Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-16 / 294. szám
**T,rr MÄÖTXfiÖRSZAS S» TWl. December HI. Szovjet'—kubai eszmecsere Moszkvában Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kedden fogadta Carlos Rafael Rodriguezt, a Kubai KP Köz i inti Bizottsága titkárságának tagját, a kubai forradalmi kormány miniszterét. Brezsnyev és Rodriguez a szívélyes és baráti légkörben lefolyt beszélgetés során megvizsgálták a szovjet—kubai viszony minden vonatkozásra kiterjedő fejlesztésének és a két ország gazdasági együttműködésének kérdéseit. Új szakasz kezdődik a lengyel népgazdaságban Varsóban befejezte tanácskozásait a LEMP KB bővített teljes ülése. Az ország gazdasági helyzetéről és az 1971- es terviéladatoteról folytatott vitát Wladyslaw Gomulka, a KB első titkára összegezte. Kifejtette, hogy az 1968. novemberi pártkongresszusom megválasztott Központi Bizottság mostani VI. plénuma lezárja a lengyel népgazdaság fejlődésének régi szakaszát és újat nyit meg, ami az exten- zív módszerekről és formákról az intenzív fejlesztési politikára való áttérésben jelentkezik. — Az 1971-es tervvel tehát megkezdjük gazdasági fejlődésünk új szakaszát, s egyben az 1971—1975-ös új ötéves tervünket, aminek kidolgozása még nem fejeződött be — mondta a KB első titkára, majd a december 13-án életbe lépett kiskereskedelmi árrendezésről szólott: „A társadalom megelégedéssel fogadja az árleszállításokat, az áremelések azonban mindig népszerűtlenek és mindig bí(Folytatás u 1. oldalról) A Vénusz—7 űtjával kapcsolatban moszkvai tudományos körökben rámutatnak arra, hogy az új űrállomás folytatta a Vénus bolygónak és légkörének, valamint a bolygóközi térségnek a kutatását. Mindezt a Vénusz—7 sokkal nagyobb tudományos apparátussal végezte, mint elődei. A fejlődés érzékeltetése céljából Moszkvában utalnak arra. hogy míg a Vénusz—1 súlya 643,5 kilogramm volt, addig a Vénusz—7 súlya ennek csaknem kétszerese, 1180 kilogramm. Jelentősen megnőtt a Vénusz—7 tudományos adatszolgáltatása a bolygóközi térségben zajló folyamatokról. Ez mindenekelőtt annak ráláttál találkoznak, függetlenül attól, hogy a bírálat megalapozott, vagy megalapozatlan-e. A mostani árrendezés mélységesen megalapozott. De ez a rendezés nem jelenti az élelmezési struktúra gyökeres megváltoztatását. A lakosság tartós és teljes hús- és hentesáru cikk ellátását csak az állattenyésztés fejlesztése útján tudjuk biztosítani." Wladyslaw Gomulka utalt árra, hogy eddig az állam dotált számos fogyasztási cikket. Egyelőre még nem értek meg a feltételek ahhoz, hogy a dotációt teljesen megszüntessék. A KB első titkára végül aláhúzta; „Minél következetesebben megvalósítjuk a mostani pLénum határozatait, gazdaságul* minél szélesebb fronton rálép az intenzív fejlesztés, a tudományos-műszaki forradalom útjára, annál hamarabb eljön az az idő. amikor a családok életéből eltűnnek a ma még meglévő gondok és életkörülmény- problémák. köszönhető, hogy tetemesen gyarapodott a Vénusz—7-tel létesített rádiókapcsolatok száma. Érdemes egybevetni a mostani űrállomás és közvetlen elődjének, a Vénusz—6- nák ilyeb Irányú adatait: míg éz utóbbival mindössze 63- szor, addig a Vénusz—7-tel 124-szer teremtett rádiókap- esolatot a földi irányítóközpont. Az űrállomásnak a Venus bolygó légkörében végzett mérései felkeltik a planeto- lógusok figyelmét, akik főleg azt a problémát tanulmányozzák behatóan: miért jöttek létre földünkön az élet számára oly kedvező feltételek, s mi az oka annak, hogy a földi légkör összetétele olyannyira átérő a Venus atmoszférájától. (Folytatás az 1. oldalról) előirányzatait fey módon a magyar—szovjet áruforgalom a jövő évben az ideinél Ö—10 százalékkal lesz nagyobb. Vállalataink a jövő évi forgalom 55—60 százalékára már most rendelkeznek magánjogi szerződésekkel. — Nagy feladatot jelent a megállapodásban előirányzott áruforgalom realizálása, de biztosak vagyunk abban, hogy terveink teljesülnek, mert a dolgozók millióinak munkájára támaszkodnak, akik népgazdaságunk erősítéséért, a magyar és a szovjet nép életszínvonalának emeléséért munkálkodnak — mondotta befejezésül dr. Bíró József. SZÓFIA Kedden délután Szófiában összeült a bolgár parlament, hogy megvitassa az ország előtt álló legfontosabb feladatokat. Az ülésszakon részt vesz Todor Zsivkov. a BKF Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke. BRÜSSZEL Franciaország ismét meghiúsította a döntést a közös piaci integrációs törekvések egyik fontos területén: az EGK miniszteri tanácsa kedden hajnali 4 órakor véget ért. tizenkét órás ülésén kínos és kiábrándító vita után elhalasztotta a közösség gazdasági és pénzügyi uniójára vonatkozó megállapodást. KINSHASA Kinshasa Kongó és a braz- zaville-i Kongó kedden helyreállította két évvel Azelőtt megszakadt diplomáciai kapcsolatát. RÓMA Közös közleményt adtak ki az orosz ortodox katolikus egyház és a Vatikán képviselőinek december 6—10 között lezajlott hivatalos tárgyalásairól. A közlemény szerint a megbeszélések őszinte, nyílt légkörben zajlottak és megvitatták „az egyén továbbképzésével ösz- szefüggő kérdéseket.” WASHINGTON Az Egyesült Államok politikai köreiben általános megT lepetést keltett, hogy Nixon elnök John Connally volt texasi kormányzót jelölte a pénzügyminiszteri tisztségre David Kennedy utódaként. LONDON Edward Heath angol miniszterelnök kedden este 11 óra tájban egy katonai repülőgépen elindul hivatalos ésrák-Smérikái ■ látogatáséra. A miniszterelnök helyi idő szerint éjféltájban érkezik Ottawába ahol Trudeau kanadai miniszterelnökkel tárgyal, csütörtökön és pénteken pedig Washingtonban Nixon elnökkel tanácskozik. PÁRIZS A Párizsban tartózkodó Husszein király újságírókkal találkozott. Jordánia politikájáról szólva egyebek között kijelentette: országa nem egyezik bele semmiféle különbéke megkötésébe Izraellel és ragaszkodik a Biztonsági Tanács Közel-Keletre vonatkozó határozatának végrehajtásához: BEIRUT Merényletet kíséreltek meg Arafat, a Palesztinái gerillák vezére ellen. Hírek szerint jordániai katonák rálőttek autójára, de Arafat nem tartózkodott kocsijában. . SZOLIDARITÁSI TÜNTETÉS. Rómában olasz fiatalok szolidaritási tüntetési szerveztek a spanyol katonai bíróság előtt álló baszk hazafiak mellett. Képünkön: a tüntetők egy csoportja, „Franco és Nixon gyilkosok" feliratú transzparenssel. (Telefoto — AP—MTI-K3Í KOMMENTÁR: A Falange múltja kísért Nemcsak Hispánia, hanem öt kontinens közvéleménye tekint Burgos felé: várja a vészbíróság ítéletét. Eredetileg már kedden meg kellett volna születnie a döntésnek, de a per hordereje, tehát a tét, túlságosan nagynak bizonyult és a bíróságnak minden oka megvan arra. hogy ne döntsön elhamarkodottan. A bíróságnak mondjuk, de ezen immár vitathatatlanul a spanyol kormányt, sőt személyesen Franco generalisszimusz! értjük. A baszk hazafiak elleni per kezdettől fogva tömény politika volt, amelynek sem az írott, sem az íratlan törvényekhez nem volt köze. Amióta Burgos ennyire a világ érdeklődésének homlokterébe került, szó sem lehet másról, mint arról, hogy Franco legfeljebb meghallgatja á különböző javaslatokat, de a döntés jogát magának tartja fenn. Ez részben máris megtörtént: a földkerekség valamennyi hírügynöksége gyorshírben jelentette, hogy Spanyolországban bevezették a rendkívüli állapotot. Ezt a súlyos döntést olyan minisztertanácson hozták, amelyen az államfő elnökölt — minden jel szerint nem utolsósorban azért, hogy személyes jelenlétével cáfolja meg a haláláról elterjedt híreket. Itt érdemes megállnunk egy pillanatra. Az államfő halálhírének elterjedése egy olyan országban, amelyben a hatalom fogalma immár három és fél évtizede egyetlen ember nevéhez fűződik, szeizmográfként jelez valamit. Nem kevesebbet, mint azt, hogy a generalisszimusz nevével fémjelzett rezsim eresztékei legalábbis megcsikordultak, méghozzá egy. a világ számára meglehetősen váratlan pillanatban. KözisVnert. hogy Spanyol- országban már hosszabb ideje bizonyos politikai erjedés megy végbe. A FfkaYge klasszikus korszakára jellemző, egyértelműen brutális eszközök az utóbbi időben kétségtelenül átadták helyüket árnyaltabb módszereknek és a kabinetben is előretörtek a változó idők követel- ‘ ményéiré jobban odafigyelő < technokraták. Amerikai lapok öles cikkekben foglalkoztak a spanyol idegenforgalommal, a rendszer liberalizálásával és amikor De Gaulle Franciaországa eltávolodott a NATO katonai struktúrájától, komolyan szó esett árról, hogy Madrid bevonásával kell megerősíteni az Atlanti Szövetség földközi-tengeri szárnyát. Aztán jött b baszkügy és nyomában a hazai és nemzetközi robbanás. Hispániában is, külföldön is a tiltakozás hulláma vonult végig és a per hirtelen messze túlnőtt egy szeparatista mozgalom önmagában mérsékelt jelentőségű célkitűzésein: egyik pillanatról a másikra a rendszer erőpróbája lett. Összeült a minisztertanács és Spanyolországban most a Falange múltja kísért.: a rendőrség bárkit letartóztathat és Ítélet nélkül fogva tarthat, megkezdődött a „gyanús személyek” internálása. Az utóbbi idők liispá- niai változásai elhalványultak: a rendszer az új körülményekre — a régi módon reagált... Buu*lier «iróniára bukkant a brazil rendőrség Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a brazil rendőrség kedden délelőtt nyomára akadt Giovanni Enrico Bucher svájci nagykövetnek. Legfrissebb jelentések szerint a nagykövetet elrablói Rio de Janeiro egyik elővárosának, Alto da Boa Vistá- nak előkelő villanegyedében őrzik. A villanegyedbe érkező újságírók csakugyan nagy rendőri erőket iáttak ott fel* vonulni. A rendőrök teljesen körülvették azt a házat, ahol állítólag elrablói a nagykövetet őrzik. A karhatalom azonban eddig nem ostromolta meg az épületet, mivel az emberrablók állítólag figyelmeztették őket, hogy végeznek foglyukkal, amennyiben azt a hatóságok erőszakkal kívánnák kiszabadítani. Daniel Lang: Incidens a 192-es magaslaton (Dokumentumregény) Fordította: Hernádi Miklós 13, Mikor Eriksson belépett a barátságtalan kunyhóba, amely Reilly parancsnoki irodájául szolgált, azt képzelte, hogy —‘ ha magánemberként is — Reilly ki fogja fejezni megdöbbenését. Semmi megdöbbenést nem fejezett ki a hadnagy, hanem Eriksson meglepetésére, arra használta fel ezt a pillanatot, hogy elmondja Erikssonnak egy korábbi élményét. Nyugodt, közvetlen hangon elmesélte Erikssoh- nak, hogy három évvel ezelőtt néger feleségét, aki akkor készült megszülni eiső gyerekükét, egy alabamái tórházba vitte kocsiján. Feleségének már szülési fájdalmai voltak, faji okokra hivatkozva mégsem fogadták be a kórházba, és az asszony végül is az előcsarnok padlóján szülte meg gyerekét. A felbőszült Reilly szét akarta zúzni a kórház berendezését, mire a kórházi szolgák kihívták a rendőrséget, s az az újdonsült apót letartóztatta és börtönbe csukta. Cellájában kitervelte, hogyan fogja lelőni a kórház embereit, de amikor végre kiszabadult. lemondott a bosszú gondolatáról. „Mire kiszabadultam, ezt mondtam magamnak: .Gondolkozz, mi is történt. Az történt, hogy ez a Világ rendje, és nincs értelme kapálódzni a rendszer ellen.’ Higgye el nekem, Eriksson a háború kellős közepén még ennyire sincs értelme kapálódzni a rendszer ellen — itt sokkal erősebb a rendszer, mint bárhol másutt. Jobban teszi, ha nem gondol arra a vietnami lányra. Az történt vele, ami egy harci zónában történhetett.” „Mi mást várt? Mikor a hadnagy bevégezte emlékezését, közölte Erikssonnal, hogy az ellátmányát felújított osztag perceken belül elhagyja a tábort, hogy folytassa ötnapos útját. Eriksson nem tart velük, helyébe egy másik közkatonát jelölt ki. A hadnagy tudta jól, milyen veszélybe került Eriksson, ezért így szólt: „Ha újra magát küldöm velük, sohasem jön vissza élve.” A bírósági jegyzőkönyv tanúsága szerint Reilly mégsem hagyta ennyiben a dolgot. Az Eriksson jelentéséből kivilágló kegyetlenség túlságosan nagy volt. Reilly tudta, hogy ha kitudódna az ügy, rossz fényt vetne nemcsak a szakasz tisztjeire, de a század, a zászlóalj és talán még az ezred vezérkarára is; az a látszat alakulna ki, hogy a tisztek nem tudják kézben tartani beosztottjaikat. Amint később, a hadbírósági tárgyalásokon megállapítást nyert, Reilly közvetlen felettese, Otto Vorst százados akkor éppen „taktikai megfigyeléseket” végzett valahol. November 22-én kellett visz- szaé.keznie, ugyanazon a napon, amikor Meserve osztagának visszatérése is esedékes volt. Az „életfogytiglani” azaz hivatásos — Vorst százados meghagyta, hogy csak sürgős üzeneteket küldjenek neki. Hamarosan azután, hogy Eriksson eltávozott Reiliy-tŐl, a hadnagy úgy vélte, hogy a gyilkosság méltó felettese figyelmére, ezért rádión megküldte a hírt Vorstnak. A véletlen úgy hozta, hogy a százados akkor már másodjára értesült az ügyről — először maga Eriksson szólt neki róla. Másnap reggel ugyanis Eriksson kutató-tisztogató akcióra indult, és a barlang- rendszer közelében amerikai tisztek kis csoportjával találkozott. akik megfigyeléseket végeztek a környéken. Vorst is köztük volt, és Eriksson, egységéből kiválva, odament a századoshoz, és beszámolt Mao meggyilkolásáról. „Bízza csak rám. Mindent elintézek” — mondta Vorst. Majd ismét elvált a két csoport útja. November 22-én az ötnapos fáradalmakban kimerült Meserve, Clark és Manuel (Rate még kórházban feküdt) alig támolygott be a szakaszkörletbe, amikor Vorst százados magához hívta őket parancsnoki irodájába, amely nagyobb volt ugyan Reilly kunyhójánál, de semmivel sem otthonosabb. A századparancsnok, aki maga is as imént érkezett, türelmetlen nül várta, hogy szembesíthesse a három katonát az Eriksson jelentésében foglalt vádakkal. Esküvel hitelesített nyilatkozatában a katonai nyomozók kérdésére Manuel pontosan leírta, hogyan zajlott le a kihallgatás a százados irodájában. „Tizennégy óra lehetett.” „Vorst százados Meserve kezébe nyomott egy cédulát, amire a következő szavak voltak írva: elrablás, nemi erőszak, gyilkosság. Valamennyien elolvastuk, és a százados m rákérdezte, tudjuk-e, miről van szó. Először valamennyien tagadtunk. Elsőül Meserve őrmestert kérdezte meg: ,Mit tud erről a dologról?’ Meserve így válaszolt: ,Nem tudjuk, miről beszél.’ Mindhármunknak feltette ezt a kérdést: ,Tudnak-e arról, hogy mit követtek el odafönn a hegyekben?’ Vorst százados ekkor megkérdezte tőlem, tudom-e, mi vár rám, ha kiderül, hogy mégis ludas vagyok. (Folytatjuk! \ Leszállt a Vénusz—7
