Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-18 / 245. szám

f. eMaf f8w rJrtffier tÄ. Az események krónikája: HÉTFŐ: Ceausescu New Yorkba utazott — Tito ha­zaérkezett nyugat-európai útjáról KEDD: Befejeződtek a szovjet—francia tárgyalá­sok. Pompidou hazautazott — Diplomáciai kapcsolat Kína és Kanada között SZERDA: Ünnepi üléssorozat kezdődött az ENSZ-ben — Befejeződtek Prágában a csehszlovák— nyugatnémet tájékozódó megbeszélések. CSÜTÖRTÖK: Elnökválasztás az Egyesült Arab Köztársa­ságban — Szovjet béketerv a közel-keleti válság megoldására — Péter János felszó­lalása az ENSZ-ben. PÉNTEK: Üjabb összetűzések Jordániában — Tito fogadta McNamarát, a világbank elnökét SZOMBAT: Letette az esküt Anvar Szadat, az EAK új elnöke Leleplezett váciak Ukrán tudomány és technika Az idén nyáron egyné­hány nemzetközi esemény olyan reményeket keltett a világközvéleményben, hogy a vitás nemzetközi kérdések rendezése előtt rohamosan csökkennek az akadályok. Mert szinte meglepő gyorsa­sággal jött létre a Közel-Ke­leten a fegyverszünet, az idő tájt hasonló ütemben ju­tott el az aláírásig a szov­jet-nyugatnémet szerződés ügye. Akkoriban szinte óvni kellett mindenkit az illúziók­tól... Két-három hónap eltelté­vel mintha megfordult volna a szél járás Egynéhány ese­mény láttán egyszeriben olyan félelem támad az em­berekben, hogy a hideghábo­rú fagyos fuvalma válthatja fel a békés egymás mellett élés melengető légkörét. A jordániai polgárháború, a fegyverszüneti megállapodás megsértéséről szóló vádas­kodások, a Jarring-küldetés meghiúsulása, majd az ame­rikai kardcsörtetés (Nixon- körút a Földközi-tenger tér­ségében, szovjetellenes vá­dak). nos. mindezek valóban nem örvendetes fordulatok. De most meg mindenkit . a pesszimizmustól óvnék... Lehetetlen észre nem ven­ni, hogy nagyrészt a novem­ber 3-i amerikai törvényho­zási választásokkal függ ösz- sze a nixoni propagandagé­pezet hidegháborús működ­tetése. Úgy látszik, hogy a republikánusok, azaz a Nixon-pártjabeliék az ame­rikai közvélemény jelentős részénél még mindig meglé­vő szovíeteilenességet akar­ják meglovagolni szavazat­nyerés céljából. De ezen a héten kibújt a szög a zsák­ból — egv másik irányban is. Laird hadügyminiszter egy nyilatkozatában ultimá­tum jellegű követeléssel lé­pett fel a SALT, azaz a szovjet—amerikai fegyver­zetcsökkentési tárgyalások ügyében. Egyéves határidőt szabott a megegyezésre. Ha ez idő alatt nem tudnak meg­állapodni. akkor az USA megkezdi az amerikai atom­tengeralattjáró flotta „fej­lesztési programját”. A fegy­verkezési hajsza fokozásához pénz kell. A november 3-i választások után úi képvise­lőházat és úi szenátust re­mél Nixon ..agytrösztje”, vagyis, olvan honatyákat sze­retnének látni a padsorok­ban. akik megszavazzák a sok milliárd dolláros programot. (Amelyből természetesen a hadiipar nagviai húznak ma.'d hasznot Azok. akik Nixon po’itikai programját támo­gatják — a kői- bezárul...) Djvat lett mostanában a vádaskodás Emlékszünk ar­ra. hogv a közel-keMi fegv- v&rnyugvás szinte másnapján már Izrael kormányának szóvivői elkezdték: az EAK megsérti a megállapodáso­kat, a Szuezi-csatoma nyu­gati partján légvédelmi ra­kétaállásokat épít szovjet se­gítséggel, — hangzottak az izraeli vádak. Az állítások 2—3 hétig Washingtonban sem találtak hitelre. Sőt, még cáfolták is Tel Aviyot. Akkor aztán fordulat történt az amerikai politikában. Nemcsak, hogy egyik napról a másikra elfogadták, hanem, maguk is saját módszerükké avatták a vádaskodást. A kö­vetkező vád az volt, hogy a jordániai polgárháború kez­detén Szíriából, a szír regu­láris haderő páncélos alaku­latai vonultait be Jordániá­ba. Napokig azt harsogták Washingtonban, hogy a szír „agresszió” megtorlást kí­ván, fegyveres beavatkozásra készteti az amerikai kor­mányt. Aztán — kiderült, hogy a palesztin felszabadítá- si mozgalom Szíriában lévő. az ottani táborokban élő em­berei voltak azok, akik át­mentek Jordániába a geril­lák támogatására. A következő vád már nyíl­tan szovjetellenes volt. Szep­tember vége felé washingto­ni kormányszóvivők határo­zottan állították, hogy a ku­bai Cienfuegosban a Szovjet­unió tengeralattjáró-támasz­pontot épít! Az amerikai sajtó ezt követően hecckam­pányba kezdett... Ez a vád is összeomlott. Ilyen körülmények között azonban nem meglepő, hogy az ENSZ jubileumi közgyűlé­se sokat vesztett ünnepélyes­ségéből, nem mind váltak valóra a hozzá fűzött re­mények, nem került sor ez alkalomból látványos vagy ami több: eredményes csúcs- találkozókra. így igen sok állam- és kormányfő, illetve külügyminiszter szólal fel a héten megkezdődött és 10 napos időtartamúra tervezett jubiláris üléssorozaton. A Magyar Népköztársaság ne­vében Péter János külügymi­niszter foglalt állást a békés egymás mellett élés szüksé­gessége mellett. A héten került nyilvános­ságra a szovjet kormány kö­zel-keleti rendezési terve, amelyről bízvást mondhat­juk: reális béketerv. Abból indul ki, hogy a Közel-Kelet valamennyi államának, így természetesen Izraelnek ' is, joga van az önálló és biz­tonságos nemzeti létre. Tar­tós megegyezés azonban nem lehet az izraeli megszállás felszámolása nélkül, a térség államai közti békekötés nél­kül, Palesztina arab népei jogának elismerése nélkül. A szovjet béketerv az izraeli csapatok kivonását két sza­kaszban tartja lehetségesnek, az első szakasz befejezésekor végrt érne a hadiállapot. A határok megállapítása után d“militarizált övezeteiket hoz­nának létre a határ mindkét oldalán, esetle-g nemzetközi ellenőrzéssel. A szovjet ren­dezési tervet az érdekelt or­szágok kormányaihoz eljut­tatták. Egyiptomi részről máris kijelentették, hogv teljes mértékben egyetértenek a szovjet tervvel. Ez a megnyi­latkozás azért is jelentős, mert Nasszer halála után a nyugati sajtó találgatásokba bocsátkozott és vá11ozásban reménykedett. Reményeik n°m váltak valóra: Anvar Szadat, Nasszer harcostársa és közeli munkatársa került népszavazás révén az elnöki székbe. Pálfy József Az ukrán Ipar ezerszámra készít olyan gépeket, ame­lyek műszaki és gazdasági tulajdonságaiknál fogva nem maradnak el a világ legsikerültebb példányaitól, sőt túlszárnyalják azokat. Az alábbiakban az ukrán munkások, mérnökök és tudósok néhány kimagasló teljesítményéről tájékozat­juk olvasóinkat,. Repülőoppek, amelyek nrndenhová el útnak Oleg Antonov ukrán ter­vező alkotása, a kis és fürge AN—2 és a hétüléses AN—14 légi „taxi”, és az AN—24. E gépek mindegyike képes re­pülőtér nélkül is leszállni. Az AN—24-et 50 utasra tervezték. Megfelel a rövid utazások céljaira. Gyorsjára­tú, s ugyanakkor könnyen le­száll. A pilóta már a levegő­ben leállítja a légcsavarokat, s nem is nyúl a kerékfékek­hez. A leszállási terület egye­netlenségeit könnyen „veszik” a kerekek, amelyekben szabá­lyozható a nyomás. Ennek a gépnek semmire sincs szük­sége a repülőtérből, sem a betonsávra, sem a lépcsőkre, sem a rakodókra. Ez az első repülőgép a vi­lágon, amely hegesztéses el­járással készült. Könnyebb és főként tartósabb, mint szegecselt társai; 11 hónapig tartott a repülőgéptörzs szi- lárdságpróbája, amelyet 7600 programpont szerint végez­tek.. Élettartama: 30 000 óra a levegőben. Oleg Antonov legújabb al­kotása a világ legnagyobb re­pülőgépe, az „Anteusz”, az AN—22. Ez 80 tonna terhet, vagy 720 utast bír el, többet, mint ,egy 15 hálókocsiból álló szerelvény. Mellesleg vasúti kocsikat is szállíthat, sőt to­latómozdonyokat is. Ez a gi­gantikus gép egyenesen le­száll bármilyen megtisztított szántóföldön. A levegőbe lendüléshez alig több mint egy kilométernyi nekifutásra van szüksége; leszálláshoz an­nál is kevesebbre. Az „An­teusz” a közelmúltban 88 ton­nát röpített fel. 6500 méter magasságba, s ezzel megdön­tötte a John M. Thompson amerikai ezredes világrekord­ját, aki 1958-ban „Douglas— C—133 A” gépén 53 tonnát vitt fel 2000 méter magasba. Traktor a párnákon A traktor lassan kereszt,ül- menit az úttestre helyezett pezsgősüvegein. Az üveg nem tort szilánkokra, a pezsgő sem fröccsent ki belőle. A palack teljesen épségben maradt. A traktornak ugyanis pneumati­kus hernyótalpa van. Ehhez hasonlót mór valamivel ko­rábban kikísérleteztek Olasz­országban: Giovanni Bonmar- tini gróf a maga tráktorjámak a „Lombardiai Castro” nevet adta, de az „olasz traktor” vezetője elvesztette az irányí­tást, s a gép leült görgőire, amint a gumitömlőkben a nyomás másfél atmoszféra alá esett. Ezért aztán nem is gon­doltak a típus terjesztésére. A belorusz és ukrán tervezők újszülöttje, a „Heuréka” si­kerrel kiállta az üzemi kísér­letek próbatételét, s a világ első olyan működő trakto­ra lett, amely felfújható gu­mitalpakon halad. Utóbb a harkovi HTZ trak­torgyár gyártani kezdte a hí­res gyorsjáratú hemyófcalpas T—74-eket. Ezek a világ sok országában dolgoznak a táblá­kon Uruguay tói Indonéziáig. Az új 5 éves tervben mintegy 2 millió gép kerül ki a Szov­jetunió 14 traktorgyárából. Ezek egyharrruadát Ukrajna szállítja. Elektromos napfény A sztetoszkópot nem a be­teg mellére szorítják, hanem a próbapadon egyenletesen fel-felbődülő gép acéltestéhez. Félmillió kilowatt kapacitású óriási turbogenerator pulzusát mérik. Minden rendben van: a hatméteres tengely percen­ként 3 ezer fordulatos sebes­séggel forog a gép szívében. Tovább folyik a próba. A nyomás 240 atmoszféra, a hő­mérséklet 565 C fok. A tur­bina lapátjain óránként 1 millió 500 ezer tonna gőz megy keresztül. Ezt a párat­lanul álló turbinát Harkovban készítették, de mindenesetre jóval könnyebbnek bizonyul az azóta sorozatban gyártott 300 ezreseknél. Fajsúlyát te­kintve ez a gépcsoport a leg­könnyebb volt a Szovjetunió­ban és külföldön valaha ké­szített hasonló gépeknél. A túrbó-energetikusok min­dig féltek a víztől. Sohasem engedték be a gép belsejébe, ahol elektronikus viharok dúl­nak: ott levegő és a hidrogén „dolgozik”. De az 500 ezresben Szombaton a Közlekedési Múzeumban ünnepélyesen megnyílt a szovjet űrkutatás eredményeit bemutató kiál­lítás, amelyet a Közlekedési Múzeum a moszkvai Politech­nikai Múzeummal kialakult együttműködése nyomán szer­vezett. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a szovjet már víz hűti az óriási tem­póban forgó motor tekercseit Végigjárja az állórész 20 kilométernyi 50 ezer volt feszültségű tekercseinek -ü ver­ges csővezetékeit. A generátor tervezői új korrózióellenes és red vess érszigetelő berende­zést alkalmaztak benne, amely üvegrostból készült, s ezzel megoldották a világ sok tu­dósát izgató, bonyolult prob­lémát. A generátor 24 óra alatt most annyi desztillált vizet nyel le, mint 200 ezer ember. Harkovban egymásután Szü­letnek meg a hatalmas villa­mos napfények. Nemrégen ké­szült el az új voronyezsi atomerőmű generátora j a szlavjaruszki hőerőmű szú: iá­ra 800 ezer kilowattosat ké­szítenek, s a következő gene­rátor már 1 millió kilowatt kapacitású lesz. Emberkéz alkotta gvémánt Az emberek 5 ezer év alatt 127 tonna gyémántot bányász­ták ki a föld mélyéből. E zsákmány oroszlánrésze nem gyűrűkbe és ékszerekbe ke­rült, hanem vésőkbe, fúrókba* tárcsás fűrészeikbe és esiszo- lóberendezésekbe. A legkemé­nyebb anyag fordulatot ho­zott magával a fűrészgyár' ás- ba. De nem volt elég belőle. Ezért aztán az Ural-vidélk és Jakutia után gyémántlelőhe­lyeket tártak fel — Kijevben is. A kijevi tudósok ugyanis megtalálták a mester»;’ "is gyémánt előállításának titkát Ennek segítségével 14-es tisz­taságú felületeket kaptak, amelyek simábbak a tükö • ; ■!. Majd elérték azt is, hogy semmilyen műszerrel nem lehet meghatározni a tisztasá­gi osztályt; a csiszolást, olyan kifogástalanul végezték. Alig néhány hónappal ezelőtt Ki- jevben megkezdték a nagy, szintetikus csoda&övek előál­lítását, amelyek manapság minden iparág megszokott anyagad közé kerültek. űrkutatás eredményei az em­beriség egyetemes érdekeit szolgálják. A sikeres űrkuta­tások legszebb példáját adták annak, miként kell a tudomá­nyos kutatóknak és ipari szak,embereknek összefogni a közös cél érdekében. Ezt követően F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete üdvözölte a meg­jelenteket. Szabó László—Sólyom fózsef: 1 6. Blake még mindig nem gon­dolta, hogy a hadnagy keze van a dologban. Nem tehetett mást, várta Kono újbóli hí­vását. Jó két óra eltelt, amíg a japán újra jelentkezett. Az „izomember” közölte vele az új helyzetet, mire a japán azonnali találkozóra hívta. Késő este volt, amikor az utcasarkon Blake ismét be­szállt a japán kocsijába. A volánnál ismét Yamamoto ült. — Megváltoztatom az uta­sítást! — mondta halk, de igen határozott hangon, mint aki tökéletesen biztos a dol­gában. — Nem repülővel megy, hanem a Matsoniával. amely két nap múlva indul San Franciiscóból. Útirány is­mét csak Honolulu... Ott a Kühn-féle szalon melletti szál­lodában megszáll... Blake megijedt. Talán sej­tenek valamit a japánok? Hi­szen hajóval sokkal tovább tart az út... Yamamoto nagy köteg pa­pírpénzt nyomott a marká­ba. Blake gyorsan számolni kezdte, higgyék csak, meny­nyire érdekli a pénz. Nyolc­ezer dollár... Ez igen . De miért ilyen sok? Nem ennyi­ről volt szó .. Meg is kérdez­te: — Hogy a barátjától se saj­nálja a pénzt — felelte Ya­mamoto. Amikor elváltak, Blake előtt újra ott ágaskodott a tanácstalanság kérdőjele: ho­gyan értesítse Stanleyt? Hát­ra pillantott: két férfi -sétált a nyomában. Bizonyára ezek is néme­tek... — gondolta. Hazafelé indult. Azalatt az ONI emberei tel­jes gőzzel dolgoztak. Megál­lapították Yamamoto sze­mélyazonosságát: valódi neve Itaru Tachibaka, sorhajókapi­tány a japán flottánál. Múlt­ja: a japán tengerészakadé- mián és a tokiói tengerészeti kollégiumban végzett, sorha­jóhadnagyként került ki, majd rövidesen előléptették sorhajókapitánnyá. 1930-ban az Egyesült Államokba költö­zött, s beiratkozott a penn­sylvaniai egyetemre, ahol Amerika történetét és külföl­di kapcsolatait tanulmányoz­ta. Amikor ezeket a tanfolya­mokat elvégezte, a dél-kali­forniai egyetemre iratkozott be, Los Angelesben. Ezt kö­vetően, évekig utazgatott a Csendes-óceán partvidékén, ahol japán üzletemberekkel, vállalkozókkal tartott fenn kapcsolatot. Aztán mintha megszakadt volna Yamamoto : merikai tartózkodásának fo- ' r.ala... Az ONI semmi egye­bet sem tudott megállapítani róla .. Csak jóval később tud­ták azonosítani, hogy Yama­moto nem más, mint a japán konzulátus egyik szerény kis alkalmazottja, aki évekkel előbb eltűnt az USA-ból, sS, alig egy esztendeje érkezeti csak vissza,' persze más né­ven. Jóformán minden szabad idejét a „Vörös Malom”-hoz címzett, hírhedt mula­tóban tölti — leg­alábbis a tengerészet} hi­vatal hírszerzői és elhárítói ezt tudták később megállapí­tani. Ez a mulató viszont a japán hírszerzők találkozó­helye. De minderről Stanleyék ezekben a napokban vajmi ‘keveset tudtak, noha Yama­moto súlyosan vétett az uta­sítások ellen, amikor Blake- kel közvetlenül felvette a kapcsolatot. Mert a parancs úgy szólt, hogy amerikai ügy­nökökkel a közvetlen kap­csolatot csak Kono, illetve a „Vörös Malom” japán lány­kái tarthatják. A módszer a következő volt: az ügynökök betértek egy-egy pásztorórá­ra a „Vörös Malom”-ba, s miközben a szerelem perceit élvezték értesüléseiket átad­ták partnernőiknek, akiket azután szobácskájukban meglátogatott Időnként Yamamoto, hogy átvegye a híreket A „Vörös Malom” minden alkalmazottja a japán hír­szerző központ szolgálatában állt: férfiak, nők egyaránt. Ide látogatott el rendsze­resen Yamamoto, a „kis szürke konzulátusi alkalma­zott” is. . És egy-egy ilyen „Vörös Malom”-beli útja után mű­ködésbe lépett a konzulátus különleges sifregépje, amely átalakította a bediktált szö­veget a naponta változó kulcsra, hogy az éteren át továbbítsa Tokióba, a japán hírszerző szolgálat központ­jába. .. Persze ezekről a mozzana­tokról az ONI csak jóval később értesült. Most azon­ban még csak annyit tudott hogy Yamamoto, az Ameri­kából évekkel előbb eltűnt sorhajókapitány ismét ameri­kai földre lépett. Ám, arról, hogy hol lakik, merre dol­gozik, még semmit sem tud­tak megállapítani. Ennek pe­dig az volt az oka,' hogy Yamamoto egy-egy ilyen ki­ruccanása után mindig a „Vörös Malom”-ba tért visz- sza, ott átöltözött, aztán több tucat japán közé vegyülve jött ki az épületből, s eltűnt a város forgatagában. Az ONI-nak viszont ekkor még volt elég embere ahhoz, hogy egyszerre húsz-hu­szonöt embert is kövessen, figyeltessen... Pedig csak így állapíthatták volna meg, hogy a Yamamoto néven be­mutatkozó férfi mindig a japán konzulátusra tér visz- sza. s Yamamoto azonos a konzulátuson dolgozó Kochi- ba segédírnokkal. De nézzük, mi történt köz­ben Blake-kel? Sétált az utcán, sarkában a két né­mettel, s azon törte a fer.ét, hogyan teremtsen kapcsola-ot Stanleyvel, s hogyan adja tudtára: neki holnapután re­pülővel Ciscóba, onnan pe­dig a Matsonia nevű tenger­járóval Honoluluba kell el­utaznia. De semmi okos n. m jutott az eszébe. Másnap dél­előtt elment bevásárolni, hogy felkészüljön az útra- Most két japán volt a köve­tője. (Folytatjuk) Szovfet űrkutatási kiállítás nyílt Budapesten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents