Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-07 / 262. szám
YJl/ű PROLETÁRJAI, EGYESÜLJlTtRt ARA 1 FOKIN i [ Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53- évfordulója! 1910. NOVEMBER 7, á/OMBA'l • • Ünnepség Nyíregyházán a nagy október évfordulóján A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulója alkalmából az MSZMP Nyíregyházi Városi Bizottsága és az építők párt- bizottsága ünnepséget rendezett pénteken délután az építőipari székházban. Megjelent az ünnepségen és az elnökségben foglalt helyet; Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja. Ott volt dr. Ördögh János, a Nyíregyházi Városi — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulóját velünk együtt ünnepli ina a haladó emberiség, a szocializmust építő országok dolgozói épp úgy, mint a kapitalizmus körülményei között harcoló munkások, pa' rasztok, s azoknak az országoknak a fiai. akik nemrég léptek a nemzeti függetlenség útjára — kezdte beszédét a szónok. A továbbiakban arról szólt, hogy a történelem sok nagy eseményt ismer, de a jelentős események közül egyetlen egy sem gyakorolt olyan hatást a népek életére, az emberiség sorsára, mint az októberi szocialista forradalom Oroszországban. Napjaink minden fontos társadalmi, politikai, gazdasági kérdésé magán viseli a nagy október hatását — Lenin az októberi szocialista forradalom hatását jellemezve írta, hogy az nemcsak azért jelentős, mert lényeges vonásai megismétlődnek minden szocialista forradalomban, hanem azért Is, mert korunkban nincs és nem is lehet olyan probléma, amelyre október ne lenne befolyással. , A továbbiakban a szónok megemlítette, hogy az idén ünnepeltük Lenin születésének 100. évfordulóját. — Léről) nélkül, az ő eszméi, LeTanács VB elnökhelyettese, Kellner Ferencné, a HNF városi bizottságának titkára. Jelen voltak a megyeszékhely párt-, állami, társadalmi szerveinek, az üzemeknek. az intézményeknek és a fegyveres erőknek a képviselői. Megjelent az ünnepségen az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselője is. Szabó Gyula, az építőipart pártbizottság titkára nyitotta meg az ünnepséget, köszöntötte a jelenlevőket. majd Varga Gyula mondott ünnepi beszedet. nfh pártja nélkül október elképzelhetetlen. — Majd utalt arra. hogy Lenin zsenialitása mindenekelőtt aóban áll: felismerte, hogy a szubadver- senyes kapitalizmus átnőtt az imperializmus korszakába és hogy a világforradalom nem lehetséges egyszerre valamennyi, vagy akár csak a főbb kapitalista országokban. Felismerte, hogy a szocialista forradalom ott jut győzelemre, ahol a kapitalizmus' ellentmondásai a legjobban kiéleződtek, ahol a forradalom objektív és szubjektív feltételei a legjobban megértek. Ez az ország Oroszország volt. Arról szólt a továbbiakban Varga Gyula, hogy Lenin elvtárs azt is világosan látta:az új körülmények között, amikor a II. Intemacionálé pártjai már nem képviselték a munkásosztály érdekeit, új típusú forradalmi pártra, bolsevik pártra volt szükség. Ezért dolgozta ki a párt megalapításának feltételeit, működésének elveit, szervezeti formáit. Mindezeken túl Lenin érdeme, hogy mozgósítani tudta az orosz proletariátus legjobbjait e párt megteremtése érdekében. — Lenin egész tudományos és elméleti tevékenységét e célnak szentelte, s méltán mondjuk, hogy a bolsevik part. az új típusú forradalmi párt és Lenin éppúgy elválaszthatatlan egymástól, mint ahogy elválaszthatatlan a párt és a szocialista forradalom is. Hangsúlyozta a szónok, hogy most, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 53. évfordulójára emlékezünk, egyszersmind a forradalom zseniális vezetőjére, a párt megalapítójára, irányítójára, Leninre Is emlékezünk. Ezt követően arról beszélt Varga Gyula, hogy 1917. november 7-e mérföldkő az emberiség fejlődésének útján. E naptól kezdve a világ egyha- todán megszűnt az ember ember által való kizsákmányolása, s az emberek egymáshoz való viszonyát ettől kezdve az új társadalomban a kölcsönös együttműködés, az elvtársi segítségnyújtás jellemzi. .Elmondta: a történelmi győzelem óta eltelt 53 év alatt az orosz nép forradalmi osztálya teljesítette történelmi küldetését. Azon túl, hogy állandóan erősítette és megszilárdította az új társadalmi rendet, számokban ki sem fejezhető erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott más országok népeinek ahhoz, hogy szabadon, függetlenül, maguk határozhassák meg fejlődésük útját. — Ez év elején ünnepeltük felszabadulásunk negyedszázados évfordulóját. Nem kell bizonyítani, hogy Lenin műve, s a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előfeltétele volt hazánk, népünk felszabadulásának, 1945. április negyedikének. Október, s a Szovjetunió segítsége nélkül népünknek kokkal több véráldozatba került volna lerázni magáról az úri elnyomást. Ezt követően az előadó méltatta azt a nagy segítséget, amelyet a szocializmus útjára lépett országok — így hazánk is — élveznek a baráti Szovjetuniótól. Hozzátette: e jelentős segítséget népünk szorgalmas munkával (Folytatás a 2. oldalon) Varga Gyula ünnepi beszéde Az ünnepi ülés elnöksége Varga Gyula elvtárs beszédét Jázse( Mvete,e Nyers Rezsi rádió- és televízióbeszéd« november 7. alkalmából Nyers Keaso, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára november 6-án este a rádióban és a televízió- ban A nagy október évfordulóján címmel beszédet mondott. Az alábbiakban közöljük az el- hangzott beszédet. A régi orosz naptárak októbert jeleztek még 53 évvel ezelőtt, mikor a petrográdi munkás- és katonatanács forradalmi felkelést indított, amely nyitánya lett a .Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak. 1917. november 7-én Oroszországban olyan tíz nap vette kezdetét, amely megrengette a világot, így jelle-’ mezte a szemtanú. John Reed híressé vált művében. Ha meg akarjuk érteni korúnkat, amiben élünk, vissza kell idéznünk a kort, ami elindította és előzménye volt. Emlékezni kell rá, tanulni kell belőle és tisztelegni kell az emlékénél. Az októberi forradalom harcba vitte az orosz birodalom elnyomott osztályait; sok milliónyi barátra lelt a nemzetközi munkásvilágban, a gyarmati népekben, ám dühödt és elszánt ellenségre talált az imperialista burzsoáziában. Óriási politikai katalizátornak bizonyult, amely felgyorsította a politikai harcot, élesebben elkülönítette egymástól a haladás, a reakció és az opportunizmus erőit. A politikai állásfoglalás szempontjából ma is alapvető kérdésnek számítjuk: mellette, vagy ellene vagy-e a nagy októbernek? A mi pártunkhoz csak az tartozhat, aki mellette van, aki magáénak vallja, követi tanításait Hisz- szük, hogy a nagy október tiszteletében, a magyar nép ‘ óriási többsége osztozik velünk. Jogos tehát, hogy ünnepi érzés töltsön el mindannyiunkat, akik szocialisták és igaz hazafiak vagyunk. Hogyan lettek a bolsevikok a történelem győztesei? Bár kockázatos volt a vállalkozásuk, a kívülállók és az ellenség számára meglepő és váratlan volt győzelmük, mégsem a véletlen szülte, hanem a történelem parancsolta, hogy győzzenek. Oroszország szociáldemokrata mozgalmából csak a forradalmi marxista szárny, a bolsevik szárny győzhetett, akik megértették a marxizmusnak a „lelkét”, akik nagy dolgokban is cselekvőképesek voltak, ök nem csupán a cselekvés pótlására, a történelem magyarázatára használták az elméletet, sokkal Inkább a cssVikvésben érvényesítették a filozófiát.. És néha bizony el-eltértek a marxista filozófia korábbi tételeitől, mégis a maguk módján igazabban és teljesebben érvényesítették a tudományos szocializmus lényegét. A Lenin vezette bolsevik párt a győzelmével kivívta magának azt a rangot, hogy az új társadalomért harcolók élcsapata legyen. És a munkásmozgalom forradalmi része világszerte nagy számban követte a lenini példát, forradalmi kommunista pártok alakultak, melyek ma a földkerekség minden részén. több mint 80 országban megtalálhatók; az élcsapat szerepét nincs eró, amely elvitathatja. A kommunista mozgalom hatására megváltozott a szociáldemokrata mozgalom karaktere. Ma is léteznek a világban nagy, erős szociáldemokrata párták, vannak, amelyek pozitív harcot folytatnak az imperializmus ellen cs vannak, amelyek nagy, komoly társadalmi reformokért harcolnak. De olyan szociáldemokrácia már nincs, legfeljebb kivételesen, amely ténylegesen harcolna az osztálytársadalom megszüntetéséért, az osztály nélküli szocialista társadalom megvalósításáért. Ez a harc a kommunista pártok osztályrésze lett, hol egyedül, hol politikai szövetségben, de mindenütt központjai, erjesztöi e harcnak. És segít bennünket, hogy egyesíthetjük saját tapasztalatainkat a forradalmi mozgalom olyan óriási kincsestárával, amit a nagy október óta eltelt 53 óv története jelent. Ha feltesszük a kérdést: „kié az októberi örökség?” Azt kell mondanunk, hogy elsősorban a szovjet népé és a Szovjetunióé, amely több mint negyedszázadon keresztül magányos szíriként állt a kapitalista környezetben, amelyen megtört a fasizmus gyalázatos rohama, s amely ma a kommunizmust építi. De október öröksége a miénk is, szocialista országoké, hiszen mi a nagy október fejlődési vonalán járunk. És ez az örökség az összes kommunista pártoké a világon, beleértve azt a jogot is, hogy az elvi tapasztalatokat minden párt az adott helyzetnek és a munkásosztály akaratának megefelelően hasznosítsa. De még ezen is túlmenően: az októberi örökség mindenkié, aki harcol egy jobb világért, aki már ma, vagy talán csak holnap, de részt kér ebből az örökségből. Nyár óta készülünk, a lenini Örökség szem előtt tartásával a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusára. Pártunk minden szervezete, és a párt tagságának több mint kilenctizedé bekapcsolódott az előkészületekbe. Véleményt nyilvánítottak a párt politikai irányelveiről a Hazafias Népfront, a szakszervezeti szervek, a szövetkezeti mozgalom részéről, továbbá a nómozgalom, az ifjúság és a tudomány képviselői. A magas színvonalú építő szándékú eszmecserekben egy dolog szinte, vitán felül állva A Szovjetunió Kommunista Pártja kárpátukrajnai területi bizottsága meghívására pénteken megyei delegáció utazott Ungvárra. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepségedre. A delegáció vezetője dr Tar Imre, a megyei pártbizottság titkára, tagjai: Szényér elismerést. Mégpedig as, hogy pártunk jó szellemben, alkotó módon alkalmazza a marxi—lenini eszméket, helyesen egyesíti a szocializmus általános törvényeit a nemzeti adottságokkal. Széles körű vitákban tisztázódik és nyer támogatást pártunk politikájának számos alkotórésze, mint az államépítés módszere, a gazdaság- politika, a kultúrpolitika, a% eszmei nevelés, a pártmunka stílusa. A vitákban egyre jobban különválnak, a valódi problémák és a láíszatproblc- mák, világosabbá válik a társad aljmi valóság, érzékelhető* vé a társadalmi közvélemény. A kép, ami kirajzolódik előttünk, azt mutatja, hogy pártunk politikai irányvonala ezúttal is általános helyeslő?.»? talál, szeles körű támogatást élvez. A vitákban tisztázódik az, hogy politikánk különböző részéi szerves egységben vonnak egymással, együtt és kölcsönhatásában kell felfogni és átvinni azokat az életbe. Leninista módra igyekszünk nyíltan szembenézni a pix>b- lémákkai. Nem hunyunk szemet afelett, hogy a jó politikát nem kívánatos utitarsként kísérik nehéz problémák, sőt rossz jelenségek. A problémákat igyekeznünk kell megoldani, a visszásságokat pedig lé kell győzni társadalmunk további fejlődése érdekében. A párt es a kormány mindkettőre elszánta magatt A dolgozó emberek jobb életéért küzd unit mi és küzdenek a kommunisták világszerte. E célunkba beleértjük az anyagi jólét rendszerei növelését, minden társadalmi réteg szamára, az osztályok közötti kiegyenlítődés mellett. A jólét forrása ma és a jövőben az intenzív, egyre termelékenyebb munka, ezt kell tehát társadalmi méretben növelni. Nem szabad szem elől tévesztenünk azt, hogy iparosodásban már nagyot léptünk előre, a világ országainak felső régiójába kerültünk, termelékenység szempontjából viszont még nem emelkedtünk ki a középső régióból. Ennek a feladatnak a megoldása követeli, hogy új módon építsük a gazdaságot Ez egyszerre osztálycélja a munkásságnak és nemzeti célja a magyarságnak. De számunkra az anyagi jólét nem lehet a minden. Csengjen fülünkbe annak a petrográdi bolseviknek a szava, aki a forró pillanatokban keményen szembeszögezte nézetét a kenyeret kevesiő mensevikkel: „Nem csak kenyéren él az ember.” , (Folytatás a 2* oldalon) les Lajos, a Fehérgyarmati Járási Tanács VB elnöke és Kiss Mária, cipőgyári munkásnő. az üzemi KlSZ-szer- vezet titkára. A delegációt a határra ki kísérte és elbúcsúztatta: Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára és P. Szabó Gyúr la, a megyei tanács vb-e4- nökhelyettese. Megyei delegáció utazott a Szovjetunióba ■xvn. Évfolyam tsz. szám