Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

1. <*M KELST-MAGYARORS ZAr, t#W. »ovMwSe? ÜL* IV. Part link szövetségi politikája. A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak tevékenysége Tisztelt Kongresszus! Hazánkban a munkáshatalom erős, meg­ingathatatlan, a Magyar Népköztársaság bel- pol i tikai helyzete szilárd. Népünk az elmúlt négy évben is «zámos tanújelét adta politikai érett­ségének, hazaszeretetének és eredmé­nyesen végzi szocialista építőm unkáját. A nyugodt, kiegyensúlyozott belpolitikai helyzet a párt harcanak egyik legnagyobb eredménye, amelyet népünk nagyra értékel, mert tudja, hogy hallatlan nehézségek le­küzdése árán jutottunk hozzá. Ezt az ered­ményt a hatarainkon túl barátaink is isme­rik és értékelik, sőt a maguk módján még a velünk szemben állók is kénytelenek tudo­másul venni. Hogy mindezt elmondhat juk, abban nagy szerepe van pártunk vezetési stílusá­nak,^ tömegkapcsolatainak és szövetségi po­litikájának. Pártunk mindig úgy fogta fel vezető szerepét, mint a nép szolgálatát, s politikájának valóra váltásában a legszéle­sebb tömegekre támaszkodik. Pártunk meghatározott körülmények kö­zött tölti be hivatását. A Magyar Népköz- társaságban a történelmi harc megmásítha­tatlan eredményeképpen egy politikai párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt tevékeny­kedik. Tudományos elméletünk, a marxiz­mus—lenini amus a szocializmus meg­valósulásánál a formák sokfélesé­gét tételezi fel. ennek megfelelően politikai rendszerében, a különböző országok törté­nelmi fejlődésétől függően és sajátosságai szerint, tevékenykedhet egy vagy több po­litikai párt. A politikai vezetés szempontjá­ból ez fontos körülmény, amellyel a pártnak mindig számolnia- kell. A nálunk kialakult egypártrendszer sok tekintetben megköny- nyíti a párt munkáját, segíti a társadalom összes alkotó erőinek politikai tömörítését. Fontos azonban tudnunk, hogy az összes alko­tóerők tömörítése nem megy végbe automa­tikusan; megvalósítása a párttól fokozott fi­gyelmet követelő, állandó feladat. A Magyar Szocialista Munkáspárt bel­politikai tevékenységében egyrészről köz­vetlenül a tömegekre, másrészről a tömeg­szervezetekre és mozgalmakra, továbbá népi demokratikus államunk intézményes szer­veire, a helyi munkában a tanácsokra tá­maszkodik. Társadalmunkban a párt eszmei és po­litikai vezető szerepe érvényesül. A párt el­vi. politikai állásfoglalásait a különböző te­rületeken dolgozó kommunistákon keresztül,' a rájuk kötelező határozatok útján valósítja meg. Az állam és a társadalom intézmé­nyeinek önállóságát, hatáskörét a párt tisz­teletben tartja, és a maga részéről törekszik rendeltetesszerű működésüket elősegíteni. A párt elvi. politikai állásfoglalásai alapján az ügyekben a szükséges konkrét intézkedéseket, a megvalósítás módozatait az állami és gazda­sági irányító szervek, a társadalmi szervezetek vezető testületéi önállóan dolgozzák ki, ma­guk határoznak, és határozataikért, azok végrehajtásáért a törvényes kötelmek, saját szabályzataik szerint felelősek megbízóik­nak, illetve tagságuknak. A Központi Bizottság és a párt más irá­nyító szervei, amikor csak lehetséges, már a kérdések vizsgálatába, a megoldások módo­zatainak kidolgozásába bevonják a társa­dalmi szervezeteket, a vizsgált kérdések leg­jobb ismerőit, az állami, gazdasági, kultu­rális szervek embereit, tudósokat, szakembe­reket, a közvetlenül érdekelt dolgozók széles köré.t. Az így előkészített döntések tudomá­nyosan megalapozottabbak, számításba ve­szik országunk