Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
ft WT WT-MASYAROT?— VASÁRNAPI MEtLEKTfPf WTO'. o13<5Ser 85. SKÓT VENDÉGLŐ Mi jöhet a mini után? PÁLYAVÁLASZTÁS ELŐTT.. — És mi leszel fiam, ha nagy leszel? NÉPSZERŰ "'EvéMÜSOR MOSZKVA A divatüzletbe férfivevő lép be. A pult mellett szó nélkül álldogál és csak a kiszolgáló lány harmadik kérdésére szólal meg, kissé fél- szegen: — Női harisnyát szeretnék vásárolni. A kiszolgáló lean}’ a férfira néz, s miközben egy csomó harisnyát kirak, udvariasan megkérdi: — A feleségének lesz, vagy mutathatok valami jobbat? BECS Egy este korábban érkezik haza Meier úr, mint máskor. Feleségét, a szép és fiatal Nóra asszonyt kettesben találja Oppenheimer úrral. Meier úr dühösen felhördül: — Micsoda szemtelenség! Nóra asszony helyeslőén bólint: — Szerintem is az, Leo. Eddig mindig jó kifogásaid voltak, hogy ha későn jöttél. - Nos, kiváncsi vagyok, most milyen magyarázatot találsz arra, hogy ezúttal — korán jöttél haza... HAMBURG A házaspár nyaralni készül. Gustav, a férj megkérdi: — Mondd, Ilse, és mi lesz addig a kutyával? — A szomszédra, Fischer úrra bízom, biztosan elvállalja. — Kendben, Ilse. És a két kanáii ? — Olga nénihez kerülnek. Imádja a kanárikat. — A három gyereket visz- szűk? — Nem visszük, Gustav, csak zavarnának bennünket. — Ők hol lesznek, drágám? — A te édesanyád vállalja őket. Már megbeszélteim. Gustav felkiált: — Ez egyenesen csodálatos, Ilse! De hát akkor miért nem maradunk itthon, ebben az isteni nyugalomban?... VARSÓ Kora reggel izgatott férfi keresi az italboltvezetőt: — Már bocsánatot kérek a zavarásért, de talán emlékszik még rám. Itt voltam tegnap este. — Úgy emlékszem, igen. A férfi arca felderül: — És arra is emlékszik hogy elittam nyolcszáz zlotyt — Igen.-r- Hál’ istennek! Már az. hittem, hogy valahol elvesztettem a pénzt— PÁRIZS A kis Louis tetten éri nővérét, Yvonne-ot, amint az udvarlójával csókolózik. A fiatalember egyezkedni kezd: — Louis, itt van tíz frank, de ugye hallgatni fogsz? Louis megértőn bólint: — Rendben van, monsieur, de két frankot visszaadok. — Miért? — Na halija? Miért fizessen pont maga többet? BUDAPEST Az áruházban az elárusítók versengenek a vevő kiszolgálásában: — Tessék, parancsoljon, mutatunk még egyebet is szívesen. örülünk, hogy ilyen gyorsan választott! Látogasson meg bennünket máskor is... Viszontlátásra! A vásárló egészen meghatódik ennyi kedvesség és figyelmesség láttán: — Mondják, kérem, maguk minden vevőhöz ilyen udvariasak ? Az eladók kórusban: — Az csak természetes, miniszter elvtárs!... BUKAREST Luminita. a csinos, tizennyolc éves kislány tengerparti nyaralásra készülődik. Indulás előtt a mamája figyelmezteti: — Kislányom, aztán vigyázz, mert én is a tengerparton ismertem meg az apádat... ROMA Három nem éppen virágzó hölgy beszélget a Piazza In- dipendenza kis presszójában: — Drága Marietta, olyan fáradtnak látszol... — Az is vagyok, édes Leám. Férjem ágynak dőlt, nekem pedig éjjel-nappal ott kell lennem mellette... — Miért nem hívtál