Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

tt5r.Br-MA<rrARORszA«

f. «Ä*a

(Folytatás k 2. «(dalról)

körtisztviselő az állam képviselője és a köz szolgálója. Magatartás a, az ügyfélhez való viszonya nagymértékben befolyásolja az állampolgár véleményét, az államhatalomról kialakuló álláspontját; az ügyintézés ez által válik politikává.

Most, az államáét fejlesztésének központi feladata a helyi és a középfokú tanácsok hatáskörének és munkájának fejlesztése. Meggyőződésünk, hogy a szocializmus építésében, a nép életének megkönnyítésében, jelentősein előbbre léphetünk, ha az ügyek tetemes hányadát intéző tanácsok nagyobb önállósággal, nagyobb felelősséggel dolgoznak.

A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az államigazgatási munka és hatáskör fejleszitésévél egyidejűleg erősödjék a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jdlege. Ez nem mond ellent állami szervezetünk demokratikus centralizmuson felépülő elvének és gyakorlatának. Ellenkezőleg, így biztosítható, hogy a központi szervek hatáskörében olyan ügyek maradjanak, amelyek a társadalmi öBSztolyamatok szempontjából fontosak, Lényegesek, a helyileg megoldható ügyeket viszont a helyi szervekben intézzék.

Fontos, hogy a minisztériumok és más központi, állami szervek mielőbb adjanak át konkrét intézkedési jogköröket a Fővárosi Tanácsnak és a megyei tanácsoknak. Ugyancsak szükséges, hogy egyidejűleg a Fővárosi Tanács a kerületi tanácsoknak, a megyei tanácsok a városi és községi tanácsoknak adják árt a helyileg sokkal jobban intézhető ügyekben a döntést, és segítsenek megteremteni az. önállóság, felelősség, önkormányzat érvényre juttatásának feltételeit.

A tanácsok önkormányzati jellege feltételezi és megkívánja a lakossággal, a tömegekkel való szoros kapcsolatot, tevékenységük sokoldalú ellenőrzését. A tanácsok ügyvitele feletti efienőraést a kormány, a felsőbb tanácsszen-ek, a tanácstagok, a választók, a néptömegek gyakorolják.

Vannak, akik a népi hatalom szilárdságának kockáztatását látják az irányítás további decentralizálásában, a tanácsok önállóságának növelésében. Központi Bizottságunknak meggyőződése, hogy az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, ezen belül a tanácsok önállóságának növelése helyes osztálypolitika, amely államunkat, a dolgozó nép hatalmát erősíti.

Az új választási törvény és alkotmányunk módosítása

Az államéletben a szocialista demokrácia változatlan követelménye, hogy hazánkban maradéktalanul érvényesüljön a törvényesség. A szocialista törvényesség elengedhetetlen eleme egyrészről, hogy alkotmányos törvényes rendünket senki sem sértheti meg büntetlenül, másrészről, hogy hazánkban minden, törvénytisztelő állampolgár, származásra, foglalkozásra, világnézetre való tekintet nélkül — teljes védelmet élvez. A szocialista törvényesség e két követelménye érvényesül, és a jövőben is érvényesülni fog. Az erről való gondoskodást pártunk, kormányunk alapvető kötelességének tartja.

Kedves Elvtársak'

Pártunk, a magyar munkásosztály marxista—leninista, kommunista élcsapataként társadalmunk eszmei-politikai vezetője; irányítja. szervezi a szocialista építést, s ezzel az egész magyar nép érdekeit szolgálja. Kor- mányzópárt, amelynek politikája meghatározóan kihat az ország, a társadalom életének egészére.

A párt csalt azért és azáltal töltheti be megfelelően történelmi misszióját, mert tevékenységében a marxizmus—leninizmus tudományos elmélete vezérli. Pártunk a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásának híve. Lenint követi, aki arra tanít, hogy „...a marxizmus nem holt dogma, nem valami befejezett, kész, változatlan tanítás, hanem a cselekvés, vezérfonala” másutt ugyanezt másképpen kifejezve azt mondja „...a marxizmusban a leglényegesebb, ami a marxizmus élő lelke: a konkrét helyzet konkrét elemzése”.

Pártunk a marxizmus—leninizmus elveiből, a magyar és a nemzetközi munkás- osztály forradalmi tapasztalataiból indul ki, és a konkrét helyzet konkrét vizsgálata alapján hozza meg döntéseit. A legutóbbi másfél évtizedben pártunknak három nagy feladatot kellett megoldania. Az ellenforradalmi felkelés erőinek szétzúzásával a népi hatalmat megvédeni és megszilárdítani; ^ a mezőgazdaság szocialista átszervezését végrehajtani; végül a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének bonyolult kérdéseit kellett megoldania. Hogy pártunk ezeket a nagy feladatokat kielégítően meg tudta oldani, azt elsősorban annak köszönheti, hogy a revizionista és a dogmatikus megközelítési módokat határozottan és egyformán elvetette. s a marxizmus—leninizmus elveit követte.

Pártunk működésének legfontosabb szervezési alapelve a demokratikus centralizmus. amelyet a kommunista mozgalom szárúéra Lenin dolgozott ki tudományos pontossággal. A munkásosztály új típusú .forradalmi pártja szervezeti életének és működésének lenini alapelveit a történelem igazolta, azok mindmáig érvényesek, A demokratikus centralizmus elvét kiegészíti a

Nagy jelentősége van az új választási törvénynek, azoknak az új eljárási szabályoknak, amelyek választási rendszerünket továbbfejlesztik, hogy még alkalmasabb legyen a népakarat kifejezésére és érvényre juttatására. Az általános, egyenlő és titkos választói jog nálunk a népi demokratikus rendszer vívmánya. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme választási rendszerünk tökéletesítése. Ennek lényege, hogy’ az állampolgárok — a jelölési jog és választási lehetőség bővítésével — még- inkább, mint eddig, a véleményük szerint legalkalmasabb személyeket küldhetik az országgyűlésbe, a tanácsokba.

A választási törvény egyik új rendelkezése, hogy a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok tagjait a jövőben nem közvetlenül a választók, hanem közvetett választással a helyi tanácsok választják. Ily módon a községi tanácsok munkáját irányító megyei tanácsok ténylegesen a helyi tanácsok küldötteiből alakulnak meg.

A IX. kongresszus már utalt arra, hogy időszerűvé vált alkotmányunk módosítása. E munka hosszabb időt vett igénybe — és most került 'olyan stádiumba, hogy a közeli jövőben végrehajtsuk. A Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott alkotmánya népünk nagy tói-ténelrm vívmánya. A több, mint lsét évtizeddel ezelőtt elfogadott alkotmány rögzítette, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgoz» nép állama, összegezte addigi harcunk, munikánk eredményeit és nagy . vonalakban kijelölte hazánk fejlődésének irányát.

Az eltelt húsz esztendő alatt gyökeres változások következtek be hazánk politikai, gazdasági, kulturális életében. A történelmi jelentőségű vívmányok ellenére sem szükséges új alkotmányt kidolgozni. Szükségesnek tartjuk és javasoljuk viszont, hogy az ország- gyűlés jelenlegi helyre tiintenek megfelelőiéin módosítsa, fejlessze tovább a Magyar Népköztársaság alaptörvényét. A módosított alkotmány tükrözze az elmúlt két évtized alatt bekövetkezett változásokat. Utaljon az állam- életben. az országgyűlés, a kormány, a tanácsok tevékenységében, általában az állami intézmények munkájában bekövetkezett változásokra. Pontosabbon határozza meg az állampolgárok jogait és kötelességeit a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában.

