Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

!#W. eSÍSSér f; tCWCBT^f ÄGTXfOmSZA 9 (Folytatás az 1. oldalról) ne biztosítani arra, hogy a bérsziratben elmaradt gazda­sági és nem gazdasági terü­leteken bizonyos bérkorrek­ciókra terülhessen sor. Arra keli törekednünk, hogy az életszínvonal emeléséhez va­lamennyi erőforrásunkat fel­használjuk. Egyrészt az üze­mi lehetőségek messzemenő kiaknázásával, másrészt álla­mi eszközökből is. A továbbiakban rámutatott: az eddiginél tudatosabb bér­politikát kell folytatnunk. Fock elvtárs részletesen be­szélt arról, hogy a gazdasági íeljesztésre szánt összegek ésszerű felhasználása gondos és körültekintő legyen. Ugyanezt az elvet kell érvé­nyesítem az életszínvonal emelésére, az élet- és mun­kakörülmények javítására szánt összegek felhasználásá­nál is. A negyedik ötéves terv időszakában tehát együttes, nagy feladatunk bérrendsze­rünk további tökéletesítése és szocialista elosztási elveink következetesebb érvényesítő- »e. Különös gonddal kell biz­tosítani a kisebb jövedelmű családok jogos szükségletei­nek kielégítését, hogy nekik is lehetőségük legyen sokféle, jó minőségű fogyasztási cikk megvásárlására. Figyelem az árak alakulására — Az árpolitika az élet­színvonal-politika döntő eleme — folytatta. Elősegíti vagy fé­kezi az életszínvonal fejlődé­sét. Megnyugtatja, vagy nyugtalanítja a dolgozókat, egyszóval a politikai közérzet fontos tényezője. — Közgazdaságilag indo­kolt, hogy hosszabb távlat­ban álltaiéban értékén fizesse meg a fogyasztó azt, amit megvásárol. A fogyasztói ár azonban nem csupán közgaz­dasági kategória, hanem tár­sadalmi, politikai tényező is. A ráfordítási arányosság elve csak bizonyos megszorítással érvényesülhet helyesen. Meg­győződésünk, hogy fenn kell tartani mindazokat az ártá­mogatásokat, amelyek egyér­telműen kapcsolódnak álla­munk szociális, kulturális és egészségügyi funkcióihoz. Ügyelni kell arra, hogy ne sértsük meg a lakosság fo­gyasztói érdekeit. Az áreme­léseket ellensúlyoznunk kell, mégpedig úgy, hogy egyetlen társadalmi réteg se kerüljön hátrányos helyzetbe. Fontos követelmény, hogy az áreme­lést ellensúlyozó árcsökkenés is nagyjából azonos jelentősé­gű árcsoportban történjék. Fontos követelmény, hogy a hatósági áremelésekkel Ha­tósági árcsökkenések álljanak szemben. A terv szerinti áremelke­dések — akár szabad, akár hatósági áraikról legyen szó — kompenzálhatok és kom­penzáltuk is. Nem egyenlít­hető ki viszont az olyan áremelés, amit különböző okokra való hivatkozással elég gyakran tapasztaltunk. Kormányszerveinknek az ed­diginél fokozottabb figyelmet és erélyt kell tanúsítaniuk az ilyen jelenségekkel szemben. Szólt a dolgozók igénveit kielégítő szolgáltatások fej­lesztéséről is. Hangsúlyozta, hoay államunk központilag — ereiéhez mérten — egyre több pénzt fordít a különböző szolgáltatások fejlesztésére. Hozzáfűzte azonban, hogy a központi erőfeszítésekhez csatlakozniok kell a helyi, a tanácsi kezdeményezéseknek, a helyi erőforrásoknak. Nem lehet elfogadni azokat az elképzeléseket, amelyek a szolgáltatások fejlesztését csak áremelésekkel látják magoldha,tónak. Szóvá kell tennünk, hogy jó néhányan félreértik törekvé­seinket vagv egyenesen félre­magyarázzák helyes elveinket — mondotta a továbbiakban. A reformnak az a kispolgári magyarázata, amely az egész mechanizmus értelmét kifor­gatja és a közösség érdekei­vel szembehelyezkedő, eszkö­zeiben nem válogató egyéni harácsolásban látja, feltétle­nül hozzái árul a különféle ár­talmas irányzatok megerősö­déséhez is. Az ilyen felfogá­sok hordozói az emberi ma­gatartás egyetlen nofrná iá­nak azt tartják, hogy „vala­mit valamiért*', vagy még in­kább, „valamit Semmiért”! Miről van szó? Az anyagias­ságról, az önzésről, a ciniz­musról. Ezek nem új jelensé­gek. Az ilyen felfogás követői nem sokan vannak, de ve­szélyeseik. Ellenük minden eszközt igénybe kell és igény­be is fogunk venni. A IV. ötéves terv sikeres végrehajtásának is fontos fel­tétele, hogy mennyire sikerül az emberek szocialista köz­gondolkodását fejlesztenünk. Kérdés, hogy rendelkezünk-e már azokkal az erőforrások­kal, eszközökkel, amelyek a •társadalom szükségleteinek megfelelően hatnak: a kívánt irányiban. Őszintén meg kell mondanunk, hogy ezek a le­hetőségek csak részben van­nak meg. Feszítő ellentmon- dás van a közművelődés ren­delkezésére álló anyagi esz­közök és a társadalom kultu­rális szükségletei közölt. De mert államunk jelenleg meg nem tud e célokra jobb anya­gi feltételeket teremteni, kü­lönös gonddal kell ügyelni' arra, hogy a IV. ötéves terv­nek azok az előirányzatai, Szurdi amelyek a dolgozó tömegek művelődését szolgálják, tel­jes mértékben a tervben meghatározott célokat segít­sék elő. A Központi Bizottságnak határozott állásfoglalása volt és marad, hogy a kultúra nem áru, a kultúrára nem vonatkozhatnak sematikusan a termelés és forgalom gaz­dasági szabályozói. Ez nagy­jából meg is valósult. Ugyan­akkor számos olyan jelenség­gel találkozunk, hogy egye­sek félreértik a reform szel­lemét és a kulturális élet bizonyos területein mechani­kusam akarják érvényesíteni a gazdasági élet szféráira al­kalmas, ott bevált módszere­ket. Az ilyen tendenciák ellen az eddiginél sokkal éleseb­ben kell fellépni. Az üzemen belüli demok­rácia kérdéséről szólva el­mondotta, hogy a fejlődés ezen a téren is gyors volt, n meglévő lehetőségekkel azon­ban még nem mindenütt él­nek megfelelően. Erre a jö­vőben jobban kell figyelni, mert ha a hely« elveknek el­lentmond a hibás gyakorlat, ez óhatatlanul visszahat a dolgo zók aktivi tásá-ra. A szocialista ember fontos jellemzője az aktivitás. E közéleti ségnek nemcsak a nagy belpolitikai és külpoli- tikai kérdések megértésében kell megnyilvánulnia, hanem á munkahelyi, üzemi, válla­lati életben való részvételben is. Tisztelt országgyűlés! Az előttünk álló évek fel­adatainak megoldásában a pártszerveiknek és a társadal­mi szerveknek jelentős ré- szűk van. Ezért oly módon kell végeznünk politikai fel­világosító és mozgósító mun­kánkat, hogy az a legtelje­sebb mértékben elősegítse a terv valóra váltását. A szak- szervezetek ki fogják dolgoz­ni, hogyan segíthetik a ma­guk sajátos eszközeikkel, gazdag tapasztalataikkal ezen fel ada tok magva 1 ós ítását. A tö rv óny j avasla lo t eliioga - dóm. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után folyta­tódott a vita. István beszéde A belkereskedelmi minisz­ter bevezetőben hangsúlyoz­ta, hogy a harmadik ötéves terv esztendeiben javultak a dolgozók életkörülményei. A népgazdaság termelő bázisai fejlődtek, a gazdaságirányítás reformja fokozatosain megva­lósult. a fogyasztási cikkeik kínálata érezhetően jobb, egyenletesebb és választéko­sabb lett, dinamikusan nö­vekedett a kiskereskedelmi forgalom. Fő irányvonalában a negyedik ötéves tervről szóló törvényjavaslat is az eddig folytatott és jól be­vált gazdaságpolitikát tük­rözi. A hazai termelőerők ter­vezett fejlődése és a nem­zetközi munkamegosztás ré­vén biztosítható import lehe­tővé teszi, hogy a negyedik ötéves terv végére a lakos­ság fogyasztása a mostanihoz képest 30 százalékkal növe­kedjen. A kiskereskedelmi forgalom 1975-ben 40 száza­lékkal lesz magasabb, mint 1970-ben. A fogyasztási szö­vetkezetek 1975-ben — vár­hatóan — 185 milliárd forint forgalmat bonyolítanak le, körülbelül 50 milliárd forint­tal magasabbat az 1970. évi­nél. A lakossági és közületi fogyasztás emelkedésének ez az üteme jelentős és nemzet­közi viszonylatban is figye- lemre méltó. szülék jutott 100 családra, 1975-ben ez az arány 75—76 lesz. Porszívóból, mosógép­ből hasonló mértékben nö­velhető az ellátottság. A személyi tulajdonban levő gépkocsik száma a jelenlegi­nek mintegy két és félszere­sére fog növekedni, és 1975- ben megközelíti a félmilliót. A továbbiakban arról szólt a miniszter, hogy az igénye­sebb, a választékosabb és a divatosabb öltözködés mind szélesebb körű elterjedésével kell számolnunk. A szinteti­kus alapanyagok felhasználá­sának aránya a textiliparban az 1970. évi 12 százalékról 1975. végére 17 százalékra emelkedik. A kötöttáruk ér­tékesítése a következő öt évben mintegy 50 százalék­kal nő. Az ilyen mérvű vá­sárlói igények kielégítéséhez a negyedik ötéves terv elő­irányzata biztosítja a textil­ipar megfelelő fejlesztését ós rekonstrukcióját. általa keresett tartós fo­gyasztási cikkek hiánya mi­att „kényszerből’’ is takaré­koskodik. Hozzátettem hogy az ilyen „elhalasztott keres- let”-et a negyedik ötéves terv időszakában részben ki lehet elégíteni, ezt ígéri a tartós fogyasztási cikkek, a sze­mélygépkocsik kínálatának javulása, a lakásépítés nö­vekvő lehetősége. A 44 órás munkahét kiter­jesztése kapcsán elmondta, hogy az életmód, a szabad idő változása a kereskedelem te­rületén az eddiginél erőtel­jesebben fogja éreztetni ha­tását; várható * például a hét végi kirándulásokkal, utazásokkal kapcsolatban a vendéglátóipar ételforgalma a következő öt óv alatt — emiatt is — körülbelül 40 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági lakosság életszínvonala — mondta a miniszter — az elmúlt évek­ben gyorsan emelkedve. a személyes töved el melk terén elérte a munkásokét. A ne­gyedik ötéves tervjavaslat mindkét társadalmi osztály reáljövedelmének azonos mértékű növekedésével szá­mol. A falusi lakosság szük­ségleteinek mind nagyobb ré­szét a kereskedelmi háló­zatból fogja fedezni. Ruhá­zati cikkekből, egyes ház­tartási gépekből, járművek­ből és számos más fogyasz­tási termékből a falusi la- gosság kereslete egy ideig gyorsabb ütemben fog nőni, mint a városi lakosságé. Bútorokból és más lakberen­dezési cikkekből a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban — a miniszter szerint — mintegy 65 százalékos forga­lom-növekedéssel kell szá­molni, ám hogy elegendő árualapok állnak maid ren­delkezésre. azt eevejőre fe­lelősséggel nem állíthatjuk. A fogyasztási szerkezet szempontjából is figyelemre méltó jelenség, hogy változik a lakosság életkor szerinti megoszlása: a keresőik ará­nyának emelkedése várható a következő években. A 25" évnél fiatalabb korosztályhoz tartozók száma jelenleg mint­egy 3 millió 900 ezerre te­hető. Ezenbelül a 15—20 éve­seik száma 1—1,1 millió. A negyedik ötéves terv idősza­kában ez a korosztály zömé­ben keresővé válik, önálló életet kezd. részben családot is alapít Számolni kell te­hát azzal, hogy divatos hol­mikból is legyen elegendő, s hogv biztosítanunk kell az önálló élet megkezdéséhez szükséges áruk megfelelő kí­nálatát. A nyugdíjból élő lakosság aránya az ös szn é pess égben to­vább nő: 1975-ben 1.7—1,8 millió lesz a nyugdíjasok száma, azaz 16—17 százalék­kal magasabb, mint 1970-ben. Ennek a korosztálynak a fogyasztási struktúrája eltér az átlagostól. Többségük jö­vedelme elsősorban élelmisze­rek, a hagyományosabb jelle­gű ruházati cikkek beszerzé­sére szolgál. Az átlagos élet­kor örvendetes növekedése, a nyugdíjak emelkedése azon­ban további és újszerű fo­gyasztási igényeket teremt. Ilyen a nyugdíjasok részéről utazás, a vendéglátóipari szolgáltatások igénybevétele, stb. Utalt arra is, hogy a jelenlegi csaknem 3 millió munkaképes korú nőnek több mint 70 százaléka dolgozik valamilyen munkahelyen, és ez az arány a következő öt évben még tovább emelkedik. Ez azt jelenti, hogy sokasodni fognak az igényelt az olyan árukra és szolgáltatásokra, amelyek a „második műszak” gondjait enyhítik. Tovább kell