Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
1970. olctíber 4. kft,ft MAGyAnnn«7i n irtok* Dt. Kozom Mihály igazságügy-miniszter beszéde (Folytatás az 1. oldalról) ton lehetséges továbbfejleszteni, a szocialista demokrácia irányába szélesíteni választási rendszerünket. Miben foglalható össze a törvényjavaslat lényege? Hangsúlyozni szeretném, hogy változatlanul fenntartjuk választási rendszerünk olyan bevált alapelveit, mint az általános. egyenlő választások elvét, a szavazás titkosságát, a választások népfrontjellegét, valamint az egyéni választókerületi rendszert. Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok megválasztásánál érintetlenül hagyjuk •a közvetlen választások elvét, csupán a fővárosi és megyei tanácsok létrehozásánál javasoljuk a közvetett választások bevezetését. Választási rendszerünk továbbfejlesztésénél és ennek megfelelően az 1966. évi III. törvény javasolt módosításánál a következő célok megvalósításából indultunk ki: Továbbfejlesztjük erősítsük tovább a választások demokratikus vonásait, a törvény a választópolgárok jelölőgyűléseit hatalmazza fel tényleges jelölési joggal; biztosítsunk — jogi garanciákkal is — nagyobb lehetőséget a két vagy több jelölt Indulásának, és adjunk számukra egyenlő esélyeket a választásokon; egyszerűsítsük és korszerűsítsük képviseleti rendszerünket és a mai négyszintű képviseleti rendszerről térjünk át a hármas tagozódásra; a helyesen felfogott területi érdekek jobb kifejezése, a helyi tanácsok önállóságának fokozottabb érvényesítése céljából — a lakóterületi elv fenntartása mellett — a fővárosi és megyei tanácsoknál javasoljuk a közvetett választások bevezetését. A benyújtott törvényjavaslat a kitűzött feladatokat a következő módon valósítja meg: a választások demokratizmusát A választások demokratikus vonásainak továbbfejlesztésére a jelölés jogát közvetlenül a választók jelölőgyűléseire bízza az országgyűlési képviselők és a helyi tanácsok tagjainak választásánál. Ismeretes, hogy jelenleg a jelölögyilléseknek csak javaslattételi joguk van. A jelölést a népfront illetékes bizottságai végzik a gyűlések által előterjesztett személyi javaslatok alapján. A jelölőgyűlések szerepe és jelentősége tehát lényegesen növekszik, jellegük megváltozik, a választásoknak fontos politikai és jogi intézményei -lesznek. Ezért .kell majd nagy figyelmet fordítani jó megszervezésükre, arra, hogy a gyűléseken a választásra jogosult állampolgárok minél nagyobb számban vegyenek részt, már ott éljenek demokratikus jogaikkal és cselekvő részesei legyenek a jelöltek jó kiválogatásának. A törvényjavaslat szerint a jelölőgyűléseken a jelöltekre javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront szervéi, a társadalmi szervezetek, a dolgozók kollektívái, továbbá bármely választópolgár is. A jelölőgyűlésen részt vevő választók a jelöltek indulását nyílt szavazással támogatják. Népünk erős szocialista egysége, a párttagok és pártonkí- vüliek testvéri szocialista közössége, az elmúlt negyedszázad nagy politikai, gazdasági, ideológiai sikerei, a dolgozó tömegek közéleti aktivitása, politikai érettsége és felelősségtudata olyan garancia, amely biztosítja: a választópolgárok a jelölögyüléseken, és a titkos szavazás során is azokat a jelölteket támogatják, akiket politikai, közéleti és emberi tulajdonságaik, szocialista jellemvonásaik alapján a legméltóbbaknak tartanak arra, hogy ügyüket, érdekeiket a társadalmi érdekekkel összhangban képviseljék mind az országgyűlésben, mind pedig a tanácsokban. Úgy vélem, hogy a jelölőgyűlések jellegének megváltoztatására előterjesztett módosítás elvi-politikai jelentősége nyilvánvaló. Országgyűlési képvisel óink és-tanácstagjaink ma is az MSZMP politikájának, a Hazafias Népfront programjának gyakorlati megvalósításán fáradoznak. Nálunk egypár tren ds zer van. Az MSZMP társadalmunk kipróbált politikai vezetője. Politikája kifejezi és képviseli valamennyi dolgozó osztály és réteg érdekeit. Az új társadalom építése nemcsak a kommunisták ügye, hanem minden becsületes magyar hazafié. Az MSZMP po- litikáját a széles dolgozó tömegek összefogásával, aktív közreműködóséveil valósítja meg. Ezért minden becsületes magyar állampolgárt mozgósít, harcba hív a szocialista célok megvalósításáért. A Hazafias Népfront az a széles körű politikai tömegmozgalom, amelyben szerencsésen találkozik és ötvöződik össze a párttagok és párton - kívüliek közös, kölcsönös érdeke, gyümölcsöző kapcsolata és összefogása. Határozottan és még következetesebben folytatjuk eddigi bevált politikáinkat a jövőben is. Azt akarjuk, hogy még sikeresebben építsük az új társadalmi rendet a magunk és a következő nemzedékek számára. Ezt szolgálja választási rendszerünk is, amelynek keretében népünk legjobbjait küldi az országgyűlésbe, a tanácsokba, olyan megbízatással, hogy tegyenek meg mindéin tőlük telhetőt a szocializmus teljes felépítéséért. Ebben az értelemben szeretném hangsúlyozni választási rendszerünk népfront jellegének azt a változatlan alapelvét, hogy úgy az országgyűlési képviselők, mint a tanácstagok továbbra is- a Hazafias Népfront programját, politikáját képviselik és ezért jelölésük politikai előfeltételének kell tekinteni a népfront programjának elfogadását. Abból a célból, hogy ez a fontos alapelv a törvényjavaslat indokolásában is markánsabban jusson kifejezésre, azt a következő mondattal egészítem ki: „az országgyűlési képviselők és tanácstagok továbbra is a Hazafias Népfront politikáját képviselik, ezért jelölésük politikai előfeltétele a Hazafias Népfront programjának elfogadása.” A választások népfront jellegével összefüggésben a miniszter utalt arra, hogy a törvény olyan rendelkezéseket is . tartalmaz a népfront jogairól, amelyek nem módosulnak. ma anélkül, hogy azt bárhol is erőltetnék. Ahol ugyanis egységes meg,nyilatkozással jelölnek, formális lenne a több jelölt szorgalmazása. A jelöléseknél nyilvánvalóan fontos körülményként veszik majd figyelembe a jelölt életútját, politikai, emberi tulajdonságait, hűségét a szocializmus ügyéhez, közéleti aktivitását, szaktudását. Bár a jelöltek mindannyian a szocializmus építésének programjával lépnek fel, mégis felismerhetők közöttük bizonyos különbségek. Egy politikát ugyanis lehet jól és lehet jobban képviselni. A jelölőgyűléseken és a szavazásinál is nyilván azok' felé fordul a bizalom, akiknek személye a legnagyobb garandát nyújtja politikánk legjobb képviseletére. A szavazás jelenlegi rendszere a két vagy több jelölt esetén objektíve előnyt, kivételezett helyzetet ad' az első helyen szereplőknek, mivel a törvény szerint az • érintetlenül hagyott szavazólap a sorrendben első helyen álló jelöltre adott szavazatnak szá- miit. A törvényjavaslat ezen váltó Zita tni kíván. Ezt úgy oldja meg, hogy több jelölt esetén megszünteti ezt a kivételezést és a választónak a sza- vazólapon meg kell jelölnie, hogy a jelöltek közűi kire szavaz. A javaslat szerint ér- vény bélén lesz az a szavazat, aimelyen több jelölt esetén nemi jelöli meg a választópolgár, hogy kire adja voksát. Megszűnnek a járási tanácsok Politikai felvilágosító munkát kell végezni az eddigi sablonoság, esetleges közömbösség, a mechanikus megszo- kobtság leküzdéséért és pontosan meg kell magyarázná a szavazás módját. bizottságai oldhatnák meg és lehet-e a járásoknak önkormányzati funkciójuk. Mindhárom kérd sre határozottan tagadó a válasz. Tevékenységükben ma már sok a formáTöbb jelölt indulása esetén lényeges annak hangsúlyozd - sa is, hogy közülük az lesz a megválasztott képviselő, vagy tanácstag, aki a leadott érvényes szavazatoknak több mint a felét megkapta. Tehát nem a szavazatok relatív aránya a döntő. Tisztelt el vitánsalk! A törvényjavaslat tartalmazza a képviseleti rendszerünk egyszerűsítésére és korszerűsítésére vonatkozó elgondolásokat is. A hangsúlyt a korszerűsítésre helyezzük. Az eddigi tapasztalatok alapján tettük meg javaslatunkat, amelynek elfogadása esetén a járásokban és a megyed jogú városok kerületeiben az 1971- ben esedékes általános választásoknál már nem választunk tanácsokat és végrehajtó bizottságot, azaz testületi képviseleti szerveket. A járási tanácsok és végrehajtó bizottságaik az elmúlt két évtized során sok s nagy feladatot oldottak meg, de ma már — főleg a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően — betöltötték történelmi küldetésüket. Az új helyzetben egyre nehezebben találják hely üket a megyék és a községek között. Felmerül a kérdés: vamnak-e a járási szinten képviselhető olyan érdekek, amelyek/1 kizárólag járási szinten jelentkeznek, vannak-e a tanácsi szervezetben olyan feladatok, amelyeket kizárólagosan a járási tanácsok vagy azok végrehajtó lis vonás, ez pedig soha, sehol nincs hasznára az államszervezetnek, de az állampolgároknak sem. A járások, mint közigazgatási egységek, természetesen a jövőből is megmaradnak. Közigazgatási apparátusra, s bíróságra, ügyészségre, rendőrkapitányságra, népi ellenőrzési szervekre, bamkszervefcre stb. továbbra is szükség lesz a járásokban. A közigazgatás tehát nem távolodik el a helyi lakosságtól. Ellenkezőleg: arra töreiks:z.üink, hogy tovább növelj ük — a feltételek biztosításával párhuzamosain — a helyi, tehát a városi és községi tanácsok hatáskörét, hogy ott intézzék az ügyeket, ahol azok felmerülnek, ahol azokat a legjobban isménk. Nem kétséges, hogy ez hasznos lesz az állampolgárok számára. A miniszter szólt a jelenlegi járási és megyei jogú városi kerületi tanácstagokról, akik közül sokan az államhatalom helyi szerveinek megalakulása óta vesznek részt a tanácsok munkájában. Mint mondotta, a törvényjavaslat mellett szóló indokok egyáltalán nem e tanácstagok személyes munkáját minősítik. Bizonyos, hogy a jól dolgozókra az illetékesek ezután is számítanak majd, és az egyes kollektívák, a társadalmi szervek és a népfront szervei lehetőséget adnak számukra, hogy újból jelöltként indulhassanak a különböző szintű képviseleti szervek választása alkalmával. Közvetett választás a tővárosi és a megyei tanácsoknál S áttérve a közvetett választások részleges bevezetésére vonatkozó javaslatra, Korom Mihály hangsúlyozta: A szocialista államépítésben és a képviseleti rendszer létrehozásában nem ismeretlen a közvetett választás. Ennek az elvnek alkalmazását nem általában, hanem' csak a fővárosi és megyei tanácsok megválasztásánál javasoljuk. A tanácsok választásának és működésének 20 esztendős tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a választópolgárok főleg két fórum, az országgyűlés, valamint a helyi tanácsok — illetve az e testületekbe választott képviselők és tanácstagok — tevékenységét kísérik figyelemmel. A választók velük tartanak rendszeresebb kapcsolatot, őket ismerik leginkább. A fővárosi, illetve megyei tanácsok tagjaival a választóknak általában nem alakult ki szorosabb kapcsolatuk. E tanácstagok közvetlen megválasztásában sok volt a formalizmus. Nem véletlen, hogy 1967-ben a képviselő, illetőleg a helyi tanácstag jelöléseknél volt a legnagyobb aktivitás, itt volt a legtöbb kettős, vagy többes jelölés. Ez is mutatja. hogy a választópolgárok legfőképpen a képviselőktől és a helyi tanácstagoktól várják munkahelyük, lakóterületük, vagy egyéni problémáik megoldásában a segítséget — Változtatni kívánunk a közeljövőben a fővárosi és a megyei tanácsok jellegén és feladatkörén is. önállóságuk — a demokratikus centralizmus elvein hangsúlyozott fenntartásával — minden vonatkozásban növekedni fog. Tevékenységükben jobban előtérbe kerül majd a főváros, illetve a megyék társadalmi, gazdasági, kulturális életének vezetése, fejlesztése — a helyi, a megyei és az országos érdekek egyeztetése útján. — A tanácstörvény módosítására készülő törvényjavaslat tartalmazza majd a működési és hatásköri változtatásokat. A mostani törvényjavaslat csak azt írja elő, hogy a fővárosi és a megyei tanácsok tagjait a helyi, tehát a fővárosi-kerületi, a városi és községi tanácsok válasszák .meg. A helyi tanácsok önállóságának, felelősségének növelte- dése, önkormányzati jellegű erősítése is indokolja, hogy a fővárosi és megyei tanácsokba a tanács tagoltat a választópolgárok ne közvetlenül, te- hát választókerületenként, hanem maguk a helyi képviseleti testületek válasszák titkos szavazással. Ez a változtatás a helyi tanácsok képviseletét erősíti, mivel a fővárosi és a megyei tanácstag a jövőben egy-egy választókerület helyett az őt megválasztó tárná- csőt, illetőleg magát a várost, községet, fővárosi kerületet képviseli. Nem kétséges, hogy fokozódik a helyi tanácsok felelőssége is, hiszen ők maguk hozzák létre saját felettes képviseleti szervüket. A közvetett választással a helyi tanácsoknak módjukban lesz olyan személyeket választani a fővárosi, illetve megyei tanácsokba, akik várhatóan a legjobban képviselik majd a város, a község, a kerület érdekeit. A tanács megfelelő megbízatásokat is adhat majd az általa megválasztott tanácstagoknak. Módja lesz arra is, hogy — akár a tanácsülés plénumán — beszámoltassa küldötteit, tehát reálisabb lesz a fővárosi és megyei tanácstagok felelőssége az őket megválasztó tanácsok — rajtuk keresztül pedig a terület lakossága — előtt. A lakóterületi elv fontossága jut kifejezésre abban a javasolt rendelkezésben .is, hogy e tanácsok tagjait túlnyomó- részt a helyi tanácsok tagjai közül kell jelölni, illetve megválasztani. A törvényben százalékos arányt természetesen nem lehet meghatározni — ez túlzott merevséghez vezetne — de arra gondolunk, hogy a helyes arány körülbelül 75— 80 százalék a helyi tanácstagok javára. A javasolt változtatásoktól azt várjuk, hogy a fővárosi, illetve megyei tanácstagok és a helyi tanácsok között a jelenleginél sokkal szorosabb és eredményesebb kapcsolat alakul ki. Mindez tovább erősíti állami életünk demokratizmusát is. 4 választások időbeli elkülönítéséről Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat nem kíván változtatni azon a bevált elven, hogy az általános választásokra a jövőben is. négyéves időközökben kerüljön sor. Az eddigi tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az országgyűlési iképviselők és a tanácstagok választását időben célszerű egymástól elkülöníteni. (A közvetett választással létrehozandó fővárosi és megyei tanácsoknál ez egyébként is törvényszerű, mivel azokat a helyi tainácsválasatásokat követő egy hónapon belül kell megtartani.) Az országgyűlési és helyi tanácsi választások időpontjának elválasztása azzal az előnnyel jár, hogy vitathatatlanul növeli a helyi választások jelentőségét, ugyanakkor világosabb arculatot, kap mind az országgyűlési, mind a helyi tanácsi választás. Az országgyűlési képviselő- választások során az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak az országos kérdések, a helyi tanácsválasztásoknál pedig jobban lehet majd koncentrálni a valóban községi, városi problémáikra, a most már nagyobb hatáskörrel és lehetőségeikkel rendelkező helyi tanácsok eredményeire és további feladataira. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat átmeneti rendelkezéséként. hogy az 1971-ben esedékes országgyűlési képviselői és helyi tanácstagi választásokat még egyszerre tartsuk meg, s a helyi tanácsok megbízatása két évre szóljon. így megvalósítható a választások időbeli elkülönítése. Az igazságügy-miniszter ezután aláhúzta: — Választási rendszerünk javasolt módosítása az alkotmányban rögzített legfontosabb alapelveiket változatlanul hagyja. Ismeretes a tisztelt országgyűlés előtt, hogy napirenden van az 1949-bem elfogadott alaptörvényünk módosítása. Az alkotmánymódosítás közeli időpontjára való tekintette] a kormány azt javasolja, hogy a választójogi törvény módosítása kapcsán most külön alkotmánymódobító törvényjavaslat előterjesztésétől az országgyűlés tekintsen el. A jelen törvényjavaslatban foglalt megoldási mód, amelyet a 21. paragrafus (2.) bekezdése tartalmaz, állam jogilag teljesen kielégítő, törvényes és alkotmányos. A most beterjesztett törvényjavaslat jellege és az alkotmánnyal összefüggő rendelkezései azonban megkívánják, hogy az országgyűlés, kétharmados többséggel fogadja el. Meg vagyok győződve arról, . hogy az országgyűlés a kormány előterjesztését elfogadja. Társadalmi céljainkkal összhangban Tisztelt országgyűlés’ Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi III. törvény módosításáról benyújtott törvényjavaslathoz és annak írásbeli indokolásához az elmondottakat kívántam hozzáfűzni, A törvényjavaslat összhangban van nagy társadalmi céljainkkal. Nemi kétséges, hogy a javaslat, s elfogadása után a törvény rendelkezései szerint megválasztott képviseleti szervek, az azokban dolgozó országgyűlési képviselők és tanácstagok nagymértékben hozzájárulnak majd e célok sikeres megvalósításához. A törvényjavaslat, illetve törvény jó eszköze lesz a közügyekben való részvétel fokozásának, tovább erősíti hazánkban a szocialista demokráciát, amely egyik fontos feltétele a szocializmus teljes felépítésének. E meggyőződéstől vezettetve terjesztem a jelen törvény- javaslatot az országgyűlés elé. A kormány nevében kérem megvitatását és az országgyűlési jogi, igazgatási és igazságügyi állandó bizottsága által tett módosító javaslatokkal való elfogadását — fejezte be expozéját dr. Korom Mihály. Az igazságügy-miniszter nagy tapssal fogadott expozéja után hozzászólások következtek. Felszólaltak a vitában dr. Varga Péter, Sarlós István, Csapó Ernő képviselők, majd dr. Korom Mihály válaszolt a felvetett kérdésekre. Az elnöklő dr. Be- resztóczi Miklós ezután ismertette a módosító javaslatokat, amelyekét a képviselők egyhangúlag elfogadtak. Ezután az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi 3. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot az országgyűlés általánosságban — és a már megszavazott módosításokkal részleteiben is egyhangúlag elfogadta, törvényerőre emelte. Ezután interpellációra került sor, majd az elnöklő dr. Beresztóczi Miklós megköszönte a képviselők figyelmes, tevékeny, törvényalkotó munkáját, s mindannyiuknak sikereket, eredményeket kívánva berekesztette az országgyűlés őszi, idei negye? dik ülésszakát Két vagy több jelölt állítása Tisztelt országgyűlés! Választási rendszerünkben a két vagy több jelölt indulásának eddig megvolt a lehetősége 1967-ben, erre sok példa volt, különösen a helyi tanácstagi választások során. A két vagy több jelölt állításával összefüggésben Korom Mihály a következőket mondotta: A két vagy több jelölt indulása esetén az egyenlő esélyek jogi garanciáinak megteremtése nem jelenti azt, hogy minden választókerületben két, vagy több jelöltet kell indítani. Feltehető azonban, hogy ezzel a lehetőséggel több helyen élnek majd és a következő általános választásokon tovább növekszik a kettős, vagy többes jelölések szá
