Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-08 / 236. szám

mo. október 8. ' / S. oMaí * m.ET-MAGYÄRORSZAO Koszigin és Pompidou a szovjet—t ránc la együttműködésről (Folytatás az 1. oldalról) „Minél több különféle tár­sadalmi rendszerekhez tarto­zó európai állam lép a békés együttélés útjára, annál szi­lárdabbá válnak az európai béke pillérei, annál szélesebb távlatok nyílnak meg a szov­jet—francia együttműködés előtt is” — mutatott rá a szovjet kormányfő. Koszigin a továbbiakban hangsúlyozta: „Együttműkö­désünk és barátságunk szün­telenül fejlődik és szilárdul, kapcsolataink nem függenek konjunkturális tényezőktől, nincsenek alárendelve külső erők hatásának, s az esemé­nyek bármely fordulata ese­tén kiállják a szilárdság próbáját”. „Éppen ezért a szovjet és a francia nép együttműködésünkben és ba­rátságunkban biztonságának és békés jövőjének biztosíté­kát látja”. A Szovjetunió miniszterta­nácsának elnöke kijelentette, hogy „A Szovjetunió és Fran­ciaország közötti együttmű­ködéstől — annak politikai tartalmát tekintve — idegen bármiféle tömbalkotás har­madik országokkal szemben. Ez az együttműködés nem irányul senki ellen, hanem az enyhülés, az európai és nem­zetközi biztonság érdekelt szolgálja más szóval minden­ki számára hasznos. „Remél­jük, hogy országaink,'lehető­ségeiknek megfelelően cse­lekedve, a jövőben is maguk­ra vállalják a munka rájuk cső részéi a válságok elhárí­tásában vagy kiküszöbölésé­ben, a háborús konfliktusok fészkeinek felszámolásában, a kiélezett nemzetközi problé­mák rendezésében.” Az ebéden Georges Pom­pidou köztársasági elnök is beszédet mondott. Különösen a Szovjetunió és Franciaor­szág között fennálló „pompás kapcsolatokat” hangsúlyozta. — Az egyetértés — fűzte hozzá — feltételezi, hogy tü­relmesen, sőt néha nagy fá­radsággal teremtsük meg a konkrét kapcsolatokat min­den területein, állandóan ke­ressük az együttműködé • újabb gyakorlati módozatait. Általánosságban, azt hiszem, elmondhatjuk, hogy a fran­cia—szovjet együttműködés, amely a kölcsönös szándék eredménye, széles körben va­lóra váltotta azokat a remé­nyeket, amelyeket létrehozói fűztek hozzá. A két ország közötti keres­kedelem az 1965-től 1969-ig terjedő időszakban több, mint kétszeresére növekedett. — Az együttműködés foly­tatására irányuló kölcsönös óhajt bizonyította 1969 má­jusában az új hosszú lejáratú egyezmény aláírása. Ennek révén remélhető, hogy az egyezmény hatályának öt esz­tendeje alatt megkétszerező­dik országaink jelenlegi ke­reskedelmi forgalma. A már­ciusban aláírt pénzügyi egyez­mény és egyéb intézkedések tanúsítják mindkét fél szilárd elhatározását ennek az újabb célnak elérésére — jelentette ki Pómpidou. A francia köztársasági el­nök hangsúlyozta, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az öt­letek és információk fokozot­tabb cseréjének. Ez lehetővé tenné, hogy mindkét fél ká­derei jobban megismerkedje­nek a partner gazdasági struktúrájával és módszerei­vel, s így kedvező feltételeket teremtene az együttműködés további előrehaladásához. — Franciaország és a Szovjetunió együttműködésé­nek további fejlesztésén mun­kálkodva Európáért, a béké­ért, az egész világ jövőjéért fáradozunk —, mondotta be­fejezésül Pompidou. Meghiúsult a Jobboldali p&sccs Bolíviában Ceausescu nyilatkozata A szerdai román lapokban közzétették annak az interjú­nak a szövegét, amelyet Ni- colae Ceausescu, az államta­nács elnöke adott október 1- én John P. Wallach-nak, az egyesült államokbeli Hearst sajtótársaság diplomáciai tu­dósítójának. A világpolitikai kérdések kö­zül a?„interjúban először az európai" biztonság probléma­körét érintették. Cqausescu elmondotta, hogy a súlyosbo­dó közel-keleti helyzet, akár­csak az indokínai háború, vagy más feszültség! gócok közvetlen kihatással vannak Európa politikai légkörére is. Éppen a fennálló feszültség és a konfliktusok késztették az európai népeket, hogy lépése­ket tegyenek a földrész biz­tonságának megteremtése fe­lé. Ceausescu méltatta a szo­cialista országok, köztük Ro­mánia. kezdeményezését és kijelentette, hogy jelenleg kedvezőek a feltételek az ál­talános európai biztonsági ér­tekezlet megtartásához. Az ehhez vezető út egyen- getését elősegítő lépésnek ne­vezte a szovjet—nyugatnémet szerződés megkötését. A Kínai Népköztársaságnak a nemzetközi életben betöltött helyéről szóló kérdésre vála­szolva Ceausescu rámutatott, hogy vissza kpll állítani az ENSZ-ben a Kínai Népköz- társaság törvényes jogait. A közel-keleti válsággal kapcsolatos kérdésre adott válaszában Ceausescu ismét le­szögezte, hogy a békés rende­zéshez megfelelő alapot nyújt a Biztonsági Tanács határo­zata. Juan Jósé Torres tábornok lelkes diákok, értelmiségiek, munkások és parasztok tö­megének élén — a szó szo­ros értelemben — az ün­neplők vállain bevonult az elnöki palotába. A kudarcot vallott jobboldali puccsisták nem tanúsítottak semmiféle ellenállást, vezéreik a hírek szerint, valamelyik np^kö- vetségen kerestek menedé­ket. A jobboldali államcsíny te­hát a jelek szerint teljes vereséget szenvedett, miután a lakosság legkülönbözőbb ré­tegeit alkotó tömegek egysé­gesen és erőteljesen léptek fel a haladó reformokat kez­A hivatalos, baráti látoga­táson Lengyelországban tar­tózkodó magyar parlamenti küldöttség Káliai Gyula, az MSZMP PB tagja, az ország- gyűlés elnöke vezetésével szerdán reggel Varsóból kü- lönrepülőgépen Gdanskba utazott. Küldöttségünket vidéki kőr­útjára többek között elkísér­te Józef Ozga-Michalski, az államtanács tagja, a szejm külügyi állandó bizottságá­nak elnöke. A delegációval tartott Némety Béla. hazánk varsói nagykövete. Gdansk, s a vele össze­épült Gdynia és Sopot — amit a lengyelek „három­városnak” emlegetnek — a Balti-tengerpart legjelentő­sebb kikötő- és ipari köz­pontja. A mintegy 600 ezer lakosú „háromváros” leg­fontosabb ipari üzeme a „Pá­rizsi kommün” Hajógyár, ide látogatott el, s találkozott a vállalat vezetőivel és aktí­váival a magyar küldöttség. deményezett Óvandó elnök politikájának folytatása mel­leit. Torresnsik — a hírek sze­rint — jó kapcsolatai vannak a szakszervezetekkel és a baloldali diákokkal. Az elnöki palotába való bevonulás után Torres rög­tön kiállt az erkélyre és rö­vid bbíT/rdcr intízhH az él­jenző' tömeghez Kijelentette, hogy1 v.nép? kormánya négy oszlopra fog támaszkodni: az egyetemekre, a munkásokra, a parasztokra és a katonák­ra. A lelkes tömegből több­ször is felhangzott a kiáltás: „hatalmat a munkásoknak!” A delegáció a helyi veze­tők kíséretében egy parti motoros fedélzetén végigjárta a gdanski kikötőt, majd a Westerplatte félszigetre ment. A két világháború közti években lengyel kato­nai támaszpont és hadi­anyagraktár volt ezen a he­lyen, s 1939. szeptember 1-én. hajnali 4 óra 45 perckor a „Schleswig Holstein” hitle­rista csatahajónak a támasz­pontra nyitott ágyútüze je­lentette a második világhá­ború kezdetét. A helyőrség 182 katonája és tisztje egy héten át állta a százszoros túlerőben lévő ellenség ro­hamait. Kállai Gyula a küldöttség nevében koszorút helyezett el a Westerplatte hőseinek emlékművén. A Kállai Gyula vezette or­szággyűlési küldöttség egvna- pos gdanski látogatásának befejeztével szerdán este kü- lönrepülőgépen Poznanba ér­kezett H magyar parlamenti kflEsSitfség látogatásai „Fegyverbaráíság“ hadgyakor!aí A Német Demokratikus Köztársaság területén „Fegyverbarátság” fedőnéven sorra kerülő közös hadgyakor­laton részt vevő csapatok már javában folytatják az előkészületeket a rájuk váró feladatok végrehajtására. A gépesített egységek már az eddigiek során is bebizonyí­tották, hogy mesterei a har­ci technikának. A szovjet és a lengyel harckocsizó!: például együttesen oldottak meg igen nehéz feladatokat. Szerdán délután az újság­íróknak alkalmuk volt részt »enni egy olyan közös előké­szítő együttműködési gyakor­laton, amelyet magyar és szovjet alakulatok tartottak — repülők, valamint gépesí­tett egységek közreműködé­sével. magas rangú szovjet, magyar és NDK-beli katonai vezetők jelenlétében. A következő napokban folytatják a Varsói Szerződés 'agállamainak csapatai elő­készületeiket a nagyszabású özös hadgyakorlatra, ame­lyet Karl-Heinz Hoffmann hadseregtábornol.. az NDK nemzetvédelmi minisztere vezet majd. Rakéta­obszervatónum Október 3-án a Szovjet­unióban asztrofizikai „rakéta- obszervatóriumot” juttattak függőleges pályára. A „raké­ta-obszervatórium”, amely­nek feladata a Nap, s annak egyes területei komplex ta­nulmányozása volt, mintegy 500 kilométeres magasságot ért el. A kutatási program végrehajtása után a konténer a „rakéta-obszervatórium­mal” együtt ejtőernyőrend­szer segítségével földet ért. A kapott adatuk fe dolgozása folyik. Külpolitikai széljegyzet: Találgatások egy elmaradt kézfogás nyomán BUDAPEST Kádár János, a7 MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban üdvözölte Gus Hallt, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjá­nak főtitkárát, 60. születés­napja alkalmából KAIRO Az. Egyesült Arab Köztár­saság nemzetgyűlése szerda délutáni ülésén egyhangúlag Anvar Szadatot jelölte a köztársasági elnöki tisztségre — jelenti gyorshírben az AFP Anrar Szadat az egyetlen jelölt az október 15-i népsza­vazáson. VARSÓ Józef Cyranikiewícz, a lengyel minisztertanács elnö­ke szerdán fogadta Párdi Imrét, az Országos Tervhi­vatal elnökét, a Lengyelor­szágban tartózkodó magyar küldöttség vezetőjét. A be­szélgetés azzal volt kapcso­latos, hogy véget értek a két ország központi tervező szer­veinek tanácskozásai a nép- gazdasági fejlesztési tervek összehangolásáról. BRÜSSZEL Tito jugoszláv köztársasá­gi elnök, luxemburgi látoga­tásáról visszatérőben október 11-én találkozik Willy Brandt nyugatnémet kancellárral és megbeszélést folytat vele — közölte szerdán es*-' a Tan- jug jugoszláv hírügynökség. MOSZKVA Jiprus nemzeti ünnepe, a függetlenség napja alkalmá­ból ^Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke üdvözlő .táviratot intézett Makariosz érsekhez, ciprusi köztársasá­gi elnökhöz. Nixon elnök személyesen jelentette be, hogy — ma­gyar idő szerint — csütörtö­kön hajnalban tv- és rádió­beszédet mond, amely min­den eddiginél átfogóbb lesz, amely valaha is elhangzotta vietnami háborúról. S nem­csak Vietnam, de az egész délkelet-ázsiai térség fontos témaköreit felöleli. Lapunk zártakor még nem ismerjük Nixon beszédét, azokat a „fontos javaslatait” sem. amelyeket David Bru- eenak adott át, aki a párizsi négyes Vietnam-konferencia csütörtök délelőtti ülésén fogja majd ezeket előterjesz­teni. Néhány érdekes előjele azonban máris van a Nixon- beszédnek. 1. Ky alelnök, a saigoni rezsim legszélsőségesebb alakja, Párizsból Londonba utazott, s onnan, bejelentés szerint, Washingtonba kíván tovább menni. A Newsweek cimű be>,lyáso$ amerikai hetilap a kulisszák mögé nézve kifecsegte: Nixon sze­mélyesen „tanácsolta el” — finom kifejezéssel — Kyt ettől az úttól. Ky ugyanis Amerikában is szélsőségesen háborús beszédeket, gyűlése­ket akart tartani és most, a november 3-i amerikai kongresszusi választások előtt, Nixon nem tartotta volna szerencsésnek a maga számára ezt a hangnemet. Ebből viszont azt is kikövet­keztethettük. hogy a csü­törtök hajnali Nixon-beszéd békejavaslatokat fog tartal­mazni. még ha megmarad is az általánosságok szintjén. 2. Saigoni jelentés szerint Thieu elnök egy legutóbbi fogadáson egyetlen szót sem váltott az USA saigoni nagy­követével Bunkerrel, sőt, még kezet sem fogott vele. Ebből sokan arra következ­tetnek, hogy Washington és Saigon közt romlott a vi­szony, bár az érintettek ezt siettek megcáfolni. 3. A cáfolat gyenge lábon áll: alighanem jó helyen ta­pogat az AFP francia hír­ügynökség, amikor a viszony megromlásának, Saigon duz- zogásának okát meg is je­löli: abban tudniillik, hogy Thieu elnököt nem tájékoz­tatták előre arról, hogy a nagy propagandával beha­rangozott Nixon-beszéd nem­csak Dél-Vietnamról, hanem Laoszról és Kambodzsáról is nyilatkozni fog. Estére kiderül: csakugyan olyan dolgokat mond-e Ni­xon, amelyek nincsenek egé­szen Saigon ínyére, minden­esetre osztani lehet a New York Times véleményét. A tekintélyes napilap azt írja: „Az igazi kérdés, vajon Nixon tárgyalások útján el­érendő kompromisszumos megoldásra törekszik-e, vagy tárgyalások útján elé/ endő győzelemre ?” S egyetérthe­tünk a lap következtetései­vel is: „Saigon és Washing­ton nem számíthat arra, hogy a tárgyalóasztalnál fog­ja elnyerni azt, amit a csa­tatereken nem tudott kivív­ni.” Az MIN jubileumi tanácsülésének szerdai programja HELSINKI Ludvik Svoboda csehszlo­vák köztársasági elnök szer­dán hivatalos finnországi lá­togatásának második napján megtekintette Helsinki és környékének nevezetességeit. Ezt követően Svoboda és a kíséretében lévő személyisé­gek látogatást tettek a finn parlamentben. BESZTERCEBÁNYA Vince József, a Magyar Népköztársaság prágai nagy­követe, aki jelenleg bemutat­kozó látogatáson Szlovákiá­ban tartózkodik, szerdán Sztanko Pál pozsonyi magyar főkonzul társaságában fel­kereste dr. Wladimir Pirosv­kot. a közép-szlovákiai kerü­leti pártbizottság első titká­rát. Ezután Vince József és kísérete Garamszentkereszt- re utazott, ahol megtekintet­te a szlovák nemzeti felkelés emlékművét és múzeumát, maid koszorút helyezett el a fasizmus áldozatainak sír­ján. A Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség jubileumi tanácsülésének szerdai mun­kanapja szekcióülésekkel kezdődött. Megvizsgálták: miként segíthetik még haté­konyabban az indokínai né­pek függetlenségi harcát, ho­gyan enyhíthetnék az anyák és gyermekek háborús szen­vedéseit' elemezték az euró­pai biztonság kérdését és a fejlődő országok nődolgozói­nak élet. és munkakörülmé­nyeit. Ezután ismét plenáris ülést tartottak. Elsőnek Gusta Fucková, a mártírhalált halt- csehszlovák író özvegye, a csehszlovák nőszövetség el­nöke kapott szót. Felszólalá­sában hangsúlyozta: a cseh­szlovák asszonyok ázon fá­radoznak, hogy elősegítsék hazájukban a politikai és gazdasági konszolidációt. Janna Trikalinon görög küldött a lerossi koncentrá­ciós táborban sínylődő fog­lyok üzenetét olvasta fel. Sononya Udval mongol küldött beszámolt a mongol nők sokszínű életéről. Elena de Moreno asszony, Kolumbia küldötte arról be­szélt. hogy hazája Latin- Amerika egyik leggazdagabb országa, a lakosság túlnyo­mó többsége mégis nyomo­rúságban él. Angelia l.aya venezuelai küldött arról szólott, hogy bár nehéz feltételek között fejtheti ki tevékenységét a nőszövetségük, mégis szá­mos eredményt mondhatnak magukénak. Maria Milczarek lengyel küldött méltatta a szövetség negyedszázados tevékenysé­gét. A Béke-világtanács elnök­sége nevében Romes Csand- ra főtitkár levélben üdvö­zölte az NDN jubileumi ta­nácsülését. A továbbiakban felszólalt Bokorné dr. Szegő Hanna, a Magyar Nők Országos Taná­csa Végrehajtó Bizottságának tagja, az ENSZ nők jogaival foglalkozó bizottságának ma­gyar elnöke. A tanácskozást csütörtökön folytatják. EmherrcslsSés Kanadában A kanadai rendőrség át­menetileg felhagyott a haj­szával James Richard Cross elrablói után.1 Ennek az az oka, hogy az emberrablók, akik később a québeci fel- szabadítási front tagjaiként azonosították magukat, a kormányhoz eljuttatott felté­teleikben egyebek között a rendőri akció félbeszakítását is követelték. James Richard Cross. az angol főmegbizotti hivatal 49 esztendős kereskedelmi tanácsosa, hivatásos diplo­mata. Hétfőn ejtették fog­ságba. A Reuter részletesen beszámol arról, hogyan haj­tották végre az akciót. Az "mberrablók közül ketten becsengettek Crossék lakásá­ba, az ajtót nyitó szoba­lánynak azt mondták, hogy ajándékot hoztak a házigaz­dának, aki egy héttel azelőtt ünnepelte születésnapját. Az egyik férfi ezután pisztolyt fogott a lányra, majd mind­ketten behatoltak Cross há­lószobájába ás felszólították, hogy öltözzék fel. Megbilin­cselték és egy kocsiba kísér­ték, amely taxi jelzést viselt. Az ügyről még hétfőn este beszámolt Jerome Choquette igazságügy-miniszter, a szö­vetségi kormány nevében. Részleteket ismertetett az emberrablók követeléseiből. Ezek: 13 bebörtönzött québe­ci szeparatista szabadon bo­csátása. 500 000 dollár „ön­kéntes adó” kifizetése arany- rudakban. Repülőgép rendel­kezésre bocsátása és menle­vél a szabadon bocsátott fog­lyoknak, az emberrabi óknál' és az aranynak. A gép „vap Kubába, vagy Algériába” vi r né utasait és rakományé Közöljék a québeci lapoi. annak a rendőri besúgónak a fényképét és nevét, aki legutóbb a hatóságok kezére játszott egy felszabadítási frontssjtet. Vegyék vissza a postához a sztrájk miatt leg­utóbb elbocsátott teherautó­sofőröket és — végezetül — az egész listát hozzák a közvélemény tudomására a sajtóban és a rádióban. Á front ultimátuma 48 órás. Jerome Choquette tájé­koztatójából nem derül ki, készek-e a kanadai szövetsé­gi, illetve québeci hatóságok a felsorolt követelések tel­jesítésére. Jerome Choquette. québe­ci tartományi igazságügy-mi­niszter szerdán újságírókkal közölte, hogy második üzenet is érkezett Cross brit diplo­mata elrablóitól. Az üzenetet az elrabolt diplomata fele­ségének címezték. A levél gyéhként ugyanazokat n fel­tételeket tartalmazza, mint egy montreáli posta!" ’«ban kedd este megtalált elsfi üzenet.

Next

/
Thumbnails
Contents