Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
!#W. eSÍSSér f; tCWCBT^f ÄGTXfOmSZA 9 (Folytatás az 1. oldalról) ne biztosítani arra, hogy a bérsziratben elmaradt gazdasági és nem gazdasági területeken bizonyos bérkorrekciókra terülhessen sor. Arra keli törekednünk, hogy az életszínvonal emeléséhez valamennyi erőforrásunkat felhasználjuk. Egyrészt az üzemi lehetőségek messzemenő kiaknázásával, másrészt állami eszközökből is. A továbbiakban rámutatott: az eddiginél tudatosabb bérpolitikát kell folytatnunk. Fock elvtárs részletesen beszélt arról, hogy a gazdasági íeljesztésre szánt összegek ésszerű felhasználása gondos és körültekintő legyen. Ugyanezt az elvet kell érvényesítem az életszínvonal emelésére, az élet- és munkakörülmények javítására szánt összegek felhasználásánál is. A negyedik ötéves terv időszakában tehát együttes, nagy feladatunk bérrendszerünk további tökéletesítése és szocialista elosztási elveink következetesebb érvényesítő- »e. Különös gonddal kell biztosítani a kisebb jövedelmű családok jogos szükségleteinek kielégítését, hogy nekik is lehetőségük legyen sokféle, jó minőségű fogyasztási cikk megvásárlására. Figyelem az árak alakulására — Az árpolitika az életszínvonal-politika döntő eleme — folytatta. Elősegíti vagy fékezi az életszínvonal fejlődését. Megnyugtatja, vagy nyugtalanítja a dolgozókat, egyszóval a politikai közérzet fontos tényezője. — Közgazdaságilag indokolt, hogy hosszabb távlatban álltaiéban értékén fizesse meg a fogyasztó azt, amit megvásárol. A fogyasztói ár azonban nem csupán közgazdasági kategória, hanem társadalmi, politikai tényező is. A ráfordítási arányosság elve csak bizonyos megszorítással érvényesülhet helyesen. Meggyőződésünk, hogy fenn kell tartani mindazokat az ártámogatásokat, amelyek egyértelműen kapcsolódnak államunk szociális, kulturális és egészségügyi funkcióihoz. Ügyelni kell arra, hogy ne sértsük meg a lakosság fogyasztói érdekeit. Az áremeléseket ellensúlyoznunk kell, mégpedig úgy, hogy egyetlen társadalmi réteg se kerüljön hátrányos helyzetbe. Fontos követelmény, hogy az áremelést ellensúlyozó árcsökkenés is nagyjából azonos jelentőségű árcsoportban történjék. Fontos követelmény, hogy a hatósági áremelésekkel Hatósági árcsökkenések álljanak szemben. A terv szerinti áremelkedések — akár szabad, akár hatósági áraikról legyen szó — kompenzálhatok és kompenzáltuk is. Nem egyenlíthető ki viszont az olyan áremelés, amit különböző okokra való hivatkozással elég gyakran tapasztaltunk. Kormányszerveinknek az eddiginél fokozottabb figyelmet és erélyt kell tanúsítaniuk az ilyen jelenségekkel szemben. Szólt a dolgozók igénveit kielégítő szolgáltatások fejlesztéséről is. Hangsúlyozta, hoay államunk központilag — ereiéhez mérten — egyre több pénzt fordít a különböző szolgáltatások fejlesztésére. Hozzáfűzte azonban, hogy a központi erőfeszítésekhez csatlakozniok kell a helyi, a tanácsi kezdeményezéseknek, a helyi erőforrásoknak. Nem lehet elfogadni azokat az elképzeléseket, amelyek a szolgáltatások fejlesztését csak áremelésekkel látják magoldha,tónak. Szóvá kell tennünk, hogy jó néhányan félreértik törekvéseinket vagv egyenesen félremagyarázzák helyes elveinket — mondotta a továbbiakban. A reformnak az a kispolgári magyarázata, amely az egész mechanizmus értelmét kiforgatja és a közösség érdekeivel szembehelyezkedő, eszközeiben nem válogató egyéni harácsolásban látja, feltétlenül hozzái árul a különféle ártalmas irányzatok megerősödéséhez is. Az ilyen felfogások hordozói az emberi magatartás egyetlen nofrná iának azt tartják, hogy „valamit valamiért*', vagy még inkább, „valamit Semmiért”! Miről van szó? Az anyagiasságról, az önzésről, a cinizmusról. Ezek nem új jelenségek. Az