Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-19 / 271. szám
Mi nftvtmbwr It, KELET-RtAGYARORSZAG Nyírbogdán y nagyközség lesz Iskola, kenyérgyár, étterem, könyvtár és türdő épül Az elmúlt évben ünnepelte fennállásának 750. évfordulóját a kőolaj finomító járó’ híres Nyírbogdány. Most, a negyedik ötéve terv kezdetének küszöbén újabb terveket irányoztak elC a község vezetői, hogy a 300C lakosú Nyírbogdány továbl. épüljön A községi tanács már elkészítette a következő öt évre szóló költségvetését: 6,1 millió forintot fordítanak saját erőből az építkezésekre Ehhez jön az állami támogatás és a társadalmi munka értéke, ami minden valószínűség szerint nagy összegre „rúg” ki, hiszen az ország legnagyobb járásában — a nyíregyháziban — negyedik helyen állnak a bogdányiak a társadalmi munkavégzésben. (Az október elsejei értékelés szerint 174 forint 20 fillér esik egy lakosra a társadalmi munka értékeként az „olajközségben.”) A terv első állomása egy négytantermes iskola felépítése, nevelői lakással, konyhával és ebédlővel. A létesítmény alapozását a jövő évben kezdik el és decemberre már át is adják. Sok gondot okoz az óvodás korú gyerekek elhelyezése is. A Kossuth Termelőszövetk' zet igyekszik segítségére lenni a szülőknek. Nagy összegeket fordít az óvodák fejlesztésére és bővítésére. A következő évben 25-ös létszámmal bővíti a jelenlegi óvodát. Nincs bölcsőde Bogdány- ban, pedig sok volna az ilyen korú gyerekek száma. A tanács 1973-ban új bölcsőde átadásával könnyíti a szülők gondjait A termelőszövetkezet és az ÁFÉSZ kooperációban segíti a tervek teljesítését, kenyérgyárat és éttermet építenek i községben. A sütőüzem építésének munkálatai már befejezéshez közelednek Ezt a létesítményt a jövő év februárjában üzembe helyezik. A korszerűen felszerelt üzem 1.5 millió forint beruházással épült, üt község kenyérellátására. Innen jut el a mindennapi kenyér a kemeesei, -i vasmegveri, a tiszarádi, a besztereci és a nyírbogdányi ' altosok asztalára. Jelenleg hat vendéglátó /an Nyírbogdányban, de egyik sem tud ebédet adni a fogyasztóknak A tsz és az ÁFÉSZ közösen ezt a gondot is megoldja. A sütőüzemhez hasonlóan kooperációban éttermet építenek, ami már 1972-ben üzemelni fog. Az elmúlt öt év alatt 2700 méter betonjárdát építettek. Ezt 3000-re növelik és 1975 végén minden utcán járda lesz. Ezt a lakosság társadalmi munkában végzi, és az így megmaradó összeget más építkezésre fordítják. Négy év múlva a községben tisztasági fürdő is megnyitja kapuit. 72-re elkészül az MHSZ-székház és a könyvtár is, amit a járási tanács építtet. Ezekkel a nagyarányú építkezésekkel már a jövő nagyközségének alapjait rakják le a nyírbogdányiak. A negyedik ötéves terv végére elkészül az általános rendezési terv, utána pedig a teljes vízművesítés. Az országos hírű gyárral rendelkező Nyírbogdány nagyközség lesz. B, D. Persona non fjrata ••• „Turisták”, mint maszek külkereskedők Szakmunkásképző iskolát avattak Nyírbátorban Megkezdik az ingatlansegélyek elszámolását Vem kell várni a teljes befejezésié (,*ö ken n havi részlet — hesz/ténz a hitel nélkül ú/jaépítőknek Mióta határok vannak, léteznek vámszabályok is. Vannak. akik a szabályok betartására ügyelnek és vannak, akik arra. hogy minél agyafúrtabb ötlettel megszegjék azokat. Ez utóbbiak többkevesebb reménnyel indulnak ..idegen” utakra. 8 a múzeumok, kirándulóhelyek helvett üzleteket tárnak, kalkulálnak, átszámítanak és vásárolnak A PROTEKCIÓS Egy Záhonvban szolgálatot teliesítő vámtiszt egyik alkalommal a nemzetközi gvorsra várt a nyíregyházi pályaudvaron, amikor egy távoli ismerőse odalépett hozzá, melegen üdvözölte és közvetlen hangon érdeklődött a családja felől. Szó szót követett, majd a köz-" vétlen ismerős egy harmadikat mutatott be a vámtisztnek azzal. hogy éppen most utazik a Szovjetunióba s ha lehet, viselje gondját V- -vázzon rá És a vámtiszt — ha már ilyen i.ól összejöttek — mindenképpen meg akarta kímélni újdonsült ismerősét a kellemetlenségektől. Éppen ezért a szokásostól alaoosab- ban ellenőriztette kollégáival, A protekció utón vá- gvakozó turistának álcázott lábon járó külkereskedelem f’snin!igia‘ból 13 ezer forint é -'ékC csempészáru került elő. AZ IDEGES Nem jelenti azt. hogy mindenkinek. aki ideges a vámvizsgálatnál. már eleve takargatni valóin is ’"an. Mindenesetre aki ideges az már gyanús Különösem akkor ha az idegesség kíváncsisággal is párosul. Mint P E. esetében is aki életében először utazott külföldre és ezt az első alkalmat is fel akarta használni vagyonának gyarapítására. Az útlevél- víz- gálát! g nem is volt sem cr bál Csak áRKar. amikor • határőröktől szemmel láthatóan megnyugodva megkérdezte: — Ugye, ezzel a magyar vámvizsgálatnak vége is volt? Megnyugtatták. Csak akkor nézett nagyot, amikor a szürke ruhás vámvizssálók alaposabban megnézték. Közel 8000 forint értékű csempészárut foglaltak le P. E. csomagiában, ‘avarészt elektromos kisgépet. ★ Két típusa mutatkozott be ezúttal a nemkívánatos. a diplomácia kifejezésével élve: a persona non grata turistáknak. A tanulság: legyünk egyszerűen turisták. A többit hagyjuk a külkereskedelemre. (Horváth) Szerdán délután adták át (rendeltetésének Nyírbátorban a 140. számú szakmunkás- képző iskola úi épületét. A szakmunkásképző iskola KISZ-szervezete az ünnepségen vette fel Mező Imre nevét. A K[SZ-szorx«zf'tnek az. Auróra Cipőipari V|)lala' díszes zászlót adományozott Az úi létesítményt az előzetes tereprendezés után 196P végén kezdte építeni az építő- és szerelő vállalat. A közel kétmillió forintos költséggel épült egy emeletes iskolában 6 tanterem kapott helyet a hozzátartozó iroda- helyiségekkel és szertárakkal együtt Nyírbátorban százéves adósságot törlesztettek az iskola megépítésével, .hiszen már 1870-ből vannak hiteles feljegyzések tanonciskoláról. jelenleg 540-en tanulnak az iskolában, 33 szakcsoportban. 17 osztályban. A diákok ötödé nyírbátori, a többiek a nyírbátori járásban laknak A tanulók legtöbbje mintegy 130, a cipőfelsőrész- készítő szakmából kerül ki — főképp lányok —. mellettük a kőművesek, gépszerelők, forgácsolók és villany- szerelők adják a diákok zömét. A vasasszakmákban és a villanyszerelőknél emelt színtű képzés folyik, az itt végzettek két év múlva leérettségizhetnek. Elek Emil felvétek A nyírbátori szakmunkás- tanulók főleg a község ipari üzemeinek, állami és tanácsi vállalatainak leendő szakmunkásai, de van közöttük igen sok, akit a helybeli /agy környékbeli termei őszövetkezetek iskőláífták be, hogy biztosítsák szakemberutánpótlásukat. Áá úi iskola építésén is többen dolgoztak olyan szakmunkások akik az iskola tanulói voltak. Vasárnapi lapunkban Mennyibe kerül egy árvizes- lakás?” címmel az OTP megírni igazgatójától kértünk részletes felvilágosítást. Egye bek között megkérdeztük hogy mi a sorsuk azoknak a jelentős összegeknek, amit a társadalmi g-űjtésből In gat'ansegélyk ént osztottak szét a társadalmi bizottságok a szamosközi falvakban Köztudott ugyanis, hogy ezt a pénzt felsőbb ren^elk°zési'e nem fizették ki a károsultaknak. hanem a Vöröskereszt útján a takarékpénztárhoz került, a lakásépítési kölcsön csökkentése végett. Az OTP vasárnapi válaszában még ez állt: — Közöltük ügyfeleinkkel hogy az ingatlan segélyt az építkezés befejezése után. tehát a lakás elkészültekor kölcsöntartozásuk csökkentésére fordítjuk, addig ezeket az összegeket az OTP zárolt számlán kezeli. Tudni kell ugyanis, hogy ennek a segélynek a jóváírása a jelenlegi rendelkezés szerint csak az építkezés teljes befejezésekor történhet. Az árvízkárosultak okkal bosszankodtak az említett rendelkezés miatt. A megépült 4170 lakásnak ugyanis csak a 10 százaléka készült el teljesen, belső-külső vakolással. a többinek a befejező munkálata jövő tavaszra, vagy nyárra maradt. Egy másik rendelkezés szeri!)' pedig az igénybe vett építési kölcsönt 1971. április elsejétől már törleszteni kell Sok család a törlesztés időpontjáig nem tudta volna teljesen íkészíttetni a lakását, következésképp az. ingallankársegély nélkül állapították 'ina meg a havi részletét. Időben felfigyeltek ere- a takarékpénztár megyei vezetői és javasolták a Takarékpénztári Főigazgatóságnak: iáruliának hozz?. HoSc a Bondof-kész"’ lakásokná1 is már most. tehát a telies ' befejezés élőt* b*számíth3""''k a társadalmi gyűjtésből eredő in-gattankársegélvt. s aR ezzel csökkentett köle<-*nösz- szeget veh-Sisék alapul a havi törlesztőrész kiszámításánál. November 18-án, szereld megérkezett, a javaslat jóváhagyása. A takarékpénztárnál ennek alapján már tes- nan hozzáláttak a hitelszerződések átdolgozásához, mélynek során a zárolt in- gátl a t k 1 rgegéj i yej csökkentik az eddig igénybe vett hitel összegét — ez sok estben 30—40 ezer forint! — s a megmaradó hitelt osztják el háromszáz felé. így határozzák meg a havi törlesztés lényegesen kisebb össz,oF>''’t. November 23-tól, hétfőtől folyamatosan értesítek az érintetteket minderről. Hozzájutnak az ingatlanse- gélvhez azok is. akik OTP- hftel nélkül telj°sen saiát erőből építették újjá házukat. Ök a birtokukban lévő kár- adateap és személyi igazolványuk bemutatása me1 tett ugyancsak november ?3-*ól a területileg: illetékes OTP-fi- éknál vejietik fel készpénzben a részükre korábban megszavazott ingatlansegélyt. (angyal) Bakk Miklósék Na vhodosról költöztek a méhteleki szép, új házba. Külön öröm a háznál, hogy a kitűnő ivóvíz köihtetléh házuk előtt van, Hammel József felv. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Házak a gyár anyagából Hogyan nő ki százezres sikkasztás egy apró manipulációból? Erre jó példa lehet még a Zsiga bácsi szárnyai alatt kibontakozott építőanyag kereskedő társaság története. Az még nem baj, ha kereskednek, de az már igen, ha nem a saját tulajdonukat adják el. Az anyag ez esetben a 300 milliós beruházás- , al épült vásárosnaményi faforgácslapgyár építkezéséről „került ki”, hogy aztán hasznot hajtson néhány igen vállalkozó szellemű üzérnek. Minden azzal kezdődött, hogy Zsiga bácsi — Huszti Zsigmond 46 éves beregdaró- ci lakos, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat főművezetője, — saját lakást is épített. Ez a ház már készülőfélben volt. amikor „megpótolta” a TÜZÉP-ről beszerzett anyagot egy kis sóderrel. cementtel, meg deszkával. Nem hiányzik az a kevés a sok millióból. Voltak, akik elszállítottál, neki: Kulcsár József 36 éves nagyvarsányi AKÖV-gépko- csivezeló. a korábban már büntetett Váradi Sándor 43 éves ilki segédmunkás, s a szintén büntetett 4? éves Vásárosnaményi fuvaros, Deák András. Az anyag elvitele meg a szállítás is szívességből történt, pénzről szó sem esett. Később azonban a szállítok keresni is szerettek volna, s mi több. Kulcsár, Deák, Váradi meg még három dolgozó lakást is épített. Az első szívesség után Zsiga bácsi annyira lekötelezettjévé vált ezeknek, hogy kéréseiket szinte nem tagadhatta meg. Nenn is tagadta. A házacskák épültek, de hát az eniberek keresni is akartak valami „mellékest”. Ehhez viszont orgazdákra volt szükség. Előbb Deák és Váradi igyekezett felkutatni ilyeneket, később — amikor Deák kilépett a „buliból”, — Kulcsár. Bevonták a rakodó- munkásokat is, s a két községben — Ilken és Nagyvar- sányban — egyre jobban menni kezdett az „üzlet.” Egy darabig nekik kellett keresni a vevőket, aztán annyira jónevű szállítókká váltak, hogy őket keresték a vevők: pontosan és olcsón kapták az anyagot. Az anyag pedig vándorolt a nagy építkezésről a kis építkezésekre, Zsiga bácsi mindenről tudott és beosztásával mindent fedezett. Eljött a leltár, s nem mutatott ki hiányt, pedig akkorra már a fuvarköltséggel együtt legalább százezer forint értékű hiányzott. De aztán már sokaknak feltűnt a szinte alig titkolt manipuláció (alig kellett titkolni, mert kedvességből történt szállításokkal néhány ÖM-dolgozó jóindulatát is megszerezték), és a nyomozás lassanként felgöngyölítette az egesz bűnszövetséget. Ez a nyomozás fejezte be azokat a szép napokat is, amelyet Drabbant László 23 éves AKÖV-szolgálattevő és Kozák György 44 éves orosi lakos, a SzAÉV anyagátvevője megért. Ök csak meghúzódtak manipulációikkal Husztiék árnyékában, jószerével alig voltak velük kapcsolatban. Drabbant és Kozák megegyezett, hogy a gyárépítésnek küldött és a MÁV-állo- másra érkező anyagokból valamennyit a saját zsebükre is értékesítenek. így történhetett meg, hogyha a teherautók szállították az építkezéshez a sok anyagot, egy-egy gépkocsi nem a gyár felé vette útját, hanem — mondjuk — Gemzsére. Egyszerű volt az összjáték, mert akár- hová is vitték az anyagot, Kozák átvette, mintha a gyárépítéshez érkezett volna, ők aztán eladták. Volt olyan vevőjük, akire a* anyag egy részét már-már ráerőszakolták, például a 29 éves gemzsei Miklovich Károly, aki más anyagokon kívül száz mázsa cementet „vett át” DrabbantéktóL Hogy mit tudott azzal csinálni?! Miért tette mindezt a két ember? PénzéhségbőL Drabbant például nyíltan megmondta a bíróság előtt, hogy neki szórakozásra kellett a ..mellékes”, mert a fizetés« nem volt elegendő rá. Így okoztak ők ketten még 25 ezer forint kárt a társadalmi tulajdonban. A nyíregyházi megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa első fokon Husztit. négy és fél, Kulcsárt és Váradit egyaránt három és fél, Drabbantot két és fél év, Kozákot egy év tíz hónap. Deákot másfél, Miklovichot pedig egy év szabadságvesztésre büntette, ezenkívül egy- három évre eltiltotta a köz- ügyektől. Rajtuk kívül hét vádlott kapott négy hónaptól két és fél évig tartó szabadságvesztést, két vádlott pedig javító-nevelő munkát. A kártérítésről polgári perben dönt a bíróság. Az ítélet nem jogerős, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság ítélkezik az ügyben. (kun) » Atdat * liabb kedvezmény az árvízkárosultaknak
