Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
XXTO. EWOLVAM. 245. SZÁM ÄRA 1 FORINT 1#70. OKTOBER 18, VASARNAP Kongresszusra készülve A szocialista közgondolkodásról A pártunk X. kongresszusára yaló készülődés napjaiban a politikai és a gazdasági fejlődés elemzése közben gyakran esik szó belső fejlődésünkről, népünk gondolat- és érzés világának változásairól, gazdagodásáról is. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy mind az eredmények, mind a tennivalók megítélésében a bátor, bizakodó, felelősségteljes hang a szocializmust építő, s szocialista módon gondolkodó ember hangja. Városon és falun szinte napról napra nő azoknak a száma, akik jó közösségeikben élnek, méltón és nagy felelősséggel képviselik közösségünket. Gyarapszik azok száma, akik a kisebb közösség ügyes-bajos dolgait intézvén, éretté váltak a nagyobb közösség, nagyobb felelősségének hordozására is. Akik már a hazát, s a népet látják maguk előtt, amikor cselekszenek, tetteiket a kitágult látóhatár nagyobb követelményeihez szabják. Jó dolog, hogy ez így van, de az már kevésbé volna jó, ha az eddigi eredményekkel megelégednénk. Pártunk különösen jól látja, hogy a jövő ■nagy feladatainak végrehajtása megköveteli az emberek tudatának még hathatósabb formálását, a •szocialista köz- gondolkodás kiteljesítését. A X kongresszus irányelveiben jelentős hangsúllyal szerepei a követelmény: „...a szocializmus teljes felépítésének egyik fő feltétele a magas eszmei és erkölcsi színvonalú szocialista közgondolkodás, a szocialista embertípus kialakítása. Az önzó kispolgári életszemlélettel, magatartással szemben erősítenünk kell azt a meggyőződést, hogy az egyén csak a társadalommal együtt boldogulhat.” i Az Irányelveknek ez a bekezdése tehát világosan megjelöli a tennivalókat, de arra is rámutat. hogy akadnak még szép számmal olyanok, akik kilógnak a sorból, akik nem a közös úton keresik a boldogulást. Ezek az emberek vagy nem értik, miről van szó nálunk, vagy nem is nagyon akarják megérteni. Talán úgy vélik, nekik úgy jobb, ha a maguk útját járják, és az egyéni boldogulásban lelik meg életük célját és értelmét. Ezek az emberek hangoztátják leghangosabban, hogy valamit valamiért. De még ezt az alkut sem állják, ők a semmiért akarják a valamit. Van sajnos jó néhány olyan ember is, aki megérti miről van szó. külsőleg nagyon Is közösségi embernek mutatja és szavakban is annak vallja magát. De megszállta a gyűjtögetés, a harácsolás ördöge, és szenvedélyében nem hogy segítene másokon, inkább mindent magának próbál megszerezni. Sok szó esett már a fridzsider-szo- cializmusról. Vagyis árról a jelenségről, hogy gyarapodásunk növekvő lehetőségei jó néhány ember figyelmét elterelték a közösen vállalt feladatokról, s mindinkább a szerzésre, az egyéni gyarapításra irányították azt. Nem az itt a baj, hogy valaki fri- dzsidert, gépkocsit, vagy ví- kendházat akar, hiszen ezek mind azért vannak, hogy az ember életét kellemesebbé, jobbá tegyék. Bár már ott tartanánk, hogy mindezek megszerzése minél több dolgozó embernek sikerüljön. A baj ott kezdődik, amikor a gyűjtés, a harácsolás, az anyagiasság szenvedélye kezdi elnyomni a társadalommal szemben vállalt kötelesség- és felelősségérzetet. Amikor a közösen megálmodott cél szép látomását kezdik elhomályosítani az egyéni kis célok csalfa képei. Amikor a magánérdek szembefordítja az embert a közösség érdekeivel, az önzéstől megszállott ember a társadalmi tulajdont dézsmálva, vagy összeköttetések, kapcsolatok útján sem restell jogtalan anyagi előnyökhöz jutni. Az anyagiasság, a harácsolás, a jogtalan előnyök hajszolása az önzésből fakad. Márpedig az önzés közösségi életünk egyik legnagyobb ellensége. Az önző embertől hogyan lehetne közös erőfeszítéseket várni, hiszen mindent magának akar, és mindenáron akarja. Sajnos, sok, egyébként jól dolgozó, a szocializmust magáénak valló embert is hatalmába kerített ez a széniedéig. Márpedig a vele kötött alku kizárja az őszinteséget. S ez a kettősség pedig bevallott, vagy be nem vallott cinizmust takar, és cinizmust szül Mit szóljon az áldozatosan helytálló, dolgozó többség, ha azt látja, hogy jobban boldogul, aki külön utakon jár? Könnyen felvetődik a közösségért élő emberekben is a kérdés-: Érdemes így élni? Vajon nem az jár jobban, nem annak van igaza, aki a „kaparj kurta, neked is lesz” elve alapján éli világát, a szocializmust építő társadalomban is? Meglehet, hogy az önző, harácsoló ember pillanatnyilag jobban jár, mint az, aki a közös boldogulás útját választotta. de pillanatnyi boldogulása könnyen múló, csak látszat. Az ilyenfajta boldogulás ugyanis ellenkezik céljainkkal, politikánkkal. Márpedig ennek a politikának éppen aíi a sej’tos- sága, hogy meg tudja különböztetni a jót a rossztól. Es van ereje hozzá, hogy érvényt szerezzen a jónak. Kékesdi Gyula Járási pártértekezlet Fehérgyarmaton Gulácsi Sándort választották első titkárnak Szombaton tartották meg pártértekezletüket a fehér- gyarmati járás kommunistái. Az egész napos tanácskozáson — melyen 141 szavazati jogú küldött vett részt — • megjelent dr. Tar Imre. a megyei pártbizottság titkára és Fazekas István, a megyei pártbizottság munkatársa. A pártértekezletet Gulácsi Sándor első titkár nyitotta meg, majd a küldöttgyűlés levezető elnökévé Széles Lajost választották meg. A jelölő. a mandátumvizsgáló és. a szavazatszedő bizottságok megválasztása után Gulácsi Sándor első titkár fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz, majd vitára került sor A vitában felszólalt Takács József, Korpönai Istvánná, László Béla, Dányádi László, Varga lózsefné, Szabó Gyula, Károly László, dr. Tar Imre, • megyei pártbizottság titkára, aki egyben tolmácsolta a megyei p^r't- végrehajtóbizottság jókívánságait, Diósi József, Szkokán János, dr. Laczkó István, Pásztor István, Kormos János, Kádár Ferenc és Bükk Sándorné. A felszólalók által felvetett kérdésekre Gulácsi Sándor első titkár válaszolt. A küldöttgyűlés résztvevői ezután megválasztották a 47 tagú pártbizottságot és a megyei pártértekezleten részt vevő 33 küldöttet. Btszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a X párt- kongresszus előkészítésének néhány tapasztalatáról nyiA pártbizottság első titkárának ismét Gülácsi Sándort választották meg. A pártbizottság titkárának Forgács Andrást, tagjaivá Károly Lászlót, Lengyel Józsefet, Takács Józsefet, Széles Lajost, Jácsák Lászlót, Dalmadi Kálmánt és Varga Józsefnét választották, A fegyelmi bizottság elnökévé László Bélát, referenssé Sipos Mihályt, tagjaivá Márkus Zoltánt. Radács Sándort és ■*app Endrét választották meg. latkozik vasárnap este a „Hét” című tv-műsorban. A beszélgetést a Kossuth adó vasárnap este 20 óra 15 perckor közvetíti. Biszku Béla nyilatkozata a televízióban és a rádióban Kádár dános elitár§ a Csepel Tas- és Fémművek pártértekezletén A Csepel Vas- és Fémművek kommunistái szombaton pártértekezletet tartottak, amelyen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára is részt vett. Borbély Sándor, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára szóbelileg egészítette ki a tröszthöz tartozó üzemek párt- szervezeteinek, kommunistáinak elmúlt négyévi munkájáról szóló írásos előterjesztést. A beszámolót a pártértekezlet megtárgyalta! a vitában