Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-03 / 232. szám

*•. oldal KELET-MAGYARORSZAö 1970, október S, Szülők fóruma: Azunatkozó gyermekről Sokian észreveszik, sokan nem, hogy a gyermek unatkozik. A korholás a leggyakoribb eszköz, de van­nak, akik semmi jelentőséget nem tulajdoni'tanak neki. ttábízzák a gyermekre; találjon magának elfoglaltságot, ;össe le magát valamivel. Olykor a csendes sormnitte- v-est a pihenéssel azonosítják, még bíztatják is a gyere­ket a teljes elernyedésre. Ha az unatkozó gyermekről szólunk, nem azért esszük, hogy arra serkentsük a szülőket, hogy minden percben mesterségesen elfoglaltságot teremtsenek a gyereknek, állandó belső aktivitásra serkentsék őket, nég akkor is, amikor jólesne egy kis csendes semmit­tevés. M-etrt valóban szükséges a szervezetnek olykor egy kis tétlenség, egy kis „elengedés” is. Ez nem feltétlenül egyenlő a lustálkodással, a tanulási és egyéb tennivalók elhanyagolásával. Van ellenben olyan unatkozó típusú gyermek is, akinél szinte kóros unalomról, cóltalanság- irzésről, káros állapotról van szó. Ez már nem termé­szetes. Hogyan szerezhet tudomást a szülő az unalom okai- ról és milyen eszközökkel veheti elejét a gyermek fej­lődésében negatív tényezőnek? Mindez a napi szülői gyakorlaton túl a nevelés különböző színterein dolgozó­kat is közelebbről izgatja. Nemrég a megyei nevelési tanácsadó diagnózisát nézegettük. Elég sok gyermekinél a testi és szellemi, érzelmi, akarati életre kiható sérü­lést a családi élet megzavart, zilált, vagy éppen fel- dúlt, kettészakadt helyzete okozza. A rendellenességeik — hazudozás, unalom, csavargás, bizalmatlanság, ér más viselkedési formák jelzik, sürgősen szükséges ren­dezni a gyermek élet- és családi körülményei t. Az unalom gyökered is olykor a mélyebb család konfliktusokig nyúlnak vissza. A gyermek érzelmi éle tében a különböző életkori sajátosságoknak megfelelőe romboló hatású családi zavarok keletkeznek. Az érdek lődés fokozatosan, majd nagy zökkenéssel a nullponti; szállhat. A gyermeket nem érdekli a tanulás, az otthon' foglalatosság, sőt olykor a játék sem. Az idegállapo: zavaraival összefüggő és tartósnak mutatkozó ernyedt­ség, tompaság — amit sok szülő hajlamos pusztán lus­taságnak felfogni — a családi, a közelebbi környezet megváltozása után szűnik meg. Érhetik kudarcok, —­sikertelenség, kisebbségi komplexum, stb. — az iskolai életben is a gyermeket, amire a korai életuntsággal vá- laszol az érzékeny idegzetű fiatal. Rendszerint nem is egyedül jelentkezik — mini tünet — az unalom. Együttjár az általános érdektelen­séggel, sőt a cinizmussal is. Sokszor azonban csak arról van szó, hogy nem sikerült megteremteni a gyermek életében az egészséges életritmust, a szülő kevés segít­séget adott a napi örömök, feladatok izgalmának megis­mertetésére. Nem tudott olyan rövidebb, majd hosszabb távon érvényes programot kialakítani a gyermekkel kö­zösen, amely nem hagy időt és erőt az unalomnak. Mert — bármilyen szokatlannak tűnhet, — az unalom, mini állandósuló állapot — több életenergiát elfogyaszt, el­apaszt, minit a nagy vállalkozások, amelyek újabb tett­vágyat ébresztenek, cselekvési energiát szabadítanak fel az ifjú emberben. Vannak szülők, akik úgy védekeznek, hogy a gyer­mek minden percét agyontömik valamivel, sokszor a lyermek hangulata, érdeklődési köre. egész irányult­ságára való tekintet nélkül. Nem hinnénk, hogy ez len­ne a megoldás. A pozitív ösztönzés az lenne, ha a szülök segítenének a gyermeknek a napi program helyes, ará­nyos és sokoldalú megtervezésében, hogy elegendő idő jusson mindenre, — tanulás, otthoni munka, játék, ki­rándulás, pihenés, stb. Sok családban éppen ez hiány- ük. S mint általában, itt is a végletek fenyegetnek, az igyonterhelt — különórákkal megáldott gyerekek is végezhetik unalmasan, fásultan a tengernyi" — a szülők szerint izgalmas tennivalót. A teljesen szabadjára en­gedett — „kötetlen” programmal, valójában kevés tö • rődéssel — nevelt gyermek Is könnyen válik érdekte­lenné. Semmi lényeges, érdekes mozzanat nem köti !e nem is találkozik ilyennel szűkebb környezetében, az iskolai órákon is csak szürkeséget lát, ásitozva várja a csengőt Egyet nem szabad elfelejtenünk, nem a gyermek született — és a szülők bosszantására alkalmazott — rossz magatartása okozza a rendellenességeket. Mindig a körülmények, — a család légköre, hangú tata. nevelési eszközei, a gyermekre gyakorolt iskolai és más sokféle hatás érvényesülnék. Sok olyan tényező, amin alakít­hat, változtathat a gyermek neveléséért felelős szülő és iskola. Páll Géza Tasnádi Yarga Éva; Hintázó vers Erdő, erdő, fekete, ring a nyárfa levele, őszi szellő fújdogál, fázik most a sok madár Nyújtózik a kis bogyó: — Itt pihenni jaj de jó! Piros lett a kalapom., hintázom a gallyakon. Hinta-hinta, szállj, repülj, tücsökfiú hegedülj, pókháló a köpenyem, szétterül a zöld gyepen. Csillanj-villanj aranyszál, sárgarigó kiabál: — Kell-e dió. gesztenye? szaladj érte messzire ’ igve-zúgva jön a szél pereg, hull a sok levél, becsukjo a nyúl szemét — Jó éjszakái fű, fa, réti GYEREKEKNEK TÖRD A FEJED ! Vízszintes: 1. Elkészítem a rajzát. 6. Ró­mai 6. 7. Névelős háziállat. 8. Olasz folyam. 9. Energia. 11. Hí­res nyugati légitársaság betűjel­zése. 12. Indítás (sport). 14. Le­jegyez. 16. Megfejtendő (utolsó négyzetben kettőzött mássalhang­zó). 18. Kutya. 20. Vágóeszköz. 21. Sértetlen. 22. Tagadószó. 24. Névelővel, varróeszköz. 25. An­gol hosszmérték. 27. Félkörben hajlik. 28. Azonos mássalhangzók. 29. Nap jelzője kora reggel. Függőleges: 1. Költői műfaj. 2. Helyrag. 3. ... baba és a negyven Tabló. 4. Nem rossz. 5. OPLI. 6. Megfej­tendő. 10. OJM. 11. Szükséges (utolsó négyzetben két betű). 13. Tartó. 14. Labdarúgó műszó. 15. Megfejtendő. 17. Égtáj. 19. ... ze­ne (a mai fiatalság zenei irányza­ta). 21. Eledel. 23. Magyar Rádtó és Televízió. 24. ... Caesar! 26. Diplomáciai gépkocsik betűjelzé­se. 27. Rendhagyó igerag. Megfc jtendő: Október 10—11-én minden fiatal nagy örömére országos kör... függ. 15. vízszintes 16. függ. 6. ... rendeznek Nyíregyházán. Múlt heti megfejtés: BARTÓK BÉLA EMLÉKKI ÄL- LtTASA. Könyvjutalom: Novák Éva Tu- nyogmatolcs. Beregi Bálint Tisza- becs és Tóth Hajnalka Nyíregy­háza. Trükkök számokkal Alább néhány — szovjet matematikai feladatgyűjte­ményből származó — „szám- kitalálótrükköt” ismertetünk. Ezeknek közös titka az. hogy a kitaláló ismeri és fel is tudja használni a számok ]£ü- lönlegés tulajdonságait, a másik azonban nem. (A szám- kitaláló trükkök matematikai érdekessége elméleti alapjuk felkutatásában rejlik, amely a legtöbb esetben elég egyszerű, de ravasz, módon álcázott.) 1. MILYEN SZAMOT GONDOLTÁL? Gondolj egy számot. Végy él belőle egyet. Vedd a két­szeresét, s az eredményhez add hozzá a gondolt számot. Mondd meg az eredményt, s én megmondom a gondolt szamot. Hogyan ? Adjunk az eredménybe?, kettőt, s az összeget osszuk el hárommal. A hányados még­adja a gondolt számot. Példa; a gondolt száim 18 18—1 = 17; 17x2=34; 34+18= =52. A kitalálás módja: 52+2=54; 54:3=18. (Ennél a feladatnál közöl­jük a bizonyítást is, amelyet, más példáiknál is érdemes el­végezni: a gondolt szám x. Végezzük el a műveleteket: x—1, 2(x—-1), 2(x—l)+x. A? eredmény: 2x—2+x=3x—2. Tehát: ha a bemondott szám­hoz kettőt adunk, mindig a gondolt szám háromszoroséi kapjuk.) , 2. MENNYI A MARADÉK? Gondolj egy számot. 