Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
I. oldal KELET MAGYAR OÄS2 A O 1970. o5t«Ser I CSALÁD — OTTHON Horgolt pulóver Kozmetika — ősszel „Árulkodó * étkezési szokások Bébifonálból, vagy vékony szinteti'kus fonálból 2 és feles tűvel horgoljuk. Érdekessége, hogy minden második sornál a bébifonálhoz selyemszálat is hozzáfogunk, amely lehet azonos, vagy más színű, ez a munka színe. A bébifonálhoz fogott selyemszálas soroknál 2 egyráhaj'tásos pálcát öltünk az 1 láncszembe, tehát netm az ívbe, hanem a láncszembe, a csak bébi fon alas soraiknál 3 egyráhaj'tásos pálcát öltünk az 1 láncszembe. A minta leírása: 1. sor: A méretnek megfelelő láncszeonsor tűtől számított 4. láncszemébe egyráhaj'tásos pálcát öltünk, 1 láncszem, a 2. 3. és 4. láncszembe 1—1 egyráhajtásos pálcát öltünk, ismétlés, végül egyráhajtásos pálca. 2 2. sor: Az 1 láncszembe 2 egyráhajtásos pálcát öltünk, 1 láncszemmel ismételünk. 3. sor: Az 1 láncszembe 3 egyráhajtásos pálca, 1 láncszemmel ismételünk. A 2. és 3. sor ismétlésével a fent leírtak alapján horgoljuk a pulóvert. A szabásminta alapján dolgozunk és á hátat félikar- öltő magasságtól két részben horgoljuk. Ha készen vagyunk, az egyes darabokat ki feszítjük, átgőzöljük, összevarrjuk, az összevarrt ujjakat bedolgozzuk. A hátrész két szélét pár sorom rövidpálcával be- horgoljuk és gomblyukakat is horgolunk bele. A pulóver alján 5 soron (selyemszál nél- kül) körülhorgoljuk rövidpálcával. Az ujjakat hasonlóan. A nyakát selyemfonal kísérősziállal horgolj uk körül 5 soron rövid pálcával. Ezeket a rövidpálcás kereteket a pálcák mindkét ágának átfogá- sával horgoljuk. Szürettel, dióéréssel, simogató napfénnyel könnyíti meg a „vénasszonyok nyara” az átmenetet a hűvösebb időkre, — ám a naptár szerint hivatalosan is itt van már az ősz! Az átállás az esős, hi- deg, majd havas és fagyos időszakra általában fokozatosan megy végbe, — mégis pluszmunkát ró a szervezetre. Köztudo t, hogy a nők általában „meteoropaták”, azaz különösen érzékenyek az időjárás változásaira, idegzetüket megviselik a hőmérsékleti ingadozások. így hát nemcsak szépségünk, hanem egészségünk érdekében is a magunk eszközeivel is, az évszakváltozáshoz segíteni kell szervezetünk alkalmazkodását. Az edzés bőrünket és egész testünket felkészíti, vé- di az időjárás viszontagságai ellen. A legjobb edzés a masszázs. Ezt a napi meleg fürdő vagy zuhanyozás, mosakodás alkalmával végezzük, este, a napi munka után (reggel ez esetben elegendő a frissítő hideg vizes mosakodás derékig). Kefével, vagy mosdókesztyűvel masszírozzuk végig magunkat alulról felfelé, előbb a talpaktól térdig, aztán combig, majd a hasat, körkörös mozdulatokkal, innen felfelé, a melleken át a vállig haladunk. Karjainkat és vállainkat is megmasszírozzuk, hátunkat ugyancsak; (nyeles kefével, vagy két végénél fogott, hoszszúkás törölközővel, melyet fel-le mozgatunk hátunkon). A masszázs fokozza a vérkeringést, felfrissíti az egész szervezetet. Aki mindennap megmasszírozza magát, an- nak nem kell attól tartania, hogy lába, keze megfagy a télen. Mielőtt azonban a masszázshoz, illetőleg az esti fürdéshez kezdünk, kenjük be arcunkat és nyakunkat bőrtápláló (zsíros) krémmel; ez a fürdés alatt gól beszívódik. Mivel a viz — és különösen a szappanos-vizes mosakodás — szárít, fürdés, mosdás után is használjunk bőrtápláló krémet. De a krémet éjjelre fennhagyni a legújabb szakorvosi vélemények szerint — nem tanácsos, mivel