Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
LAPTJNK TARTALMAKOR! *»!iág muTXWt, tenmjETtm XXVII. ÉVFOLYAM. 240. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. OKTÓBER 13, KEDD „Sztár” palackban (3. oldal) A húsprogram nyomában (5. oldal) A labdarúgópályákról jelentjük (6—7. oldal) A tévében láttuk (8. oldal) Határvonalak Bonnban Még majdnem egy hónap választási csatározás áll a nyugatnémet pártoík előtt addig, amíg november 8-án a hesseni szavazók belépnek a fülkébe. A csatározások hőfoka azonban máris magas. Annyira az, hogy Willy Brandt maga is belépett a küzdők sorába és miután egyetlen napon három választási gyűlésen is beszélt, negyedik megnyilvánulásként egy sajtókonferencián kijelentette: „Nem bölcs dolog minden tartományi választást úgy tekinteni, mintha afféle fél Bundestag-választás lenne”. A kancellári óvás jelzi: a szociáldemokraták számolnak a nyugatnémet közvélemény egyre határozottabban észlelhető polarizálódásával. Számolnak a vélemények egy- ie élesebb összeütközésével és Bzeretnék ha ez, legalábbis Hessenben, nem járna a jelenlegi szociáldemokrata— szabaddemokrata koalíciós kormányzat bázisának meggyengülésével. A polarizálódás természetesen a legaktuálisabb nemzetközi probléma, azaz a szovjet—nyugatnémet szerződés megítélésében jelentkezik, de sok jel mutatja, hogy jó néhány belpolitikai-gazdasági kérdésben is mélyülnek az ellentétek a koalíció és ellenzéke között. A szabaddemokrata párton belül is nyilvánosság előtt zajlik egy-egy nem is mellékes kérdésről folytatott vita: Siegfried Zoglmann Bundestag-képviselő például ugyanolyan modorban és kifejezáseikkel lépett fel Brandt és pártja ellen, mint a legszélsőbb jobboldali kereszténydemoikrata képviselők. A polarizálódás legfrissebb eseménye három szabad- demokrata képviselő átlépése az ellenzéki kereszténydemokraták soraiba — ezzel a koalíció parlamenti többsége hat főre csökkent. A Rajna-parti parlamenti épületben a Bundestag egyik ülésén egyenesen látványos kivonuláshoz vezetett a véleményeltérések növekedése. Möller pénzügyminiszter a költségvetési vita során, mintegy feleletül a jobboldal ama vádjára, hogy a koalíció gazdasági politikája „a márka szándékos elértékteleníté- sével. az infláció szándékos növelésével” fenyeget, alaposan odamondogatott a kereszténydemokratáknak. ..Mindenki tudja, hogy azok, akik két világháború kirobbantásáért és az azt követő inflációkért felelősek, szellemileg közelebb állnak a kereszténydemokratákhoz, mint a szociáldemokratákhoz” — mondta Möller. Ekkor álltak fel és vonultak ki a CDU és a CSU képviselői az ülésteremből. Möller később kijelentette: nem szándékozott az ellenzéket a hitleristákkal egy kalap alá venni; ám ez a mondata nem nyugtatta meg a kereszténydemokratákat; közölték, hogy nem fogadják el a magyarázatot. Maga Brandt kancellár avatkozott be ezután a vitába, hangsúlyozva: minisztere és pártbeli társa senkit sem akart személyi vagy politikai becsületében megbántani. „Nem hagyjuk azonban magára Möller minisztert, minden támadásra azonnal felelünk” — tette hozzá a kancellár. Strauas a szociáldemokratákat, Kiesinger volt kancellár á koalíció másik pártját, a ezabaddemokratákat támadja. Kiesinger Ansbachban mondott beszédében (itt az ugyancsak novemberi, bajor tartományi választás előtti propagand akörü ton jelent meg), azt a meglepő állítást kockáztatta meg, hogy a Brandt-kormány tervei közt ott van egyes iparágait „államosítása, mi több, szocializálása és a magánkezdeményezést veszély fenyegeti az NSZK-ban”. Ez alaptalan állítások után a lényegre tért: heves támadást intézett a moszkvai szovjet—nyugatnémet szerződés