ilyen felfogás követői nem sokan vannak, de veszélyeseik. Ellenük minden eszközt igénybe kell és igénybe is fogunk venni. A IV. ötéves terv sikeres végrehajtásának is fontos feltétele, hogy mennyire sikerül az emberek szocialista közgondolkodását fejlesztenünk. Kérdés, hogy rendelkezünk-e már azokkal az erőforrásokkal, eszközökkel, amelyek a •társadalom szükségleteinek megfelelően hatnak: a kívánt irányiban. Őszintén meg kell mondanunk, hogy ezek a lehetőségek csak részben vannak meg. Feszítő ellentmon- dás van a közművelődés rendelkezésére álló anyagi eszközök és a társadalom kulturális szükségletei közölt. De mert államunk jelenleg meg nem tud e célokra jobb anyagi feltételeket teremteni, különös gonddal kell ügyelni' arra, hogy a IV. ötéves tervnek azok az előirányzatai, Szurdi amelyek a dolgozó tömegek művelődését szolgálják, teljes mértékben a tervben meghatározott célokat segítsék elő. A Központi Bizottságnak határozott állásfoglalása volt és marad, hogy a kultúra nem áru, a kultúrára nem vonatkozhatnak sematikusan a termelés és forgalom gazdasági szabályozói. Ez nagyjából meg is valósult. Ugyanakkor számos olyan jelenséggel találkozunk, hogy egyesek félreértik a reform szellemét és a kulturális élet bizonyos területein mechanikusam akarják érvényesíteni a gazdasági élet szféráira alkalmas, ott bevált módszereket. Az ilyen tendenciák ellen az eddiginél sokkal élesebben kell fellépni. Az üzemen belüli demokrácia kérdéséről szólva elmondotta, hogy a fejlődés ezen a téren is gyors volt, n meglévő lehetőségekkel azonban még nem mindenütt élnek megfelelően. Erre a jövőben jobban kell figyelni, mert ha a hely« elveknek ellentmond a hibás gyakorlat, ez óhatatlanul visszahat a dolgo zók aktivi tásá-ra. A szocialista ember fontos jellemzője az aktivitás. E közéleti ségnek nemcsak a nagy belpolitikai és külpoli- tikai kérdések megértésében kell megnyilvánulnia, hanem á munkahelyi, üzemi, vállalati életben való részvételben is. Tisztelt országgyűlés! Az előttünk álló évek feladatainak megoldásában a pártszerveiknek és a társadalmi szerveknek jelentős ré- szűk van. Ezért oly módon kell végeznünk politikai felvilágosító és mozgósító munkánkat, hogy az a legteljesebb mértékben elősegítse a terv valóra váltását. A szak- szervezetek ki fogják dolgozni, hogyan segíthetik a maguk sajátos eszközeikkel, gazdag tapasztalataikkal ezen fel ada tok magva 1 ós ítását. A tö rv óny j avasla lo t eliioga - dóm. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után folytatódott a vita. István beszéde A belkereskedelmi miniszter bevezetőben hangsúlyozta, hogy a harmadik ötéves terv esztendeiben javultak a dolgozók életkörülményei. A népgazdaság termelő bázisai fejlődtek, a gazdaságirányítás reformja fokozatosain megvalósult. a fogyasztási cikkeik kínálata érezhetően jobb, egyenletesebb és választékosabb lett, dinamikusan növekedett a kiskereskedelmi forgalom. Fő irányvonalában a negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslat is az eddig folytatott és jól bevált gazdaságpolitikát tükrözi. A hazai termelőerők tervezett fejlődése és a nemzetközi munkamegosztás révén biztosítható import lehetővé teszi, hogy a negyedik ötéves terv végére a lakosság fogyasztása a mostanihoz képest 30 százalékkal növekedjen. A kiskereskedelmi forgalom 1975-ben 40 százalékkal lesz magasabb, mint 1970-ben. A fogyasztási szövetkezetek 1975-ben — várhatóan — 185 milliárd forint forgalmat bonyolítanak le, körülbelül 50 milliárd forinttal magasabbat az 1970. évinél. A lakossági és közületi fogyasztás emelkedésének ez az üteme jelentős és nemzetközi viszonylatban is figye- lemre méltó. szülék jutott 100 családra, 1975-ben ez az arány 75—76 lesz. Porszívóból, mosógépből