Kádár János is felszólalt. Végezetül újjáválasztották a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságát, amelynek első titkára ismét Borbély Sándor lett. a Szüntelenül erősíteni kell védelmi képességünket Czinege Lajos pohárköszöntője Magdeburgban Szombaton volt az utolsó napja a Varsói Szerződéshez tartozó államok hadseregei Fegyverbarátság fedőnevű közös gyakorlatának. A gyakorlat utolsó mozzanatának befejezése után került sor az ünnepélyes záróaktusra. Ma — a Fegyverbarátság hadgyakorlat befejezése alkalmából — Magdeburgban nagyszabású katonai díszszemlét rendeznek. Képünkön: magyar páncélkocsi-egység a harci gyakorlatok sikeres befejezése után. (MTI fotó — Friedmann Endre felv.) Mint jelentettük Czinege La jos vezérezredes, ’ honvédelmi miniszter pénteken este a magdeburgi Hotel Internazio- nai-szállóban vacsorát adott a Varsói Szerződés hadseregeinek Fegyverbarátság fedőnevű hadgyakorlata áltál- mából. A vacsorán jelen volt az NSZEP Politikai Bizottságának több tagja és póttagja. Részt vett Heinz Hoffmann hadseregtábomok, az NDK nemzetvédelmi minisztere, a hadgyakorlat vezetője, Ja- kubovszkij marsall, a Varsói Szerződéshez tartozó államok egyesített fagyveres erőinek főparancsnoka, a bolgár, csehszlovák, lengyel, román és szovjet katonai küldöttség vezetői, Batin Dorzs vezérezredes, mongol honvédelmi miniszter, Tran Sam vezérőrnagy, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszterhelyettese. Czinege Lajos pohárköszöntőjében elmondotta: a Varsói Szerződés tagállamai hadseregeinek nagyszabású közös gyakorlata befejezéséhez közeledik. A Magyar Néphadsereg katonái, parancsnokai a gyakorlaton részt vevő és az otthon maradt személyi állomány részére egyaránt öröm és megtiszteltetés, hogy részt vehettünk közös védelmi szervezetünk hadseregednek ezen nagy erőpróbáján — hangoztatta. Hadseregeinknek ez a nagyszabású közös akciója újból bebizonyította és egyben továbbfejlesztette a nemzeti hadseregek és egyesített fegyveres erőink magas fokú harckészültségét, együttműködését. A Fegyverbarátság hadgyakorlat jól szolgálja népeink és hadseregeink szilárd elvi alapokra és céljaink azonosságára épülő, a proletár internacionalizmus eszméit tükröző barátságot és együttműködést. Közös védelmi szervezetünk szüntelen erősítését parancso- lólag követeli, hogy a nemzetközi imperializmus — és annak legfőbb ereje az amerikai Imperializmus — szakadatlan politikai, diplomáciai, gazdasági nyomással, fenyegetőzéssel, fegyverrel igyekszik fenntartaná reakciós uralmát, meggátolni a társadalmi haladást szerte a világán: Európában szüntelenül erősíti az agresszív célokra létrehozott tömböt, a NATO-t, bátorítja a revansra spekuláló nyugatnémet militarista erőket. Ilyen körülményék között saját népeink érdekeinek, az európai kontinens biztonságának, a világ békéjének védőmé kötelezi a Varsói Szerződésben tömörült országaink pártjait és kormányait, hogy céltudatos és hathatós lépéseket tegyenek közös védelmi szervezetünk erősítésére, egyesített fegyveres erőink felkészültségének növelésére. Nagy örömünkre szolgál, hogy a hét szocialista ország hadseregeinek közreműködésével folyó hadgyakorlat ismételten megmutatta: összefogott erőinkkel bármilyen ellenséggel szemben képesek vagyunk megvédeni országainkat, népeink szocialista vívmányait — hangoztatta Czinege Lajos. __ A szívélyes, baráti hangulatú vacsora» még több pohárj köszöntő hangzott eL mág noLtxÁnjAt,muoijiiwiT fcAPPNK TARTALMÁBÓL» Negyedszázad változásai a megye térképén (7. oldal) Országgyűlés után, tervkészítés közben (3. oldal) Mai sportműsor (11. oldal) Mit fizet a lottó (12. oldal)