Az alkotmány módosításának kérdéseivel való foglalkozás közben már felvetődött, és nyilván a későbbiekben szélesebb körben is felvetődhet, az ország hivatalos elnevezésének, címer-éneit, állami zástiajánait kérdése. A Magyar Népköztársaság elnevezés jól kifejezi munkásosztályunk, népünk harcának legnagyobb eredményét. azt. hogy megalkotta eddigi legnagyobb történelmi vívmányát: a nép államat.

Államunk, rendszerünk fő jellamvoná.- saiban a tulajdon- és osztály viszonyok tekintetében már szocialista, a szocialista társadalom teljes felépítése viszont még csak folyamatban van. Pártunk úgy véli, még nem érkezett el az ideje, hogy országunkat szocialista' köztársasággá kiáltsuk ki. Azt tartjuk, inkább jussunk előbbre az építéssel és késsünk az elnevezéssel, mint siessünk az elnevezéssel és késsünk a szocializmus építésével. A Hagyat Népköztársaság neve ina is dolgozó népünk hatalmát, államát, hazáját, az épülő új, szoc.-alista világot jelenti, hirdeti, félreérthetetlenül mindenhol és mindenki számára.

kollektiv vezetés és a személyi felelősség elve. Sajat tapasztalataink alapján teljes meggyőződéssel állíthatjuk, hogy megsértésük esetén nem érvényesülhet maradéktalanul a marxizmus—leninizmus, a politika eltorzul, elsorvadnak a párt tömegkapcsoia- tai. s elvész akcióképessége; érvényesülésük viszont meghatványozza a párt erőit.

Gyakorlatunkban a döntések demokratikus előkészítését, a kérdések sokoldalú és szabad megvitatását, a különböző vélemények meghallgatását és figyelembevételét szorgalmazzuk, éppen úgy. mint a meghozott határozatok egységes, kötelező és pontos végrehajtását. A pártdemokrácia nélkül nem lehet igazi eszmei, politikai egységet teremteni, nem lehet a belső meggyőződésen alapuló magas fokú tudatosságot kifejleszteni. Centralizmus, szervezeteinek fölé- és alárendeltsége nélkül a párt nem szervezett erő, elvész élcsapat jellege, ereje, és egységes cselekvésre képtelen vitaklubok tömegere esik szét.

• •

Összeforrott a forradalmárok három nemzedéke

Pártunk szervezeti felépítésében, életének belső rendjében híven követi a munkásosztály forradalmi pártjának hagyományos lenini elveit. Jelenthetjük, a párt, a beszámolási időszakban ideológiailag, politikailag, szervezetileg egyaránt egészségesein fejlődött, erősödött, megbonthatatlan egységben halad mindmáig.

A pártnak négy évvel ezelőtt 19 ezer alapszervezete és kereken 585 ezer tagja, illetve tagjelöltje volt. Most 21 ezer az alapszervezetek száma, a tagságé pedig 77 ezer fővel, 13 százalékkal magasabb. 662 ezer fő. A IX. kongresszus határozata alapján pártunkban megszűnt a tagjelöltség intézménye. Az akkor nyilvántartott 37 900 tagjelöltből, egyéni elbírálás alapján, 35 250 elvtársat felvettek a párt tagjai közé. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tagjelöltség intézményének megszüntetése partunkban helyesnek bizonyult.

A párt taglétszáma és összetétele alapjában megfelelően alakult. A taglétszám növekedése összhangban van a kommunista eszme

vonzóerejének, a párt politikai befolyásának növekedésével. Pártunk munkásjellege a tagság összetételében is érvényesül. Á tagság 70 százaléka eredeti foglalkozása szerint munkás', jelenleg is fizikai munkát végez a párttagság 38 százaléka. A társadalomban végbemenő át- rétegeződési folyamatok következtében a tagság egészén bélül a fizikai dolgozók aránya

4,5 százalékkal csökkent.- Valamelyest emelkedett a párttagság átlagos életkora, ez jelenleg 44 év. A beszámolási időszakban újonnan felvett tagok 43 százaléka fizikai dolgozó, megfelelő arányban van naiv közöttük nők; a korcsoportok képviselete is egészséges: 84 százalékuk 40 éven aluli.