ellen. A nyugatnémet belpolitikai küzdelem kiéleződésében, túl a gazdasági és költségvetési vitákban megnyilvánuló nézeteltéréseken valóban ez a kérdések kérdése. A már aláírt szerződés parlamenti ratifikálása az a következő lépés, amelyből a Brandt-kormány szándékainak igaz voltáról s a parlamenti erőviszonyok mai állásáról meggyőződhet majd a világközvélemény. Mert ha a Bundestagban a jelenlegi „papírforma” szerint vékony kis többséggel rendelkezik is a koalíció, a polarizálódás kellemetlen meglepetések okozója is lehet. A már említett Zogl- mann-ügy rávilágít a polgári liberális szabaddemokrata párt titkolt belső betegségére: Zoglmann. a dúsgazdag gyáros nem áll egyedül azzal a nézetével, hogy a párt úgynevezett „keleti politikája” (tehát Brandt és a szabaddemokrata Scheel külügyaninisz- tdr a realitásokat végre számba vevő közös politikája), nem hasznos a kis- és középtőkés csoportok számára. N agyon sok jel mutatja, hogy Zogi- mann és társai már nemcsak a Kiesinger—Strauss-féle kereszténydemokrata állásponthoz közelednek, liánom egy — egyelőre aláírás nélküli — röpirat útján, megkísérlik a neonáci gondolkodású választók befolyásolását is, mégpedig a legszélsőségesebben jobboldali .jelszavakkal. A polarizálódás egyik mellékvonása az úgynevezett „kitelepítettek” revansista csoportjai és a koalíciós kormányzat közötti, már előbb is meglévő ellentétek kiéleződése. Nemrég, amikor Friéd- landban tömeggyűlést tartottak ezek a revansista csoportok. a szónokok heves kirohanásait a hallgatók azoknak a transzparenseknek magasba emelésével üdvözölték, amelyeknek ez volt a felirata: „Az SPD és az FDP hazaáruló!”, „Döntsétek meg az árulók uralmát!” Az ellenzék harci riadója, a szovjet—német szerződés ellenfeleinek csatasorba állása persze csak az egyik oldala a képnek. A kereszténydemokraták soraiban is akadnak már, akik felismerték: a reálpolitikai gondolkodás segíthet csak megerősíteni az NSZK helyzetét. Egy-egy ismertebb kereszténydemokrata vezető — Rainer Barzel vagy Georg Schröder, az első a parlamenti frakció vezetője, a második Kiesinger potenciális utódjelöltje a vezéri székben — a többieknél jóval árnyaltabban fogalmazza meg ellenzéki álláspontját; elképzelhető. hogy a szovjet—német szerződés ratifikálása kérdésében még nem végleges a nemleges állásfoglalásuk. November két tartományi választása és a Bundestag előkészületei a ratifikálásra nyilván tovább mélyítik az ellentéteket a szemben álló csoportok között — az azonban már jól látható, hogy a polarizálódást jelző határvonalak nem mindenütt esnek egybe a pártokat jelző vonalakkal. Gárdos Miklós Eredményes munkaverseny a tanácsi iparvállalatoknál Sikeres szállítási műszak A megyei tanács vb és az SZMT elnöks ge együttes ülést tartott Hétfőn együttes ülést tartott a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Megvitatták és elfogadták a megye népművelési helyzetéről, problémáiról és feladatairól, valamint a tanácsi vállalatoknál folyó szocialista munkaversenyről szóló jelentést. A szocialista munkaversenyről szóló előterjesztés megállapítja: helyszíni ellenőrzések. tapasztalatok alapján a tanácsi ipari, élelmiszer- ipari, építőipari, kommunális és kereskedelmi vállalatoknál a szocialista munkaverseny a kiadott irányelvek, az országos és megyei felhívások tartalmának megfelel és ez évben a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa tiszteletére nagy hatásfokot ért el A vállalásokban szerepelnek a vállalati tervfeladatokra épült célok. Ilyen többek között a termelés gazdaságosságának fokozása, a termelékenység növekedése, a termékek minőségének javítása, gépek, berendezések kapacitásának jobb kihasználása, a/ átfutási idő' csökkentése. így tehát a fő figyelmet a termelés hatékonyságának javítására — termelékenység, jövedelmezőség, minőség, korszerűség — irányították. A szocialista brigádok kiemelkedő, a célkitűzésekkel összhangban történt felajánlásaikban szerepel a szakmai és politikai továbbképzés, a fiatalok segítése, nevelése, tapasztalatok átadása. < A megye vállalatai közül a nemzeti jövedelem 1 százalékos túlteljesítését az elsők között a VAGÉP, a Keletmagyarországi Faipari Vállalat^ a Nyírségi Nyomda és a Textilruházati Vállalat ajánlotta fel. Példamutató kezdemenyezésükre valamennyi vállalat a nemzeti jövedelem pótlása érdekében újabb vállalásokat tett a termelési és értékesítési, a termelékenységi és nyereségterv túlteljesítésére. A vállalatok saját alapjukból jelentős anyagi eszközökkel is segítették az árvízkárok helyreállítását. Összegszerűségben azonban fel sem mérhető az az áldozatvállalás, amit az árvíz sújtotta terület mentési és helyreállítási munkáiban tettek a vállalatok dolgozói. Egyrészt úgy, hogy személyesen vettek részt a munkálatokban, vágj' helyettesítették távollévő munkatársaikat. A versenyniozgalom egészét teld ni.ve megállapítható, hogy a tanácsi vállalatoknál a dolgozók felajánlásai, azok eddigi teljesítései biztatóak a tekintetben, hogy a súlyos árvízikárok ellenére is eleget tesznek a tervteljesítésnek Ez kitűnik az ipari ágazatba tartozó vállalatok 1970. évi tervfeladatainak első félévi időarányos teljesítéséből is. Az árbevélt 50,5, a nyereséget 50,9, míg a / - melékenységi tervet 52,2 százalékban teljesítették a megyei tanácshoz tartozó ipar- vállalatok. A jó eredmények mellett azonban egyes vállalataiénál bizonyos negatív vonások is mutatkoznak. Itt-ott tapasztalható szervezetlenség, munka- és anyagellátási probléma, ami esetenként tervlemaradáshoz, kapkodáshoz vezet. Egyes vállalatoknál nem határozták meg pontosan a versenyben kitűzött célok teljesítéséért járó céljutalmakat. Helyenként nincs olyan versenyfelajánlás, amely a dolgozók jobb élet- és munkakörülményeire vonatkozna. Még a szocialista brigádok vállalásaiban is kevés helyen fordul elő az újítási feladat- tervekben foglaltak segítése, megvalósítása. Nem mindenütt értékelnek komplex módon, nem veszik figyelembe a kollektívák munkafegyelmét. erkölcsi, magatartásbeli színvonlát, a munka szervezettségét. Nagyobb gondol kell fordítani a teljesítések értékelésére, nyilvánosságára és népszerűsítésére. Az együttes ülésén a végrehajtó bizottság és az elnökség elismerését fejezte ki a szocialista munkaversenyben részt vevőidnek. erőfeszítéseikért, eddigi eredményeid . Q ' r( ........... —... I? Országszerte. így Szabolcs- Szatmúrban " is rendkívüli műszakokat tartottak az autóközlekedési vállala > nál. hogy az egyre zsú'o 1 «6 szállítás: csúcsidőszak gondjain enyhítsenek. A szombati és vasárnapi műszakokban elsősorban mezőgazdasági terményeket és építőanyagot szállítottak. Az akció jól sikerült: sokan önként jelentkeztek a soron kívüli munkára. Az 5-ös AKÖV-néi több olyan vállalati dolgozó is részt vett a szállítási, illetve műszaki munkákban, akik egyébként más — többnyire irodai, adminisztratív — munkakörben dolgoznak. A szállíttatok. igényeiket már hét közben is bejelentették, de még szombaton, az esti órákban is kértek gépkocsit. Az 5-ös AKÖV-nál nemcsak a nyíregyházi központban, hanem 11 vidéki szolgálati helyen is dolgoztak. Szombaton összesen 428 tehergépkocsival közel tízezer tonna árut szállítottak. (A távolságra is jellemző szakmai mutató, az árúlonna- kilométer meghjiladta a :1Ü0 ezret). Vasárnap már éltül lényegesen kisebb