Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

*9tv öWSwr rt, KÜLET-MAGTAKOftSZÍö I. oH«! Kongresszus előtt KÜLÖNÖSEN az utóbbi két Esztendőben fejlődött sokat az üzemekben, termelőszövet­kezetekben a gazdasági munka pártirányítása. Kez­detben, amikor a gazdasági mechanizmus reform párt- es gazdasági irányításra kisu­gárzó hatása gyakorlati élet­jogot is nyert, őszintén szól­va még tartottak az igaz­gatók, tsz-elnökök, a gazda­sági vezetők, hogy mi is lesz ebből. Amikor aztán az üze­mi pártszervezetek vezetőit az adott helyzet, az önállóság arra késztette, hogy több, sokoldalúbb segítséget nyújt­son ott helyben, s meg is ta­lálták ennek a módszereit — ha lassan is —, megnyugod­tak a kedélyek. Látta és tapasztalta az igazgató, a mérnök, az agro- nómus, a műszakiak, hogy itt most, az új körülmények kö­zött egy új stílusú, elemzőbb es hatékonyabb pártvezetés­ről van szó. Említhetnénk a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat jó példáját, ahol a párt- és gazdasági vezetők karöltve legalább öt alternatívát dol­goztak ki a vállalat gazdasá­gos működésére, jövőjének alakítására, a termelékeny­ség növelésére, az ösztönző rendszerek és módszerek tö­kéletesítésére. Felhozhatnánk a Tiszavasvári Alkaloida pél­dáját, ahol a gazdasági, párt-, KISZ- és szakszerve­zeti vezetők pályázatot hir­dettek az új üzem technoló­giájára, s ebben fiatal mér­nökök, technikusok tucatja vett részt. Szólhatnánk egy sor termelőszövetkezeti párt- szervezetünkről, ahol éppen a pártvezetés kezdeményezé­se nyomán bontakozott ki a háztáji gazdaságok intenzí­vebb segítése, agronómus munkába állítása, takar­mányjuttatások. stb.. amelyek tanúsítják: ott ahol a meg­változott körülmények adta lehetőséggel éltek, megtalál­ták a gazdasági munka új­szerű segítésének és ellenőr­zésének módját a pártszer­vezetek. EZ VONATKOZIK a párt­irányítás másik oldalára, az ellenőrzésre is. Nem érezték: tehernek, sőt elvárták, hogy e pártvezetőség rendszere­sen beszámoltassa a gazda­sági vezetőket egy-egy fonto­sabb feladat, párthatározat végrehajtásának az eredmé­nyéről. Persze nem volt ez általános, jellemző, több he­lyen a gazdasági vezetők nem szívesen ültek asztalhoz, hogy számot adjanak. Leki­csinylőnek érezték a beszá­moltatást. Igaz. nem is volt erre párthatározat, amely egyértelműen és világosan tisztázta volna ezt a vi­szonyt. Az MSZMP KB-nak a Szervezeti Szabályzat mó­dosítására tett javaslatában már ez az elv egyértelmű és világos. A 29. pont így hang­zik: „A pártszervezetek joga és kötelessége működési te­rületükön a párt politikájá­nak érvényesítése, a munka átfogó ellenőrzése, az állami, gazdasági vezetők beszámol­tatása.” Ha ezt így a párt X. kongresszusa elfogadia, úgy még tökéletesebbé válik a pártirányítás. Persze en­nek a feltételei most értek meg, amikor áz űi választá­sok során még képzettebb, még szélesebb látókörű veze­tők, igazi partnerek kerültek a pártfunkciókba, s többet tudnak segíteni a gazdaságii vezetésnek. A ?Z. KONGRESZ­SZUSRA kiadott irányelvek 40. pontja nem ' véletlenül hangsúlyozza: „Az új körül­mények között a pártszerve­zetek általában ne közvetle­nül termelésszervező mun­kával foglalkozzanak. Erejü­ket mindenekelőtt a párt gazdaságpolitikai elveinek érvényesítésére, a gazdálko­dás céljainak elérésére össz­pontosítsák. Ebben segítsék a helyi gazdasági vezetőket, er­re mozgósítsák a dolgozó­kat.” Hogyan érhető el ez? Milyen munkastílust tesz szükségessé? Elsősorban a reális, időszerű és állandó in­formációt. Sajnos, ez még nem általános, nem élnek ve­le a pártszervezetek. A párt tagjai, a párton kívüli mun­kások, tsz-tagok. stb. általá­ban ismerik az országos és lényeges nagy összefüggése­ket. Erről megfelelő és ala­pos tájékoztatást kapnak. Nem ismerik azonban a saját üzemük, tsz-ük leglényege­sebb feladatait, jövőjét, stb. Ezért itt kell elsősorban ja­vítani