adottságait és viszonyait, az emberek véleményét. Ez az eljárási mód, a párt vezetéséinek, irányításának ez a stílusa a szocialista rendszerünk demokratizmusának fontos eleme; így biztosítható, hogy a párt ál­lásfoglalását, határozatait a végrehajtásukért felelősek és a tömegek egyaránt magukénak vallják. A szakszervezetek új feladatai A párt arra törekszik, hogy a társa­dalom minden alkotó ereje bekapcsolódhas­son az építőmunkába, és a közös feladatból minden intézményünk, minden kollektíva, mindén dolgozó a maga helyén vegye ki ré­szét, és végezze el feladatát. A célra irányu­ló millióny gondolatnak és tettnek kell egy- gyé válnia a szocializmus építésének hatal­mas folyamatában. Pártunk tevékenységében az ország va­lamennyi társadalmi és tömegszervezetére, tömegmozgalmára támaszkodik. Az ország legnagyobb tömegszervezete, a munkásság legszélesebb osztályszervezete, a szakszer­vezet. A magyar szakszervezeteknek jelenleg több mint 3 millió 400 ezer tagjuk van; a munkabérből és fizetésből élőknek kereken 92 százaléka szervezett dolgozó. A szakszer­vezeteknek fontos szerepük van a párt tö­megkapcsolataiban. az ország életében, a szo­cializmus építésében, és jelentős nemzetközi tevékenységük is. A munkásosztály hatalmának kivívása, a szocialista társadalom győzelme új körülmé­nyeket és feladatokat teremtett a szakszer­vezetek számára Alapvető feladatukká vált, s ennek elegét is tesznek, a munkásosztály politikai hatalmának, á nép közös érdekeinek védelme. a szocialista tár- awdaíam építésének támogatása. Ez rend­iserünknek egyik ereje. A szakszervezetek tevékenysége azonban ebben nem merülhet és nem is merül ki. A szocialista állam sza­vatolja, törvények, kollektiv szerződések biz­tosítják ugyan a dolgozók jogait, de pártunk tapasztalatai azt mutatják, ez önmagában nem elegendő. A törvények, a dolgozók munka- és életkörülményeit meghatáro­zó rendelkezéseket és megállapodásokat is emberek hajtják végre. ezért esetenként jogsérelmek, érdekütközé­sek is lehetségesek. A szocialista tár­sadalmi viszonyok között is szükség van rá, hogy a szakszervezetek védjék a dolgozó kollektívák és az egyes emberek jogait, kép­viseljék napi érdekeiket. A hatalomra jutott munkásosztály szak- szervezeteire ily módon kettős feladat há­rul. Egyrészt az össztársadalmi érdekek vé­delme. másrészt a szakszervezet tagjainak, az egyes dolgozók érdekeinek védelme. Az el­múlt négy évben a szakszervezetek politikai szerepe növekedett, bővült jogköre. A gaz­daságirányítás reformjával, az állami szer­vek hatáskörének decentralizálásával növe­kedett az üzemi, vállalati, intézményi szak- szervezeti bizottságok munkájának jelentő­sége. szélesedett az üzemi demokrácia. A szakszervezetek betöltik érdekvédelmi sze­repüket, ugyanakkor állásfoglalásaik meg­felelnek társadalmi fejlődésünk jelenlegi kö- veteményeinek és az ország érdekeinek. A párt szervezetei a közös feladatok jó megoldása érdekében minden szinten megfele­lő kapcsolatokat tartanak a szakszervezetek­kel. Az állami és gazdasági vezetésnek és a szakszervezeteknek kialakultak és fejlődnek munkakapcsolataik. Az utóbbi időben rendszeressé vál­tak a kormány és a Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetői közötti tárgyalá­sok. Ezek keretében központilag egyeztethetők a gazdaságpolitikai, életszínvonalpolitikai és más fontos kérdésekben kialakult álláspontok. A szakszervezetek jogkörének növelése helyi­leg erősítette a törvények és szabályok ponto­sabb betartását. Nagy lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalat rendelkezésére álló anyagi esz­közöket — bér-, szociális és kulturális alapo­kat — ésszerűbben használják fel. és a dol­gozók szélesebb körét vonják be ezen ügyeli eldöntésébe. A fejlődő szakszervezeti munka, a jogok és kötelességek szoros összefüggéseinek jobb megértésére nevel. A kollektív szerződések ki­dolgozása, megkötése és megtartásuk ellenőr­zése nagy munkát ró a szakszervezetekre. Ezt a tevékenységet a dolgozók^ elismerése, de sok figyelmet érdemlő kritikái megjegyzése is kí­séri. Bírálják, hogy a helyi jövedelem-elosztás­ban a kollektív szerződések nem segítik elég­gé a végzett munka szerinti differenciálást, nem védik eléggé a munkásság annyira fon­tos rétegét, az üzemi törzsgárda tagjait. A száll,szervezetek sokat tesznek a dolgo­zók gazdálkodással összefüggő észrevételeinek és javaslatainak érvényesítéséért. Sokat és eredményesen foglalkoznak a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom szervezésével. Tovább kell folytatni a munkát, hogy a szak- szervezeteknek biztosított jogok minél telje­sebben érvényesüljenek a szocializmus építé­sének általános érdekei és a dolgozók szemé­lyes érdekei javára. A párt, a kommunisták, akik egyidejűleg küzdenek a munkásosztály végső forradalmi céljaiért és napi érdekeiért, ennek megfelelően egyrészről munkájukban támaszkodnak a szakszervezetekre, másrészről dolgoznak további megerősítésükért. A nők és az ifjúság helyzete Gazdaságilag és politikailag egyaránt fon­tos szerepet tölt be társadalmunkban a szö­vetkezeti mozgalom. Pártunk a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdonnak ismeri el. A tár­sadalmi és gazdasági rendszerünk szer; vés részét alkotó termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetekbe több mint 2 millió ember társult. A szövetkezetek­ben dolgozik az aktív keresők egyharmada. A szövetkezetek eredményesen tevékeny­kednek a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatá­sok és a kereskedelem területén. A mezőgaz­daság termelési értékének 73, az építőiparénak 13, az iparénak 5—6 százalékát adják, a kiske­reskedelmi forgalomnak több mint 30 százalé­kát bonyolítják le. E nagy tömegeket átfogó mozgalom nem­csak nélkülözhetetlen gazdasági társulás, ha­nem belpolitikai életünk fontos társadalmi tö­mörülése is. A szövetkezetek működése lehe­tővé teszi a társadalmi, a szövetkezeti és az egyéni érdek mind teljesebb összehangolását; egyben elősegíti a munkában, a jövedelem-el­osztásban, az állammal szembeni kötelezettsé­gek teljesítésében a szocialista elvek érvénye­sülését. A szövetkezetek működési területükön ér­vényre juttatják a szocialista demokratizmust, elősegítik az egyén politikai és kulturális fej­lődését, szocialista emberi közösségek kiala­kítását. Növelik a kollektív felelősségérzetet a szocialista tulajdon erősítésében, az oszthatat­lan szövetkezeti vagyon, a szocialista tulajdon gyarapításában. A szövetkezeti mozgalomba tömörült ál­lampolgárok élet- és munkakörülményeinek. életszínvonalának, politikai fejlődésének ala­kulása társadalmi fejlődésünk jelentős ténye­zője, előmozdítása társadalmunk egészének ér­deke. Ezért foglalt úgy állást pártunk IX. kongresszusa, hogy a mezőgazdasági szövetke­zetek hozzanak létre területi és országos szö­vetségeket, és céljaikat előmozdító társuláso­kat. Ezek kialakultak, s mindjobban kibonta­koztatják hasznos tevékenységüket. Pártunk politikai tevékenységében, a szo­cializmus építésében számol a szövetkezeti mozgalommal, és támaszkodik rá. Szövetkezet- politikája arra irányul, hogy erősödjenek, fej­lődjenek szocialista vonásaik. Gazdálkodásuk­ban és belső életükben érvényesüljön még jobban a szocialista jeli . még nagyobb mér­tékben jusson kifejezésre a társadalmi, a csoport és az egyéni érdek összhangja. Társadalmunkban számottevő politikai erő a nömozgalom. A Központi Bizottság, a kérdés nagy társadalmi fontossága ér a szocialista fejlődés általános menetére való hatása miatt különös figyelmet fordít a nők helyzetére. Jelent­hetjük, hogy a IX. kongresszus ide vonatkozó határozatait végrehajtottuk. A Központi Bi­zottság ez évben a nők társadalmi helyzetének további javítására külön, az intézkedések egész rendszerét átfogó határozatot hozott, amelynek végrehajtása a legközelebbi években kedvező változásokat fog hozni. A nők, akik jelentős szerepei töltenek be társadalmunk életében, és hazánk aktív ke­resőinek 41 százalékát teszik ki, eredményesen dolgoznak az élet minden területén. Nyilván­való a családban betöltött szerepük nagy je­lentősége. A nőmozgalom sokat tett azért, hogy a társadalmi életben, a gazdasági építőmunkában aktív tevékenységre buzdítsa, a közéletből korábban kirekesztett nőket. A legöntudatosabb nők az első sorban harcol­tak a szocialista forradalom győzelméért, ma pedig munkájukkal segítik a szocialista társa­dalom építését. Mindezzel a haladás általános ügyét, egyben a nők társadalmi felemelkedését is a leghatékonyabban szolgálták. A párthatározat a nőmozgalom bizonyos átszervezését is előirányozta. Most a párt szervezeteiben kijelölt 32 ezer külön felelős foglalkozik a nők helyzetével, társadalmi problémáival. Létrehoztak nőbizottságokat a népfrontbizottságok mellett, a szakszerveze­tekben, a szövetkezetekben, összesen 160 ezer taggal. Az átszervezés után a párt közvetlenül irányítja a nők társadalmi kérdéseivel való foglalkozást, és kétszer annyi elvtársnő végez rendszeres munkát a nőmozgalomban, mint korábban. Mindez hozzájárul, hogy egész tár­sadalmunk, amely a szocializmus építésében számol a nők munkájával, többet és jobban foglalkozzon a nők társadalmi kérdéseivel és elősegítse helyzetük javítását, problémáik megoldását. Az ifjúság életével, gondjaival a párt. ál­lamunk, társadalmi szervezeteink rendszere­sen és sokoldalúan foglalkoznak. A magyar if­júság erkölcsi-politikai helyzetét alapvetően hazánk fejlődő társadalmi állapota határozza meg. A fiatalok nagy többsége ismeri és kö­veti a szocialista célokat, támogatja a part politikáját, becsületesen tanul, dolgozik, haza­fihoz méltóan teljesíti honvédelmi kötelezett­ségét. Az Ifjúságnak a szocializmus iránti, von­zódása, a korábbi nemzedékénél nagyobb mű­veltsége rendszerünk fontos eredménye. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, mint a párt ifjúsági szervezete és az ifjúság egységes, politikai tömegszervezete, a párt irányításával teljesítette és teljesíti feladatait. Eredményesen mozgósította az ifjúságot a szocialista társadalom alapjainak lerakásával és teljes felépítésének megkezdésével kapcso­latos feladatok végrehajtására. A KISZ csak­nem 26 ezer alapszervezetében több mint 800 ezer tagot tömörít; ez a 14—26 éves fiatalok­nak mintegy 40 százaléka. A KISZ-szel szemben is növekedtek a társadalom, de egyben az ifjúság igényei is. A KISZ továbbfejlődésének alapvető feltétele, hogy jobban kidomborodjék politikai, kom­munista jellegének elsődlegessége. Akkor ké­pes hivatását mind magasabb színvonalon be­tölteni, ha jobban figyelembe veszi az ifjúság különféle korosztályainak és rétegeinek sajá­tos helyzetét, eltérő tapasztalatait és igényeit; különösen azt a körülményt, hogy az ifjúság egy része még tanul, más része pedig már a termelőmunka és a társadalmi élet cselekvő részese. A KISZ törekedjék arra. hogy szocialista hazánk hű polgáraivá, hazafias és internacio­nalista szellemben nevelje ifjúságunkat. A szocializmus építésére mozgósítsa a fiatalokat, kezdeményező szerepet vállaljon az ifjúság munkájának, művelődésének, kulturális és sportéletének szervezésében, anyagi, szociális helyzetének javításában. A párt vezető szerepe megfelelően érvé­nyesül a KISZ irányításában. A pártszer­vezeteknek erre a jövőben is nagy figyelmet kell fordítaniuk, segíteniük kell az ifjúsági szövetséget problémáinak megoldásában. A pártvezetés egyik legfontosabb feladata minden fokon, hogy saját területén támogassa a KISZ Elvtársak! A szocialista építés jelenlegi szakaszában különleges fontossága van pártunk gazdaság­politikájának, amely a termelőerők fejleszté­sét, a munka termelékenységének növelését, a lakosság életkörülményeinek javítását, szó ciaiista céljaink elérését szolgálja. Gazdaságpolitikánk, gazdasági munkám, fő eleme a szocialista tervgazdálkodás, amely egyedüli módja a termelőerők tervszerű fej­lesztésének és alapja a szocialista gazdasági rend építésének. Népünk csak a munkásosz­tály politikai hatalmának megteremtésével, a termelési eszközök köztulajdonba vételével, a szocialista tervgazdálkodás bevezetésével tud­ta, a felszabadulás óta eltelt rövid 25 év alatt, a romok helyén új hazáját felépíteni, százados elmaradottságot felszámolva az országot ipa­törekvéseit, és aktívan részt vegyen az ifjúság egészének eszmei-politikai nevelésében. Az ifjúság nevelésében külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a KISZ a párt után­pótlása, jórészt ott nevelődnek a párt jövendő tagjai. A fiatalokat meg kell ismertetni a marxizmus—leninizmus tudományával, fe­gyelmezett és kötelességtudó, a közösség, a nép, a szocialista haza ügyéért minden áldo­zatra kész emberekké kell formálni őket, s közülük a legjobbakat kommunistává, a párt tagjaivá kell nevelni. Mindig tartsuk szemünk előtt: az ifjúság a párt, a nép, a szocialista ha­za ígérete és jövője! A párt Imipol bikájának sarkalatos pont­ja a szövetségi politika. A szövetségi poll ti­kárnak, amely alapvetően a dolgozó osztályok közötti együttműködést szolgálja, hatalmas ereje van: a helyes marxista irányvonal mel­lett társadalmiunk el örevite lének döntő ténye­zője. Szövetségi politikánkban ar. osztálj'szö- vetséget, az összefogást, a4 egységet hirdetjük és valósítjuk meg. A szocializmus felépítésé­ben az egész nép. társadalmunk minden dol­gozó osztálya és rétege, minden egyes magyar állampolgár érdekelt. A legteljesebb társa­dalmi és emberi smbadságot, a különb éle­tet, a magasabb életszínvonalat csak a szocia­lista tái’sadalorn biztosíthatja. Politikai szö­vetségünk. erősödő szocialista nemzeti egysé­günk célja a szocializmus, elemi alapja a tu­datosan felismeri; közös érdek, az igazi haza- szeretet és az a szándék, hogy hazánk felvi­rágoztatásán munkálkodjunk együtt a közös­ség boldogulására. A párt szövetségi politikája a Hazafias Nép front-mozgalom keretében valósul meg. A Hazafias Népfront egyrészt politikai tömörü­lés, amelyben a párt részvételével és vezeté­sével együtt vannak és munkálkodnak hazánk legfontosabb társadalmi és tömegszerveze- ted: másrészt a legszélesebb tömegmozgalom, amelynek keretében megvalósul a társada­lomi valamennyi osztályának és rétegének összefogása a szocializmus építése céljából. A Hazafias Népfront-mozgalom keretében az országban közel 4 ezer népfrontbizobteág működik mintegy 120 ezer taggal, többszáz­ezer aktivistával. A Hazafias Népfrantlian tö­mörülnek a munkások, parasztok, értelmisé­giek. kispolgárok, s különböző világnézetű emberek, a kommunisták és pártankívüliek, — mindazok, akik vállalják a közös célt: a szocialista Magyarország felépítését. A Haza­fias Népfront-mozgalomban részt vesznek ha­zánk német, délszláv, szlovák, román és más nemzetiségű dolgozói is. akik társadalmunk egyenjogú tagjaiként, a magyar néppel együtt építik a közös, szí «ciaiista hazát. A Hazafias Népfront-mozgalomban együtt vannak hívők és nem hívőik, állami tisztvise­lők és az egyházaik képviselőd. Államunk biz­tosítja a szabad vallásgyakorlási a* egyházak működését. Társadalmunk értékelni tudja, hogy az ország minden beVétt felekeaetének egyháza elismerte, ön­magára nézve kötelezőnek tartja a Magyar Népköztársaság alkotmányát, törvényeit, és elfogadta népünk törekvéseit, szocialista cél­kitűzéseit. A népfirenntmozgalambain való kö­zös részvétel pedig jól példázza, hogy külön­böző világnézetű emberek között is lehetséges kölcsönös megbecsülés és jó együttműködés olyan közös célok érdekében, amelyek a né® boldogulását, hazánk javát szolgálják. A Hazafias Népfront nagy segítséget je­lent a pártnak, jó szolgálatot tesz közös ügyünknek; úgy véljük, hogy a mozgalom még tovább növelheti aktivitását a társadal­mi életben. A Hazafias Népfront-mozgalom eddig is sokat tett és még sokat tehet a legát­fogóbb szocialista nemzeti egység megszilár­dításáért, a nemzet alkotó erőinek tömöríté­séért. Nagy, és a tanácsok önállóságának nö­vekedésével fokozódó, politikai jelentősége van annak, hogy a népfront az országos kér­dések mellett initemzívem foglalkozik a lakos­ságot legközvetlenebbül érintő város- és köz­ségfejlesztés sokrétű problémáival is, s ez­zel erősíti a helyi önkormányzati szervek nél­külözhetetlen tömegbázisát, azok demokratiz­musát. Pártunk mindenkor hirdette és szervezte a munkások, parasztok, értelmiségiek, a kom­munisták és pártonkívüliek összefogását, a nemzet minden alkotó erejének tömörítését E politikának nagy jelentősége volt történel­mi harcainkban és van ma is. Társadalmunk egysége a közös szocialista munkában ková- csolódik mind erősebbé. A párt a jövőben is folytatja szövetségi politikáját, abban a meg­győződésben. hogy az a munkásosztály, a dol­gozó nép érdekeit szolgálja, hogy mind erő­sebb lesz szocialista nemzeti egységünk és kö- zielebb visz nagy társadalmi célunkhoz: a szo­cialista Magyarország teljes felépítéséhez. rosítani, a szocialista mezőgazdaságot meg­teremteni. Hazánk társadalmi fejlődésében, s ezen- belül népgazdaságunkban, a szocialista építő­munkában új helyzet alakult ki az 1960-as éveli elején. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésével a népgazdaság minden fő terü­letén győztek a szocialista termelési és tulaj­donviszonyok. A népgazdaság ugyanekkor kezdte túlhaladni az extensiv fejlődés le­hetőségeit, és szükségszerűvé vált az intenzív fejlődési szakaszra való áttérés. Az elért gazdasági fej­lettségi színvonal már lehetővé tette, céljaink pedig sürgették, hogy termelőerőink fejlesz­tése, a gazdasági munka hatékonyságának növelése érdekében legalább kezdeti lépése­ket tegyünk a nemzetközileg kibontakozó tu­(Folytatás az 5, oMalo«) V. Gazdasági építőmunkánk eredményei. A szocialista népgazdaság és a tervgazdálkodás továbbfejlesztése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents