Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-19 / 271. szám
4. ©Idái KELET-MAOYARORSZÁO WTO. november ML Ami a díjas dohány mögött Tan... az IGROKER Beszélgetés Balogh Bertalan igazgatóval tes, hogy új ötéves terv megÁ nyírcsászári dohánytermesztők országos sikere A Szabói cs-Szatanár megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat sokrétű tevékenységében és forgalmának alakulásában is a megye egyik legjelentősebb vállalatává fejlődött. Erről és a közeli feladatokról beszélgettünk Balogh Bertalan igazgatóval. KÉRDÉS: — Szívesen tájékoztatnánk olvasóinkat — akiknek jelentős része ügyfele is a vállalatnak — milyen fejlődést ért el a megyei AGROKER, mondjuk a hatvanas években, talán azóta, hogy az egyéni parasztok a szövetkezeti gazdálkodást választották? VÁLASZ: — Az első olyan év, amikor a megyében a nagyüzemi gazdálkodás szervezetten jelentkezett a megye területének döntő hányadán, az az 1962-es esztendő, így ezt vesszük bázisévnek. Akkor 323 milliós forgalmat bonyolított le vállalatunk. Ezenbelül a két jelentősebb ágazat a gép és a münőszer (műtrágya és növényvédő szer) volt. A gépforgalmazás 123 milliót, a münőszer pedig 130 milliót tett ki. A következő években egy lassú, de állandó felfutás következett. Ez a szakasz tartott 1967 végéig. Az összforgalmúnk ekkor 496 millió volt, ebből a gép 143, a münőszer 212 millió. — A gazdaságirányítás új rendszerére való áttérés ugrásszerű változást hozott. A gépek forgalmazása például az utóbbi két évben megkétszereződött, a jelenlegi éves forgalmunk 290 millió lesz, münőszerből pedig 340 milliós értéket adtunk eL Az összforgalmúnk mintegy 830 millió forintot tesz ki. Tudjuk, hogy egy általános, elsősorban a termelőszövetkezetek fejlődésének köszönhető ez a nagymérvű változás, de talán nem leszek szerénytelen, ha megemlítem: a vállalat dolgozóira is sokkal nagyobb, sokrétűbb feladat hárult ebből a felfutásbóL KÉRDÉS: — Tudjuk, hogy megyénk a műtrágya-felhasználásban igen elmaradott volt. Hogyan változott ez, messze vagyunk-e még az országos átlagtól? VÁLASZ: — Itt érdemes egy kicsit messzebbre visszatekinteni, hogy lássuk honnam is indultunk. Például 1952- ben az egy katasztrális holdra jutó vegyes műtrágya 15 kilogramm volt. A fejlődés az ötvenes években igen lassú volt, 1959-ben még csak 49 kilónál tartottunk. 1967 végére elértük a 208 kilót. Az igazi ugrás, a nagyobb mérvű felhasználás itt is az új mechanizmus hatására kezdődött el. Ebben az évben elértük a holdankénti 364 kilót, ami erősen megközelíti az országos átlagot. Ha tartani tudjuk az utóbbi évek fejlődési ütemét, egy-két éven belüj túl is haladhatjuk az országos átlagot Az utóbbi három évben nitrogénből 85 százalékos, foszforból 52, kálisóból pedig 84 százalékos felfutást értünk el, ez az ütem messze túlhaladta az országos átlag fejlődést. KÉRDÉS: — Véleménye szerint megfelelő-e az egyes műtrágyák felhasználási aránya? Milyenek a jövő évi kilátások, van-e elegendő műtrágya? VÁLASZ: — Vállalatunk nyilvántartásából pontosan megállapítható egyes évekre a különböző műtrágyaféleségek felhasználása. Nagy ingadozás nincs, mindig a nitron vezetett. Tonnában ez 1970- bem a következőképpen alakult: nitrogén (20,5 százalékos) 119 000 tonna, foszforai, (18 százalékos) 67 000 tonna és a (40 százalékos) káliumból 46 000 tonna az idei fel- használás. Ez százalékban: nitrogén 49,3, foszforok 29,9 és kálium 20,8. Véleményünk szerint növelni kellene a foszforok és a kálium fel- használást. — Az Idei árvízkatasztrófa külön gondot jelentett a műtrágya-ellátásban. Az árvíz sújtotta területen jelentős mennyiségű műtrágya tönkrement, mint raktári készlet de a talajba juttatott tápanyagnak