Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

WLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJE i f KI XXVII. ÉVFOLYAM. 236. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. OKTÓBER 8, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL; Fiatalok a törzsgárdában (3. oldal öregek őszi gondja (5. oldal) Oslóból jelentjük (7. oldal) A tárgyalóteremből (5 oldal) Elutazott hazánkból az Indiai Köztársaság elnöke V. Giri nyilatkozata V. Szerdán délután elutazott Magyarországról V. V. Giri, az Indiai Köztársaság elnö­ke. A baráti indiai nép képvi­selőit ünnepélyesen búcsúz­tatták a Ferihegyi repülőté­ren, amelyet magyar és in­diai zászlók díszítettek. A búcsúztatásra megjelent Lo­soncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, valamint közéletünk számos vezetője. V. V. Giri Losonczj Pál társaságában ellépett a dísz­egység arcvonala előtt, kö­szöntötte a katonákat, majd búcsúbeszédet mondott, amelyre az Elnöki Tanács el­nöke válaszolt. A magyar—indiai tárgyalá­sokról közös közleményt ad­tak ki. V. V. Giri, az Indiai Köztársaság elnöke elutazá­sa előtt nyilatkozott az új­ságíróknak. — Mélyen meghatott az önök barátsága és vendég­szeretete, amelyben az el­múlt három nap során ré­szünk volt. — Nagyszerű élmény volt látni azokat a hatalmas vív­mányokat, amelyeket a ma­gyar nép gazdasági, ipari, tu­dományos és kulturális építő­munkájában elért. Népük büszke lehet páratlan sike­reire, amelyeket az elmúlt két évtized során minden ne­hézség ellenére kivívott. Igen magas színvonalú-'< az ál­lampolgáraik számára bizto­sított társadalmi szolgáltatá­sok. Különösen az oktatással, a neveléssel, a kultúrával, a lakásviszonyokkal, az egész­ségügyi szolgálattal és a nyugdíjakkal kapcsolatos le­hetőségekre gondolok. — Indiát és Magyarorszá­got hosszú idő óta a barát­ság szálai fűzik össze. A ha­gyományos jó viszony tovább erősödött az elmúlt évek kö­zös erőfeszítései nyomán, amelyeket a társadalmi igaz­ságosság és a nemzetközi bé­ke érdekében tettünk. A ma­gas színtű kölcsönös látoga­tások is kifejezésre juttatják, milyen nagy fontosságot tu­lajdonítunk baráti kapcsola­taink fejlődésének. Úgy vé­lem, találkozásaink nemcsak barátságunkat jelzik, hanem egyben jelentősen hozzájá­rulnak további együttműkö­désünk elmélyítéséhez is Hazája külpolitikai törek­véseiről az elnök elmondotta: — India külpolitikájának alapelvei: az el nem kötele­zettség, a békés együttélés és a nemzetek közötti cselek­vő együttműködés. Határo­zottan ellenezzük a gyarma­tosítást, a faji megkülönböz­tetést és a kizsákmányolást. India mindig a béke és a nemzetek közötti egyetértés előmozdítására fog törekedni. Következetesen síkraszállt. azért, hogy minden nemzet­közi vitát békés tárgyalások útján az erőszak teljes kizá­rásával oldjanak meg. Az indiai kormánynak a nemzeti jólét növelésére, va­lamint a nemzetgazdaság to­vábbi fejlesztésére tervezett­intézkedésről az elnök el­mondta : — Arra törekszünk, hogy Indiában új. az igazságon és az egyenlőségein alapuló tár­sadalmi rendet alakítsunk ki. Rendkívül nagy erőfeszítést igényel, hogy egy megállapo­dott, hagyományos társadal­mat korszerű társadalmi renddé alakítsunk át. Gazda­sági területen India készen áll a nagy változásra, s biza­kodás tölt el bennünket. Eb­ben az évben él elrrüszer-ter- m elésünk 105 millió tonnás csúcsteljesítményt ért el. Az iparban is jelentékenyen előrehaladtunk. Arra a kérdésre, hogyan ér­tékeli az indiai—magyar kap­csolatokat, különösen a gaz­dasági együttműködést, V. V. Giri így válaszolt: Az utóbbi két évtizedben országaink között szorosabb együttműködés is kialakult. 1955 óta például kereskedelmi forgalmunk volumene a ko­rábbinak sokszorosára nőtt. Számos ipari beruházást va­lósítottunk meg, a magyar kormány közreműködésévé], s hálásaik vagyunk magyar barátainknak, hogy iparunk fejlődéséhez segítséget nyúj­tanak. Néhány évvel ezelőtt atomenergia-egyezményt ír­tunk alá, amely a két ország közötti kooperációt irányozza elő az atomenergia békés fel­használásában. A legtöbb nemzetközi kér­désben hasonlóak a nézete­ink. Közös meggyőződésünk, hogy minden viszályt békés úton meg lehet oldani. Az együttműködésünket illetően minden okunk megvan az elégedettségre, mégis úgy vélem, hogy gazdasági, kultu­rális és tudományos területen egyaránt sokféle lehetőség kínálkozik még a kétoldalú kapcsolatok bővítésére, ha­sonlóan megegyeznek néze­teink az emberiség olyan nagy kérdéseinek megítélésé­ben, mint a leszerelés elő­mozdítása, a világ békéjének biztosítása, amelyek elérése szintén hatékony együttmű­ködést igényel. * Az Indiai Köztársaság elnö­ke szerdán délelőtt az indiai nagykövetségen átadta a díja­kat a Shankar nemzetközi gyermekraj zpályázat magyar nyerteseinek^ A dijakat átadva további sikereket, boldogságot kívánt a nyerteseknek. A köztársasági elnök aranyérmét ezúttal másodszor kapta magyar kislány: Mada­rász Ildikó, Hajdúnánásról, Nővérek című festményéért. Húga, Madarász Gyöngyi a 23 Nehru-aranyérem egyikét nyerte el. Rajtuk kívül nyolc további magyar gyermek ré­szesült korcsoportjában kü­lönülj ban. Méltó készülődés r ' Csupán a minőségjavításra tett vállalások túlteljesítése révén több mint félmillió fo­rint pluszbevételt értek el eddig a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárban. A X. pártkong­resszus tiszteletére indított éves verseny során minden területen eredményes munkát végeztek a dolgozok. Túltel­jesítettók a tervezett terme­lési értéket, jelentősen nö­velték a termelékenységet, a vártnál is nagyobb mérték­ben takarékoskodtak az anyaggal. Ugyanakkor nagy értékű társadalmi munkát is végeztek. Nem egyedülálló ez a nagyfokú aktivitás megyénk üzemeiben. Számtalan pél­da igazolja, hogy a X. párt- kongresszusra való készülő­dés jegyében kibontakozó verseny nagyobb aktivitásra késztett nemcsak a párt tag­jait, hanem a párton kívüli munkások többségét is. Kü­lönösen nagy jelentősége van ennek a lelkesedésnek me­gyénkben, ahol az átlagnál is jelentősebben érezhető a mostoha időjárás és az árviz okozta termés- és termeléski­esés. S mindezt fokozza az, hogy a védekezés, majd a károk helyreállítása nagyfo­kú erőt és anyagot vont el a termelőmunkától. A megye dolgozói megér­tették, hogy a tervezett élet­színvonal-emelkedést csak úgy érhetjük el, ha a meg­határozott feladatokat is ma­radéktalanul teljesítjük.^ Kü­lönösen nagy erőfeszítéseket kíván ez az építőipartól. So­ron kívül kell elkészíteni több ezer lakást, helyre kell állítani az utakat. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat sorra adja át az árvizes területen vállalt la­kásokat. Ugyanakkor nem állt meg a munka a többi építkezésen sem. Nyíregyhá­zán, az Északi nagykörút mentén már három új épü­letet adtak át terven felül. Jó ütemben halad a tanár­képző főiskola még hátralé­vő létesítményeinek építése. Némi aggodalomra ad okot ugyan a Hajtómű és Felvo­nógyár új nyíregyházi üzemé­nek építésénél tapasztalható csökkent munkatempó. Felte­hetően ez is megoldódik, ha az árvizes területen folyó munka befejeződik és a fel­szabaduló munkaerőt erre a munkaterületre csoportosít­Hasonló problémák jelent­keznek az egész építőipar te­rületén. Az árvizes munkák révén a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat tennivalói is szaporodtak. Az évközi terv- módosítások révén több, mint 10 százalékos termelési értéknövekedést irányoztak elő erre az évre. Kétmillió forint pluszt vállalt a Nyír- egvházi Építőipari Ktsz, de hasonló mértékű növekedés­sel számol a Nyíregyházi Városgazdálkodási Vállalat is. Az árvizes területen bekö­vetkezett károk pótlása. a megnövekedett energiaszük­séglet biztosítása érdekében rrtintegy 20 millió forint ér­tékű munkát végez el terven felül a TITÁSZ is a megyé­ben. Ezek a munkák már befejezéshez közelednek. Az árvíz okozta károk miatti mezőgazdasági termékek^ ki­esése következtében súlyos gondokkal küzd megyénk egyik légiéientősebb üzeme a Nyíregyházi Konzervgyár. Ennek ellenére az éves terv 2 és fél százalékos túlteljesí­tését vállalták. A kiesett ter­mékeket mással pótolják, s nagyobb gondot fordítanak a selejt csökkentésére. T. A. Koszigin és Pompidou a szovjet—francia együttműködésről Mint az előző napon, a szer­dai tárgyalásokra is a Kreml Katalán-termében került sora szovjet vezetők, Brezsnyev, Koszágin és Podgomij, vala­mint Pompidou elnök között. A francia küldöttség szóvivő­jének tájékoztatása szerint „kizárólag az európai kérdé­sek kerültek szóba”. A szovjet—francia tárgya­lások első szaäcasza a szerda délelőtti meg beszél ésekkel le­zárult. A hivatalos program szerint hétfőn folytatódnak Pompidou vidéki körutazása után. A köztársasági elnök szerdán a déli órákban a francia nagykövetség épületé­ben — ahol fogadást adott a szovjet vezetők tiszteletére — kijelentette: további megbe­szélések is lesznek. „Áttekintettünk jó néhány kérdést, megállapíthattuk, hogy még sole ran hátra, így több időt kell a megbeszélé­sekre szánnunk, mint ahogy terveztük” — mondta. Ma­gukról a tárgyalásokról így nyilatkozott: „Úgy folynak a dolgok, ahogyan ’ kívántuk, nagyon őszinte légkörben. Mindivét fél igyekszik vilá­gosan és őszintén beszélni. Ez csak javíthatja Franciaor­szág és a Szovjetunió viszo­nyát, és elősegítheti — azt hiszem — a nemzetközi, külö­nösen az európai problémák rendezését is.” Georges Pompidou francia elnök szerdán Franciaország moszkvai nagykövetségének épületében ebédet adott a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnöksége és a szov­jet kormány tiszteletére. Az ebéden Georges Pompi­dou és Alekszej Koszigin mondott beszédet. A szovjet kormányfő beszédében a kö­vetkezőket emelte ki: „A Georges Pompidouval folytatott megbeszélések első két napja — és ez közös vé­leményünk Leonyid Brezs- nyevvel és Nyi'kolaj Podgor- nijjal — megszilárdította azt a meggyőződésünket, hogy nagy jövő áll a közeledés és együttműködés irányvonala előtt, amelyet a Szovjetunió és Franciaország követ az utóbbi években.” ,.A két nap alatt lefolyta­tott megbeszéléseink tanúsít­ják: képesek vagyunk együt­tesen felkutatni azokat a le­hetőségeket, amelyek segítsé­gével még a nagyon bonyo­lult problémák megoldását is megtalálhatjuk, ha őszintén törekszünk erre” — mondotta Koszigin. '„Az eszmecsere alapján el­mondhatjuk, hogy a politikai konzultáció gyakorlatának kiszélesítése és elmélyítése ál­tal bizonyos lehetőségek nyíl­nak a szovjet—francia poli­tikai együttműködés új. ma­gasabb fokozatra való fel­emelésére”. A szovjet kormányfő a to­vábbiakban kijelentette: „Rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk az államaink közötti .gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok fej­lesztéséhek is”. Koszigin hangoztatta, hogy szovjet—francia együttműkö­dés nélkül lehetetlen elkéo- zelni Európát, a földrész bé­kés jövőjét (Folytatás a 2. oldalon) Jelentés a földekről Sürget az idő Gyorsítani kell a betakarítást, a vetést Az egész ország a mezőgaz­daságban dolgozók nagy pró­batételéről beszél: az őszi mezei munkák hallatlan nagy feladat elé állítják mezőgaz­dasági nagyüzemeink dolgo­zóit. Hogy áll ez Szabolcs­Sza tanár megyében? Mindenekelőtt meg kell ál­lapítani, hogy nagyon kritikus a helyzet. Az elkésett érés miatt nagy késésben van a betakarítás