hasonló mértékben növelhető az ellátottság. A személyi tulajdonban levő gépkocsik száma a jelenleginek mintegy két és félszeresére fog növekedni, és 1975- ben megközelíti a félmilliót. A továbbiakban arról szólt a miniszter, hogy az igényesebb, a választékosabb és a divatosabb öltözködés mind szélesebb körű elterjedésével kell számolnunk. A szintetikus alapanyagok felhasználásának aránya a textiliparban az 1970. évi 12 százalékról 1975. végére 17 százalékra emelkedik. A kötöttáruk értékesítése a következő öt évben mintegy 50 százalékkal nő. Az ilyen mérvű vásárlói igények kielégítéséhez a negyedik ötéves terv előirányzata biztosítja a textilipar megfelelő fejlesztését ós rekonstrukcióját. általa keresett tartós fogyasztási cikkek hiánya miatt „kényszerből’’ is takarékoskodik. Hozzátettem hogy az ilyen „elhalasztott keres- let”-et a negyedik ötéves terv időszakában részben ki lehet elégíteni, ezt ígéri a tartós fogyasztási cikkek, a személygépkocsik kínálatának javulása, a lakásépítés növekvő lehetősége. A 44 órás munkahét kiterjesztése kapcsán elmondta, hogy az életmód, a szabad idő változása a kereskedelem területén az eddiginél erőteljesebben fogja éreztetni hatását; várható * például a hét végi kirándulásokkal, utazásokkal kapcsolatban a vendéglátóipar ételforgalma a következő öt óv alatt — emiatt is — körülbelül 40 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági lakosság életszínvonala — mondta a miniszter — az elmúlt években gyorsan emelkedve. a személyes töved el melk terén elérte a munkásokét. A negyedik ötéves tervjavaslat mindkét társadalmi osztály reáljövedelmének azonos mértékű növekedésével számol. A falusi lakosság szükségleteinek mind nagyobb részét a kereskedelmi hálózatból fogja fedezni. Ruházati cikkekből, egyes háztartási gépekből, járművekből és számos más fogyasztási termékből a falusi la- gosság kereslete egy ideig gyorsabb ütemben fog nőni, mint a városi lakosságé. Bútorokból és más lakberendezési cikkekből a negyedik ötéves terv időszakában — a miniszter szerint — mintegy 65 százalékos forgalom-növekedéssel kell számolni, ám hogy elegendő árualapok állnak maid rendelkezésre. azt eevejőre felelősséggel nem állíthatjuk. A fogyasztási szerkezet szempontjából is figyelemre méltó jelenség, hogy változik a lakosság életkor szerinti megoszlása: a keresőik arányának emelkedése várható a következő években. A 25" évnél fiatalabb korosztályhoz tartozók száma jelenleg mintegy 3 millió 900 ezerre tehető. Ezenbelül a 15—20 éveseik száma 1—1,1 millió. A negyedik ötéves terv időszakában ez a korosztály zömében keresővé válik, önálló életet kezd. részben családot is alapít Számolni kell tehát azzal, hogy divatos holmikból is legyen elegendő, s hogv biztosítanunk kell az önálló élet megkezdéséhez szükséges áruk megfelelő kínálatát. A nyugdíjból élő lakosság aránya az ös szn é pess égben tovább nő: 1975-ben 1.7—1,8 millió lesz a nyugdíjasok száma, azaz 16—17 százalékkal magasabb, mint 1970-ben. Ennek a korosztálynak a fogyasztási struktúrája eltér az átlagostól. Többségük jövedelme elsősorban élelmiszerek, a hagyományosabb jellegű ruházati cikkek beszerzésére szolgál. Az átlagos életkor örvendetes növekedése, a nyugdíjak emelkedése azonban további és újszerű fogyasztási igényeket teremt. Ilyen a nyugdíjasok részéről utazás, a vendéglátóipari szolgáltatások igénybevétele, stb. Utalt arra is, hogy a jelenlegi csaknem 3 millió munkaképes korú nőnek több mint 70 százaléka dolgozik valamilyen munkahelyen, és ez az arány a következő öt évben még tovább emelkedik. Ez azt jelenti, hogy sokasodni fognak az igényelt az olyan árukra és szolgáltatásokra, amelyek a „második műszak” gondjait enyhítik. Tovább kell tehát növelni a csekély munkaráfordítással elkészíthető — félkész — élelmiszerek kínálatát, a könnyen mosható, vasalást nem igénylő ruházati cikkek árusítását, bővíteni kell a felnőttek és a gyermekek olcsó étkezési lehetőségeit Megfelelő kínálat a fogyasztás változásához A következő esztendőkben a magasabb életszínvonalat jellemző termékek iránti kereslet és fogyasztás a társadalom minden rétegénél előtérbe kerül. Emellett változatlanul társadalompolitikai jellegű kötelezettségnek tekintjük — hangsúlyozta a miniszter, hogy az árük választékából, kínálatából ne hiányozzanak az alacsonyabb jövedelmű vásárlók által keresett jó minőségű, de olcsóbb fogyasztási cikkek sem. A belkereskedelemnek — a kereskedelmi vállalatoknak és a szövetkezeteknek — megfelelő kínálattal kell követniük a lakossági fogyasztás szerkezetében várható változásokat. A hazai termelés és az import tervezett emelkedése lehetővé teszi például, hogy 1975-ben 100 család közül már 70 rendelkezzék elektromos hűtőszekrénnyel, szemben a jelenlegi 32-vel. 1970-ben televízióból 55 kéA imiiiltaidő-csöiikctic« hatása a kereskedelemre Az egy főre jutó húsfogyasztás az 1970. évi 59 kilogrammról 5 év alatt előreláthatólag 67 kilogrammra, a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztása 160-ról csaknem 200 kilogrammra emelkedhet. Az élelmiszeripar tervei szerint — a háztartási munka megkönnyítésére — a tisztított zöldségekből, a tartósított. valamint mélyhűtött élelmiszerekből a következő tervciklus idején a termelés a mostaninak legalább kétszeresére növekszik. Nem volt és nincs is akadálya annak, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek — bármilyen formában — közvetlenül árusítsák termékeiket. Utalt arra Szurdi István, bogy a lakosság egy része az Tóth Géza szabolcs-szatmári képviselő: 7&hh figyelmet ^ a záhonyi körzet fejlesztésére Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat indoklása egyebek közt kimondja, hogy a vasúti szállítás az igényeknek megfelelően a következő 5 esztendőben is a jelenlegi szinten marad. Ez a megállapítás nem érvényes a záhonyi átrakókörzetre. 1971 és 1975. között a határállomás áruszállítási forgalma az ideihez mérten 33—34 százalékkal emelkedik.. Meg kell mondanom, hogy már az elmúlt esztendőben is már csak kisebb-nagyobb zökkenőkkel tudtunk eleget tenni a megnövelted 3tt forgalom igényeinek. Sürgető a záhonyi térség átrakási kapacitásának lényeges bővítése, mert vegyiüzemek, kohók, gyárak, termelőszövetkezetek sinyle- nék meg a Szovjetunióból érkező áruk késedelmes továbbítását. Naponta kapunk telefonokat, táviratokat, amelyekben az ország különböző vidékeiről sürgetik az érkező nyersanyagok, félkésztermékek továbbítását. A záhonyi körzet fejlesztésére szánt összeg elegendőnek látszik, a pénz azonban nem minden. Tapasztaltuk, hogy a tervező- intézetek gyakran későn szállítják a dokumentációkat, sokszor nincs elég építőanyag, s korlátozott a kivitelező kapacitás. Ahhoz, hogy az állomás bővítését időben e’ tudjuk végezni, szükségesnél tartom a térség építkezésé népgazdasági nagy egyedi beruházásként kezelni. Egyetlen tárca számára sem lehet közömbös, hogy a különböző kereskedelmi szerződésekben lekötött áruk idejében, vagy csak késéssel jutnak-e el a megrendelőhöz. Látnivaló, hogy ha az egyre sokasodó igényeknek nem tudunk eleget tenni, akkor hiányzó áru pótlására kénytelenek leszünk tőkés piacról importálni. Sürgeti az átrakási kapacitás bővítését «■ fokozott mértékben jelentkező tranzitszállítási igény, ? KGST-országok egymás közti kereskedelmi kapcsolatai- nak erősödése is. Az ország területi fekvése- rendkívül kedvező, ám hr Záhony „áteresztő képessége’' nem növekszik, nem tudunk eleget tenni a