eltömi a pórusokat, gátolja a bőr légzését, reggelre puffadttá teszi az arcot. Ezért a krémezés után 5—8 perccel tiszta vattával, vagy papirkendővel távolítsuk el a be nem szívódott krémet. A tápláló pakolások ősszel is fontosak, hiszen a hideg időszakban nincs friss gyümölcs és zöldségféle, tehát amúgy is csökken szer- vezetünk vitaminfelvétele. A maszk, vagy pakolás táplálja a bőrt, ellátja vitaminnal. Száraz bőrűek heti 1— 2 alkalommal kenjenek — gondosan letisztított arcbőrükre — nyers tojássárgát: 2— 3 percig hagyják fenn, majd mossák le langyos vízzel. Minden pakolás előtt, és azonkívül is, minden este, lefekvés előtt le kell tisztítani az arcbőrt: ez Baba-emul- sióba, vagy tiszta növényi olajba, vagy langyos tejbe mártott vattacsomócskával történik. Télen alkalmazható arc- pakolások a tojássárgán kívül az aludttejből, joghurtból, vagy túróból, élesztővel és növényi olajjal kenhető masszává kevert pépek. Ezeket kenjük fel az arcra; 10— 15 percig hagyjuk fenn, s ezalatt lehetőleg feküdjünk, lazítsunk, ne gondoljunk kellemetlen. nyugtalanító dolgokra. A megszáradt maszkot 15 perc után lemossuk, előbb langyos, azután hideg vízzel, s bőrünket rögtön utána bekenjük tápláló krémmel. A masszázs és pakolás akkor lesz igazán eredményes, ha ezeket a műveleteket helyes életrenddel célszerű öltözködéssel (melynek a divat mindinkább kedves) kombináljuk. Egészséges például ha télen is nyitott ablaknál alszunk. Mindenesetre lefekvés előtt legalábbis jól szellőztessük ki a szobát. Az ideális az, ha 12—18 fok hő- mérsékletű helyiségben alszunk. Reggel, felkelés után végezzünk pár, egyszerű tornagyakorlatot (karok lendítése előre-hátra vállból, helyben járás. vagy ugrálás, stb.), vagy legalább légzőgyakorlatot. Rendszeres időben étkezzünk: reggelire dúsan (meleg folyadékot, fehérjét, pl. tojást, vagy hideg felvágottat, sajtot) délben könnyű ebédet együnk. A tartalmas vacsorát pedig jóval lefekvés előtt fogyasszuk el, hogy ne teli gyomorral dőljünk az ágyba. B. S. A pszichológusok az ember valamennyi tevékenységét elemzés tárgyává teszik, így az étkezési szokásait is, hogy azokból az egyén belső életének titkaira következtessenek. A jellembeli tulajdonságokra utaló, tudósok által összeállított ún, étkezési tesztek tapasztalataiból ragadtuk ki az alábbi néhány példát. Aki a finom falatot az étkezés végére tartogatja: módszeres ember, ^egyensúlyozott, megbízható, néha kissé egoista. Aki viszont mindjárt az étkezés r>3jén megeszi a legfinomabb falatokat: félelmek által gyötört ember, akinek kevés az önbizalma, retteg tőle, hogy megrövidítik az életben; megbízhatóságához kétség férhet, neurotikus ön- kínzásra hajlamos. Speciális típus az ún. ritu- ális étkező, aki megköveteli, hogy mindig percre pontosan tegyék eléje az ételt, mert különben tönkremegy az egész napja. Boldogtalan, ha rendkívüli körülmények folytán le kell mondania akár egyetlen meleg ételről is. Nos, a rituális étkező jellemileg gátlásos — mondják a pszichológusok — pedáns, veszekedő típus, aki „a kákán is csomót keres”. Hadd említsük meg azt a típust, aki csalódásaiért az evésben keres kárpótlást. Ki nem ismer például olyan kö- vér, gyermektelen asszonyt, aki délutánonként — orvosa szigorú tilalma ellenére — megjelenik a cukrászdában és ott bánatos tekintettel egyik krémest a másik után kebelezi be. Jellemrajzát akár az olvasó is össze tudja állítani. Róluk még annyit, hogy érdekes módon az édességet