drágám, ápolónőt? — Hívtam, drágám. Éppen azért kell ott lennem... BELGRAD Tatjana asszony vezet, a férje mellette ül. Egy utcakereszteződéshez érnek. Tatjana hangosan méltatlankodik: — Rettenetesek ezek a gyalogosok! Nézd, Svetozar, öszszevissza ugrálnak itt előttem! A férj csendesen megjegyzi: — Ne sopánkodj, Tatjana, inkább — gyere le a járdáról... LISSZABON A tucatnyi kitüntetéssel dekorált tábornok a seregszemle befejeztével megáll az egyik újonc előtt: — Hogy vagy, édes fiam? Az újonc diadalmasam felkiált: — Jól, édesapám! A mama meg én, már huszonegy éve keresünk... NEW YORK Két szabadságon lévő tengerész iszogat, s közben arról vitatkozik, lei látott világjárása során melegebb vidéket. — Öregem — szól Joe, a félszemű —, én egyszer olyan forró vidéken jártam, hogy ott ember és állat csak éjszaka tudott kijönni a házából a rekikenő hőség miatt. — Ez semmi — legyint Nagyfülű Dick, a vén tengeri medve —, én egyszer olyan forró vidéken voltam, ahol a tyúkokat jéggel etették, mert különben keményre főtt tojást tojtak volna... Révész Tibor gyűjtéséből A KREDENC „Itt az ideje, hogy 'megunt, régi bútorát eladja...” — olvasom az újságban, és ki mer ellenállni e szigorú felszólításnak? Nézem a bútoraimat és lelki szemeim a becsüsön csüngenek, aki kemény jelzőket pattogva fitymálja öreg kredencemet. Azt mondja kacarászva, hogy „nem valami jó állapotban van ez a kredenc, he, he... Ide nézzen — s hajtűt dug egy vékonyka lyukba, aztán nyársra szúrva kövér szút emel ki. Látja mi ez? He, he, he...” S én ott állok összetörtén, megsemmisülve, mert valóban szú volt a kreden- cemben és a becsüs dörgi: „Ezért akar kétszázat?... He, he, he! Ez a fiókgomb olyan kopott, hogy újat kell helyette tenni. Ezért kétszázat? He, he, he!„. Százötven Esetleg, de ne mondja meg senkinek, mert így is túlfizetem. S én elöbuggyannl akaró könnyeimmel viaskodom. De a becsüs mindezt nem veszi észre, vagy nem akarja észrevenni,. mert szívtelenül rángatja kredencem ajtaját. A. zsanér felmondja a szolgálatot és leesik, az ajtó. „He, he, he, ha, ha, ha! — így a becsüs. — Ezért százötvenet?!” Ostorként csattog a szava, s érzem, keblemben most pattan meg egy finom húr. Végperceimet élem. De a becsüs ezt sem akarja észrevenni: „Százat... Talán!’’ — dörgi és cibálja kredencem fiókját, s az nem bírja tovább, kiesik az oldala. Hátamban tördöfést érzek. A becsüs mit sem törődik vele. „Ezért százat? He, he, he, hi, hi, hi! És jókedvében táncra perdül, s engem is forgat. Nekem nincs hozzá kedvem, de eszembe jut, hogy nem szabad ellenkeznem és járom vele a kre- denctáncot, tort ülve saját bútordarabom felett. Felnőtt ember létemre ugrálok a becsüs kartárssal, mert hátha... Hátha a jókedv megszólaltatja benne az érzést. De ő ismét letaglóz. Ezt mondja: „Ezért százat?! Hi, hi, hi, he, he, he! Otvenncl is túlfizetem!” Eles szamba- lépésnél belerúg kredencem oldalába és az összedől. „Hi, hi, hi, ha, ha, ha... Harmincat. vagy vidd a tükerhez!” Üvölti és vadul láncoltat tovább. Aztán megjelenik az üzletben a tehertaiti sofőrje, aki szállította régi bútordarabomat. Fésűt vesz elő, selyempapírt csavar rá és fújja, mint a szájharmonikát. A snejderfánit játssza, s engem forgat a becsüs. Végre ösz- szeesek. Felmosnak. „Szóval...” — mondja a becsüs, minden részvét nélkül. Erőt gyűjtök, aztán megszólalok. mert a tehertaxit ki kell fizetni: „Hol az a huszas!” — e. — gy. KERESZT REJTVÉNY — Mit tenne Ön?... 1945. október 24-én lépett életbe az ENSZ alapokmánya. Beküldendő: vízsz. 1, íügg. 14 és vízsz. 74. VÍZSZINTES: 1. Ezzel a céllal hozták létre a nagyhatalmak (folyt. függ. 14.) 14. Tengeri rózsák. 15. Az ügyek vezetésével való megbízott. 16. Húsz fele! 17. Alapjaiban megmozgat. 18. Apa németül. 19. Török név (+’). 21. Római ötvenöt. 23. Gondok okozták a homlokon. 24. A régi világban magyar főúri rang. 26. Silány. 29. Lengyel folyó. 30. Rádiómárka. 32. Sziget az Arab tengerben. 34. Személyes névmás. 35. Hézag. 36. Azonos magánhangzók. 38. Nyugat-római hadvezér volt. 39. Közterület. 40. Férfinév 42. Veszprém megyei község. 43. Lekvár. 44. Díjszabás, árszabás. 46. Nikkel vegyjele. 47. Válaszol-e a levelemre. 48. Kezdődő offenzívat 50. Régi fogda, tárgyraggal. 52. Somogy megyei község. 54. RRÜ. 55. Gyantaíéle. 58. Haza-e? 59. Édesség. 61. A hajózásban szélméntes oldal. 62. Indulatszó. 64. NYK. 65. Svájci tó. 67. Vissza: az NSZK fővárosa. 69. Vissza: tojás németül. 70. Róma közelében van ez a fok. 72. Be- szórja. 74. Székhelyül ezt a várost jelölték ki. FÜGGŐLEGES: 2. Ezt hordták nagyapáink, ha gyengült a szemük. 3. GYT. 4. Béke oroszuk 5. NN. 6. Angol szeszes ital. 7. Boszorkányégető nely. 8. Mezőgazdasági eszköz része. 9. Személyes névmás. 10. Senor egynemű betűi. 11. Régi altatószer. 12. Bizonytalan. 13. A statisztikai szám. 14. A vízsz. 1 . folytatása. 20. Az ember nemcsak olvas, hanem... 22. Pozitív töltésű elemi részecske. 25. Azonos magánhangzók. 27. Fordított német ágy. 28. Máshollétek. 31. bibliai alak, hatalmas vadász. 33. Raula magánhangzói. 37. A második betű kettőzésével: idegesítő, bosszantó érzést kelt. 40. Aki betűi keverve. 41. Röpke, rövidéletű. 43. Kormányzó. 45. Francia fegyver. 47. íróeszköz. 49. Ókori kisázsiai ország, Uidas király ala- _ pí tóttá. 61. Morse jel. 53. Meglepetést kifejező szócska. 55. Hírt küld. 57. Kinek drágább... élete (Petőfi). 60. Akta. 63. Lassan a testtel! 66. Tejipari melléktermék. 67. A 74 vizsz. első tagja. 68. Képes rá. 71. Állatlakás. 72. Eme- et része. 73. NK. A megfejtéseket legkésőbb november 2-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el. Az október 11-ei rejtvény pályázatunk megfejtése: Nem óhajtják falusi jövevényekkel benépesíteni az előkelő főiskolát. Nyertesek: Horváth Sándor, dr. Nádassy Andrásné, dr. Papp Sándor és Tóth Arpádné nyíregyházi, Tárczy Gyula dombrádi, Póthy Sándorné gulácsi, veress Sándor kéki, Kövér Lászlóné kis- várdai. Farkas Julianna nyírbátori és Gyarmati Ferencné pócs- petri kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. w.
