Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-03 / 232. szám
^rr-MÄGYÄRÖRSZA?' WT8 oStäfeer W KOMMENTÁR A közel-keleti politika holnapja Nassver elnök halálát követően a nemzetközi élet figyelői gondosan felmérték a kialakult politikai helyzetet. Szükség is van erre most, hiszen az imperialista országok politikai köreiben, elsősorban áz Egyesült Államokban sok olyan vélemény hangzott el: íme, elérkezett a kellő pillanat, amikor olyan politikai űr keletkezett, amit a nyugati hatalmak jól kihasználhatnak a Közel-Kelet térségében. Ez a nem is titkoltan megfogalmazott politikai ambíció nyomatékkai hívta fel a figyelmet arra, hogy az arab Kelet sorsa minden eddiginél még nagyobb mértékben függ az arabok egységétől és összefogásától. Ezt a gondolatot emelte ki kairói rádió- és tévébeszédében Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök is, aki fáradhatatlan munkával fejtett ki erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az Egyesült Arab Köztársaságban erre az arab vezetők figyelmét is felhívja. A kialakult, kétségtelenül bonyolult helyzet ilyen megoldását tartották egyetlen lehetőségnek az arab országok állam- és kormányfői, akik egy rögtönzött arab csúcsértekezleten tettek fogadalmat Nasszer politikájának töretlen folytatása mellett. És figyelemre méltón, a pénteki napon ezt a fontos eszmét fejtegette Leonyid Brezsoyev is. aki bakai beszédében nemcsak mint lehetőséget, hanem mint előlegezett bizalmat kifejező módon fogalmazott: az arab országok vezetői, az elhunyt elnök harcostársai érvényre juttatják Nasszer eszméit. A politikai űrre számítók fondorlataira ezek a tényék jó választ adnak. Az arab államok egységének erősítése az imperialista cselszövé- nyekkel és kísérletekkel! szemben továbbra is a közel- keleti helyzet alapvető követelménye. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Arab Köztársaság ezután sem mondhat le arról, hogy az Izraeli agresszió következményeit felszámolják. Hiába remélik most az izraeliek és az őket támogató amerikai politikai körök, hogy most már semmi akadálya nincs az 1967- ben megszállt területek megtartásának. A „se béke, se háború” állapota nem tartható fenn, a Közel-Kelet e térségében a feszültség tartósítása nem lehet se cél, se megoldás. Az itt kialakult helyzet robbanás veszélyét rejti magába. Ilyen távlat pedig egyetlen komoly kormányt sem elégíthet ki. Logikusan következik ebből, hogy az arab politika csak az lehet a jövőben is, amit Nasszer kezdett: a meglévő katonai erő biztos támaszával az igazságos politikai rendezés. A közel-keleti békére nem csupán az araboknak van szükségük, nem csupán Izrael érdeke. A Novoje Vremja című szovjet külpolitikai folyóirat így fogalmaz legutóbbi számában: Az itteni béke az egész világ érdeke, hiszen a béke egy és oszthatatlan. A háború kirobbanása ebben a térségben — mutat rá a szovjet lap — olyan gigászi tűzvészt idézhet elő. hogy lángja a Közel-Kelettől távol eső országokat és népeket is elérheti. A Nasszer elnök halálát kővető politikai viszony között így mindenki számára érthető, hogy miért tesz és tett olyan hatalmas erőfeszítéseket a Szovjetunió kormánya arra, hogy megakadályozza egy kalandorpolitika esetleges bajkeverését. Minden nagyhatalom kötelessége, hogy maximális tekintélyét latba vesse annak érdekében, hogy a Közel-Kelet népei végre megismerjék a tartós és szilárd békét. B. Koszigin tárgyalásai Kairóban Koszi gin szovjet miniszter- elnök pénteken délelőtt Kairóban tanácskozott Anvar Szadattal, az EAK ideiglenes elnökével Husszein el-Safei- vel és Ali Szabiival, az ASZÚ Legfelső Végrehajtó Bizottságának tagjaival, és Mohammed Favzd hadügyminiszterrel. Ezt követően a szovjet kormányfő rövid időre találkozott Nimerivel és Kadhafival, Szudán és Líbia államfőjével, Jasszer Arafat-/ tál, a PFSZ Központi Bizottságának elnökével, a Végrehajtó Bizottság több tagjával és Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszterrel. Elliot Richardson, az amerikai küldöttség vezetője egyórás tanácskozást tartott Mahmud Riad külügyminiszterrel és még pénteken találkozott Anvar Szadat ideiglenes elnökkel is. McCloy, az amerikai küldöttség másik tagja, Mohammed Favzi hadügyminiszterrel tartott eszmecserét. Chaban Delmas francia miniszterelnök Kairóban tanácskozást folytatott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnökkel, Huari Bumedien algériai államfővel, Ahmed Dalafredzs faarokkói államminiszterrel, Mohamed Masz- mudi tunéziai külügyminiszterrel, Kadhafi líbiai kormányfővel. A francia miniszterelnök találkozott a Ubano- iri, szíriai, szudáni és mauri- tániad küldöttségek vezetőivel is. (Folytatás az 1. oldalról) nyét, hogy Georges Pompidou szóvjefcuinióbeLi látogatása új lényeges fejezetet nyit majd a Szovjetunió és Franciaország barátságának, egyetértésének és együttműködésének történetében, összhangban a két ország, az európai és a világbéke érdekeivel. Az ünnepi gyűlésen Leonyid Brezsnyev bejelentette, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége az Októberi Forradalom rendjelet adományozta az Azerbajdzsán! Köztársaságnak. A kitüntetést a köztársaság a forradalmi mozgalomban, az októberi forradalom győzelméért és megszilárdításáért vívott harcban, a kommunista építésben, a haza hősies védelmeziésében tanúsított magatartásával érdemelte ki. Jarring visszatér Moszkvába ü Thant ENSZ-főtitkár pénteken bejelentette, hogy Gunnar Jarring, az ENSZ közel-keleti különmegbizottja ideiglenesen visszatér moszkvai állomáshelyére. A főtitkár közölte az újságírókkal, hogy „ Jarring a jelenleígi körülmények között mindent megtett, amit megtehetett” arab—izraeli békéltető missziójának végrehajtása érdekében. Jarring rövidesen elutazik a szovjet fővárosba, hogy még október közepetáján újból New Yorkban lehessen. A Hazafias Népfront megyei és nyíregyházi járási bizottsága rendezésében Bulgária felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából magyar—bolgár barátsági nagygyűlést tartottak pénteken délután Nyírbogdányban. A rendezvényre megyénkbe érkezett Hriszto Mladenov, a Bolgár Kulturális Központ igazgatóhelyettese és Lengyel Károly titkár. A vendégeket Nyíregyházán á megyei és járási párt- és népfroníbi- zottság vezetői fogadták. A Nyírbogdányi Ásvány. olajipari Vállalat kultúrtermében rendezett barátsági nagygyűlésen Lakatos István, az üzemi pártszervezet titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Hriszto Mladenov, a Bolgár Kulturális Központ igazgatóhelyettese mondott beszédet, ismertette Bulgária negyedszázados fejlődésének eredményeit. A bolgár vendégek este a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán tettek látogatást, ma pedig a Kemecsed Állami Gazdaságban almaszüreten vesznek részt PARLAMENTI TUDÓSÍTÓNK JELENTI Nincs szükség nagy változtatásokra A csütörtöki nap a felszólalások jegyében zajlott a Par. lamentben. Ezen a napon két képviselő is szót kapott. Dr. Kovács Magdolna azokra a hiányosságokra hívta fel a figyelmet, amelyek ma is gátolják Szabolcs- Szatmár gyorsabb ütemű fejlődését. Hogy mennyire élő problémákról szólt a szabolcsi képviselő, bizonyítja, hogy Lázár György munkaügyi miniszter közvetlenül, mint következő felszólaló már hivatkozott is az előbb elhangzottakra. De az is bizonyíték, hogy már a tervhivatal elnökének expozéjában Is helyet kapott a területfejlesztés. amely éppen a szabolcsi képviselő által említett gondokat is érintette. Ezért is lehetett alapvetően optimista — a felsorolt sok nehézség ellenére Is — dr. Kovács Magdolna. Borivó Károlynak már- már hagyományos témája a mezőgazdasági gépellátás. Az országgyűlés idei első ülésszakén szintén a szabolcsi képviselő hívta fel a figyelmet: rövid időn belül a mezőgazdasági géppark rohamos elavulása várható. Gyors segítségre volna szükség. Most újra ebben a témában szólt: nem elég csak azt megjelölni, milyen nagyságrendben várhat segítséget a mezőgazdaság, hanem Célszerű volna az új gépek nagy részét az ötéves terv első éveiben munkába állítani. A felvetést — a szabolcsi képviselő felszólalásának ezt a részét — helyesléssel fogadták az ülésteremben ülő tsz- elnökök, mezőgazdasági szakemberek. A csütörtöki ülés kiemelkedő jelentőségű előterjesztése a miniszterelnök nevéhez fűződik: Érthető, hogy Focic Jenő beszédére megteltek a diplomáciai és sajtópáholyok is, Erről beszélgettek a szünetben a képviselők is. Az első vélemények a közvetlen hangvételű, egyszerű, tárgyilagos beszámolót dicsérték. Megnyugvással fogadta mindenki: az új ötéves tervben Is a folyamatosságra törekednek a kormányzati szervek. Nincs nagy változásokról szó, az eddigi eredményeket kívánják megtartani, s Egészségesen fejlődnek a magyar—indiai kapcsolatok Indiában a gazdasági fejlesztéssel egyidőben nagy erö^ feszítéseket, tesznek a kulturális fejlesztésre. Különösen jelentős az írástudatlanság felszámolására kibontakozott mozgalom a távoli indiai falvakban. (UNESCO-fotó, J. Bowers felvétele^ Az ország nagy ipari létesítményei festői környezetbe« épülnek. Képünkön a bhakra-nagali erőmű látható, az ott dolgozó szakemberek vendéglakásának kertjéből. Vasárnap érkezük hazánkba Varhairi Venkata Giri, az Indiai Köztársaság elnöke, felesége, valamint a kíséretében lévő magas rangú szakértők csoportja. A nagy felelősséggel politizáló Giri elnök a világ egyik legnépesebb országának az áLlamfóje. India — az ország hivatalos nyelvén, -hindiül — Bhárátija Pandzsá- tarntra — több, mint 3 millió négyzetkilométeren terül el Ázsiában. Lakóinak száma 500 millió, és ez a szám évente tízmillióval növekszik. Fővárosa Delhi. India államformája a szövetségi köztársaság, 17 államból álL India tagja a Brit Nemzetközösségnek. A hatalmas országban több tucat nyelven beszélnek. Jellegét tekintve agráripari ország. Fejlődésére az 1948-ig tartó, több évszázados amgo] gyarmatosítás nyomta rá a bélyegét. Az elmúlt két évtized alatt kifejtett hatalmas erőfeszítések eredményezték azt, hogy India ma már számottevő világgazdasági -tényező. Hatalmas és értékes nyersanyagbázissal rendelkezik, és az utóbbi időben jelentősen fejlődött a feldolgozóipar. India gazdasági előrelépéséhez jelentős segítséget kapott a szocialista országoktól, mind hitelek, mind szakemberek és tervek formájában. A fejlődő országok közül hazánk legjelentősebb kereskedelmi és gazdasági partnere az Indiai Köztársaság. Különösen az elmúlt évtized tanúskodik dinamikus fejlődésről, amit az is bizonyít, hogy az 1963-ban kötött hosszú ló- járatú kereskedelmi és fizetési megállapodást 1970-ig meghosszabbították. Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének múlt évi indiai látogatása alkalmával folytatott tárgyalások a gazdasági kapcsolatok szélesítését szolgáló új hosszú lejáratú szerződés létrehozását nagymértékben elősegítették. A magas szántén folyt tárgyalásokon kialakult egyetértés lehetőséget nyújtott arra, hogy az árucsere-forgalom, a technikai és tudományos együttműködés tovább bővüljön. Már a látogatást követő hónapokban meggyorsultak a tárgyalások néhány gépipari export-import együttműködés kibontakoztatására. Az országaink közötti árucsere-forgalom az utóbbi időben meghaladta a 400 millió deviaaforintot. A hagyományos indiai árukon kívül — vasérc, csillám, sellak, bőr, kávé, tea, bors, földidiódara — megjelentek a magyar piacon az indiai cipők, kozmetikai cikkek, építőanyagok, sőt, a vasútvonalainkon jelenleg 500 indiai vagon fut, és a jövő év végéig újabb 1000 érkezik. Az iparosodó, egy-egy gazdasági ágazatban a legmodernebbet produkáló Innéhány helyen fokozni a hatékonyságot, joibb módszerekkel. termelékenyebben produkálni mindazt, ami növelheti a nemzeti jövedelmet. Másodszor hangzott el, hogy nagyon fontos az építőipar kapacitásának növelése. a beruházások jobb előkészítése, amely megyénkben is sok gondot okoz. A parlamenti folyosón a képviselők közt is beszédtéma a sok hozzászólás. Érthető is az aktivitás, hiszen nem egy speciális témáról van szó, hanem az ország következő öt évének munkája, terve van napirenden. Mindenki szeretné azt jobbá, eredményesebbé tenni azzal is, hogy saját választókerületéinek gondjairól szól, vagy az országgyűlési bizottság véleményét mondja el. De ezek a témák nagyon gyakran nemcsak ott aktuálisak, ahol éppen szólnak róla. Ezek közé tartozik a kollégiumok ügye, amely már kétszer szerepelt az országgyűlés mostani ülésszakán. dia exportképességét mrl sem hizonyítja jobban, mint az, hogy évente 00—80 együttműködési szerződést ír alá a legmodernebb technológiát alkalmazó cégekkel, a világ minden részén. Érthető, hogy a fejlődés ilyen szakaszában a magyar exportcikkek száma is jelentősen bővül, és ma már eléri a százat. Hengereltárukat, vegyi cikkekeit, gyógyszert, gyógyszer-alapanyagot, műtrágyát, vasúti anyagokat, műszereket, erőműveket küldünk a távoli országba. Jelentősen növekedett a szellemi export is. Magyar mérnökök bekapcsolódtak India alumíniumipari fejlesztésébe, a koynaá és korbai drótkötél- pálya tervezésébe. Magyarország szállította egy timföldJó lenne, ha az üzemek, tsz- ek hozzájárulnának az építkezésekhez, mert a jelenlegi. nél sokkal több kellene. Ez somogyi képviselőtől hangzott el, de legalább annyira szorít a „cipő” nálunk, Szabolcsban is. Aztán egy ellenvélemény: az egyik nógrádi képviselő már arról szólt, se szeri, se száma azoknak a tételeknek, amelyekhez ilyen, vagy olyan formában hozzá kellene járulni. Vajon nem kellene-e már egy olyan átfogó megoldást keresni, amely kiküszöböli ezt a tételes hozzájárulást. Magyarázattal is szolgált: a vállalatnak az a feladata, hogy minél jobb minőségű árut termeljen, s erre kell koncentrálnia. Hogy az onnan elvont bevételt és nyereségtömeget hogyan osztják el, már más kérdés, sokkal általánosabb, s nem a vállalat feladata. Feltehető, hogy ez a téma más fórumokon ugyan, de sok vitát ér maid meg. Marik Sándor gyár komplett tervdokumentációit is. A gyógyszeripari együttműködés keretében már működik Indiában egy B—12 vitamint előállító üzem. Várható, hogy India a közei- jövőbesn igénybe veszi a korábban felajánlott 250 millió rupiás hitelt is. Végül meg kell állapítaná azt, hogy India ma már sok cikkben önellátó azaz maga gyártja azt, amdí korábban külföldről hozott ba. Ez a tény széles együttműködési lehetőségeit kínál, jelenti a gyártási együttműködés bővítéséit is. A közelmúltban Budapesten parafái! — és várhatóan novemberben aláírásra kerülő — 1971-75- ne kereskedelmi és fizetési megállapodás a két ország együttműködésének alapjául jelöli meg a legnagyobb kedvezmény elvét, ami azt jelenti, hogy a két ország közötti gazdasági kapcsolatok hazánk számára is a jó üzleti tevékenységet kínálják; ugyanakkor biztosítják a lehetőséget az indiai gazdaság ütemes, gyors fejlődéséhez. Nyilvánvaló, hogy Giri elnök mostani magyarországi látogatása tovább mélyíti az országaink között kialakult jó kapcsolatot, mind a gazdaság, mind a művelődés teJ rületén. Ugyanakkor módot kínál arra is, hogy politikusaink megfogalmazzák véleményünket a fontos világpolitikai kérdésekben. India; mint a békéért küzdő államok egyik legjelentősebbje már eddig is sokszor tanújelét adta amnaik, hogy köveid kezetesen an/tiimperfalista, és a világ ügyed békés rendezésének kérdésében osztja a szocialista országok nézetét Ez a látogatás — amelyet nagy szeretettel köszönt egész népünk — így jó hozzájárulás lesz a népek közötti barátság gyakorlatához, és egyben a világbéke nagy ügyének munkálásához. B. & . auras Magyar—bolgár barátsági nagygyűléi Nyírbogdányban