mindig előnyben részesítik a húsételekkel szemben. A ,,közönyös’* étkező kiíie^ veti a gasztronómiát, és az étkezést szükséges, de időt rabló az emberhez méltatlan elfog- laltságának tekinti. Gyorsan étkezik, nem válogatós, és étrendje szerfölött egyhangú. A modern pszichológia a kö- zönyös étkezőben passzív embert lát, akinek nincs esztétikai és zenei érzéke, egyaránt képtelen a mély szereletre és az intenzív gyűlöletre. Az sem hízelgő tulajdonság, ha valaki túlzott figyelmet fordít az étkezésre és állandóan a táplálkozással foglalkozó könyveket és cikkeket bújja. Aki mindig a kalóriákról, a vitaminokról, az emésztésről, az elfogyasztott ételek ilyen vagy olyan tartalmáról elmélkedik, a hipo- chondriás jellem: túlságosan sokat törődik önmagával. Vannak emberek, akik — vélt vagy tényleges — bűnösségérzetükből fakadóan, önmagukat büntetik, nem fogyasztják kedvenc ételeiket, hanem rendszeresen olyasmit esznek, amit nem szeretnek. Ez bizony komoly lelki sérülésről tanúskodó tünet! De a családi és anyagi gondoktól gyötört embereknél is megfigyeltek bizonyos jellegzetességeket : feltűnő módon vágynak az édességekre, különösen a csokoládéféleségekre. Az étkezési tesztek azon- ban más, „intimebb” titkokat is elárulnak, mégpedig a háziasszonyról, aki férje számára az ételt elkészíti. így megtudjuk, hogy a feleségek, akik rosszul élnek férjükkel, akaratlanul is olyan fogásokat tálalnak elé, amelyeket az nem szeret. A pszichológusok hangsúlyozzák, hogy ez kife- jezetten tudat alatti eljárás, amidőn a feleség, vagy „nem találja” férje kedvenc ételét ä piacon, vagy pedig azt állítja, hogy az „túl gyorsan romlik”, illetve „elkészítése nagyon sok munkával jár”. Ki hitte volna, hogy a gásztrohómia ilyen szoros összefüggésben ^an a lélek-4- tannal!. Nos,, a fefvtiék alapiján érdemes szétnézni saját „asztalunkon”. Galambtenyésztés kedvtelésből A galambtenyesztesben is érvényesül az egyéniség. Ejpdk kedvelője sportnak tekinti, s célja olyan galambok tenyésztése, amelyek a leggyorsabban, a legnagyobb távolságból térnek vissza a hazai dúcba. A galambtenyésztők másik nagy csoportja a galambok szépségében, egy-egy fajta nemes finomságában leli kedvét. A jó ég tudja, miért tartják a galambot békés állatnak? Saját fajtájával szemben is agresszív és irigy. A galambdúcban vadul marják egymást ételért, italért, s ha beállt a csend, ez csak azt jelzi, hogy az erősebb elfoglalta a legjobb helyet; szerte- szálló tollak vallanak a lezajlott nagy csatáról... A postagalambot a kisember versenyparipájának is szokták nevezni. Akinek olyan galambja van, amely a leggyorsabb autó sebességével nagy utakat megtéve is hazatalál, tenyésztőből könnyen sportolóvá válik. A galamb (teljesítményét stopperórával mérik, és a legértékesebb az, amelyik egy idény alatt a legtöbb kilométert a legrövidebb idő alatt „futja” be. Kevesen tudják, hogy a postagalambok sem találnak mindig haza. A szaklapok tele vannak az eltévedt galambokat kereső hirdetésekkel. Közlik a gyűrű számát és kérik a becsületes megtalálót, hogy értesítsék a tulajdonost. No, persze akadnak tenyésztők, akik az eltévedt galambot nem adják vissza. Ami enyhén szólva sportszerűtlenség... Nagy szaktudást követel a díszgalambok tenyésztése. A fajtisztaságnak annyi jele van, hogy a versenyeken sokszor a zsűri tagjai sem tudnak megegyezni: ami az egyik fajtánál szépséget és előnyt jelent, a másiknál hibapontnak számít. Egy nemzetközi versenybíró így foglalta össze a követelményeket: „A fej és a test között fennálló harmónia — arányban és számban — a nemes fajta jellemzője.’’ A zsűri tagjai éles szemmel, szigorúan bírálják a lábat, a szárnyat, a hátat, a mellet, a csőrt, amire a laikus nem is gondolna, a szem szélességét is figyelembe veszik. Tanulmányozás tárgya továbbá a fejen és az ajkon lévő tollazat, bóbita, bokréta. A fajtához nem Illő tolldísz eldönti a galamb sorsát — fazékba kerül. Évszázadok során a díszgalambok olyan tömegét tenyésztették ki, hogy a legtöbb tenyésztő csak egy-egy fajtát tart. A laikus néző bizony csak gyönyörködik a galamb tollazatában, színeiben, nemigen érti a bíráló bizottság néha órákig tartó vitáját, a számára sokszor érthetetlen döntést. A tenyészgalambok értéke és ára igen változó, általában ötven forinttól sok (száz forintig terjed. S bár a legtöbb tenyésztő azt állítja, hogy szenvedélye sem kerül többe, mint a dohányzás, ritkán akad olyan, aki be meri vallani feleségének, mennyit költ erre a kedvtelésre. Iskolai úttörők és kultúr- házak gyermek tánccsoportjainak gyakran okoz gondot az olcsón előállítható táncruha. Talán a tánccsoportoknak és a szülőknek is segíthetünk az ezzel kapcsolatos problémán ezzel a kis rajzsorozattal. A ruha nem kötődik egy bizonyos tánchoz, tervezésénél a népviselet legjellegzetesebb formáit, a tánc (mozgás) és a színpad követelményeit tartottuk szem előtt. Több darabból áll, így többféleképpen viselhető és köztudott, minél több formában lehet kihasználni egy ruhát, annál olcsóbb. Azután előnye még az is, hogy az egyes darabok kü- lön-külön a „civil” életben is viselhetők (pl. a szoknya fehér cérnapulóverrel, nyakába kötve a háromszögletű kendőt, a filcmellény hosszú nadrághoz, a fehér blúz egyszínű modern vonalú vászon, vagy szövetszoknyához szintén viselhető). A TÁNCRUHA RÉSZEI: 1. A fehér sifon. vagy ba- tiszt blúz elejét sűrű szegősor díszíti, a gombok azonosak a szoknya alapszínével. Nyakára és az ujjak végére varrjunk készen kapható hímzett szalagot. Elsősorban a fehér lyukhímzést javasoljuk. 2. A szoknya 4 enyhén trapéz vonalban szabott részből készül, derékban húzott. Anyaga: színes alapon fehér- pettyes karton. Ebből készül a háromszögletű fej kendő is. 3. A kötényt a blúz anyagából varrjuk és azonos díszítéssel keretezzük. 4. A filcmellény a szoknya színével azonos, vagy ahhoz jól illő színű (pl. világoskék szoknyához sötétkék mellény; piros szoknyához szilvakék mellény, stb.) Díszítése és egyben csukása is horgolt paszományzsinórból készül és filcből kivágott rátétből. Mintája tervezhető az ugyancsak filcrátétes pásztorsubák gazdag motívumkincsének fel- használásával. (Megtalálható múzeumokban, néprajzi szakkönyvekben.) A mellény szélét ollóval kicakkozzuk, vagy cakkosan kivágott filcpasz- pollal szegjük, illetve díszítjük. Soltész Nagy Anna MUTATÓS TORTA: Hozzávalók: 6 tojás, 4 deka liszt, 12 deka vaj, 12 deka vaniliás cukor, 12 deka porcukor, 15 deka csokoládé, 10 deka dió, 25 deka befőtt. A tojássárgákat a porcukorral jól kikeverjük, majd hozzáadjuk a habbá vert tojásfehérjét. A csokoládét felolvasztva elkeverjük a liszttel, és óvatosan elvegyítjük a tojásos masszával. Vékony lapokban sütjük, közepesen meleg sütőben. A lapok közé a következő tölteléket töltjük: a vajat és a vaniliás cukrot a megdarált dióval együtt habosra kikeverjük. A krémmel kenjük be a torta tetejét is, majd lecsup* gatott befőttel díszítjük.
