Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
WTO. oMöteer 1. KCLFT-MAGYAROTíS7A(J S. otaj A színfalak mögött milliárdokkal Stadion-születési adoma, sok igazságba! Kocsis László, aki évekkel előbb átéli a szabolcsi holnapot Olyan embert kerestünk meg, akiről azt szokták mondani - azok közé tartozik, akik a színfalak mögött vannak. Hivatása nem látványos. Mégis, ha ünnepélyes alapkőletétel, avatás kerül sorra a megyében — gyár, kórház, iskola, művelődési otthon születik — Kocsis Lászlónak mindehhez köze van. Képesítése szerint egyetemet végzett közgazdász, mun. kaköre szerint: a megyei tanács tervosztályvezetője, társadalmi funkciója pedig: húsz éve folyamatosan a megyei tanács tagja. Két évtized alatt ötvenmilliárd forinthoz volt közvetlenül vagy közvetve ■ köze. ö csak egy csavar a gépezetben — magyarázta — a megye fejlesztésére kapott milliók valóban az ő kezén mentek át, de azok sorsáról a nép választott szervei, testületéi döntenek. Merészség, felelősség Hogy a számok világában a józan mérlegelés, a megye gazdasági, kulturális, egészségügyi viszonyai „diktálják” a tervező-közgazdász ceruzájának útját, ezen nem is vitatkozhatunk. Mégis jut azért némi szerep a tervező embernek — ha a kulisszák mögött is, tervhivatali tárgyalások, „hadakozások”, „kilincselések”, olykor egy-egy jó cél érdekében alkalmazott furfangos lépés formájában — arról apró epizódok árulkodnak. — Csaknem egyetlen fillér nélkül kezdtük el építeni a városi stadiont. — Jóízű nevetés közben idézi fel a merész vállalkozást, amikor szinte nemzeti ügynek számított, hogy minél több stadion épüljön országszerte. Nagy nehezen ötvenezer forintot társadalmi erőből ösz- szeadtak. s mint a mesebeli kenyeret kelesztették mind nagyobbra. Mentek, kopogtattak az országos szerveknél, s lassan megnyíltak a folyószámlák. 15—20 millió forintos modern stadionja lett a Nyírség „fővárosának.” De hát hol vannak márazok a szép idők... Bosszúsan említi — riporton kívül — vesztére vasárnap kiment a Spartacus- meccsre, utána megnézte a válogatottat, s egészen kóválygott a feje, jobban, mint egy tervegyeztető tárgyalás után. Komolyra fordítva a szót, megjegyzi, hogy a stadion- példa ellenére, mégse gondolja senki, hogy egyféle lutriról, meggondolatlan játékról van szó. amikor egy-egy nágv beruházás ügye kerül napirendre. A milliókat jól is és rosszul is fel lehet használni, s ha valahol kívánatos a kollektív bölcsesség, akkor a tervek józan „megálmodásánál” — ami a valóságban nagyon is száraz és tudományos elemzésekből, mérlegelésekből áll — törvény és emberi felelősség. — Egy csomó apró házacska volt a mai Irodaház és a Békeház helyén. Már talán fénykép is alig van róla. Itt kezdtük az ötvenes évek elején a város új arcát tervezni, rajzolgatni. Botladozva, nehezen... Szabolcsi ipar miniben A színháznál — amit az idegenek a város ékességének, belül kis ékszerdoboznak is mondtak már — egymillióval kezdtek. Kocsis László és a „beavatottak” már akkor tudták, legalább 18 millió szükséges áhnpz, hogy a rozoga, egykori moziépületből egy mai színház szülessen. Háromhónapos „ostrom”, talpalás, köznapi szóval élve — siránkozás is — kellett, hogy az országos szervek aláírják a 18 milliós támogatást. Ha az elején megtorpannak, megijednek, milyen nagy fába vágták a fejszét, talán ma sincs színháza a megyeszékhelynek. Egy ember nem kepes csodákra — mondta Kocsis László. — Még akkor sem, ha hivatali és társadalmi posztja azzal jár együtt; hogy millió és millió forintnak keressen megfelelő, legmegfelelőbb helyet... Csodára valóban nem képes senki, de arra igen. hogy ingajáratban közlekedjék hónapokig Budapest és Nyíregyháza között. Minisztériumok, országos központok támogatását szerezze meg Szabolcsnak. Persze ehhez egy ember nem elegendő. Ezért nem tulajdonít egyetlen fillért sem saját személyes közbenjárásának. De azt nem tagadhatja, hogy fáradozása, igyekezete ott volt a közös erőfeszítésekben. — Ott volt a mostani gumigyár elődje — folytatja a szabolcsi Iparosítás kötetlen, élményszerű krónikáját. — Néhány fészerbe lehoztuk a gépeket. Bizonyítottuk, hogy Szabolcs minden feltétellel rendelkezik hogy ipart kapjon. Meg kellett verekedni a konzervgyárért is. Hisz ismeretes, hogy voltak rivális városok. Itt is minden feltételét meg kellett teremteni, hogy azt mondhassuk:, nálunk a leggazdaságosabb, a legszükségesebb ipart telepíteni. IS ál a is topognak Órákig sorolhatná a kisebb és nagyobb beruházásokat, amelyek előmdnkáiban. létrehozásában az ő igyekezete is benne van: Kisvárda, Nyírbátor, Mátészalka, Tisza- vasvári, Záhony — ipartelepítés a homokon. Naményi, fehérgyarmati kórház, nyíregyházi tbc-intézet, Krúdy mozi. És ki tudná csak a 1 „nagyját” sorra szedni; nyíregyházi Északi és l>éli lakótelep. a tanárképző főiskola... Ez utóbbi talán a legnehezebb „meccs” volt — vetette közbe. S még nincs teljesen vége, de az „erőnlét” jó. A szabolcsi főiskola a sok tárgyalás, a takarékosabb kivitelezés mellett is az ország egyik legszebb létesítménye lesz. S legalább úgy kopognak, „verekednek” a városok, a községek a megyei tanács tervosztály vezetőjének ajtaján, mint ő az országos szerveknél? — kérdeztük. Mosolyogva mondja, olyan szerencsés helyzetben van — az a beosztása — hogy nemcsak kér, de adhat is. Különösen a kis községek támogatását szorgalmazza. Kell sok új szabolcsi gyár, iskola, kórház, út, de kell buszváró és jóvízű kút is, a tanyavilágnak pedig villany, fény... Barátai a választók De a számok embere nagyon is megérti magát választóival is, akik nemcsak közügyekben, hanem személyes dolgaikban is felkeresik, még a lakásán is. Éjjelnappal fogadónapot tart — mondja. Különösen falujából, Ibrányból jönnek sokan, régi ismerősök, falubeliek. De a jánkmajtisi részről és környékéről is, ahol évekig volt szövetkezeti dolgozó, s annak a vidéknek a megyei tanácstagja. Néha a bizalom odáig megy, volna aki elvárná, hogy családi természetű ügyeiben is „Laci bácsi" tegyen igazságot... Apai büszkesége vagy hivatásának szeretete mondatja vele — nehéz lenne megállapítani — „van közgazdász-utánpótlás a családban.” Egyik lánya az idén végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, elméleti-kutató szakon, néhány hete kezdte meg pályáját. A másik lánya egyetemista. angol-orosz szakos hallgató. Kocsis László ötvenhét éves. Munkássága valóban a színfalak mögött zajlik többnyire — de hallatlanul izgalmas. Egy kicsit mindig a jövőben él négy-öt évvel, sőt a távlatokban 15—20 évvel előre látja, érzi, átéli a szabolcsi holnapot. Tudásához mérten igyekszik gyorsítani az idői... Páll Géza Egyesek megpróbálják... Orvhallgatók, orvnézők Szabolcsban A tömeghírközlő és szórakoztató intézmények fenntartásának költségeit jórészt az állam fedezi, de a rádió- és tévétulajdonosok is kötelesek „besegíteni” a havi előfizetési díj erejéig. Nem mindenki így gondolkozik azonban Alig hiszünk a számoknak, amelyek arról tanúskodnak, hosv állandóan gyarapszik .a megyénkben is az orvhallgatók és orvnézők száma. Ebben az évben 926 rádiótulajdonos próbálta „megspórolni” a havi 10 forintos előfizetési díjat. A posta ellenőrei helyszíni szemléken, — többnyire bejelentések alapján - lefülelték a szabálytalankodókat. Az orvhallgatók csaknem 36 ezer forinttal maradtak adósak a postának. Svetz Mihályné, a Debreceni Postaigazgatóság távközlési ügyintézője elmondta, — általában nem a kisebb jövedelmű családok választják a rádióhali gatásnak ezt a módját. Akadnak közöttük olyanok is, akik valóban szűkösebb anyagiak között élnek, mint az átlagcsaládok, de nem kevés a jól kereső, sőt átlagon felüli jövedelmű család. Miért e néhány forinton akarnak spórolni, holott elcbb- utóbb kiderül a szabálytalanság? Egyeseknél valóban . a filléreskedés, a kicsinyesség az indíték, mások viszont fe- ledékenységükre és tájékozatlanságukra hivatkoznak. Előfordul, hogy különösen a táskarádiók esetében sokan úgy vélik, a táskarádiókat nem kell bejelenteni. Mások azzal nincsenek tisztában, hogy a gépkocsirádióért Is kell fizetniük, ha már egy szoba-, vagy táskarádió' szerepel- az előfizetési számlájukon. Valójában a jelenlegi szabályok szerint az előfizető tulajdonában több rádiókészülék is lehet, de csak egy után kell fizetni, kivétel a gépkocsirádió, amiért még egy előfizetési díjat számol a posta. A televíziókészülékek közül a megyében ebben az évben' 367-t üzemeltettek engedély és fizetés nélkül. Az orvnézők csaknem ötvenezer forintos kárt okoztak a postának. Mind a rádió-, mind a tévétulajdonosokat a posta ellenőrei visszamenőleg az elmulasztott előfizetési díj befizetésére kötelezik, a tanácsok pedig a mulasztás mértékétől — és a szociális helyzettől függően — megbírságolják Nem kielégítő az újiáépítők ellátása a Szamesközben Bírálat utáni gyors intézkedések a panaszok orvoslására „Véleményünk szerint a földművesszövetkezet kihasz- nál'ja a konjunkturális lehetőséget és feltétlenül jogtalan haszonhoz kíván jutni akkor, amikor egy átlagos miminőségű és mennyiségű ebédért 13—15 forintot kér.” Az idézetet egy levélből vettük, melyet a Nagykál- lói Épületszerelő és Karbantartó Ktsz művezetője írt szerkesztőségünknek Tunyog- matolcsról. Leírja, hogy az újjáépítésnél dolgozó 50 fős munkáslétszám elhelyezése milyen gondot jelentett, de még nagyobb problémát , okoz az emberek étkeztetése. „Van ugyan a faluban egy harmadosztályú bisztró, de mint ülővendéget kiszolgáló egység nem vállalja dolgozóink étkeztetését és ami a legfontosabb, elvitelre is olyan magas árat számol fel, amelyet a dolgozók nem tudnak megfizetni.” „...még hideg élelmet sem kapunk • •• „Nem megfelelő a faluban az ÁFÉSZ fűszerboltok egyéb áruval történő ellátása sem, ami azt jelenti, hogy főtt étel híján dolgozóink még hideg élelmet sem kapnak, mert sok esetben kenyeret sem lehet kapni. Olyan, hogy friss töltelékáru, szalonna, vagy más húsáru kapható lenne, szinte az egész újjáépítés alatt egyetlen egyszer sem fordult elő” — hangzik tovább a levél, mely nem egyedülálló az árvízkárt szenvedett területről. 1970. október 2, délelőtt 10 óra. Tunyogmatolcson a tu- nyogi rész boltja zárva. Fél óra múlva: a községi tanács mellett lévő vegyesboltban több, mint húsz ember tolong a pult előtt. Szőke fiatalember dolgozik egyedül, a vásárlók türelmesen várnak. Vagy megszokták már, vagy nem, de úgy sincs más választásuk. Á polcon konzer- velk, a pulton vaj és sajtfélék, húsáru nincs, kenyeret nem látok. A bolt mellett pár lépésre a levélben említett bisztró, amit az árvíz után adtak át. A forgalmat nyilván a 3200 lakoshoz méretezték, nem1 számítva a hónapok óta itt dolgozó több, mint négyszáz munkáslétszámra. Bent sült kolbász, kocsonya, szendvics és abárolt szalonna a hűtő- szekrényben. A megnyitás óta sorban ott vannak lefűzve az étlapok. Az egyféle menün kívül állandóan van kocsonya, frisseinsültek és legtöbbször bográcsgulyás. Az ebéd és a vacsora tehát megvan, de mi legyen a reggeli? Juhász József tanácselnök szerint is jobb lehetne az ellátás töltelékárukból, de azért nem olyan katasztrofális a helyzet. mint az a levélben szerepel. i Fehérgyarmaton szinte minden üzlet zárva. A nyit- vatartás rendje szerint inkább a7. esti és reggeli órákban van nagyobb forgalom és ehhez igazodik az ÁFÉSZ. A boltokba csak az ablakon lehet bekukucskálni. A helyzet ugyanaz, mint Tunyogmatolcson. Vaj, sajtok, kon- zervefk. A zöldségboltban az alapvető cikkeik: burgonya, hagyma, zöldség, sárgarépa. Gyümölcs alig. Az ÁBC-áru- házban — bár messze van a pult — töltelékáru is látszik. A környező községekben már gyengébb az ellátás. Nábrádon a tanácstitkár zöldséghiányra / panaszkodik és természetesen itt sem élég a töltelékáru. Panyolán ugyanez a helyzet és így sokszor okoz gondot a 450 munkás ellátása az óvoda napközi otthonában. A Fehérgyarmati ÁFÉSZ- hez 15 község ellátása tartozik és a lakosságon kívül mintegy 5 ezer idegen munkást kell élelmiszerekkel ellátni. A tőkehús minden héten biztosítva volt — 60 mázsát kaptak — és 20—25 mázsa töltelékárut. Közben még Győrbe is elmentek a szövetkezet vezetői és onnan is hoztak 45 mázsa turista- szalámit és gyulai kolbászt. Ezen kívül 180 kövér sertése is van a szövetkezetnek, melvből igyekszenek pótolni a hiányosságokat. Mégis kevés. — Azok az emberek, akik itt dolgoznak, többnyire városokból. iparvidékekről jöttek Szabolcsba és ráadásul kis községekbe — mondja Szakács József, a Fehérgyarmati ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke. — Nyilván jobb ellátáshoz vannak szokva és azért tűnik nekik kevesebbnek, amit az itteni pulinkon látnak. A hét közepén riport hangzott el a Kossuth rádió reggeli krónikájában az árvízkárt szenvedett terület ellátásáról, amelyben megbírálták a kereskedelmei, ezen belül is elsősorban a FÜSZÉ'RT-et, mert leltárt rendelt el olyan időben, amikor minden túrakiesés fennakadást idéz elő az ellátásban. A riport hatására példátlan gyorsasággal másnap Fehérgyarmaton tanácskoztak a Belkereskedelmi Minisztérium, a megyei tanú« kereskedelmi osztálya, a FÜSZÉRT és az érintett szövetkezetek vezetői, melyen konkrét határozatok születtek. Ezután több hús• és tejterméket szállítanak Az eredményről dr. Hagyni ási József, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője tájékoztatott. Elmondotta, hogy az eddigi szállításokon túl a Belkereskedelmi Minisztérium felemelte a töltelékáru-szállítások keretét és ezután hetenként két alkalommal még 50 mázsa árut kap a fehér- gyarmati, a jánkmajtisi és á csengeri szövetkezei, amit elosztanak a községek lakosai között. Egy nappal később a tejipar és a húsipari vállalat képviselőivel tanácskoznak és itt is sikerült megállapodni abban, hogy a korábbi mennyiségnél több hús- és tejterméket szállítanak az árvizes terület ellátására. Száraz áruikból a már így is felemelt 200 mázsa helyett 300 mázsát kapnak a községek a negyedik negyedévben és ennek jelentős részét október és november hónapban szállítják ki, összegezve a látottakat és tapasztaltakat, azt hisszük, nyugodtan leírhatjuk: az év hátralévő időszakában lényegesen jobb lesz az árvízkárt szenvedett községek lapuinak és az ott dolgozó munkások ellátása. Balogh József Elhárították a zavarokat Kezdődik a fűtési szezon Mi legyen a reggeli? — Háromszázötven főre főzünk ebédet és vacsorát — mondja Bardóezy Béla vezető. — Igaz, csak száz ülőhely van. de az építők legnagyobb része elviszi az ebédet, legfeljebb vacsorázni jönnek. A ktsz-ekkel megállapodtunk és 10 forintért ebédet. 8 forintért vacsorát adunk nekik. a szabálytalankodókat. Több ügy után a bíróság tesz pontot, amikor a vétkesek vonakodnak a tetemes adósság kifizetésétől. Az orvnézők és orvhallgatók furfangosan próbálják eltitkolni, elrejteni a be nem jelentett készüléket. A ház minden zugát igénybe veszik, hogy megtévesszék a postai ellenőröket. A napfényre került 926 rádió és .367 tévé is azt bizonyítja: nem kifizetődő az ilyen „takarékosság”. Az engedély nélküli rádióhallgatás, tévénézés nemcsak kényelmetlen, — hisz minimális hangerővel és állandó vigyázzülésben „élvezik” a műsort a díjakat elodázok, a módszer hosszú távon nem biztonságos. A megyében a legfrissebb adatok szerint 102 506 rádió- és 63 053 tévétulajdonos van, — vagyis az előfizetők alig fél—egy százaléka vállalkozik a potya rádióhallgatásra, tévénézésre, ~ a többség nyugodtan szereti nézni a műsorokat. P. G. A hirtelen beköszöntött hideg idő sok helyen váratlanul érte az idén az embereket, néhány esetben némi zavarral is járt a fűtés korábbi megkezdése. Többször joggal vetődött fel a kérdés: mi lesz, ha még hidegebbre fordul az idő? Munkatársunk az ügyben legilletékesebbeket kérdezte meg; mire száimíitíha- tunk? Mint azt a TÜZÉP-nél elmondottéit, az árvizes terület építőanyaggal való soron kívüli ellátása bizonyos mértékben hátráltatta a tüzelőanyag-szállításokat. Pánikba esni azonban nincs ok. A tavalyi 45 000 vagon szén helyett ugyanis az idén 50 000 vagon szén érkezik folyamatosan a megyébe. Ezen felül — a Belkereskedelmi Minisztérium ígérete alapján — várható, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel kért plusz 2000 vagon szén leszállítása is megtörténik. A szállításoknál egyébként . sincs elmaradás, hiszen az árvízzel nem sújtott területen — időarányosan — ezer vagonnal több szenet szállítottak le. Valamennyi telep bőségesen el van látva jelenleg is fával, brikettel, nógrádi szénnel és lignittel. Megyénkben a tüzelőutalványok érvényességi idejét október 31-ig meghosszabbították. A távhőszolgáltatás egyéb ként a város egész területé- akadálymentes. A lakásokba r — a külső hőmérséklettő. függően — mindenütt fűiének. A közületek — iskolák, óvodák, a Patyolat, a GELKA stb — fűtése is megkezdődött. A vezetékes gázzal ellátott épületekben nincs probléma a fűtéssel, hiszjen a növekvő igényt ki tudja elégíteni a TIGÁZ. Problémaként jelentkezik a fűtés megoldása a most szerelésre kijelölt épületekben. A közeljövőben sorra kerülő lakások fűthetősé- gét úgy oldják meg, hogy a cserépkályhákat addig nem távolítják ed, amíg a gáz bekötése meg nem történik. Amennyiben ez mégis szükségessé válik — megegyezés alapján — az IKV megfelelő fűtési lehetőségről gondoskodik. Az ingatlankezelő és közvetítő vállalatnak az idén mintegy 7000 bérleménynél, összesen 73 OÖO köbmétert kell fűteni. A vállalat az évi szénszükségletnek 35 százalékát még a nyáron beszerezte, így ezen a téren nem lesz nagyobb gond. mert a szállítás folyamatosnak ígérkezik. Megoldódott a szakemberprobléma is; a kazánok kezelésében jártas fűtökről mindenütt gondoskodtak. Egyedül a takarékpénztár épületében nem tudták megkezdeni a fűtést, mert mire erre sor került volna, a kazánházban feltört a talajvíz. Ennek elhárításán teljes erővel dolgoznak, s előreláthatóan, napokon belül üzembe helyezhetik a kazánokat. A különleges körültekintést génylő munkára a vállalat a legjobb szakembereket vonta be. T. A.
