Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-19 / 271. szám

f oWa! WW. B«vemb«r n. SZOVJET RAKÉTÁSOK NAPJA November 19-én ünnephk a Szovjetunióban a rakétacsapatok és tüzérség napját. A rakétacsapatok létesítése meivrehatóan megvál­toztatta a szovjet hadsereg és a haditengerészeti flotta haditechnikai színvonalát. A ra­kéták biztosítják, hogy semmiféle váratlan esemény ne élje készületlenül az országot, hogy a Föld bármely pontján tartózkodó agresszor méltó és megsemmisítő válaszcsapás­ban részesüljön. A szovjet tudósok, tervezők, mérnökök és munkások megalkották a ra­kétákat, a kilövőberendezéseket, a korszerű célzó- és irány it óműszere két, valamint a kü­lönböző osztályú és rendeltetésű rakétatölteteket. Ezek az eszközök mindenkori alkal­mazhatóságukkal, megbízhatóságukkal és nagy találati pontosságukkal tűnnek ki. A ha­ditechnikai eszközök kiválóságát szerencsésen egészíti ki a katonai személyi állomány mesterségbeli tudása, gyakorlottsága, politikai öntudata. A képen: rakéta az állványon — kilövésre készen. (APN foto: Serbakov felvétele — KS) Brezsnyev-Husák találkozó Szerdán Moszkvában Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára megbeszélést folyta­tott Gustáv Husákkal, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával. Husák ko­rábbi kölcsönös megállapodás alapján érkezett a Szovjet­unióba. Brezsnyev és Husák esz­mecserét folytatott az SZKP és a CSKP, valamint a Szov­jetunió és Csehszlovákia kö­zötti testvéri kapcsolatok és együttműködés további fej­lesztéséről és erősítéséről, to­vábbá egyes időszerű nem­zetközi kérdésekről. Gustáv Husák november 19-én hazautazik. Khatib Szíria államfője A MENA közel-keleti hír- ügynökség damaszkuszi tu­dósítója szerint Khatib ál­lamfővé történt kinevezését mindaddig nem jelentik be hivatalosan a Szíriái főváros­ban, amíg meg nem alakul az új kormány, amelynek miniszterelnöke Asszad lesz. A MENA úgy tudja, hogy a párt régi vezetőségének számos tagja elhagyja az or­szágot és külföldön fog élni. Atasszi volt állam- és kor­mányfő a líbiai fővárosba utazik. Dzsedid. a párt fő­titkárának volt helyettese és Asavi volt belügyminiszter Kairóban kíván letelepedni. Khatib 1966-tól 1969-ig volt a szíriai pedagógus­szakszervezet elnöke; Asszad tábornok pénteken végre­hajtott „vértelen puecsa” után csatlakozott a Baath- párt ideiglenes parancsnok­ságához. Középosztálybeli da­maszkuszi családból szárma­zik, korábban nem volt tag­ja egyik szíriai kormánynak sem. Szerdán délben Damasz­kusziban nagyszabású Asz- szad-párti tüntetéseket tar­tottak. A főutcákon vonuló tömeg a tábornokot éltette, a nép megmentőjének nevezte, a hadseregről pedig mint a megszállt arab területek fel­szabadítójárói emlékezett meg. A KGST-tanácskozás második napja Szerdán a Magyar Tudo­mányos Akadémia nagyter­mében folytatódott a KGST- országok közgazdászainak tu­dományos konferenciája. Lezárult az első témakör vitája, amelyet dr. Gadó Ot­tó. az Országos Tervhivatal elnökhelyettese vezetett. A vita alapját két bolgár, egy lengyel, hat magyar. két NDK-belí és három szovjet közgazdász tanulmánya ké­pezte; mindegyik a nemzet­közi tervkoordináció és áru­forgalom általános össze­függései köré csoportosult. A vitában 15 hozzászóló fejtette ki álláspontját. Szerdán megkezdődött. a második témakör vitája is, amely a KGST-együttmúkö- désen belül az áru. és pénz­viszonyok és a valutakérdé­sekkel foglalkozott. A konferencia résztvevői csütörtökön fejezik be ta­nácskozásukat. A két téma­kör vitavezetője ekkor fog­lalja majd össze a viták ta­pasztalatait. Jarring visszatér Moszkvába Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti különmegbízótt- ja U Thant ENSZ-főtitkárral egyetértésben úgy döntött, hogy ..rövidesen” ismét el­fog' i ia a nagyköveti poszt­jai Moszkvában Egyébként az 2NSZ szóvivője, aki szer­dán e hírt bejelentette, nyo­matékosan alahúzta, hogy a svéd diplomata .továbbra is a közel-keleti béketárgyalá­sok rendelkezésére áll.”. s kész „órák alatt'’ visszatérni az ENSZ New York-i szék­helyére, ha a félbeszakadt tárgyalásokat ismét folytat­ják. Amerikai tudósok a „íéielem lörvénye“ ellen Hétszázötven amerikai él­vonalbeli tudományos sze­mélyiség — köztük Szont- Györgyi Albert, Linus Pau­ling, valamint további négy Npbel-díjas tudós — nyilat­kozatot írt alá. amelyben til- takesik az ellen, hogy a sze­nátus jóváhagyja a „félelem törvényét”. A tudósok képvi­selői felkeresték Edward Kennedyt, hogy átnyújtsák tiltakozásukat, e törvény el­len. amely lehetővé teszi az elnök számára, hogy szemé­lyes „biztonsági káderezést” vezessen be a tudósok meg­bízhatóságának megállapítá­sára. Gyakorlatilag a jövőben a hadiiparral valamilyen mó­don kapcsolatban lévő kuta­tásokban csak azok a tudósok vehetnek részt, akik átestek ezen a vizsgálaton. A tudósok — 138 egyetem, főiskola, klinika és kutató­intézet munkatársai — han­goztatják, hogy a törvényja­vaslat elfogadása súlyosan fe­nyegeti kutatómunkájukat. a S.sinaM-1 (Folytatás az 1. oldalról) Párizs: A francia lapok szerdán vezető helyen nagy címek alatt számolnak be ar­ról. hogy a Luna—17 sikere­sen a Holdra szállított egy automata járművet, valamint arról, hogy azon egy francia gyártmányú lézerreflektort helyeztek el, s a szovjet és francia csillagászok most kö­zös akcióba kezdenek a Hold—Föld távolság rendkí­vüli pontosságú meghatároz;: sara. A Pgris-Jour óriási főcímé­ben kiemeli: .A Hold franciá­ul beszél”. A lap azt írja. hogy a szovjet és a francia csillag aszok azt i emelik, hogy a lézerrefiektor segítségével centiméternyi pontossággal (a maximális hibatávolság leg­feljebb 15 centiméter lesz) meg fogják állapítani a Hold—Föld távolságot és an­nak változásul. Az Humanité hangsúlyozza: a szovjet program lehetővé teszi, hogy egyre messzebbre Egy hét igaz barátok között Kárpátukrajnai jegyzete k A Kárpáti Igaz Szó nagy formátumú politikai napilap, Ungváron szerkesztik. A kár­pátukrajnai magyarság nép­szerű újsága a politikai és a kulturális szellemi élet köz­pontja. Főszerkesztője: Bállá László sok kötetes író, költő. Legutolsó alkotása „A világ­óra 'ketyegése” című novel- láskötet itthon is terjesztés­re .került, talán itt-<jtt még. fellelhető a könyvkereskedé­sekben. De abban a szer­kesztőségben dolgozik Lusz- tig Károly, Vlagyimir Mi­hály, Márkus Csaba, Braun Henrik, hogy csak néhány nevet említsünk a tehetséges elbeszélők közül. A szellemi pezsgést talán még egy számadattal igazol­nánk Magyarországról 70 ezer példányban fogy el itt napilap és folyóirat. Nem lehet nem gondolni arra. hogy milyen nagyszerű a lenini nemzetiségű poli­tika. Szerpentinút vezet Kerec- ke falu felé, amely mellett- magas hegyek ölében, de így is 300 méterrel a tengerszínt felett van a Csaren gyermek­szanatórium. 300 gyereket gyógyítanak itt. A szanató­riumban általában hat hó­naptól egy évig kezelik őket és csak teljesen egészsfys gyerekeket engednek haza. Erőteljes negyvennyolc éves férfi az igazgató, Garzó Vik­tor. Tizennyolc éve fejleszti ezt az intézményt, s valósá­gos gazdasági kombinátot épített ki a szanatórium kö­rül. Csak néhány adat; 200 sertés, 140 méhcsalád, hét hektár gyümölcsös egészíti ki a különben is minden igényt biztosító állami hozzájáru­lást. A gyerekek mindent megkapnak, étkezést, ápo­lást, ruháztatást, tanítást. S nem vész el az idejük se. Hu­szonnégy tanító nevelj őket és távozáskor szabályos is­kolai bizonyítványt kapnak. Három falu: Fancsikó. Új­falu és Tiszasás egyesült az Iszkra Kolhozban. 41 éves fiatal elnöke van: V. M. Koszták. Mindenük van, tel­jesen gépesítettek és a leg­korszerűbb módszerekkel gaz­dálkodnak. Mi volt ebben a három fa­luban a felszabadulds előtt? Egy négyosztályos iskola, egy szatócsbolt (nem tévedés, csak egy a három falunak). A házak nádtetősek voltak és vályogból épültek. (Most egy sincs ilyen). Es mi van most a három falunak? Két kullúrháza, négy könyvtára, négy nyolc- osztályos iskolája, (három ukrán, egy magyar), 72 taní­tója, orvosi rendelője, pati­kája, 12 üzlete és három mo­zija. A falvakban minden ház új. A felszabadulás után épültek "V eloldódott a régi vallási es nemzetiségi elzárkózatt- ság. Szinte minden ukrán családba benősült vagy behá­zasodott magyar, illetve ma­gyar családba ukrán. Az emberek magyarul is, ukrá­nul is megértik egymást. Minden gondjuk ,és. örömük közös. Hiszen a munkájuk és a munkával tervezeti jö­vőjük is azonos. I Tnfv:r- közeiében áll a Neviczky vár. A hegyre le­hullott az első hó. Most res­taurálják a varat, amely 1711 óta rom. Néhány kis falma­radvány látszott csak belőle, négy méterre leástak és máris sejteni a régi szépségét. A hegy lábában hatalmas kőből, illetve fából épült fedett házacskákból épült tá­bor. Ez a Verhovina Nem­zetközi Ifjúsági Tábor. („Ma­gyarok mindig vannak itt, télen, nyáron”' — mondja Bállá László, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője). Végül az ugyancsak Neviczky nevű — elegáns és művészi sgraffitó- val díszített falu étteremben kötöttünk ki. A csokornyak­kendős, szemüveges, mosoly­gós Bállá poharát emeli: — Igyunk arra, hogy a Kárpátszkaja Pravda, a Ke- let-Msgyarország és a Kár­páti Igaz Szó igaz barátai voltak és lesznek a jövőben is egymásnak. És koccint. Miért ne innánk erre? A Szőilősi Műanyag Gyár­ban, ahol a gyors és nagy­arányú építkezések fürdőszo­ba-berendezéseit látják el, a főmérnök Iliás János. Édes­apja ukrán, édesanyja ma­gyar. Nemcsak a gyár fia­tal, hanem a dolgozói is. A munkások fele 30 év alatt, az igazgató se több harminc­kettőnél. Műanyag produk­cióikkal évente 13 ezer ton­na fémet és vasat takaríta­nak meg a népgazdaságnak. Verhovinára utazunk Mi­hail Babidoriccsal, a Zakar- patszkaja Pravda helyettes főszerkesztőjével. Pere­csényben megállunk, s amíg a Túrja étteremben Európa legfölségesebb tejfölét regge­lizzük, meséli a 49 éves uk­rán szerkesztő, hogy ez itt az ő szülőföldje. Gimnazista korában (Ungváron magyar gimnáziumot végzett, mivel ukrán iskola nem létezett) innen Perecsényből 30 kilo­métert kellett gyalogolnia haza télen, nyáron, esőben, hóban, mert innen tovább ak­koriban semmiféle közleke­dési eszköz nem volt. haladjanak, egyre inkább tö­kéletesített eszközökkel a Hold falkutatásában és ezek az eszközök biztos utat készí­tenek elő az emberek számá­ra, ha majd bekapcsolódásuk feltétlenül szükséges lesz. Szerdán valamennyi angol lap közli a szovjet holdjármű képeit, hatalmas szalagcímek dicsérik a szovjet tudomány új sikerét. A lapok megemlí­tik a Lunohod orosz elneve­zést, de saját beceneveket is kitaláltak: a Daily Mirror Moonmobile-nak, azaz hold­mobilnak nevezi, több lap a „Vörös robotgép” nevet emle­geti, a Daily Mail pedig a jármű furcsa külsején tréfál­kozva a „Bathtubnik” (fürdő- kádnyik) elnevezést kockáz­tatja meg. Ez a lap egyébként vezércikkben így fr: „Micso­da elképesztő dolog ez az orosz holdjáró! Az ember egyik legnagyobb tudományos vívmánya minden idők ótá. Ez az első, keréken járó jár­mű a Holdon... Gratulálunk az oroszoknak!” A Daily Express — hogy „angolra fordítsa” a fogalma­kat — megírja, hogy a hold­jármű pontosan akkora utat tett meg az első napon, mint egy krikettpálya hossza, majd „egy királyi méretű Victoriá- nus fürdőkádhoz” hasonlítja a nyolckerekű alkalmatosságot. A Guardian karikatúrája Ni- xont ábrázolja, amint telefo­non a következő utasítást ad­ja az amerikai űrkutatás fő­nökének: „Azonnal csinálja­nak egy 16 kerekű holdjár­művet!” A Daily Mirror tu­dományos szerkesztője Orosz­ország diktálja az ütemet a világűrben című cikkében rá­mutat, hogy a holdjáró kocsit néhány év múlva a Mars kutatására is felhasználhat­ják. A Times szemleírója szerint „Nagyszerű vívmány a nyolc­kerekű jármű Holdra tétele, s azt bizonyítja, hogy a szov­jet tudósok már több. mint három évvel ezelőtt kidol­gozták az ember nélküli holdkutatás elvét, ugyanis kö­rülbelül ennyi időre van szükség egy ilyen jármű meg­tervezéséhez és felépítéséhez. A lap úgy véli, hogy a gép többet végezhet a Holdon, mint az ember. Ugyanitt volt partizán. Mu­tatja a hegyeket, a dombo­kat, ahol harcoltak. — Ott volt a géppuskánk, — mutat egy szelíd hajlatú dombra — onnan tartottuk ezt a kis hidat és az ország­úinak ezt a részét. Innen sokan mentek har­colni a. hegyekbe, majd a felszabadulás után önként beálltak a szovjet hadsereg­be és harcoltak Berlinig. Nagyon sokan áldozták é’ ű- ket. Dupki (tölgyes) étterem Szőllősön December közepén nyílik. Ragyogóan elegáns, tölgyfa burkolatú termek, pasztellszínek, tölgyfaaszta­lok, székek. Emeletén szállo­da. Talán mi voltunk az első vendégek. A vacsorára eljött L. V. Jegorovics járási első titkár. Szemüveges, szikár. 55 év körüli elvtárs. Amikor a nagy árvíz volt, itt járt a fe­hérgyarmati oldalon. Intéz­kedett, segített, irányította a mentést, az élelmezést. Me­séli, hogy egy idős magyar parasztasszony odalépett hoz­zá. átölelte és megcsókolta, azt mondta, hogy „Köszön­jük, hogy megint segítsé­günkre siettetek.” Beregszászon első utunk Nyikolaj Szemenyukhoz, a magyarul perfekt beszélő já­rási első titkárhoz vezet. Ré­gi kedves ismerős. S a szobá­jában ugyancsak régi isme­rősök, barátok: Veress Gábor járási ideológia titkár és Csanádi György, a járási lap szerkesztője. (Kárpátontúlon minden járásnak önálló lap­ja van.) — Amióta nem jártál itt — mondja Szemenyuk elv­társ — a két év alatt nagy a változás az ipari termelés­ben. Uj perlitgyár épült a müzsijevói perlitlelő helyen. Jelentős majolikagyár épült. Befejeződött a bútorgyár re­konstrukciója, hogy csak né­hányat említsek. Tavaly ad­ták át rendeltetésének a tár­sadalmi munkával épült kul- túrházat. (Mi magunkban színháznak neveztük. Mo­dern, nagyon szép színház­épület. Külsejében emlékez­tet a budapesti jelenlegi Nemzeti Színházra). Uj éttermek, áruházak épültek két év alatt. S mind­ez egy 30 ezer lakosú, lénye­gében kis városban. Szemenyuk a legbüszkébb az emberekre. így például, hogy á pártválasztó gyűlése­ken milyen kritikusan, mi­lyen hozzáértéssel tárgyalták közös dolgaikat. A titkár elő­ző nap járt az építkezési vál­lalat gyűlésén. Meséli, hogy felszólalt egy idős, Kamácsi nevű építőmunkás, aki most végzi az esti iskolát El­mondta, hogy a fiatalok kér­dezték, ugyan miért jár is­kolába? Elmondta nekik, hogy a mai korszakban nem lehet teljes értékű az az em­ber, aki nem tanul. — Sokan tanulnak nálunk — mondja Szemenyuk — mert megértették ennek fon­tosságát és ez a tanulási vágy a jellemző az Itteni életre. Itt, ezen a tájon az embe­rek úgy értik a dolgokat, ahogy kimondják. Szorgal­mas, becsületes nép. Különös és tragikus múlt­ból jöttek az itt élők. Ez volt az egykori Ruszinszkó. A Habsburg monarchia, majd a cseh és végül magyar urak gátlástalanul kizsákmányolt területe. Európa legmélyében éltek itt a munkájukból élő ukránok, de a munkájukból élő magyarok is. Pedig nem­csak gyönyörű, hanem gaz­dag is volt ez a földrész. Ma a Szovjetunió Kárpá­ton túli területe a neve és alig 25 évvel a felszabadulás után iparilag és mezőgazdaságilag is magas színvonalat értek el. Öröm volt egy hetet itt el­tölteni, jó szomszédok, igaz barátok között. O. M.

Next

/
Thumbnails
Contents