igényt kel, lett kielégíteni: összesen 319 tehergépkocsival végezték a vasárnapi műszakot. Elsősorban a billenőplatós kocsikra érkezett kevés igénylés: mindössze 57, az előző napinak csak fele teljesített szolgálatot. Vasárnap ös=yescr nyolcezer tonna árut szállí- tottak, az áru tonnakilométerszám megközelíti a 200 ezret. A területi megoszlás egyenlőtlen volt: a szállítandó áru többségét a nyíregyházi központban jelentették be. s vidéken szabad kapacitása is volt a vállalatnak. — ............................. ..................................... A verseny tömegméreteire jellemző, hogy a dolgozók 80—85 százaléka vesz részt benne, részben egyéni, részben a kollektív verseny valamelyik formájának a keretében. A dolgozók ismét bebiJárási pártértekezlet Kisvárdáu Jakab Miklóst választották meg első titkárnak zonyították, hogy vállalásaikkal készek segíteni a vállalat, az üzem előtt álló feladatok jobb és gazdaságosabb megoldását. Ebben a mozgalomban a szocialista brigádok járnak élen jó példával. A legtöbb üzemben gondoskodnak a feltételek biztosításáról és helyesen alkalmazzák az erkölcsi és anyagi elismerést. A vállalások tartalmára jellemző, hogy több helyen különféle mozgalmak, mint például „Ne adj tovább selejtes terméket”, „Minőséget a dolgozóknak”, „Dolgozz balesetmentesen”, „Tegyük szebbé boltjainkat”, „Udvariasabb bánásmód a vevőkkel” honosodnak meg. Különösen figyelemreméltó a-/ üzemek, illetve dolgozók vállalásai az árvízkárok helyreállításának támogatására. Az elmúlt négy esztendő munkáját értékelő és a feladatokat meghatározó párt- értekezletet tartottak október 12-én, hétfőn a kisvárdai járás kommunistái. Az egész napos tanácskozáson — amelyen 141 szavazati jogú küldött vett részt — megjelent Kállai Sándor, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának titkára, Lipök András, a kisvárdai városi pártbizottság titkára és Balázs Fal, a megyei pártbizottság munkatársa. A járási pártértekezletet Jakab Miklós, a kisvárdai járási pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd a küldöttek az értekezlet levezető elnökévé Vilmán Pált választották, aki üdvözölte a tanácskozás résztvevőit. A pártértekezlet írásos beszá- számolóját Jakab Miklós egészítette ki, ezt követően megkezdődött a vita, amelyben szót kért Györkös Erzsébet, Czine Ferenc, Széles Sva, Turzó Kálimén, Bezzegh■ Istvánná, dr. Józsa István, Lég- rádi József, Pap p Gábor, Szép Béla, Tóth Géza, Sebők András, Zalatnai Károly és\ Gábor Jenő. A tanácskozáson felszólalt Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára is.. A vita összefoglalóját követően Mitru Ferenc, a jelölő bizottság elnöke tett javaslatot a küldöttértekezletnek a negyvenhét tagú járási párt- bizottság és annak a harminchét küldöttnek a megválasztására, aki a járás kommunistáit képviseli a megyei pártértekezleten. A pártértekezlet résztvevői ezután megválasztották a járási párt- bizottság tagjait, a Iciädotteket. Az új járási pártbizottság tartott ezt követően ülést amelyen megválasztották u járási párt-végrehajtóbizott Ságot. Tagjai: Györkös Erzsébet, Jakab Miklós, dr. Józsa István, Kamarás Húg« Kiss István, Szép Béla, Tóti: Géza, Vilmán Pál és Virtle Ferenc. Ugyancsak a járás pártbizottság ülésén kerül sor a különböző bizottságoi tagjainak megválasztására. A pártépítési bizottság vezetője vé Mitru Ferencet, az agitá ciós és propaganda bizottsí* vezetőjévé Zalatnai Károlyt, a szövetkezetpolitikai bizottság vezetőjévé dr. Pétét Istvánt választották. A fegyelmi bi lottság elnöke Molnár Lajos lett. A járási pártbizottság elsf titkárává ismét Jakab Miklóst, titkárává pedig Kiss Istvánt választották.