tranzitszállítás; igényeknek, ami pedig komoly devizaszerzési lehetősége a népgazdaságnak. Végezetül engedjék meg. hogy vasutas dolgozó társaim kérésének is eleget téve szóljak a 2031/1969-es kormány- rendelet végrehajtásáról, annak is főleg az 1. pontjáról, amely a szociális létesítmények üzemeltetésével, a még meglevő hiányosságok felszámolásával foglalkozik. A rendelet végrehajtása akadozik, s bár néhány intézkedés történt, eredményük még a minimális igényeket sem elégíti ki. A szociális létesítmények hiányosságainak felszámolását októberre már be kellett volna fejezni, s még a kezdetén sem tartunk. Ismerve azt ' az összeget, amelyet a IV. ötéves terv során a szociális beruházások pótlására irányoztak elő, azt kevésnek tartom, 40—50 millió forinttal már alatta van a jelentkező igényeknek. Ahhoz, hogy a következő ötéves tervben ne kelljen létszámhiánnyal küszködni a vasútnál, feltétlenül javítanunk kell a dolgozók szociális ellátottságát. Köszönöm figyelmüket, a tervjavaslatot elfogadom. A lakosság fogyasztási igényeinek kielégítését továbbra is zömében a belföldi termelőd forrásokra alapozzuk, és ehhez az ipari termelés tervezett 30—32 százalékos fejlesztése elegendőnek létezik — hangsúlyozta Szurdi István. A fogyasztási cikkek importjának szeref>e a lakosság áruellátásában az előző éveknél mérsékeltebb ütemben ugyan, de erősödik. A számítások szerint a tervidőszak végére a forgalomba hozott fogyasztási termékekből az importcikkek aránya a jelenlegi 15,5 százalékkal szemben 17,5 százalék lesz. 17 milliárd a kereskedelem fejlesztésére A bolthálózat fejlesztésére, továbbá raktárak és szállodák építéséire — tehát kereskedelmi beruházásokra — a negyedik ötéves tervben az előirányzat szerint 17 milliárd forint fordítható. Ez 30 százalékkal — négymilliárd forinttal — több, mint amennyit a harmadik ötéves tervidőszakban irányoztak elő. A növekedés önmagában nem kevés, de a tényleges szükséglethez viszonyítva alacsony: nincs arányban a kiskereskedelmi áruforgalom tervezett fejlődésével sem. A népgazdaság rendelkezésre álló erőforrásai azonban csalt ennyit tesznek lehetővé. Következésképpen a kereskedelmi vállalatok beruházási politikájának alapvető kérdése és mércéje a beruházási eszközök optimális felhasználása, főként a meglévő bolthálózat korszerűsítésével. Mindamellett megkezdjük a nagyobb alapterületű, a modem technika és a korszerű kiszolgálási módszerek alkalmazásához igazodó élelmiszer- és iparcikk-áruháziak, az önkiszolgáló éttermek hálózatának gyorsabb ütemű fejlesztését. Lehetőség van a negyedik ötéves terv idején a kereskedelmi szakoktatás javítására, bővítésépe is. A kereskedelmi dolgozók anyagi helyzete tovább javul, és a fejlesztési források egy részét arra kell fordítani, hogy a munkakörülmények is kedvezőbbé váljanak. Különösen indokolja a munkakörülmények javítását, hogy a bolti kiskereskedelemben dolgozók 70 százaléka: nő, — ez az arány magasabb, mint bármelyik népgazdasági ágban, vagy ipari területen. A fogyasztás tervezett fejlődése megtisztelő, de nehéz feladatokat ró a kereskedelmi dolgozókra, akiknek az áruellátás fejlesztésén, a vásárlási körülmények javításán kell munkálkodniuk. E társadalompolitikai követelmények megvalósítása 500 ( ) kereskedelmi dolgozó, csaknem 950 kereskedelmi vállalat és fogyasztási szövetkezet összehangolt, jó munkáját igényli. Ez az együttműködés viszont csak a megyei és a helyi tanácsok aktív közreműködésével válhat hatékonnyá. Ennek tudatában a Belkereskedelmi Minisztérium az eddiginél fokozottabban támaszkodik majd a megyei, a helyi tanácsi szervek ágazati irányító munkájára. A negyedik ötéves terv törvényjavaslatával a miniszter egyetértett. Az országgyűlés ma foljji. tatja tanácskozását.