is nagy hányada kilugozódott. Vállalatunk szakemberei felmérték a szükségletet és már az első hetekben megtettük a szükséges intézkedéseket Arra törekedtünk, hogy az árvíz sújtotta területen gazdálkodó termelőszövetkezetek a talajerő-visszapótlás érdekében legalább 5 mázsa vegyes műtrágyát használjanak fel holdanként. Az AGROTRÖSZT- től az árvizes termelőszövetkezetek részére 30 000 tonna pótkeretet sikerült biztosítanunk. Ez a mennyiség leszállításra került. Ez évben október végéig mintegy 25 százalékkal több műtrágyát adtunk a megye termelőszövetkezeteinek, mint az elmúlt esztendőben. — Arra a kérdésire, hogy van-e elegendő műtrágya, egy szóval is felelhetnék: van. Hiszen a rendelkezésünkre álló mennyiség minden műtrágyaféleségből mintegy 2—3000 tonnával több, mint amit a felhasználók megvásároltak. Népgazdaságunk hatalmas beruházásokkal és Importból származó műtrágyákkal biztosítja az Igények maradéktalan kielégítését. A gyárak folyamatosan termelnek, a szállítási kapacitásaink is végesek. Viszont a mezőgazdaságban a felhasználás periodikus. Éz azt jelenti, hogy a szövetkezetek azt szeretnék, ha a műtrágyát mindig a felhasználás idejére kapnák meg. Ez azonban nem lehetséges az elmondott gyártási és szállítási kapacitások miatt. A korszerű gazdálkodáshoz hozzátartozik, hogy az egyes műtrágyák mindig „kéznél” legyenek. Ennek egyetlen módja az előrendelés, a készletezés. Például néhány tavaszi hónap alatt 110 000 tonna műtrágyát kellene kiszállítani a termelőszövetkezetekbe. Ez lehetetlen a jelenlegi szállítási feltételeit mellett, ezért aki nem készletez, nem rendel idejében, az az esetleges torlódás miatt nem kapja meg idejében a szükséges műtrágyát. Az pedig közismert, hogy műtrágya nélkül ma már a termelés fokozásáról nem beszélhetünk. A rendelkezésre álló istálló- és zöld trágyák már régen nem elégítik ki a megnövekedett terméshozamok tápanyag- szükségletét. — A népgazdaságnak és a termelőszövetkezeteknek is érdeke, hogy minden mázsa műtrágya idejében a felhasználó helyen legyen. Ennek érdekében jelentős kedvezményt kapnak azok a szövetkezetek, amelyek készleteznek. A most megvásárolt minden mázsa műtrágyából 15 kilogrammot ingyen ad az AGROKER a készletező szövetkezeteknek. Ez a kedvezmény 1970 december 31-ig van érvényben. Ha jói hasznosítják, élnek ezzel a lehetőséggel a szövetkezetek, mintegy 5 millió forintot takaríthatnak meg a műtrágyaárakból, ennyi kedvezményt 'ad az állam. A kedvezmény összege sem lebecsülendő, de még ennél is jelentősebb, ha a szövetkezetek és állami gazdaságok akkor használhatják fel a műtrágyát, amikor az agrotechnikai lag legkedvezőbb. KÉRDÉS: — Mi várható a gépellátás terén 1971-ben? VÁLASZ: — Talán röviden ismertetném, hogy az 1970-es esztendő mennyiségileg és minőségileg is nagy változást hozott a gépesítésben. Például 1968-ban 397 darab’erő- gépet adtunk el (lóerőben 17 810), ezzel szemben 1970- ben december 31-ig 976 darabot (lóerőben 54 830) fogunk értékesíteni. Szeptember végéig már 808 darab erőgépet leszállítottunk. Nem szeretnék túl sok számot ismertetni, de a minőségi mutatóhoz még egy adatot feltétlenül közölnöm kell: 1968-as ütem szerint (a lóerőt figyelembe véve) 10 évre lett volna szükség, hogy a termelőszövetkezeti gépeket felújítsák, az 1970-es ütem szerint — ha ezt továbbra is tartani tudjuk — három és fél év elegendő. — Mi az ütem tartására felkészültünk. 1970-ben 290 milliós forgalmat bonyolítunk le gépből, 1971-re pedig 340 milliós értéket kívánunk eladni. Például MTZ, a Super család és a DT—75-ös lánctalpas típusból minden igényt ki tudunk elégíteni. A kedvelt román gyártmányú SPC kukoricavetö gépből is elegendő készlettel fogunk rendelkezni. Véleményünk szerint nem lesz hiány pótkocsiból sem. KÉRDÉS: — Lesz-e javulás alkatrészellátásban? VÁLASZ: — A rendelkezésünkre álló előrejelzések szerint általános javulás várható. Például gumiköpenyből, bármilyen típus is legyen már minden igényt ki tudunk elégíteni. A gépalkatrészek utánpótlása lassabban javul. Az első fél évben még gondokkal küszködünk, a második fél évre azonban jelentős javulást ígérnek a gyártó és szállító vállalatok. KÉRDÉS: — Általában milyen észrevételt, gondolatot akar közölni olvasóinkkal a mezőgazdaság gép- és münőszer- ellátás javítása érdekében? VÁLASZ: — Az eddigiekből is kitűnik, hogy még erősen dolgozunk az 1970-es év terveinek teljesítésén, de már jelentős tevékenységet fejtünk ki az 1971-es év előkészítése érdekében is. IsméreA tömbösítő rakodó A Nyírtass)- Állami Gazdaság kisszeszgyári gyümöl- csöskertiében almaszedő- és -szállító eszközök tapasztalatcsere-bemutatóját tartották meg november 12-én. A szedőállványoknak három változatát, a szedőes2közöknek négy változatát mutatták be a megye, valamint az ország különböző gazdaságaiból érkezett szakembereknek Az érdeklődés középpontjában azok a szállítóeszközök álltak. amelyek gyorsítják és könnyítik a fák közötti szállítást. azonkívül a minőség megóvásában is fontos szerepük van. Bemutatták többek között a Nyírtassi Állami Gazdaság újítói által szerkesztett és kivitelezett eszközöket: a csöves és csőcson- kos tömbösítő rakodókat. Ezek az eszközök mozgékonyak, könnyen kezelhetők, valósításához fogunk a népgazdaság minden ágazatában. Többet és olcsóbban kell termelnünk, mint eddig. Ennek egyik alapfeltétele a műszaki bázis állandó fejlesztése. Egyre modernebb gazdasági épületek létesülnek a mezőgazdaságban, ezeket kihasználni is csak a műszaki bázis fejlesztésével lehetséges. A változó agrotechnika, a tudomány nagyobb térhódítása egyre több gép, eszköz és kémiai anyag bevitelét feltételezi a mezőgazdaságba. — Az eddigi eredményeink is nagyrészt annak köszönhetők, hogy a termelőszövetkezetekkel jó partneri kapcsolat alakult ki. Mi azonban most azon gondolkozunk, hogy ezt a kapcsolatot — a nagyobb feladatok végrehajtást! érdekében — még hogyan bővíthetnónk, hogyan tehetnénk hatékonyabbá. Egyik ilyen területnek a kölcsönös információt látjuk. Sok feladat hárul ránk is, hogy idejében minden új lehetőségről tájékozottak legyenek partnereink. Viszont a közös ügy érdekében mi is tájékozottabbak szeretnénk lenni. Egy kirívó példát említek: ebben az esztendőben vetőgépből 26 darabra volt előrendelés a termelőszövetkezetektől. Mi gyakorlatból tudtuk, hogy ennél sokkal több kell Kértünk 130 darabot. Év közben ez is kevésnek bizonyult. Nagy nehezen sikerült még 20 darabos pótkeretet biztosítanunk, így összesen 150 vetőgépét értékesítettünk, az előrendelésnek a hatszorosát, mégsem tudtunk minden igényt kielégíteni. — Ez ugyan, mint említettem rendkívüli példa, de mindenesetre alátámassza azt az igényt, hogy nagy szükség van az egymás előzetes tájékoztatására. Mi ismerjük a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetét, tudjuk, hogy az időjárás, az elemi csapások ma még erősen befolyásolják a százszázalékos tervezést. Mi ezeket a tényezőket a lehetőségek határáig figyelembe vesszük és az adott helyzetben próbálunk rugalmasan intézkedni, azonban az a megállapításunk, hogy kölcsönös munkajavítással jelentősen előreléphetnénk a tervszerűség terén — fejezte be válaszait Balogh Bertalan igazgató. (X) képen látható Csőcsonkos tömbösítő rakodóval egyszerre 48. 25 kilogrammos láda szállítható. Előnye — a töbA nyírcsászári Uj Élet Termelőszövetkezet dohánya második díjat nyert idén az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron Hogyan jutott a kis szabolcsi falu közös gazdasága a megtisztelő elismeréshez. mi van ténylegesen a díj mögött — kérdeztük Ruszin Jánostól, a tsz elnökétől. — Régen foglalkoznak a faluban dohánytermeléssel, de „tetőzése” a nagyüzemi gazdálkodás keretei között következhet be — állapította meg bevezetőül az elnök. Átlag 45—50 holdon termelnek dohányt, szabolcsi és hevesi fajtákat Rendszerint kalászos az elővetemény. Jó homokterületet jelölnek ki. ami se nem könnyű futó, se nem kötött. Sekély tarlóhóntáa előtt( holdjára 100 kiló kálisót 150 kiló szuperfoszfátot és 50 ldté pétisót juttatnak, őszi mélyszántáskor holdanként 200 mázsa istállótrágyát forgatnak alá. Tavasszal nem végeznek szántást csak tárcsázást S melegágyakhoz a trágyát már télen előkészítik, olyat hogy „jól tüzeljen”. A kijelölt helyen az ágyakat — az időjárástól függően — február végén vagy március elején rakják meg. vetik be. Az ágyakat illetve a palántákat tapasztalt tagok kezelik. Már a palántákat Is permetezik gombabetegségek ellen, a fő- agronómus Irányításával, ellenőrzésével. Rendszeresen védekeznek az állati kártevők éllen. Az ültetést általában már április 28. táján megkezdik. Feles termésre a tsz-családok 1—3 hold közötti területet vállalnak. Bár lehetőség volna gépi ültetésre, a tagok kézi ültetéshez ragaszkodnak (állítólag így biztosabbnak tartják a megeredést.) így az ültetés még be sem fejeződik teljesen, máris kezdődik az első kapálás. Háromszor kapálnak, miután még egy gazlókapálást adnak. A sorok közét lófogatos ekekapával porhanyítják. A permetezéseket a szükbl szállítóeszközökkel szemben —. hogy a szállítási idő 30—40 perccel lerövidül, azonkívül a rakodáshoz 2—4 munkaerővel kevesebb szükséges. A tömbösítő rakodók ma seges igénynek megfeleld sorrendben végzik; a mólt évi díjnyertes hozamot és minőséget például hatszor! permetezéssel érték él többek között. A permetezéseket nem a nap teljes időszakában végzik: délelőtt 10 órakor abbahagyják, és csak délután 16 óra tájban folytatják. A gépeket úgy irányítják, hogy egy-egy permetezéssel ugyanaznap végezzenek Is. Egyébként sores tőtávolságuk 70x30 centiméter. Először a szabolcsi fajtánál végzik el a tetejezést, mivel korábban virágzik, majd a hevesivel folytatják. Tetejezési eljárásuk lényege abban van, hogy a vt- rágrészit tartó felső szárvéget általában a virág alatt lévő két gyenge levéllel távolít ják el. Tapasztalatuk szerint ez jelenti a tőlevél- zet jobb, erőteljesebb fejlődését és a minőségre is pozitívan hat. Tetejezésen kívül két esetben kocsolnak. A törést, vagyis a betakarítást az aljlevelek sárgulá- sakor kezdik. Először az aJsd 2—3 ilyen levelet törik Ezt követően többször ta szedik — alulról felfelé —, a sárgulás állapotának megfelelően az anyaleveleket A hevesi tárolásával nines gondjuk, azt azonnal szállítják átvételre. Viszont a szabolcsinál még fontos feladat a fűzés és a további kezelés. Különösen fontosnak tartják fűzésnél a levelek rendszeres összeforgatását A fűzött „pórékkaT a pajtákban először az alsó rudakat kötik be. majd a kellő sárgulás. „érés” után viszik a felsőbb rudakra. Ezt az eljárást folyamatosan végzik. A sűrű kötözést kerülik, aa esetleges oldalégés miatt. Múlt évben szabolcsi dohán yból 11,8 mázsa hozamod értek el (száraz állapot), hevesiből pedig 72 mázsa fizetősúlyt, zöld beszállítással. Hevesiből holdanként 25 ezer 539. szabolcsiból 32 ezer 217 forint bevétel származott. A. B. még kis számmal találhatók a gazdaságokban, de a ta- nasztalatcsere Is bizonyította, hogy ez a szállítóeszköz & kertészetben hamarosan tért hódít. Klek Emil felvétett munkaerőt és időt takarítanak meg a szállításnál. A i
