Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-12 / 214. szám
ItELBT-MAÄYARORSZAö S. ©Ida! t#W. sae^emÜer ft. Az ifjúság képzése, lehetőségei * Irta: Gulyás Emifiié dr, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese Edilmac — Outinord — EPSZER Lakásépítés yilágszíiivonakn MEGYÉNKBEN ÉL az ország Lakosságának 6 százaléka, viszont az elmúlt 10 évben az ország lakossága természetes szaporodásának 16 százalékát adta Szabolcs-Szatmár. Nálunk ugyanis az ezer lakosra jutó természetes szaporodás 10, országosan ez még a négyet sem éri él, ezért nálunk 15 éven aluli a lakosság 33 százaléka, országosan ez az arány csak 25 százalékos. Az adatok azt mutatják, hogy nálunk igen kedvező az ifjúság aránya az összlakossághoz képest, de az országos helyzethez vizonyítva még igen kedvezőtlenek a feltételek az ifjúság nevelését, képzését, munkába állítását illetően a családokban és társadalmi szinten egyaránt. Még nincs mindig megfelelő elhelyezkedési lehetőség a termelésbe lépő fiatalok számára, mivel a mezőgazdaság emberi munkaerőigénye az agrártechnológia fejlődésével csökken, az ipari foglalkoztatás lehetősége — a felgyorsult ipari fejlődésünk mellett is kedvezőtlen. Az intézményeinkből kilépő fiatalok egy része megyén kívül helyezkedik el. Ezek a tényezők befolyásolják, meghatározzák megyénk ifjúsága nevelésének, képzésének, továbbtanulásának, pályaválasztásának alakulását. A képzési szerkezet kialakításában a megyei szükségleteken túl az országos munkaerőigényeket is figyelembe kell vennünk. Ezeknek megfelelően kell számba vennünk és vizsgálnunk megyénk nevelő, oktató, képző intézményszerkezetét, s meghatároznunk annak szervezeti és tartalmi továbbfejlesztését. A pályaválasztás feladata először az általános iskola elvégzésével jelentkezik a tanulók és a szülők számára. Az esetek többségében ez meghatározó az egész életre. Az 1969—70-es tanévben az általános iskolát 12 007 tanuló végezte el. Az általános iskolából kilépők száma most tetőzik. A következő 4—5 év alatt a végzős tanulók száma fokozatosan 8—9000-re csökken, aztán előreláthatólag 10 000 lesz. A szakmunkás- képző és középiskoláinkban így fokozatosan enyhül a jelenlegi túlzsúfoltság. A továbbtanulási szándék erősödő tendenciát mutat. Megyénk párt- és tanácsi végrehajtó bizottsága a III. ötéves terv időszakára megfelelő fejlesztési koncepciókkal rendelkezett a megye gazdasági életére vonatkozóan. Helyi gazdaságpolitikánk abból az egyik legfontosabb társadalom-politikai célkitűzésből indult ki, hogy a termelő ágazatok gyors ütemű fejlesztésével elő kell segíteni a megye foglalkoztatási gondjainak csökkenté- BG't. Á termelő Ágazatok munkaerőigényében nagy súllyal szerepelnek a szakmunkások. A különböző ágazatok fejlődésének meggyorsulása jelentősen megnövelte a megye szakmunkásképző intézeteivel szemben támasztott igényeket, melyeknek ezek jelenleg csak részben tudnak megfelelni annak ellenére, hogy az elmúlt években a szakmunkásképzés tantermi kapacitása gyorsan növekedett az új intézmények megépítésével. Ennek megfelelően növeltük a szakmunkásképzésben részt vevő tanulók számát az 1965—66-os tanévi 6698-ról az elmúlt tanévben 9581-re. A megye szakmunkásképzése jelenleg 8 önálló és 12 nem önálló intézetben, illetve iskolában folyik. Sajnos a Könnyűipari Minisztérium, az ÉVM, a SZÖVOSZ egyetlen iskolával sem rendelkezik a megyében. Nehézséget okoz a tanulók elhelyezése, elméleti képzésének biztosítása. Az emelt szintű képzés bevezetése még sürgetőbbé teszi a további tantermek építését. A legsürgősebb fejlesztési igény egy 8 tantermes kereskedelmi szakmunkásképző iskola és egy 16 tantermes ipari szakmunkásképző intézet építése Jelenleg az alapszerkezet és a vezérlőtábla van munkában, de rövidesen dolgozik az Öz közi óriásdaru. Hatnmei József felvétele Nyíregyházán. A megyei szakmunkásképzés tárgyi feltételeinek további javítása a tantermi fejlesztés mellett a műhelyhálózat igen jelentős fejlesztését is igényli. Tanműhelyeket kell építenünk Nyíregyházán, Mátészalkán. A képzés alatt álló tanulóknak 9,1 százaléka részesül kollégiumi ellátásban. Különösen nagy problémát okoz az, hogy a kereskedelmi szakmunkásképzés egyetlen kollégiumi férőhellyel sem rendelkezik, ugyanakkor a képzés jelentős részben Nyíregyházán folyik. A IV. ötéves tervre vonatkozó munkaerő-felhasználási koncepciónk tengelyébe továbbra is a megyén belüli foglalkoztatás növelését kell helyeznünk. A megyén belüli munkahelyek tekintetében tovább folytatódik és ütemében erőteljesebbé válik a már korábban megindult strukturális változás. A legdinamikusabban fejlődő ágazat a IV. ötéves terv időszakában is az ipar lesz. Középiskolába összesen 3473 tanulót vehetünk fel, az általános iskolában végzettek 29 százalékát. Jelentkezett összesen 3926. Mind a gimnáziumokba, mind a szakközép- iskolákba több a jelentkező, mint a felvehető tanuló. Gimnáziumba felvehető 2345, jelentkezett 2759, szakközépiskolába felvehető 1128, jelentkezett 2759. Gimnáziumba vehető fel a tanulók 67,5 százaléka, szakközépiskolába 32,5 százaléka, örvendetesen megnőtt az utóbbi időben az érdeklődés a gimnáziumok iránt a munkás-paraszt tanulók körében is. Továbbra is igen nagy az érdeklődés a szakközépiskolák iránt, bár ez a szakmacsoportos — nem szakmunkás képzettséget nyújtó — képzés fokozatos kiterjesztésével némileg csökkent. Itt 64,6 százalék, tehát a gimnáziumival szinte azonos a munkás-paraszt tanulók aránya. A szak- középiskolákban megfelelő, a gimnáziumokban egészségtelenül túlzott a leánytanulók aránya. A fiúk kedvezőtlen aránya a felsőfokú oktatás ós e szinten képzett utánpótlás — pedagógusok, orvosok, jogászok, mezőgazdasági és műszaki mérnökök — túlzott elnőiesedéséhez vezet. A szakközépiskolákban a túlzott arányú jelentkezés következtében minőségi válogatásra is van lehetőség. Az irányultság — s véleményünk szerint a társadalmi igény is — a szakközépiskolai hálózat bővítését teszi szükségessé. Az új szakközépiskolai koncepció megszünteti a konkrét szakmára történő képzést. A jövőben nem indíthatunk régi típusú osztályokat. Az új képzési profilok meghonosítása esetenként nehéz. Cipőipari szakközépiskolai osztály indítását tervezzük. Célszerűnek látjuk élelmiszeripari szakközépiskola szervezését is. AZ IPARI SZAKKÖZÉPISKOLAI fejlesztés lehetőségei elsősorban Nyíregyházán adottak, azonban — tekintettel ezek területi beiskolázási jellegére — a bővítéssel együtt kollégiumi férőhelyigény is jelentkezik. A korábban tervezett 216 tanuló befogadására alkalmas kollé- giurn nem épült meg. A megfelelő iskoláztatáshoz ezenkívül újabb 210 férőhelyes kollégiumra van szükség. A nyíregyházi iskolák túlzsúfoltsága miatt, továbbá a szakközépiskolai hálózat bővítése céljából, itt új 16 tantermes középiskola megépítése szükséges a IV. ötéves tervidőszak alatt. Az emelt szintű szakmunkás- képzés bővülése kötelez bennünket arra, hogy az érintett szakmákban biztosítsuk a középiskolai végzettség befejezésiét a szakközépiskolák esti, illetve levelező oktatásának megszervezésével. Tervezzük ennek indítását a Kossuth Lajos és az Építőipari Szakközépiskolában. A szervező munkát megkezdtük, az oktatást előreláthatóan az új tanévben megindítjuk. A tanulók pályaválasztásának második fázisa a középiskola utolsó évében jelentkezik. Az elmúlt évben középiskoláinkban 2471 fiatal tett érettségi vizsgát. Továbbtanulásra jelentkezett 1204, az érettségizetteknek 48 százaléka. Felvételt nyert 532, a jelentkezettek 44,19 százaléka (az országos arány 43,51 százalék). Az 1204 felvételiző 80 százaléka gimnáziumokból jelentkezett. Ez mutatja a gimnáziumok felsőfokú továbbtanulásra előkészítő funkciójának fontosságát. Az egyetemi továbbtanulás javítása céljából gimnáziumainkban 7 idegen nyelvi, 4 matematikai, 2 fizikai, 1 biológiai, 1 ének-zenei szakosított tantervű I. osztályt indítunk. A tagozatos osztályok általában beváltották reményeinket, mert mélyebb előképzéssel, jobban megalapozzák tanulóink helytállását a felvételi vizsgákon. Emellett egyetemi előkészítő tanfolyamok szervezésével segítjük elsősorban a munkás-paraszt származású tanulók gondosabb felkészítését. A továbbtanulásra fel nem vettek közül néhányan újból, esetleg többször is jelentkeznek, esetenként sikerrel. A többiek, főként a fiúk, be- vkapcsolódnak a szakmunkás- képzésbe, vagy katonai szolgálatuk után a termelőmunkába, s előbb-utóbb megtalálják számításukat. Az érettségizett, de tovább nem tanuló leányok elhelyezkedése tekintetében 1967 óta jelentősen javultak a körülmények, de még korántsem megnyugtató a helyzet. A mezőgazdasági kisegítő üzemági tevékenység további szélesítése, a megye gyorsabb ütemű iparosítása oldhatja meg a problémáinkat véglegesen. Javította elhelyezkedési lehetőségeinket a gyermekgondozási segély bevezetése is. IFJÜSÄGUNK képzésének intézményei szerkezetét gazdasági fejlődésünk ismert és várható igényeihez igazítani igen felelősségteljes és nehéz feladat. A megyei tanács a közeljövőben vizsgálja meg az ifjúság nevelésének, képzésének helyzetét, s szabja meg feladatainkat. A megye lakosságát is széles körben foglalkoztatják az ezzel összefüggő gondok, problémák. Az elképzeléseinket ezúton ismertetve kérjük a szülőket, pedagógusainkat, a lakosságot, hogy tanácsaikat, javaslataikat a megyei tanács végrehajtó bizottságának megküldve, adjanak segítséget a legcélravezetőbb elképzelések kialakításához, azok megvalósításához. A Kelet-magyarországi Faipari Vállalat ebben az évb«-n a terven felül 16,6 százalékos termelésnövekedést vállalt a X. párt- kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben. Vállalásuk több mint háromnegyedét már teljesítették 1. — Hány párttag van a brigádban? — Egy sincs. De mindenki megérti, hogy dolgozni kell, a tervet teljesíteni. Ehhez nem kell párttagnak lenni. Benne vagyunk a versenymozgalomban, tudjuk, milyen eredménnyel jár. Hudák András, a Becsület brigád vezetője sorolja, hogy milyen vállalásaik vannak. — Csak mindenütt ilyen volna az egyetértés — beszél Orosz Sándor, aki kezdettől a vállalatnál dolgozik. — Most jött ide három fiatal asztalos, de már azok is beilleszkedtek, tudják, hol a helyük. — Miben van az egyetértés? Neve: Edilmac E—401. Magassága: 25 méter. Súlya: 55 tonna. Nemzetisége: olasz. Születési helye: Milánó. Jelenlegi tartózkodási helye: Nyíregyháza, öz köz és Vasvári Pál utca között. Gazdája: ÉPSZER Vállalat. Foglalkozása: építőipari daru. Nos, ez a gyárból nemrég kikerült daru történetünk első számú hőse. Az Edilmac-daru Magyarországon először itt Nyíregyházán emelkedik a magasba. A történet másik hőse: Giuseppe Guagnano. 24 éves, olasz fiatalember. Kedden este érkezett meg a Ferihegyi repülőtérre, onnan sietett városunkba. ' A daruk ismert szakembere ő. Dolgozott gyára képviseletében Görögországban, Franciaországban, Portugáliában, Németországban. Magyarországon most jár először. Szerdán leendő munkatársaival tárgyalt, csütörtökön kora reggel már az építkezés helyén volt, ahol a daru vár összeszerelésre. Darukezelőként kezdte, most technikus és mechanikus. Kék munkaruháján az Edilmac felirat. Heves taglejtései jókedvű munkára ösztönöznek. Az E—401-et úgy ismeri, mint szülő a gyermekét. 200— 300 darabot szerelt már ösz- sze. A magyarrá vált olasz daru és olasz szerelőmestere sokat ígérő kettős. Ez a véle— Például, ha a vidékiek késnek, a többiek összefognak és rájuk dolgoznak egy kicsit, hogy meglegyen a munka. 2. A Szorgalom brigád vezetője, Polacsek Sándor egyben üzemi párttitkár is. Egy másik brigádtag, Gaga István pedig szakszervezeti titkár. Mellettük még egy szakszervezeti bizalmi van a 7 tagú brigádban. — A tervteljesítéssel 140— 150 százalékig megyünk — sorolja az adatokat Polacsek Sándor. — Emellett kell elvégeznünk a társadalmi megbízatásunkat. Nem munkaidőben. hanem utána. — Kibővítjük a hármas jelszót, annak alapján dolgozunk — mondja Gaga István. A kibővítés azt jelenti, hogy egyszerre 3 helyen, a munkában a tanulásban és az életben kell megállniuk a helyüket. A munkáért a menye Doránt Vilmosnak is' az ÉPSZER gépészeti osztályvezető helyettesének. Mert ha az Edilmac állni fog, akkor Nyíregyháza valami nem mindennapi építőgéppel gazdagodik. Társával, amelyet a jövő héten állítanak sínre, egyszerre szolgálják ki az épülő 123 és fél méteres új lakóépületen dolgozókat. Emelési sebessége lehetővé teszi, hogy a korszerű francia Outinord-féle alagutzsaluzásos rendszer elemei az optimális idő alatt kerüljenek a helyükre. 31 méteres kinyúlású gémje _ 360 fokos köi'ben forog, mondhatjuk úgy, csápjával mindent elér. 36 tonnás ballasztja hatalmas súlyok emelésére leszi alkalmassá. Jövendő kezelője Hornyák János, egy fiatal darus így beszél erről: „Ilyen nagy gépen még soha nem dolgoztam. Giuseppe minden mozdulatát figyelem. Megszeretni már megszerettem a gépet. Most már csak ki kell ismerni, és az kell, hogy ő is megszeressen engem. Szerzünk mi még ketten örvendetes meglepetéseket!” Doránt és Guagnano már régi ismerősök. Milánóiban találkoztak először, ahol nem régen a magyar szakember tanulmányozta a gyárban a daru építését, szerelését A két alacsony fiatalember százalékok beszélnek. Gaga István most érettségizett, Polacsek Sándor pedig minden évben gyarapítja marxista ismereteit. A többiek is járnak szemináriumra. A legnagyobb iskola, az élet pedig mindennap megadja feladatait — Két és fél hónapig voltam az árvizes területen — eleveniti fel az emlékeket a párttükár. — Először mint munkásőr dolgoztam, utána Jánkmajtison a falusiak között maradtam, megmagyarázni, hogy miért kell másutt felépíteni a házukat. Nehezebb munka volt, mint ide- benn a festés. S. — Nem innen, az irodából irányítunk, hanem a munkapadok, gépek mellett vagyunk a legtöbbet — ismerteti vezetői módszereit Oláh László igazgató. — A vállalat 21 éves történetében az idei év talán a legjobb lesz. most is jól megérti egymást. — Giuseppe nagy mester — mondja Doránt. És hogy az olasz bizonyítson, egy millimétert igazít az ütésre kész kalapácson és az addig makacs csapszeg simán csúszik a vájatba. — Itt jó dolgozni — mondja az olasz, és máris gyorsan magyarázza, hogy itt van öltöző, mosdó, rend van. Balogh József, az építés vezetője — szintén fiatalember — jókedvűen nevet. Az olasz főszerelő két-három hetet tölt az Öz közben. Két darut állít fel magyar kollégáival. Jó és gyors munkájához minden feltételt biztosítanak. És ez a sietség jogos. De erről már Balogh József beszéljen. — Sietni kell. 21-én jön a francia. Hogy melyik francia? Hát az Outinord-cég képviselője. Ezt az építkezést ugyanis az alagutzsaluzásos módszerrel építjük. Ez lesz az első kísérlet Nyíregyházán. Párizsban voltam én is, tanulmányoztam a helyszínen ezt a technológiát, de úgy érzem, sokat segít majd a francia kolléga, aki ennek a specialistája. A zsaluszerkezet már itt van. A próbaöntések jó eredményt hoztak. Az alkalmazást a jövő héten kezdjük. Hogy mit ígérhetek? Korszerű technológiával épülő 123 méteress épületet, benne 105 kényelmes lakást. Francia módszerrel, szabolcsi munkásokkal, olasz daru segítségével. Nem fogunk csalódást okozni. A rendezett területen járva eszembe jut Bondor József egy mondata, amit Párizsból hazatérve a repülőtéri nyilatkozatában mondott: „A franciáktól van mit tanulnunk!” Nos, mi itt Nyíregyházán megkezdtük. A teenager vállalat, az ÉPSZER mer vállalkozni az újra, meri 14 ezer dolláros új daruval frissíteni a technológiát, meri külföldre tanulni küldeni szakembereit. Talán ők lesznek az elsők, akik azt is merik vállalni, hogy felépített lakásaik javítását is végzik. Hogy nagyon elkalandozd tam a darutól? Nem. Ezek a dolgok valahol összefüggenék. Bürget Lajos Pedig a gondok is most sűrűsödtek össze a legjobban. Rövidesen elkészül a déli iparterületen a vállalat új telephelye, ahová kiköltözik az egyik profil, a koporsógyártó részleg. A termelés háromnegyed részét az ajtók, ablakok gyártása jelenti. Szűkösen vannak a jelenlegi helyen, rosszak a munkakörülmények. Viszont az év végi költözésre fel kell készülni, egy kicsit „előre termelni” a gépekkel, hogy ne legyen akkor sem kiesés a munkában. A kongresszusi felajánlásban közel 5 millió forintos termelésnövekedést irányoztak élő. Ebből már a negyedik millió teljesítésénél tartanak. Mellette összefogott a vállalati kollektíva az árvízkárok enyhítésére is. — Szabad szombaton bementünk az üzembe — meséli az egyik műszaki — és 100 ajtót gyártottunk. A műszaki és adminisztratív dolgozók. Ez volt a felajánlásunk az árvízkárosultaknak. A fizikaiak egy napot dolgoztak, annak a keresetét, 17 ezer forintot ajánlották fel. Két szabad szombaton pedig 20—20 ember vagont kirakni volt oda az árvizes TÜZÉP- telepeken. L. R. A kongresszusi verseny jegyében A Becsület és Szorgalom brigádok