a pártmunkát. A he­lyi gazdaságpolitikai célokat megismertetni az emberek­kel. Tanulmányozni a véle­ményüket, javaslataikat ösz- szegezni, eljuttatni a párt-, gazdasági vezetőkhöz, hogy ezeket hasznosítsák. Lényeges, hogv a pártve­zetés kísérje állandó figye­lemmel az üzemben, tsz-ben, stb. folyó munkát, dolgozza­nak ki javaslatokat a párt­ós gazdasági munka megja­vítására. Ne a sablonok, a megszokottság nyomja rá bé­lyegét erre az irányításra, hanem az élet, a munka, az emberek tevékenységének ál­landó elemzése. Ebből jussa­nak olyan következtetésekre, amelyek segíthetik a fejlő- dést. MINDEN HATÁROZAT annyit ér, amennyit megva­lósítanak belőle. Ez viszont feltételezi az alkotó, előzetes vitát, s az utána kialakuló elvi. szervezeti és cselek vési egységet. Fontos, hogy egy nyelven beszéljenek, csele- kedjének a kommunisták. Az irányelv kiemeli: „Az üze­mekben, a vállalatoknál, az állami gazdaságokban, a ter­melőszövetkezetekben műkö­dő pártszervezeteknek a gazdasági munka átfogó el­lenőrzése mellett, különös gondot kell fordítaniok a ve­zető testületekben tevéikeny- kedő kommunisták munká­jának összefogására és irá­nyítására.” Az MSZMP vezetési és munkastílusának nagy ered­ménye, hogy mozgósította a dolgozókat a harmadik öt­éves terv végrehajtására, ha­tékonyan segítette a gazda­ságirányítás reformjának po­litikai előkészítését, majd zökkenőmentes bevezetését. Most újabb nagy feladat vár pártunkra, a pártszervezetek­re. A negyedik ötéves terv végrehajtása, az eddig szü­letett, sok és fáradságos munkával elért eredmények továbbnövelése népünk ja­vára és boldogulására. Ez még hatékonyabb pártirányl- tást követel. Farkas Kálmán Kongresszusi vállalás Újjáépítő vasútitiszt-jelöltek Csengerben Szeptemberben bezárták kapuikat az építőtáborok az árvíz sújtotta területen, és a diákok elfoglalták helyüket az iskolapadokban. Ezért fel­tűnő volt a csengerieknék, hogy október elején több mint 100 fiatalember „megszállta” az egyik új utcasor épülő fa­lait. Az még feltűnőbb volt, hogy néhány fiatalember „aranyzsinórral” ellátott vas­utas egyenruhát viselt. Ké­sőbb aztán kiderült, hogy a MÁV Tisztképző Intézet hall­gatói érkeztek meg, hogy munkájukkal segítsék az új­jáépítést. Ismeretes, hogy 130 vas­utascsaládnak döntötte le otthonát a májusi árvíz a Szamosközben. A MÁV vál­lalta, hogy saját munkaere­jével felépít 130 házat Csen- gerben, ha a többi építő­vállalat és ktsz november végére felépíti a vasutasok házát. A házak felépítésének idejére a vasút ideiglenes építésvezetőséget alapított Csengerben. Az ország kü­lönböző részeiről jöttek ide szak- és segédmunkások. Mert kevés a segédmunkás, ezért a MÁV Tisztképző In­tézet pártvezetosége felhívás­sal fordult a hallgatókhoz; végezzenek egv hét társadal­mi munkát Csengerben. A felhívást valamennyi hallgató (262 fő) elfogadta. Sőt, meg­állapodtak abban is, hogy az egyhetes társadalmi munka egyben felajánlás is a X. kongresszus tiszteletére. A vasutasfiatalok élet- és munkakörülménye sokban különbözik a nyári táborla­kók körülményeitől. Nem sátrakban, hanem — már fűtést igénylő — vasúti ko­csikban laknak. Hűsítő italok helyett a hűvös reggeleken forró teát isznak. A vasta­gabb öltözékben pedig ne­hezebb a mozgás a falakon. És ami a legnehezebb: a ta­A nnak ellenére, hogy csak békés célokra vagyok alkalmas, vacsora után a képernyő elé ültem az asszonnyal. A „Gyilkos­ság a parkban” című re­mekmű volt műsoron, és ahogy illik, már az első percben gyilkosság történt. Nem akarok nagy feneket keríteni a dohognak, az iz­galmas cselekmény során az elvetemült gonosztevő hurokra került, mi pedig kiléptünk az erkélyre, hogy az esti, friss levegőből szip­pantsunk. — Odanézz! — suttogta a felecégem rémülten. A homályba fúrtam a te­kintetemet. Egy sárga, kötött mellényes ember gödröt ásott. — Miért ás ez az ember éjjel) tizenegy órakor? — kérdezte nőm szorosan a karomba csimpaszkodva. — Bűncselekmény történt. Vagy kirabolta a takarék- pénztárt, vagy meggyilkolta a feleségét. nulásból is kizökkennek egy hétre. A kiesést természete­sen pótolni kell. Az ütemterv némi módosításra szorul, a diákoknak pedig szabad ide­jükben, vagy az egyéni ta­nulás keretében kell „behoz­ni” az elmaradt órákat. Mégis szívesen jöttek vala­mennyien. (nábrádi) — Csacsiság — mondtam —, mi kis ország vagyunk. Nálunk csak kis bűntények vannak. Holmi zsebtolvaj­lás a villamoson, vagy áru­házban, esetleg sikkasztás a zöldségüzletben. Ez a pa­sas legfeljebb szerszámot lopott, vagy vídiaacélt. Gyerünk aludni. Csakhogy a mi embe­rünk egyre mélyebb gödröt ásott és már kezdte beta­karni. Bűncselekmény, tisz­ta sor. Vagy a zsákmányt rejti el, vagy az áldozat holttestét. Hátha mégis ösz- szeveszett a feleségével? Vagy a társbérlőjét ölte meg? A gonosztevő közben fel­egyenesedett, körülnézett, majd megindult a park szemben levő házának be­járata felé. Nemsokára az Az almákkal telt ládák ezrei érkeznek naponta a Nyíregyházi Almatárolóba. Hammel József felvétel« Eladják, vagy a termelőnél marad? 1500 vagon alma sorsa Értékesítési gondok a belföldi almánál Bár az idei rossz időjálág és a szatmári árvíz hatására a szabolcsi almatermés szá­mítások szerint mintegy 30 százalékkal alulmarad a ta­valyinál, mégis értékesítési gondok mutatkoznak a belföl­di -alma eladásánál. Ugyanis a kisebb mennyiségű alma­termésből is csak kevés, vár­hatóan 45—50 százaléka éri el az exportminőséget. Ezért a belföldi értékesítésre váró alma mennyisége nemhogy kisebb, hanem még nagyobb is a múlt évinél, hiszen ak- kor 74 száz-alékos volt az exportarány. A gyengébbek gondja nagyobb A nagy mennyiségű bel­földi áru inellett is a felvá­sárlási árak szinte teljesen megegyeznek a tavalyival. Egyedül a II. osztályú almá­nál van 10 filléres árcsökke­nés. Ám ez nem jelenti azt, hogy a hazai piac minden mennyiséget fogadni tud. A Szövetkezetek Értékesítő Központja, a MÉK az AFÉSZ-ekkel és a közös gaz­daságokkal kötött szerződé­sek alapján csak 2500 vagon almára szerződött. A termés viszont meghaladja a 3000 vagont. Ugyanakkor a MEK csak 1450 vagon almát tudott eddig eladni. Bíznak ugyan abban, hogy legalább a szerződött meny- nyiséget értékesíteni tudják. A legnagyobb felvásárló vi­szont, a konzervipar olyan alacsony árakat számit fel, hogy az nem hozza meg a tárolási és szállítási költsé­geket sem. • A termelők között is meg­oszlanak az értékesítési gon­dok. Egyrészt a termés mi­nősége is változó, hiszen a nagyfokúan gépesített gazda­ságokban nem ritka most sem a 80 százalékos export­minőség, mint a napkori Kossuth, vagy a nagykállói Zöld Mező Termelészövetke­ötödik emelet egyik abla­kában hirtelen világosság támadt, A gyilkos hazaér­kezett. Ahogy hajnalban kidörzsöl- tem az álmot a sze­memből, elhatároztam, hogy magam járok a dolog végére. Mindjárt kapunyi­tás után lesomfordáltam a parkba és megnéztem az ásás nyomát. Majd hanyatt vágódtam a meglepetéstől: frissen ültetett ezüsthárs- csemete nyúlt az ég felé. Most fúrta az ügy az ol­dalam igazán. Bementem a házmester­éhez, aki egy tizesért el­mondta, ama bizonyos ab­lak mögött Kovács úr la­kik, s leírta, milyen magas, milyen a haja, a szeme, hol született és mikor, meg azt, hogy két lánya közül a na­zetben. A másik póluson vi­szont olyan gazdaságok is ta­lálhatók, mint a dombrádi Kossuth Tsz, amelyik 30 szá­zalék körüli, vagy a nyírka­rászi tsz, amelyik csak 8—10 százalékos arányú exportmi­nőséget tudott elérni a nagyfokú perzselés, varaso- dás és a jégkár miatt. A III. osztályú nem kell Másrészt a felvásárlási csatornák is változóak. Az állami gazdaságok például az országos központjuk ke­reskedelmi Irodája révén az összes belföldi almát elad­ták. Azok a gazdaságok, amelyek a HUNGARO- FRUCT-tal szerződtek egye­lőre csak abban lehetnek biztosak, hogy az exportmi­nőséget eladják, a többire pedig piacot keres a HUN- GAROFURCT is. A MÉK szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy elsősor­ban a szerződött mennyisé­get vásárolja fel, illetve a szerződéses viszonyban álló gazdaságoktól vásárol. A háztáji gazdaságok termésé­nél pedig a szövetkezeti fel­vásárlók a III. osztályú árut már egyáltalán nem veszik át. A kisebb mennyiségű al- matermés és az időközben bővült hűtőkapacitás azt eredményezte, hogy a MÉK a saját nyíregyházi és máté­szalkai hűtőtárolóiban — melyek befogadóképessége 4000 vagon — fogadni tudja a várhatóan csak két és fél ezernyi vagon körszedett al­mát. A fennmaradó helyet Is ki tudják használná, ezért nincs szükségük a termelő­szövetkezeti hűtőtárolók bérlésére. Egyébként a nagy mennyiségű belföldi alma hű­tőtárolóban való kezelése nem gazdaságos. A termelő­szövetkezeteknek sem éri meg a kilogrammonkénti mintegy 80 filléres, 1 forintos hűtési gyobbik tavaly ment férj­hez. A hűvös reggeli levegő­ben a tüdőmet szellőztet­tem és megvártam Kovács urat az autóbuszmegálló­nál. Úgy intéztem a fel­szállást, hogy mellé állhas­sak. Elmondtam, mit lát­tam, — Ha már végignézett, elárulom, miért tettem. Háromnapos nagyapa va­gyok, tegnap este jöttem Tamásiból, a szülőfalumból, ahol minden utcasort ezüsthárs díszít. Gyorsan nő, uram, edzett, júniustól virágzik és illata páratlan. Boldogságomban tettem, uram, lányomnak fia szüle­tett. — És miért kellett éjnek idején? — szorítottam meg a kezét. — Azt hiszi, kefét ettem? ...I.opva kell az ilyesmit, nehogy észrevegye a park­őr. Szűts István költség, még ha tavasszal éC is tudják adni a termést. Helyette csak a fagymentes, száraz helyen való tárolás in­dokolt. Nincs megoldva az ipari feldolgozás Most is visszatér az immár évek óta vajúdó probléma, hogy az alma ipari feldolgo­zása nincs megoldva. Pedig a lé- és sűrítménykészitmé- nyek most is eladhatók a külföldi piacokon. viszont ehhez nincs elég feldolgozó kapacitás. A több ezer va­gon belföldi almánál pedig jelenleg csalt a külkereske­delemre lehet számítani. A HUNGAROFRUCT útnak in­dított a nyírmeggy esi és nyírbogdányi termelőszövet­kezetekből egy-egy mintava­gont, amelyekben a belföldi I. osztályú minőségnek meg­felelő. gyorsfogyasztásra al­kalmas úgynevezett háztar­tási alma van. Ha ebből na­gyobb mennyiséget, országo­san körülbelül 2—3000 va­gont tudnak értékesíteni, ak­kor nem les* gond a meg­termett alma eladása, hiszen a megmaradt mennyiséget már a hazai piac is fel tudja venni. Lányi Bolond íij telepet kap a faipari vállalat Lakóházak közé beszorítva, a bővítés lehetősége nélkül, kis üzemben dolgozik Nyír­egyházán a Kelet-magyaror­szági Faipari Vállalat. Ter­melése viszont évről évre nő, az idén már meghaladja a 30 millió forintot A közei 200 dolgozót foglalkoztató üzem fő profilja az építke­zéseknél nélkülözhetetlen nyílászáró szerkezetek; ajtók, ablakok gyártása. Korszerűt­len és mostoha körülmények között dolgoztak, gondot oko­zott a termelés bővítése, a munkavédelmi előírások be­tartása. a munkások szociá­lis ellátása. Ezért kezdte meg a vállalat egy új üzem­telep építését a város déli iparnegyedében, a Lujza ut­cán egy 10 holdas területen. Az új vállalati telep építé­se első ütemének kivitelezési munkái napokon belül befe­jeződnek, s november első hetében megkezdik az átköl­tözést a Vöröshadsereg úti üzemből. A 10—12 millió fo­rintos költséggel létesült te­lepen több mint 1000 négy­zetméter alapterületű üzem­csarnok, a hozzátartozó szo­ciális létesítmények; nőd, férfi­öltöző, fürdő — hideg, meleg vízzel, központi fűtéssel — és irodaház készült el. A Vöröshadsereg úti mű­helyek is üzemben marad­nák mindaddig, míg a negye­dik ötéves terv során a vál­lalat további, második lép­csős fejlesztése meg nem valósul. Éjnek idején

Next

/
Thumbnails
Contents