Pártunkban együtt él, dolgozik, összeforrva harcol a forradalmárok három nemzedéke: a veterán harcosok, a középkorúak és az ifjabbak nemzedéke. Figyelemre méltó, hegy jelenlegi párttagságunknak több mint a feje 1936 óta lépett a pártba; az azóta folytatott harc menetében került közel a párthoz és vált párttaggá. A párt új tagjai általában a munkában élenjárók, a társadalmi és tömog- szervezelí aktivisták közül kerülnek ki. s ennek így kell történnie ezután is. A tagfelvételi munkában továbbra is el kell kerülni a karnpányszerőségét A jövőben is megkülönböztetett figyelmet kel! fordítani a párt munkásjeliegének erősítésére, az. ipari munkások. a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok felvételére.

A párt szervezeti ereje szempontjából nem közömbös tagjainak száma. Akcióképessége és igazi hatóereje azonban, a helyes politikai vonal mellett, tagságának egységeben van. A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak, hogy: az elmúlt négy évben tovább erősödött pártunk eszmei, politikai, szervezeti egysége, akcióképessége.

A párt egységét nem tekintjük egyszer és mindenkorra adottnak. Pártunk egysége a lényeges politikai, gazdasági, ideológiai kérdésekben szilárd. Ezt az egységet azonban a gyakorlati munkában minden új kérdésben újból meg újból meg kell teremteni. A párt az egység, erősítésén dolgozik ezután is; azt megbontani, rombolni, sem kívülről, sem belülről nem engedi senkinek. Az önként vállalt, lenini értelemben vett pártfegyelem, beosztásra és rangra való tekintet nélkül, kötelező mindenkire.

A párt íő ereje eszméinek igazságában és a tömegek támogatásában van. A szocializmus építésének soron lévő feladatai nagyobb követelményeket támasztanak a párt tömegpolitikai, agitációs és propagandamunkájával szemben. A párt politikájának képviselete, céljainak hirdetése a párt valamennyi alap- szorvezetér.ek és tagjának kötelessége. Ezt a feladatot szolgálják a párt agitációs és propagandaeszközei; a sajtó,a rádió, a televízió,, a párt lapjai és folyóiratai.

A párt központi napilapja, a Népszabadság 7öő ezer példányban, a 19 megyei napilapja összesen 780 ezer példányban jelenik meg. A Társadalmi. Szemle.. a párt elméleti folyóirata 36 . ezer példányban, szervezeti lapja, a Pártélet 95 000 példányban jelenik meg -havonta. Pártunk elvet minden, a tömegeket lebecsülő, és a kövéleményt manipuláló minden megnyilvánulást. Ugyanakkor a közvélemény jó tájékoztalásál. a szocializmus eszméinek propagálását rendkívül fontos föladatnak tekinti. A párt. a népi állam kezében lévő tömeg propaganda estit űzőknek ezeket a names célokat kell szolgáink* a jövőben még inkább és jobban, mint eddig is tették.

A kongresszusi felkészülés időszakában az egész pártban mélyrehatóan megvitatták a pártmunka legidőszerűbb kérdéseit. Az eredmények általános elismerése mellett a párttagok sok helyütt és jogosan kifogásolták, hogy egyes kérdésekben, egyes területeken nem, következetlenül. vagy hibásan hajtják végre a párt politikáját. A párt politikájának megfelelő érvényesítését csak az biztosíthatja, ha a Központi Bizottság, a párt, középfokú irányító Szervei és a párt alápszervezetei, a feladatok azonos értelmezése alapján, a legnagyobb ösz- szebangoltsággal, egyidejűleg, és ugyanazért dolgoznak. A kongresszust előkészítő tanácskozások vitáiból is kitűnt, hogy a pártmunka fejlesztésében most nagy fontossága van a politika, eddiginél következetesebb^ és egységes végrehajtásánál:, a pártellenprzés erősítésének. és az alapszervezeti munka fejlesztésének.

A Központi Bizottságinak és végrehajtó

szerveinek, a Politikai Bizottságnak, a Titkárságnak. a Központi Bizottság apparátusának munkájában, és részben a pártbizottságok és pártszervezetek tevékenységében is az utóbbi időben a különböző kérdésekkel kapcsolatos elemző munkán, a párthatározatok kidolgozásán volt a hangsúly, s a szükségesnél kevesebb figyelem, jutott a hozott határozatok vegrehaj tásának ellenőrzésére.

Az ellenőrzés, megjavítása nélkülözhetetlen és sürgető az egész pártban, annak érdekében, hogy a gyakorlat teljesen megfelel jen az elvi döntéseknek és a párt politikája hiánytalanul érvényesüljön a gazdasági és a kulturális építömunka, a szociálpolitika egész területén. A hatékonyabb ellenőrzés szükséges a. tapasztalatok jobb és gyorsabb hasznosítása, a gyakorlati munka állandó javítása, a párt ideológiai és politikai munkájának szüntelen fejlesztése- szempontjából is.

A pártalapszervezetéknek különlegesein fontos szerepük van a pártiiatámzatok megvalósításában és a párt tömegkapcsolatainak erősítésében. A párt politikáját a dolgozó milliók nem kis mértékben annak alapján ítélik meg, milyen tapasztalatokat szereznek közvetlen munkahelyükön, hogyan érvényesül a párt politikája helyileg milyen az alapszervezetek munkája, a kommunisták magatartása.

A gazdasági reform viszonyai között a pártszervek, a pártalapszervezetek egy része még nem találta meg munkájának új, megfelelőbb formáját. Egyes állami, gazdasági vezetők lebecsülik a politikai munka fionstoss**

gát, a helyi pártszervezetek szerepét Miközben növekedett a gazdasági vezetés önállósága és hatásköre, sok helyen nem erősödött ezzel egyidejűleg megfelelően a párt- szervezet befolyása az üzem tevékenységét alapvetően meghatározó

tényezőkre. Nem tudták kellően elősegíteni a párt politikájának érvényesítését, nem tudtak kellő határozottsággal fellépni a hibák és fogyatékosságok ellen.

A Szervezeti Szabályzat

J

módosításáról

A pártnak, a kommunistáknak megtisztelő feladata, hogy a harcban, a munkában elöl járjanak, példát mutassanak. Ez nagyfokú fegyelmet, önzetlenséget, elvhüságet, határozottságot és öntevékenységet, kezdeményezést vár a kommunistáktól. A párt a jövőben még fokozottabb mértékben igényli, éa mag is követeli minden tagjától, hogy a párt politikájáért, a párt határozatainak képviseletében nyíltan, és minden ingadozás nélkül álljon ki, harcoljon és dolgozzon megvalósításukért.

A párt élete és munkája szempontjából meghatározó szerepe van a Szervezeti Szabályzat előírásainak. A Központi Bizottság párttagságunk elé bocsátotta vitára, most * kongresszus elé terjeszti döntésre a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatát

A Szervezeti Szabályzat megfelelősn tükrözi, hogy pártunk kommunista {tárt. a munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista és munkásinozgalmn részi, amelyet tevékenységében a marxizmus—leeü- niaraus elmélete, a proletár intern3ciancli:anus eszméje vezérel. Felépítése, munkamódszere megfelel a forradalmi élcsapattal szemben támasztott követelménynek. Eaért a párt Szervezeti Szabályzatának alapelv« nem szorulnak változtatásra.

A Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó részletes javaslatot, és indoklását a küldött elvtársak kezebe adtuk írásban. Közöttük a három további módosítást, amelynek benyújtását a Központi Bizottság a párttagság véleményének figyelembevételével legutóbbi, november 12-1 • ülésén határozta el. A beszámolóban a módosításoknak csak néhány kérdését érintjük:

— A tagfelretel alsó korhatárát 21 évről 18 évre javasoljuk leszállítani. Ezzel a párttagság többsége egyetért: azok is, akik vitatták a korhatár leszállításának szült* ségességét, a .párt féltéséből indultak ki. A módosítás célja, hogy a termelőmunkában részt vevő tiv.it, a honvédelmi kötelezettségeiket teljesítő fiatalok, a főiskolások, általában a politikailag érett, egyébként teljes jogú fiatal áliamprlga- rols. számára mag legyén a lehetőség a pártba való belépésre is.

— A párttagság helyesléssel fogadta azt a javaslatot, hogy a pártban minden kérdésben szótöbbséggel döntsünk. A pártban meglévő egészséges, szabad légkör ne.n teszi szükségessé, hogy személyi ügyekben továbbra is fenntartsuk a kétharmados többséget kívánó szavazás rendjét.

— Helyeslik az aiapszer vezetek vezetőségének az eddiginél nagyobb időszakra szóló, négyévenkénti választását, mart lehetőséget nyújt arra. hogy a vezetőségi tagok gyakorlatira tegyenek szert, elősegíti a vezetés folyamatosságát is; a beszámoló taggyűlések évenkénti megtartása ugyanakkor jobb munkára ösztönzi a pártszervezeteket, cs a tagság jogait is bővíti.

— A párttagság egyértelmű helyeslésével találkozott az a módosítás, amely a bírálat .“szabadságát védi pártunkban. Javasoljuk, kerüljön be ’ a Szervezeti Szabályzatba a következő szöveg: ,.a bírálat elfojtói ellen az illetékes pártszerv köteles átjárást indítani”. A javaslat célja, hogy az eddiginél határozottabban és teljes mértékben megvédj ük pártunkban, és a közéletben is, a bírálat jogát mindenkivel szemben.

— A tagdíjak mérséklését javasoljuk as alacsonyabb keresetű, es emelését a nagyobb keresetű párttagoknál. A javaslat szerint egy újabb kategória bevezetésével a magasabb keresetű párttagok ezentúl havi 400 forint tagdíjat fizetnek.

Az egységes értelmezés és rendtartás érdekében a Központi Bizottság saját hatáskörében úgy intézkedett, hogy a tagdíjait megállapításánál a jövőben csak a törvényben kötelezően előírt munkaidőre járó keresetet veszik figyelembe.

A Szervezeti Szabályzattal belső párt- életünk legfontosabb törvényeit tárgyaljuk. A Központi Bizottság bízik abban, hogy a küldöttek megértik indítékait és a kongresszus elfogadja a Szervez.eti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatokat.

Pártunk küldetése a munkásosztály törekvéseinek, forradalmi céljainak, a nép ügyének szolgálata. Mint társadalmunk eszmei, politikai vezetője, a tömegek szervezője, pártunk a IX. kongresszus óta is betöltötte a hivatását és munkájával kiérdemelte munkásosztályunk. népünk, nemzetközi asztáljtestvé- reink bizalmát és támogatását Pártunknak úgy kell dolgoznia továbbra is, hogy eszmei, politikái és szervezeti egysége, a tömegekkel való ÖSS.7Xtörrotiaaga tovább erősödjék. így tudja továbbra is megőrizni és gyarapítani pártunk azt a bizalmat, amelyet több, mint öt évtized forradalmi küzdelmében, a koonjnu- náata mozgalom nemzedékeinek hősi harcával, annyi áldozatával, a magyar nép szolgálatában végzett odaadó munkájával érdeméit lói, amelyet ma nagyobb mértékben élvez, mint bármikor korábbam és erejének most és a jövőben is fő és kiapadhatatlan forrása.

«PWytaSas * 4, oldal»)

III.

A párt vezető szerepe, a pártmunka továbbfejlesztése

wn. *tsmw®& 9*