egyötödét — az autó fenntartására, üzemanyagra stb. fordítják. Végeredményben az adatok arra utalnak hogy a személyenkénti havi 1200—1400 forint, illetve pél dául négytagú család esetén 4800—5600 forint havi jövedelem nem elegendő a gép- kocs!‘-rtáshoz. Ha az ilyen keresettel rendelkező családok ragaszkodnak az autó hoz, annak szerény mértékű üzemeltetését Is csak más fontos szükséglete" -óvására tudják biztosítani. Az okozott kár összege azonban nem csökkent,' ha- nem--évröi -étá-esJ-^'aZ 1965. évi csaknem 70 millió forintról mintegy 83 millió forintra — emelkedett- Az egy elítélt által okozott kár öt évvel ezelőtt 3965 forint volt, s ez az összeg 1969-ben 8361 forintra emelkedett. Az eb'téltek túlnyomó többsége — mintegy 86 százaléka — férfi. Rablást kizárólag, lopást és pongálást pedig 90 százalékon felüli arányban férfiak követtek el. viszont a csalás vagy sikkasztás miatt elítéltek több mint egyötöde nő. Életkor szerint a legtöbb bűntettet - 20—30 év közöttiek követték él. Százezer azonos korú férfiből 852 követ el társadalmi tulajdon elleni bűntettet ebben a korcsoportban, míg a 30—40 év közöttiek közül 719, a 40—50 év közöttiek közül pedig csak 417. Az elítéltek csak-, nem 85 százaléka általános iskolai végzettségű, mintegy 10 százaléka középiskolát, 1,2 százaléka pedig főiskolát végzett. Az alkohol, mint bűnözést kiváltó ok, csak a lopásnál és rongálásnál jelentkezik nagyobb mértékben: előbbinél csaknem 15, utóbbinál mintegy 25 százalékban függött össze fogyasztásával. A társadalmi tulajdon elleni bűnözés okai között tehát az alkoholfogyasztás kisebb jelentőségű, de tény az is, hogy szerepe ebben a bűncselekmény-kategóriában is évről évre nő: az 1965. évi átlagos mintegy 6 százalékos arány 1969-re csaknem 10 százalékra emelkedett. Mind a statisztika, mind az egyes bűnügyek konkrét vizsgálati adataiból az állapítható meg hogy a társadalmi tulajdon elleni bűnözés alapvető motívuma a könnyelmű életmódra való törekvés kielégítésére irányuló haszonszerzési vágy. A bűnözés elsődlegesen nem a nehéz anyagi és családi helyzettel függ össze. Ezt mutatja, hogy bár a legtöbb bűntettet családosok követték el, mégsem a többgyermekesek — ahol a családi heljV-et nyilvánva éan a legterhesebb 3 bár az elkövetők legtöbbjének viszonylag alacsony a keresete, mégsem a létminimum határán álló keresettel rendelkezők alkotják az elkövetők többségét. A konkrét ügyeket feldolgozó megyei kollégiumi jelentések igen sok adatot tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az állami üzemekben, szállítási és kereskedelmi vállalatoknál a munkaszervezés, az anyagok tárolása és őrzése nem megfelelő Sok helyütt az üzemi adminisztráció, az ellenőrzés, a bizonylati, pénz- és anyagkezelési fegyelem hiányos vagy teljesen hiányzik, a pénz- és vagyonkezelők kiválasztásénál nem járnak el megfelelő körültekintéssel. A bűnelkövetésnek etjy újabb motívuma is jelentkezett a gazdasági irányítás új rendszerében, a mindenáron való gazdaságosságra és nyereségességre való törekvés. pénze, hogy televíziót ajándékozzon karácsonyra. Ezenkívül vannak olyan dolgok is, amit máshol nem lehet beszerezni, mert csak a Centrum Áruházak kapják a nagykortól, vagy saját központi termelőüzemüktől. Készítenek például férfi és női konfekcióáruka t, ezenkívül csak ők árusítják 10 százalékkal olcsóbban a gyermekcipő- két — ez a kedvezmény egyébként december 31-ig érvényes — nylon csipke 1 a- risnyanadrágot adnak a jé n- dékként azoknak a női vásár- iáknak, akik műszö-n-» bundát vásárolnak. 6 .Göb vermit, aki férfi télíesítrit Ijiflon! i- bátot vesz és sz ínén az áru- ház or ‘világi tuna a díszes karton/ k ban forgalomba hozofct W: Ildins-on zsilett pép-y/' - k . >z- Lefcj ami egyben praktikus ajándék férfiak részére. Munkában ii nyugríí/itsnk Több éves tapasztalat, hogy a legtöbb vásárló szombati napokon van. ezután a fizetésnapok és szerdák következe nek, A december hónap pedig a közepétől átlagon felüti forgalmat bonyolít le. Idén is így várható ez és az ana ház dolgozói fel is készültek erre. Munkába állnak a nyugdíjas dolgozóik, sőt amikor a legtöbb vevő van, a raktári és irodai dolgozók is a pult mögött árusítanak, hogy minél kevesebbet kelljen a vevőinek sorba állni. Már december 1-től dolgozik egy nyugdíjas dolgozó az áruházban, aki karácsonyi csomagot készít a vásárolt árúkból a vevők részére, természetesen ingyen. Azért, hogy az ünnepek alatt minél többen nézhessenek televíziót, december 7-től, már 10 százalék előleg befizetése esetén lehet televíziót vásárolni. Csereakciót is bonyolít az áruház, aki régi készülékét a Bizományi Áruháznak értékesíti, a hitellevélre ráírt ösz- saeget beszámítják az előlegbe az új készülék vásárlása - kor. Nagyobb készletek Végezetül, az áruház azokra a vásárlókra Is gondolt, akik munkaidejük miatt nem érnék rá hétköznap beszerezni a karácsonyi ajándékokat. Vasárnap, december 20-án, „aranyvasárnapot” tartanak reggel U-től, délután 13 óráig és minden olyan osztályon. ahol ajándékokat lehet vásárolni . a teljes személyzet áll készenlétben a múlt évinél 4— 5 millió forinttal nagyobb árukészlettel. (balogb) „Divat legyen, mint a szép kerítés,t Véget ért a fogászati hónap — Gyerekek, fiatalok vagytok — mondtam a gimnazista lányoknak — milyen kellemetlen, ha bei’.élgetés közben elfordul a fiú tőletek. — Néhány nap múlva egészen sokán eljöttek a rendelőbe megnézetni a fogaikat, beszél Baktalórántháza fog- szakorvosa, dr. Máté Judit. Az idei fogászati hónap december 13-án ért véget. Országos kampány volt abból a célból, hogy felhívja az emberek figyelmét a fogápolásra, a fogai helyes gondozására. — Tavaly történt — emlékezik a doktornő — hogy nem egy ember csak. azért jött el, mert annyiszor hallott a rádióban, olvasott az újságokban a fogak védelméről, hogy úgy érezte, neki is rendbe kell hozatni a fogait. íme egy kis eredmény, ami ' 'Izvetlenül megmutatkozik i fogászati hónap szervezésével. Márpedig van mit tennünk ezen a téren, hiszen — éppen a jobb élet, a növekvő cukorfogyasztás miatt — megnőtt a rossz, lyukas fogak száma, amelyeket javítani, tömni kell, s nem kihúzni. — Sikk legyen szép foggal járni a világban, olyan divat legyen, mint a szép kerítés adja a fogorvos az ötletet. Példákat is sorol. Televízióban látott neves embereket, akik rossz fogaik miatt pöszén beszélnek, akiket másképp képzeltek el, míg a képernyő nem árulta el a „titkot”. Baktalórántházán az idén is tartottak előadásokat a fogápolásról az általános iskolában és a gimnáziumban. Az iskolafogászaton pedig nevelik a gyerekeket, megismertetik a fogászattal őket és leküzdik azt a félelmet, amit jóformán mindenki érez a fogorvosi szék láttán. — Nem a fogászat retteneté, hanem a barátsága legyen a gyerekeknél — mondja dr. Máté Judit. — Olyan remek dolog gyógyítani, látni, hogy a fájdalomtól megszabadulva, szép fogakkal mennek el a rendelőből az emberek.