tehát növelni a csekély munkaráfordítással elkészít­hető — félkész — élelmisze­rek kínálatát, a könnyen mos­ható, vasalást nem igénylő ruházati cikkek árusítását, bővíteni kell a felnőttek és a gyermekek olcsó étkezési le­hetőségeit Megfelelő kínálat a fogyasztás változásához A következő esztendőkben a magasabb életszínvonalat jellemző termékek iránti ke­reslet és fogyasztás a társa­dalom minden rétegénél elő­térbe kerül. Emellett válto­zatlanul társadalompolitikai jellegű kötelezettségnek te­kintjük — hangsúlyozta a miniszter, hogy az árük vá­lasztékából, kínálatából ne hiányozzanak az alacsonyabb jövedelmű vásárlók által ke­resett jó minőségű, de olcsóbb fogyasztási cikkek sem. A belkereskedelemnek — a kereskedelmi vállalatoknak és a szövetkezeteknek — meg­felelő kínálattal kell követ­niük a lakossági fogyasztás szerkezetében várható válto­zásokat. A hazai termelés és az import tervezett emelkedé­se lehetővé teszi például, hogy 1975-ben 100 család közül már 70 rendelkezzék elektromos hűtőszekrénnyel, szemben a jelenlegi 32-vel. 1970-ben televízióból 55 ké­A imiiiltaidő-csöiikctic« hatása a kereskedelemre Az egy főre jutó húsfo­gyasztás az 1970. évi 59 ki­logrammról 5 év alatt előre­láthatólag 67 kilogrammra, a zöldség- és gyümölcsfélék fo­gyasztása 160-ról csaknem 200 kilogrammra emelkedhet. Az élelmiszeripar tervei sze­rint — a háztartási munka megkönnyítésére — a tisztí­tott zöldségekből, a tartósí­tott. valamint mélyhűtött élelmiszerekből a következő tervciklus idején a termelés a mostaninak legalább két­szeresére növekszik. Nem volt és nincs is akadálya an­nak, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek — bármilyen formában — közvetlenül áru­sítsák termékeiket. Utalt arra Szurdi István, bogy a lakosság egy része az Tóth Géza szabolcs-szatmári képviselő: 7&hh figyelmet ^ a záhonyi körzet fejlesztésére Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat indoklá­sa egyebek közt kimondja, hogy a vasúti szállítás az igényeknek megfelelően a következő 5 esztendőben is a jelenlegi szinten marad. Ez a megállapítás nem érvényes a záhonyi átrakókörzetre. 1971 és 1975. között a határállo­más áruszállítási forgalma az ideihez mérten 33—34 száza­lékkal emelkedik.. Meg kell mondanom, hogy már az el­múlt esztendőben is már csak kisebb-nagyobb zökke­nőkkel tudtunk eleget tenni a megnövelted 3tt forgalom igé­nyeinek. Sürgető a záhonyi térség átrakási kapacitásának lényeges bővítése, mert ve­gyiüzemek, kohók, gyárak, termelőszövetkezetek sinyle- nék meg a Szovjetunióból ér­kező áruk késedelmes to­vábbítását. Naponta kapunk telefono­kat, táviratokat, amelyekben az ország különböző vidékei­ről sürgetik az érkező nyers­anyagok, félkésztermékek to­vábbítását. A záhonyi kör­zet fejlesztésére szánt összeg elegendőnek látszik, a pénz azonban nem minden. Ta­pasztaltuk, hogy a tervező- intézetek gyakran későn szál­lítják a dokumentációkat, sokszor nincs elég építőanyag, s korlátozott a kivitelező ka­pacitás. Ahhoz, hogy az állomás bővítését időben e’ tudjuk végezni, szükségesnél tartom a térség építkezésé népgazdasági nagy egyedi be­ruházásként kezelni. Egyetlen tárca számára sem lehet közömbös, hogy a különböző kereskedelmi szer­ződésekben lekötött áruk ide­jében, vagy csak késéssel jutnak-e el a megrendelőhöz. Látnivaló, hogy ha az egyre sokasodó igényeknek nem tu­dunk eleget tenni, akkor hiányzó áru pótlására kény­telenek leszünk tőkés piacról importálni. Sürgeti az át­rakási kapacitás bővítését «■ fokozott mértékben jelentke­ző tranzitszállítási igény, ? KGST-országok egymás köz­ti kereskedelmi kapcsolatai- nak erősödése is. Az ország területi fekvése- rendkívül kedvező, ám hr Záhony „áteresztő képessége’' nem növekszik, nem tudunk eleget tenni a tranzitszállítás; igényeknek, ami pedig ko­moly devizaszerzési lehetősé­ge a népgazdaságnak. Végezetül engedjék meg. hogy vasutas dolgozó társaim kérésének is eleget téve szól­jak a 2031/1969-es kormány- rendelet végrehajtásáról, an­nak is főleg az 1. pontjáról, amely a szociális létesítmé­nyek üzemeltetésével, a még meglevő hiányosságok fel­számolásával foglalkozik. A rendelet végrehajtása aka­dozik, s bár néhány intézke­dés történt, eredményük még a minimális igényeket sem elégíti ki. A szociális léte­sítmények hiányosságainak felszámolását októberre már be kellett volna fejezni, s még a kezdetén sem tartunk. Ismerve azt ' az összeget, amelyet a IV. ötéves terv során a szociális beruházá­sok pótlására irányoztak elő, azt kevésnek tartom, 40—50 millió forinttal már alatta van a jelentkező igényeknek. Ahhoz, hogy a következő öt­éves tervben ne kelljen lét­számhiánnyal küszködni a vasútnál, feltétlenül javíta­nunk kell a dolgozók szociális ellátottságát. Köszönöm figyelmüket, a tervjavaslatot elfogadom. A lakosság fogyasztási igé­nyeinek kielégítését továbbra is zömében a belföldi terme­lőd forrásokra alapozzuk, és ehhez az ipari termelés ter­vezett 30—32 százalékos fej­lesztése elegendőnek létezik — hangsúlyozta Szurdi Ist­ván. A fogyasztási cikkek im­portjának szeref>e a lakosság áruellátásában az előző évek­nél mérsékeltebb ütemben ugyan, de erősödik. A számí­tások szerint a tervidőszak végére a forgalomba hozott fogyasztási termékekből az importcikkek aránya a jelen­legi 15,5 százalékkal szemben 17,5 százalék lesz. 17 milliárd a kereskedelem fejlesztésére A bolthálózat fejlesztésére, továbbá raktárak és szállodák építéséire — tehát kereskedel­mi beruházásokra — a ne­gyedik ötéves tervben az előirányzat szerint 17 milli­árd forint fordítható. Ez 30 százalékkal — négymilliárd forinttal — több, mint amennyit a harmadik ötéves tervidőszakban irányoztak elő. A növekedés önmagában nem kevés, de a tényleges szükséglethez viszonyítva ala­csony: nincs arányban a kis­kereskedelmi áruforgalom tervezett fejlődésével sem. A népgazdaság rendelkezés­re álló erőforrásai azonban csalt ennyit tesznek lehetővé. Következésképpen a keres­kedelmi vállalatok beruházási politikájának alapvető kérdé­se és mércéje a beruházási eszközök optimális felhaszná­lása, főként a meglévő bolt­hálózat korszerűsítésével. Mindamellett megkezdjük a nagyobb alapterületű, a mo­dem technika és a korszerű kiszolgálási módszerek alkal­mazásához igazodó élelmi­szer- és iparcikk-áruháziak, az önkiszolgáló éttermek hálóza­tának gyorsabb ütemű fej­lesztését. Lehetőség van a negyedik ötéves terv idején a kereskedelmi szakoktatás ja­vítására, bővítésépe is. A ke­reskedelmi dolgozók anyagi helyzete tovább javul, és a fejlesztési források egy ré­szét arra kell fordítani, hogy a munkakörülmények is ked­vezőbbé váljanak. Különösen indokolja a munkakörülmé­nyek javítását, hogy a bolti kiskereskedelemben dolgozók 70 százaléka: nő, — ez az arány magasabb, mint bár­melyik népgazdasági ágban, vagy ipari területen. A fogyasztás tervezett fejlődése megtisztelő, de ne­héz feladatokat ró a kereske­delmi dolgozókra, akiknek az áruellátás fejlesztésén, a vá­sárlási körülmények javítá­sán kell munkálkodniuk. E társadalompolitikai követel­mények megvalósítása 500 ( ) kereskedelmi dolgozó, csak­nem 950 kereskedelmi válla­lat és fogyasztási szövetkezet összehangolt, jó munkáját igényli. Ez az együttműködés viszont csak a megyei és a helyi tanácsok aktív közre­működésével válhat haté­konnyá. Ennek tudatában a Belkereskedelmi Minisztérium az eddiginél fokozottabban támaszkodik majd a megyei, a helyi tanácsi szervek ágaza­ti irányító munkájára. A negyedik ötéves terv tör­vényjavaslatával a miniszter egyetértett. Az országgyűlés ma foljji. tatja tanácskozását.

Next

/
Thumbnails
Contents