és magától érte­tődően a jövő évi termés előkészítése is. Hiszen pél­dául az az egyetlen adat, hogy a vetés alá szántásból a tervezett 187 ezerből 102 ez­ret végeztek el szeptember végéig, vagyis ötvenöt száza­lékát a tervezettnek. Feltűnően alacsony az el­végzett mélyszántás aránya is. A tervezett százmyolcvamegy- ezer holdból mindössze hu­szonhétezer holdon, vagyis a tervezett terület 15 százalé­kén végezték csaik el. Azőszi- árpavetés 68 százalékos el­végzése sem nagyon biztató, de az sem, hogy a rozsvetés­nek mindössze negyvennégy százalékát, az őszi búzának pedig csak tizenhét százalé­kát vetették el. (Az őszi bú­zánál vannak problémák a vetömageüátásaal is.) A tiszaháti, szatmári rizs­földeken idejében megkezd­ték a rizsaratást. Már két­száznegyven holdon végeztele, ami az egész munkának kö­rülbelül a negyede. A bur­gonyaszedés hetvenegy száza­lékát teljesítették: harminc­háromezer holdról sziedték fel Szabolcs megye egyik aranyát. Itt a késés nem több az átlagosnál, A cukorrépaföldeknek csak hat százalékán történt meg a szedés, de ez pontosan a cu­korgyárak programja szerint halad. Nagyon kevés napra­forgót takarítottak be szep­tember végéig, mindössze egyötödét, de ezt az is okoz­ta. hogy az érés késik. Ugyancsak az elkésett érle- lődés játszik szerepet abban az adatban, hogy a szabolcsi kukoricának mindössze hét százalékát takarították be az első őszi hónapban. Egyedül a silókukoricánál látunk bizta­tót: az összes terület 56 száza­lékáról a silókba került 97 ezer 931 köbméter téli élelem, a tervezett mennyiségnek majdnem a fele. Sajnos, a szeszélyes időjá­rás, az egész növényi kultúra biológiai késése nem hozott szerencsét azoknak a mező­gazdasági nagyüzemeknek, amelyek az árvíz miatt ve­tetlenül maradt területeiken rövid tenyészidejű növényfaj­tákkal próbálták értékesíteni az idei mezőgazdasági évet is. Főleg ott volt kedvezőtlen az eddigi tapasztalatok szerint a növénytermesztés, ahol az ár­víz több napig magas víz­szinten állt és megnyomta, összetomörítette a talajt. Te­hát például Panyola és Náb- rád környékén. De minden erővel azon vannak a terme­lőszövetkezeteik, hogy az utol­só szálig értékesítsék vala­milyen módon a tömegtakar - mányt adó növényeket. Ter­mészetesen mindent nem le­het egyszerre elvégezni. így történhetett meg, hogy a szin­tén értékes kukoricaszárat a 110 ezer holdnak alig 2 szá­zalékáról értékesítették ed­dig. A termelőszövetkezetek ve­zetői azon fáradoznak, hogy a nagy őszi betakarítási csa­ta megnyerése érdekében munkaerőt szerezzenek az is­koláktól és az ipari vállala­toktól. Több helyen kezde­ményezés történt a falvakból nemrég az iparba került munkások betakarítási mun­kájának a megszervezésére. A nehéz feladatot a szak­emberek szerint csak úgy le­het megoldani, ha a mező- gazdasági őszi munkák ide­jében való jó elvégzését tár­sadalmi ügynek fogjuk fel és széles körű összefogással mindenki segítséget nyújt ahhoz, hogy az élelmiszer- gazdaság amúgy is csökkent mennyiségű nyersanyaga hiánytalanul a megfelelő tá­rolóhelyékre jusson, a téli nedves és fagyos időjárás be­álltáig. tr. n. A honvédelmi miniszter sa j tótáj ék oztatój a Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter a sajtó és a hírközlő szervek képviselői részére néphadse­regünk egyik alakulatánál tájékoztatót tartott a honvé­delem időszerű kérdéseiről. A meghívottak egyúttal meg­tekintették néphadseregünk harci-technikai eszközeit, a korszerű kiképzési eszközö­ket. A sajtótájékoztató után a hazafias, honvédelmi ne­velés terén huzamosabb idő óta végzett, eredményes te­vékenységük elismeréseként a honvédelmi miniszter a sajtó több munkatársát a Haza Szolgálatáért Érdemérem kü­lönböző fokozatával tüntette ki.

Next

/
Thumbnails
Contents