8 és 60 között. Oszdd el 3-mal, 4-gyel és 5-'t<el. Mondd meg a kapott manadiákcikat és én megmon­dom, milyen szánma gondol­tál. Számításunk menete- le­gyen a három maradék a, b, c. Jegyezzük rneg az alábbi képletet: S-=40a+45b-|-36c fia azt kapjuk, hogy S=0. ak­kor a gondolt szám 60, Ha S nem egyenlő 0-val, akkor az S-nek 60-nal való osztásakor kapott maradék adja meg s gondolt számot. Példa; legyen a gondolt szám 14. A mara­dékok: a=2, b=2, e=4 A képlet szerint: S=40x2+ 1-45x2+36x4=314. 314:60= ' 5, marad 14. A gondolt szám 14. Érdemes be Is bizo­nyítani ! M. S, Élt egyszer réges-régen egy olyan fösvény asszony, aki semmit sem adott soha senkinek. Egyszer, amint a vetemé nyesben szedte a hagymát arra jött egy nagyon szegény asszony. — Adj már egy hagymács­kát nekem is. — Szólt át a kerítésen a szegény. S akkor, hogyan és hogy nem, meg­fogott egy hagymát a fösvény és átdobta a kerítésen az asszonynak. Azután utána soha többet nem adott senkinek semmit. Az idő pedig telt, múlt és a fösvény asszony egy napon meghalt Halála után láthatatlan ke­zek megragadták és beledob­ták egy feneketlen, fekete tó­ba. Látta ezt a megbocsátás tündére és azt gondolta: „Milyen jót cselekedett ez az asszony az életében, hogy most annak a fejében kitud­nám szabadítani ebből a fe­neketlen. fekete tóból? Végül is addig, addig tör­te a fejét, amíg eszébe jutott, hogy egyetlen egyszer a ve­teményesben kihúzott egy hagymácskát, és azt odaadta egy szegény asszonynak. Megfogta hát a hagymács­kát és íeengedte a feneket­len, fekete tóba, és így szólt: — Kapaszkodj bele ebbe a hagymába, te asszony! Ez volt életed egyetlen jó csele­kedete, most kihúzlak vele. De figyelmeztetlek: jól vi­gyázz, mért. ha elszakad a hagymácska szára, akkor örökre ott kell maradnod. A tündér ekkor, nagyon vi­gyázva, nagyon óvatosan húz. ni kezdte felfelé. Mikor a többi bűnös meglátta, hogy az asszonyt húzzák kifelé, valahány csak volt, mind be­lekapaszkodott, hogy az asz- szonnyal együtt őket is húz­zák ki a feneketlen, fekete tóból. Hanem az asszony nemcsak fösvény volt, még ráadásul gonosz is. Mind lerugdosta magáról a kapaszkodókat, közben ezt kiabálta: — A hagymácska, az enyém, nektek semmi kö­zötök sincs hozzá. Ezzel csakis engem húz ki a meg­bocsátás tündére, nem pe­dig titeket. Alig mondta ki ezeket, ab­ban a pillanatban elszakadt a hagyma szára, az asszony pedig visszaesett a tóba. Azóta is ott maradtak egy­től egyig, csak amikor nagy vihar tombol és háborog, sus. torog a víz, hullámok nyar­galnak föl-le, abba próbál­nak kapaszkodni vinnyogva, sipítozva, de csak forgatja, taszigálja, lökdösi őket a hullám, aztán visszamerülnek újra a mélybe. A megbocsátás tündére soká ott állt, még a parton és addig, addig nézegette a szakadt hagymát, amíg két könnycsepp gördült le az ar­cán. Azóta, ha valaki a hagy­mácskát letépi a száráról, el­aprózza. összevágja, könnye* lesz a szeme, mint a tündér­nek egyszer regen a mesé­ben. Láng Eleik* Krecsmáry László: Erdei éjszaka őzek puha lábnyomába hűvös harrriat hullott éjjel, langyos szelek száríthatták s betakarták falevéllel.