Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-03 / 258. szám

1976 november 3. KELET MAGYARORSZÁG 5. oldal JVagykállői kezdem Egyezés Tanyáról az egyetemre — segítséggel A munkás, de különösen a falusi paraszti környezetben lévő fiatalok — akármilyen tehetségesek — hátrányos helyzetből indulnak az értel­miségi szülők gyermekeivel szemben a felsőoktatási intéz­ményekbe, anyagi és művelő­dési körülmények miatt. Ez a probléma általános iskolai szinten kezdődik és így vonul végig az egyetemre vagy fő­iskolára való jelentkezésig. Közismert, hogy a nagy- kállói járásban sok a tanyai település (121 tanya . találha­tó a járásban) és az általános iskolai oktatás nem éri el a nagyobb községek és városok iskolai oktatását, részben tanerő, részben szemléltető­eszközök hiányában. A járás párt-, állami és tár­sadalmi szervek egyetértésé­vel 1970, október 1-től 1971. május végéig egyetemi előké­szítő tanfolyamot indított a járási művelődési központ a tovább tanulni vágyó diákok részére. A két középiskola — Korá­nyi Ferenc Gimnázium és a Budai Nagy Antal Gimná­zium és Szakközépiskola — tantestületének segítségével 7 tantárgyból — magyar, törté­nelem. orosz, matematika, ké­mia, fizika, biológia — szer­vezték és indították be á tár­gyanként SO órás továbbkép­ző tanfolyamot. A tanfolya­mon részt vevő 85 fő diák (36 fő III. éves) 90 százalé­ka munkás-paraszt szülők gyermeke akik önművelésük kielégítése és nem utolsósor­ban egyetemi feA ételijük ér- dekében szervezetten vesznek részt a különböző tárgyú elő­adásokon. A művelődési központ saját költségvetéséből biztosítja a tanfolyam anyagi bázisát, hozzájárulást csak azoknak a hallgatóknak kell fizetniük, akiknél az egy főre jutó csa­ládi jövedelem eléri vagy meghaladja az 1500 forintot. Lehetséges, sőt biztos, hogy ez a forma országos viszony­latban nem az első, de jó vol­na, ha a megye járásainak, városainak, községeinek ille­tékesei felfigyelnének a kez­deményezésre és azt követnék saját területükön a hátrányos helyzetben lévő munkás-pa­raszt fiatalok érdekében. Tóth Tibor tudósító Pezsgőtabletta injekció helyett Uj gyógyszerek Tiszavasváriból Hamarosan új gyógyszerké­szítmények kerülnek forga­lomba a magyar gyógyszertá­rakban: a Tiszavasvári Al­kaloida Vegyészeti Gyár kollektívája a svájci San- dos-cég licence alapján gyár­tott háromféle készítménye. E gyógyszerek várhatóan megnyerik majd a közönség tetszését, hiszen használatuk több esetben lehetővé teszi az injekció mellőzését. Két ké­szítmény — egy drazsé és egy kombinált pezsgőtabletta — például az allergiás betegsé­gek — szénanátha, asztma, allergiás bőrbetegségek, ro­varcsípés, viszketés, viszke- tegség — gyógyításánál hatá­sos. Az úgynevezett pezsgő- tabletta például vízben, pezs­géssel oldódik és kellemes italként fogyasztható. Ezt a gyógyszert még jelenleg is csak injekcióval adagolják. Az ital kellemes ízű és ez fő­ként a gyerekek gyógyításá­nál nagy jelentőségű. A harmadik gyógyszer szin­tén pezsgőtabletta. Felhaszná­lásának területét magas kal­ciumtartalma határozza meg. Ilyen mennyiségű kalciumot a szervezetbe ez ideig csak in­jekcióval 1 ehertetit bejuttatni. A tabletta kiválóan alkalmas a kalcium hiánya következté­ben jelentkező csontbántal- mak gyógyítására. (Például az idősebb korban jelentkező osteoporozisnál, vagy a terhes­ség, szoptatás időszakában jelentkező hirtelen kalcium­csökkenésnél.) Igen hatásosan lehet alkalmazni a gyerme­keknél a növekedés időszaká­ban, csonttörések gyógyulá­sának meggyorsítására is. A készítmények megjele­nését hosszas kísérletek előz­ték meg. A gyár már rendel­kezik az európai, valamint a japán és amerikai klinikák jelentéseivel. Ezek a vizsgála­tok a gyár új készítményei­nek kiváló hatását bizonyít­ják. Legnagyobb előnye vég­ső soron mégis az, hogy megkíméli a beteget az in­jekció kellemetlen hatásától, a fájdalomtól. Ez különösen gyerekeknél fontos. U| an: akkor megszűnik az orvostól, betegtől egyaránt időt rabló adagolási forma, mert a be­teg odahaza, üdítő italként fogyaszthatja majd az Al­kaloida gyár új gyógyszer- készítményeit. Pontos időt mutat a világóra Nyíregyházi szakmunkások mesterművei „Vagyok olyan mester, mint te” — címmel hirdetett vetél­kedőt a KISZ megyei bizott­sága Nyíregyházán. A pályá­zatra a határidőig 20 munka érkezett be. Sajnos nem több, de sok részt venni szándéko­zó jelezte, hogy az árvíz miatt kénytelen volt félbe­hagyni rendkívül munkaigé­nyes tevékenységét. A beér­kezett mesterművek között sok olyan van, ami készítőik nagy tudását dicséri. Cipők, szobrok, miniatürizált Ikarusz-buszok, díszkapuk, so­rakoztak a bíráló bizottság előtt. Az idei mesterpályázat munkái közül magasan ki­emelkedik Bállá Elek órás szakmunkás alkotása, egy ki­válóan és pontosan működő világóra. Bállá Elek ezt a müvet több mint 500 órás munkával készítette el. Egy rendes óra mutltja a közép­európai időt, felette két ko­rong — egy álló és egy kör­ben forgó — egyidőben a 24 időzóna pillanatnyi idejét. A beosztáson az időzóna legje­lentősebb városaival jelezte, hol mutatja az adott időt. A tehetséges és ügyes Bállá most azt-tervezi, hogy a pá­lyázat befejeztével tökélete­síti művét, és a korongbeosz­tás helyett egy forgó föld­gömböt. épít a bonyolult szer­kezetbe. A „Vagyok olyan mester, mint te” vetélkedő eredmé­nyeit ma délelőtt 10 órakor hirdetik Nyíregyházán, a vá­rosi KISZ-bizottságon. Lili már régóta gyanította, hogy férje csalja őt valaki­vel. Igaz, Kázmér továbbra is minden reggel csókkal) bú­csúzott tőle, és csókkal kö­szöntötte. ha hazaérkezett, fi­zetését — csekély zsebpénze kivételével — egy fillérig ne­kiadta és a Mucikám meg­szólítást se hagyta abba. Lili mégis érezte, hogy valami nincs rendben. Időközben ugyanis rájött, hogy a ku­tyájuknak is csókot dob minden elmenetkor. hogy tudta nélkül) könyvelést vál­lalt egy maszeknál, és hogy a szomszédos házban levő fuvaros trampli lovát is Mucinak hívják... Csak a nő nevét nem tudta kiderí­teni sehogy se. De elhatároz­ta: ha addig él is, rájön a titok nyitjára! Kevesebbe kerülne a víztisztító Rossz üzlet a büntetés Hegyei üzemek szennyezik a ío3yókat Gyárak Pestről Szabolcsba A fővárosban megszűnik, vidéken létrejön 16000 munkahely Néhány évvel ezelőtt még úgy vélekedett sok nyíregy­házi és megyei vállalat is: érdemesebb fizetni a víz- szennyezésért kirótt bünte­tést. semmint drága tisztító- berendezést építeni. 1967-ben a gyárak és üzemek 1 és fél millióval még megúszták a büntetést. 1969-ben már 4,5 millióra szökött ez az összeg. Pedig ekkorra már egy sor vállalat gyors ütemben épí­tette a víztisztítót, rákötött a városi szennyvízhálózatra. De az időközben megjelent rendelet progresszív bünte­tést írt elő, így hát aki késleke­dett és habozik még ma is, évről évre többet és többet fizet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a csatornákba és fo­lyókba vezetett szennyvíz esetében már nemcsak a mennyiség, hanem a szenny minősége, mérgezettsége is befolyásolja a büntetés mér­vét. akkor világos mindenki számára: egyre rosszabb üzlet a büntetés. eredménye ez az állandó zsi­radék-szennyeződés. amely­nek egyik nagy forrása a gépjavító vállalat Mire ez a víz a Lónyaiba ér, olyan piszkos, hogy két osztállyal rontja annak minőségét. A vidéken is rossz a helyzet Hosszú évek óta probléma van a nyírbogdányi finomító­val is. Igaz, itt most készí­tettek egy perlites tisztítót, de ez hol működik. hol nem. Mátészalkán a tejipara legnagyobb vízszennyező. A Balfó-csatorna veszi fel a kisvárdai ipari és városi szennyvizet, valamint a de- meeseri keményítőgyár és a nagyhalászi kendergyár szennyezett vizét. Ezek a szennyezőanyagok elemésztik a víz oxigénjét és lehetetlen­né teszik az állati és növé­nyi vegetációt. A károk te­hát súlyosak, és néhol ag­gasztó méreteket öltenek. A megye városaiban, ott. ahol Somogyi Lajos, az MTI fő- munkatársa jelenti: Az ipar arányos területi fejlesztése és a főváros te­hermentesítése közismerten szükségessé teszi egyes fővá­rosi üzemek, gyáregységek vidékre telepítését. A Gazda­sági Bizottság négy évvel ez­előtt összesen 124 ilyen üze­met, vagy gyárrészleget so­rolt abba a. kategóriába, amelynek a fővárosban bi­zonyos időn belül be kell szüntetnie működését. Indo­kolt kívánságoknak megfele­lően a 124-ből ötöt kivontak az áttelepülők kategóriájából. A közelmúltban a kormány a következő öt évre 800 millió forintot bocsátott a fővárosi tanács rendelkezé­sére, s a megyei tanácsok is jelentős összegekkel rendel­keznek az ipartelepítések tá­mogatására. 1971 és 1975 kö­zött újabb 75 fővárosi üzem, gyáregység, telephely költözik át körülbelül 40 vidéki vá­rosba és községbe. A legtöb­ben az iparilag legelmara­dottabb megyékben települ­nek le: a Palma Gumigyár egy része például Nyíregyhá­zán, az Ipari Szerelvény- é3 Gépgyár egyes részlegei Má­tészalkán, Fővárosi üzemek költöznek Püspökladányba, Berettyóújfaluba, Apcra. Kis- várdára, Tiszafüredre, Nyír- egyházára Jászároks'zállás'-a. Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat Kaposváron, Lentiben és Mátészalkán hoz létre új telepeket. Az áttelepítések nyomán a következő 5 évben 16 000 fő­városi munkahely szűrük meg. vidéken pedig ugyan­ennyi létesül. Egy-egy új munkahely létrehozása átla­gosan körülbelü 100 ezsr fo­rintba kerül, ennek a költ­ségnek a felét a fővárosi ta­nács vállalja, -a többit az érintett vállalatok bankköl­csönből. fejlesztési alapból és a helyi tanácsoktól támoga­tásként kapott összegekből fi­zetik. Vásárlói gondok — és a megoldás Napirenden a vendéglátás — Miért hiányzik a sajt? Tanácsi ellenőrök a kereskedelemben — Legyen több névadó, KlSZ-esküvő Nehézfém, cián, keményítő — Hadd mondjak egy pél­dát — kezdi Iván György, a vízügyi igazgatóság vegyésze, a megyei vizek tisztaságának legfőbb őre. Az ELEKTER- FÉM Ktsz például ciánt bo­csát ki a szennyvizében. Ha egy köbméterben 0,3 gramm van, már fizet. Mégpedig egy kiló cián után 5000 forintot Világos, hogy ez nem éri meg. Korábban? Akkor egy kiló után csupán 1 forint volt a büntetés. Hogy a cián milyen veszélyes, arról kár beszélni. Öntözésre alkalmat­lanná válik a víz, pusztul tőle a halállomány. Ugyan­ilyen problémás az a víz is, amit a Hajdúsági Iparművek bocsát ki. Ez nehézfémeket, krómot és ciánt tartalmaz. És mindez belefolyik a csá­szárszállási tározóba, rontja annak vizét. A víz azután az Ér-patakon át a Lónyaiig, majd a Tiszáig folyik. Most vegyük ehhez azt, hogy Nyíregyházán az Ér ezenkí­vül felvette a húsipar szennyvizét Ez a vállalat már megépítette a tisztítóját ez évben mór működni is fog. Míg nem kapcsolt át a városi vezetékre, ide eresz­tette vizét a tejipar is. Eze­ken a nagy szennyezőkön kí­vül most újak léptek be. Mégpedig a gumigyár és a XIII. autójavító. Innen olaj és zsír folyik a vizekbe. Ál­talában látható, hogy a gé­pesítés egyik káros mellék­előközművesítés van, valami­vel jobb a helyzet, de a legtöbb helyen ki kell várni azt az időt, amíg a kellő pénzügyi fedezet lehetővé te­szi a vizek tisztítását. Az újonnan létesülő üzemekkel már nincs probléma, ezeket már eleve víztisztító beren­dezésekkel építik. Nem cél a büntetés 3,;i — A büntetés nem cél, ha­nem eszköz a kezünkben — mondja Iván György. Mi a tiszta víznek és nem a fo­rintnak örülünk. Éppen ezért ajánlunk sok esetben olyan közvetítő megoldást. ami mindenkinek hasznos lenne. Például azt, hogy öntözzenek a szennyvízzel. Alkalmas lenne erre a célra a deoie- cseri és a nagyhalászi üze­mek vize is. Sajnos, az első esetben azon folyik a vita, hogy kinek jó ez: a gégényi tsz-nek és a másik tervezett felhasználónak, a Nyírtassi ÁG-nak, vagy a keményítő­gyárnak. Amíg vitáznak, fo­lyik a jó, öntözésre alkalmas víz, a költségeken pedig nem tudnak megegyezni. Ugyanez a helyzet Nagyhalászban is. Pedig bizonyítható, hogy ezek a szennyvizek rendkí­vüli mértékben hasznosan be­folyásolják a mezőgazdasági eredményeket. Hasonló meg­oldás kínálkozna Nyírmadán is. Bürget Lajos Megfejtés: 3 betű Azzal kezdte, hogy vett egy rejtvényújságot, s ami­kor Kázmér este egy detek- tívregénybe mélyedt, ő — láthatóan nagy igyekezettel rejtvényfejtéshez fogott. Vagy negyedóra mútva han­gosan tűnődni kezdett: — Női név: öt betű.. Női név: öt betű... Vajon mi lehet? — közben óvatosan ol­dalt pillantott a férjére, \de ő meg se hallotta a kérdé­sét. Kimerültén tovább olva­sott, Lili legnagyobb bosz- szúságára. Másnap este folytatta a manővert. Ezúttal Kázmér a hinta­székben ülve falta tovább h tegnapi regényt. Lili pedig a rekamién hason fekve új rejtvényt húzott maga elé. Megint kivárta a kellő időt, aztán elgondolkodva megszó­lalt: _ — Női név: négy betű... Érdekes. Most meg négy be­tű és női név., Ismét válasz nélkül ma­radt a körmönfont kérdés. A következő este újabb rejtvénybe kezdett, Kázmér, persze, falta tovább az iz­galmas krimit és az asszony is sokáig csendben maradt, A tanácsülések, vb-ülések fő napirendjei mellett sok érdekes hír olvasható azok­ban a jelentésekben is, ame­lyekben az illetékes osztá­lyok vezetői lejárt határide­jű határozatok teljesítéséről számolnak be. Ezek közül válogattunk néhányat. A Nyíregyházi Városi Ta­nács VB egy korábbi hatá­rozatában a vendéglátóhe­lyek osztályba sorolásával foglalkozott. Ennek alapján végzett vizsgálatot a keres- kedel&í 0S2Íá$W Az ! ereÖ-d mény:. az Omnia kávészalon* és a Kolumbia kávébár be­rendezése, felszerelése eléri a belkereskedelmi miniszte­ri utasítás alapján meghatá­rozott első osztályú színvo­nalat. Az Anna presszó az átalakításokkal és a bútor cseréjével megtarthatja a másodosztályú besorolást, az Ezerjó étterem is megfelel a másodosztályú vendéglá­tóegységekkel szemben tá­masztott követelményeknek. A Tisza étterem vizsgálata során megállapították: jelen­legi állapotában nem felel meg a harmadosztályú szint­nek, ezért a kereskedelmi osztály utasította a vállalat igazgatóját, hogy a Tisza éttermet a negyedosztályú egységek közé sorolja be. ★ Tanácstagi bejelentések és egyéb tapasztalatok alap­ján vizsgáltatott meg alapo­san egy részkérdést a Nyír­egyházi Városi Tanács VB: miért hiányos az élelmiszer- boltokban a sajtfélék válasz­téka. A tejiparnál, az élelmi­szer kiskemél, a csemege­áruházban végeztek vizsgá­latot. Összegezték:' az ellátás nagyrészt a tejipari vállala­ton múlik, mivel a sajtféle­ségek szállításában lényegé­ben nagykereskedelmi tevé­kenységet lát el. Raktárhe­csak egyszer-egyszer érintet­te meg, szinte észrevétlenül, selymes hajával a férje kar­ját. Talán egy óra is eltelt, amikor Lili hirtelen és el­lenkezést nem tűrő hangon felkiáltott: — Női név: három betű! Mondd már, ki az? És Kázmér végre megszó­lalt, mintha egy hipnotizőr kérdésére válaszolt volna, öntudatlanul: — Ida. drágám... — s a kö­vetkező pillanatban már hiá­ba szívta volna vissza meg­gondolatlan szavait, mert Lili mindent tudott. Legfeljebb azon csodálko­zott kicsit: ki hitte volna, hogy az egyik legjobb barát­nője van a buliban? Németh Géza lyiségük azonban olyan kis­méretű, hogy abban a szük­séges készletet nem lehet raktározni: a más tejipari' vállalatoktól érkező sajtokat azonnal szállítani kell. Ez az oka, hogy csak 2—3 féle saj­tot tudnak szállítani, illetve csak olyat, ami éppen érke­zik. A vizsgálat idején is csak 3 féle sajtból volt olyan mennyiség raktáron, amiből a kereskedelem részére szál­lítást lehetett teljesíteni. Da ez a város egynapi k eresbe- daksi'í idényét sem fedezte, holott. <aí vállálát kz egész megyébe szállít. így került ismét a vb elé a téma: a vá­laszték hiánya nem az élel­miszer kiskeren, hanem a rossz adottságokkal rendel­kező tejipari vállalaton mú­lik. (Hogy az ügyben mi tör­ténik, a következő vb-ülésen dől el.) ★ A Kisvárdai Járási Tanács VB is kereskedelmi témára tér vissza. A fogyasztói ér­dekvédelemről szólva meg­jegyzik: 76 tanácsi társadal­mi ellenőr van, s egy részük rendszeresen végez ellenőr­zéseket. Az év első kilenc hónapjában munkájuk nyo­mán három fegyelmi javas­latot, 12 szabálysértési felje­lentést tettek, több ügyben különböző adminisztratív in­tézkedéseket tettek. Az ár­drágítást, hamis mérést, több számolást, min őségron fást elsősorban az élelmiszer- szakmában és a vendéglátás­ban tapasztalták, ott is a hús-, tej-, zöldség- és gyümölcs­áruknál. A tanács határoza­ta alapján más szervekkel történő együttműködéssel növelik az ellenőrzések ha­tékonyságát, hogy csökkent­hessék a visszaéléseket. ★ A Nyíregyházi Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a családi és társadalmi ün­nepségek ügyére tért vissza. Feladatként határozták meg az eddigi tapasztalatok ösz- szegyűjtését és rendszerezé­sét, figyelembe véve a nagyközségek, közös községi tanácsok új szerepét. Több­fajta program kidolgozását tervezik. Hasonlóan a váro­si tanácshoz, a járásnál és esetleg a nagyközségeknél családi és társadalmi esemé­nyeket rendező intézetet, vagy testületet kívánnak ala­kítani. Addig is együttmű­ködnek a városi tanáccsal, több művelődési házzal, hogy a már most szervezett ün­nepségeik is megfelelő szin­tet érjenek el, s mind több helyen rendezzék a családi eseményeket is új módon, le­gyen több névadó, KISZ-esr

Next

/
Thumbnails
Contents