«. Halványodó holdfény u*án kiáltott egy tarka madár, s folyton kopogott álmában a harkály egy vadalmaién. Medve nyala mézért csörgött, ktsnyulat hajtott a róka. a sas meg a levegőben a köröket egyre rótta. Más fészkébe csempészte be tojását a sunyi kakukk, egy tisztáson kezet fogott s tovább haladt két gyalogút, es mikor egy fürge mókus feltörte az éj dióját: minden állat fölébredt, és — folytatta a régi nótát... PEDAQÓQIA — Éppen ilyen eset for­dult elő az én fiammal is. De mégis, talán kicsit más­képp történt. Mit is tegyek? Nagyon sok alkalommal fordul ele ilyen reagálás egy- egy nevelési, pedagógiai tár­gyú írás olvasásakor. Való­ban, hasonló volt a két eset — mármint az írásban emlí­tett és a szülő által tapasz­talt — mégis különbséget érez az ember. Hogyan is fogadhatjuk te­hát a nevelési témájú cikke­ket, a szülőknek tanácsot ad­ni kívánó írásokat, könyve­ket? Elsőként talán azt szüksé ges rögzíteni: a népszerű is­mertető cikkek célja az ál­talános elvek, nevelési szabá­lyok széles körű propagálása. Ezeket egyszerű, közérthető példákkal lehet szemléletessé tenni, s a példáknak ez az egyetlen szerepe is. Éppen ezért nem lehet re­cepteknek tekinteni az is­mertetett eljárásokat, mód­szereket Pedagógiai témában tanácsot adni a gyermek alapos ismerete nélkül nem lehet. Mert hogyan kísérel­hetné meg a cikkíró — még­ha oly gyakorlott pedagógus is — pontos választ adni ar­ra, hogyan is nevelje vere­kedés gyermekét a szülő, vagy éppen hogyan is csele­kedjen, ha rajtakapja fiát: már több alkalommal nem mondott igazat, vagy éppen nem lehet rábízni a legki­sebb bevásárlást, apró pénz­ügyeket. A nevelési témájú írások tehát kt retet adnak, segíte­nek eligazodni egy-egy problémákörben. Nyilván minden szülő azt szeretné hogy gyermeke hosszú évek múlva munkaszerető, szerény, az új ismeretekért lelkesedi: felnőtt legyen. Ez az érdek egybeesik a társadalom ér­dekével is. Nagyjából ennek a korszerű, mai követelmé­nyeknek megfelelő embertí­pus kialakításához kell segít 'éget nyújtani. S ez egyáltalán nem köny- nyű. Mert vegyünk egy egy­szerű példát. A fiú az else 'skolai testnevelési órák si­kerén felbuzdulva otthon a szobában kezd futballozni. Az első rúgások egyikéné] apróra törik az ajtó üvegé. Ezzel aztán hirtelen változik a helyzet, mert e nem kis di ­csekvéssel és büszkeséggel szemlélődő apa pillanatok alatt elfenekeli csemetéjét sarokba állítja, megmondja anyukénak, és a többi. Fer sze, ebben az esetben a leg könnyébe megoldást válasz tóttá. Ami ráadásul na gyón is vitatható. Há van türelme megma gyarázni gyermekének, hog hibát vétett, ezt helyre kel hoznia, tehát zsebpénzébe hozzá kell járulni a betörőt ajtóüveg pótlásához, tovább máskor fegyelmezni kell ma gát, mert nem mindenütt U hét focizni. Sokkal nehe zebb ezt megrnagyarazu gyermekének úgy, hogy a: el is fogadja, s megfelelő ta nulságot tudjon levonni be lőle a jövőre nézve — nagyor nehéz feladat. És még egy ilyen egyszerű esetben is csak a gyermek korábbi tet­teinek, munkájának, gondol­kodásának ismeretében lehet jól cselekedni. Mert a peda­gógus, vagy a cikkíró, akitől tanácsot kérnek, meg tudja mondani az általános elve­ket, sőt a tartalmat is, mit keli tenni. De éppen a ho­gyanra nem tud válaszolni a gyermek ismerete nélkül, mert ami az egyiknek még magyarázatra szorul, a má­siknak szájbarágósnak tűnik, s mindkét esetben csak na­gyon kevés eredményre szá­míthat a szülő. Nem elég tehát egyszerűen elolvasni a lapokban a peda­gógiai nevelési írásokat. a tanácsadó sorait. Ezt már olvasás közben célsze ,on- lolatbai. feldolgozni, hai­ti azni saját esetünkre sa­lt gyermekre. A szülőnek önmagával is zipte minden esetben szá­mot kell vetni: nem alkal­mazhatja mindig ugyanazo­kat a módszereket, amelye­ket sajá- gyermekkorában ta­pasztalt, vagy látott mások­tól. Sajó. magának kell kia­lakítani a legmegfelelőbb módszerek.-t, s ehhez nyújt segítséget a mii 'mkább sza­porodó pertegógiai irodalom, az újságok nevelés rovatai. (marik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents