Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

ItELBT-MAÄYARORSZAö S. ©Ida! t#W. sae^emÜer ft. Az ifjúság képzése, lehetőségei * Irta: Gulyás Emifiié dr, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese Edilmac — Outinord — EPSZER Lakásépítés yilágszíiivonakn MEGYÉNKBEN ÉL az or­szág Lakosságának 6 százaléka, viszont az elmúlt 10 évben az ország lakos­sága természetes szapo­rodásának 16 százalékát adta Szabolcs-Szatmár. Nálunk ugyanis az ezer lakosra jutó természetes szaporodás 10, or­szágosan ez még a négyet sem éri él, ezért nálunk 15 éven aluli a lakosság 33 százaléka, országosan ez az arány csak 25 százalékos. Az adatok azt mutatják, hogy nálunk igen kedvező az ifjúság aránya az összlakos­sághoz képest, de az országos helyzethez vizonyítva még igen kedvezőtlenek a felté­telek az ifjúság nevelését, képzését, munkába állítását illetően a családokban és tár­sadalmi szinten egyaránt. Még nincs mindig megfelelő elhelyezkedési lehetőség a termelésbe lépő fiatalok szá­mára, mivel a mezőgazdaság emberi munkaerőigénye az agrártechnológia fejlődésé­vel csökken, az ipari foglal­koztatás lehetősége — a fel­gyorsult ipari fejlődésünk mellett is kedvezőtlen. Az intézményeinkből kilépő fia­talok egy része megyén kívül helyezkedik el. Ezek a tényezők befolyá­solják, meghatározzák me­gyénk ifjúsága nevelésének, képzésének, továbbtanulásá­nak, pályaválasztásának ala­kulását. A képzési szerkezet kialakításában a megyei szük­ségleteken túl az országos munkaerőigényeket is figye­lembe kell vennünk. Ezeknek megfelelően kell számba ven­nünk és vizsgálnunk megyénk nevelő, oktató, képző intéz­ményszerkezetét, s meghatá­roznunk annak szervezeti és tartalmi továbbfejlesztését. A pályaválasztás feladata először az általános iskola elvégzésével jelentkezik a tanulók és a szülők számára. Az esetek többségében ez meghatározó az egész életre. Az 1969—70-es tanévben az általános iskolát 12 007 tanuló végezte el. Az általános isko­lából kilépők száma most tetőzik. A következő 4—5 év alatt a végzős tanulók száma fokozatosan 8—9000-re csök­ken, aztán előreláthatólag 10 000 lesz. A szakmunkás- képző és középiskoláinkban így fokozatosan enyhül a je­lenlegi túlzsúfoltság. A to­vábbtanulási szándék erősödő tendenciát mutat. Megyénk párt- és tanácsi végrehajtó bizottsága a III. ötéves terv időszakára meg­felelő fejlesztési koncepciók­kal rendelkezett a megye gazdasági életére vonatko­zóan. Helyi gazdaságpoliti­kánk abból az egyik legfon­tosabb társadalom-politikai célkitűzésből indult ki, hogy a termelő ágazatok gyors ütemű fejlesztésével elő kell segíteni a megye foglalkozta­tási gondjainak csökkenté- BG't. Á termelő Ágazatok munkaerőigényében nagy súllyal szerepelnek a szak­munkások. A különböző ága­zatok fejlődésének meggyor­sulása jelentősen megnövelte a megye szakmunkásképző intézeteivel szemben támasz­tott igényeket, melyeknek ezek jelenleg csak részben tudnak megfelelni annak el­lenére, hogy az elmúlt évek­ben a szakmunkásképzés tantermi kapacitása gyorsan növekedett az új intézmények megépítésével. Ennek meg­felelően növeltük a szak­munkásképzésben részt vevő tanulók számát az 1965—66-os tanévi 6698-ról az elmúlt tan­évben 9581-re. A megye szak­munkásképzése jelenleg 8 önálló és 12 nem önálló in­tézetben, illetve iskolában fo­lyik. Sajnos a Könnyűipari Minisztérium, az ÉVM, a SZÖVOSZ egyetlen iskolával sem rendelkezik a megyében. Nehézséget okoz a tanulók elhelyezése, elméleti képzésé­nek biztosítása. Az emelt szintű képzés bevezetése még sürgetőbbé teszi a további tantermek építését. A leg­sürgősebb fejlesztési igény egy 8 tantermes kereskedelmi szakmunkásképző iskola és egy 16 tantermes ipari szak­munkásképző intézet építése Jelenleg az alapszerkezet és a vezérlőtábla van munkában, de rövidesen dolgozik az Öz közi óriásdaru. Hatnmei József felvétele Nyíregyházán. A megyei szakmunkásképzés tárgyi fel­tételeinek további javítása a tantermi fejlesztés mellett a műhelyhálózat igen jelentős fejlesztését is igényli. Tan­műhelyeket kell építenünk Nyíregyházán, Mátészalkán. A képzés alatt álló tanu­lóknak 9,1 százaléka részesül kollégiumi ellátásban. Külö­nösen nagy problémát okoz az, hogy a kereskedelmi szak­munkásképzés egyetlen kol­légiumi férőhellyel sem ren­delkezik, ugyanakkor a kép­zés jelentős részben Nyíregy­házán folyik. A IV. ötéves tervre vonat­kozó munkaerő-felhasználá­si koncepciónk tengelyébe továbbra is a megyén belüli foglalkoztatás növelését kell helyeznünk. A megyén belüli munkahelyek tekintetében tovább folytatódik és ütemé­ben erőteljesebbé válik a már korábban megindult struktu­rális változás. A legdinamiku­sabban fejlődő ágazat a IV. ötéves terv időszakában is az ipar lesz. Középiskolába összesen 3473 tanulót vehetünk fel, az általános iskolában végzettek 29 százalékát. Jelentkezett összesen 3926. Mind a gimná­ziumokba, mind a szakközép- iskolákba több a jelentkező, mint a felvehető tanuló. Gim­náziumba felvehető 2345, je­lentkezett 2759, szakközépis­kolába felvehető 1128, jelent­kezett 2759. Gimnáziumba vehető fel a tanulók 67,5 szá­zaléka, szakközépiskolába 32,5 százaléka, örvendetesen megnőtt az utóbbi időben az érdeklődés a gimnáziumok iránt a munkás-paraszt tanu­lók körében is. Továbbra is igen nagy az érdeklődés a szakközépiskolák iránt, bár ez a szakmacsopor­tos — nem szakmunkás kép­zettséget nyújtó — képzés fo­kozatos kiterjesztésével né­mileg csökkent. Itt 64,6 szá­zalék, tehát a gimnáziumival szinte azonos a munkás-pa­raszt tanulók aránya. A szak- középiskolákban megfelelő, a gimnáziumokban egészségte­lenül túlzott a leánytanulók aránya. A fiúk kedvezőtlen aránya a felsőfokú oktatás ós e szinten képzett utánpótlás — pedagógusok, orvosok, jo­gászok, mezőgazdasági és mű­szaki mérnökök — túlzott el­nőiesedéséhez vezet. A szakközépiskolákban a túlzott arányú jelentkezés következtében minőségi vá­logatásra is van lehetőség. Az irányultság — s vélemé­nyünk szerint a társadalmi igény is — a szakközépiskolai hálózat bővítését teszi szük­ségessé. Az új szakközépisko­lai koncepció megszünteti a konkrét szakmára történő képzést. A jövőben nem in­díthatunk régi típusú osztá­lyokat. Az új képzési profi­lok meghonosítása esetenként nehéz. Cipőipari szakközépis­kolai osztály indítását tervez­zük. Célszerűnek látjuk élel­miszeripari szakközépiskola szervezését is. AZ IPARI SZAKKÖZÉP­ISKOLAI fejlesztés lehetősé­gei elsősorban Nyíregyházán adottak, azonban — tekintet­tel ezek területi beiskolázási jellegére — a bővítéssel együtt kollégiumi férőhely­igény is jelentkezik. A koráb­ban tervezett 216 tanuló be­fogadására alkalmas kollé- giurn nem épült meg. A meg­felelő iskoláztatáshoz ezen­kívül újabb 210 férőhelyes kollégiumra van szükség. A nyíregyházi iskolák túlzsú­foltsága miatt, továbbá a szakközépiskolai hálózat bő­vítése céljából, itt új 16 tan­termes középiskola megépí­tése szükséges a IV. ötéves tervidőszak alatt. Az emelt szintű szakmunkás- képzés bővülése kötelez ben­nünket arra, hogy az érintett szakmákban biztosítsuk a középiskolai végzettség befe­jezésiét a szakközépiskolák esti, illetve levelező oktatá­sának megszervezésével. Ter­vezzük ennek indítását a Kossuth Lajos és az Építő­ipari Szakközépiskolában. A szervező munkát megkezdtük, az oktatást előreláthatóan az új tanévben megindítjuk. A tanulók pályaválasztásá­nak második fázisa a közép­iskola utolsó évében jelent­kezik. Az elmúlt évben kö­zépiskoláinkban 2471 fiatal tett érettségi vizsgát. To­vábbtanulásra jelentkezett 1204, az érettségizetteknek 48 százaléka. Felvételt nyert 532, a jelentkezettek 44,19 százaléka (az országos arány 43,51 százalék). Az 1204 fel­vételiző 80 százaléka gimná­ziumokból jelentkezett. Ez mutatja a gimnáziumok fel­sőfokú továbbtanulásra elő­készítő funkciójának fontos­ságát. Az egyetemi továbbtanulás javítása céljából gimnáziu­mainkban 7 idegen nyelvi, 4 matematikai, 2 fizikai, 1 biológiai, 1 ének-zenei szako­sított tantervű I. osztályt in­dítunk. A tagozatos osztályok általában beváltották remé­nyeinket, mert mélyebb elő­képzéssel, jobban megalapoz­zák tanulóink helytállását a felvételi vizsgákon. Emellett egyetemi előkészítő tanfolya­mok szervezésével segítjük elsősorban a munkás-paraszt származású tanulók gondo­sabb felkészítését. A továbbtanulásra fel nem vettek közül néhányan újból, esetleg többször is jelentkez­nek, esetenként sikerrel. A többiek, főként a fiúk, be- vkapcsolódnak a szakmunkás- képzésbe, vagy katonai szol­gálatuk után a termelőmun­kába, s előbb-utóbb megta­lálják számításukat. Az érett­ségizett, de tovább nem tanu­ló leányok elhelyezkedése te­kintetében 1967 óta jelentősen javultak a körülmények, de még korántsem megnyugtató a helyzet. A mezőgazdasági kisegítő üzemági tevékenység további szélesítése, a megye gyorsabb ütemű iparosítása oldhatja meg a problémáinkat véglegesen. Javította elhe­lyezkedési lehetőségeinket a gyermekgondozási segély be­vezetése is. IFJÜSÄGUNK képzésé­nek intézményei szerkezetét gazdasági fejlődésünk ismert és várható igényeihez igazí­tani igen felelősségteljes és nehéz feladat. A megyei ta­nács a közeljövőben vizsgál­ja meg az ifjúság nevelésé­nek, képzésének helyzetét, s szabja meg feladatainkat. A megye lakosságát is széles körben foglalkoztatják az ez­zel összefüggő gondok, prob­lémák. Az elképzeléseinket ezúton ismertetve kérjük a szülőket, pedagógusainkat, a lakosságot, hogy tanácsaikat, javaslataikat a megyei tanács végrehajtó bizottságának megküldve, adjanak segítséget a legcélravezetőbb elképze­lések kialakításához, azok megvalósításához. A Kelet-magyarországi Faipari Vállalat ebben az évb«-n a terven felül 16,6 százalékos termelésnöve­kedést vállalt a X. párt- kongresszus tiszteletére in­dított munkaversenyben. Vállalásuk több mint há­romnegyedét már teljesítet­ték 1. — Hány párttag van a bri­gádban? — Egy sincs. De mindenki megérti, hogy dolgozni kell, a tervet teljesíteni. Ehhez nem kell párttagnak lenni. Benne vagyunk a verseny­mozgalomban, tudjuk, milyen eredménnyel jár. Hudák András, a Becsület brigád vezetője sorolja, hogy milyen vállalásaik vannak. — Csak mindenütt ilyen volna az egyetértés — be­szél Orosz Sándor, aki kez­dettől a vállalatnál dolgo­zik. — Most jött ide három fiatal asztalos, de már azok is beilleszkedtek, tudják, hol a helyük. — Miben van az egyetér­tés? Neve: Edilmac E—401. Ma­gassága: 25 méter. Súlya: 55 tonna. Nemzetisége: olasz. Születési helye: Milánó. Je­lenlegi tartózkodási helye: Nyíregyháza, öz köz és Vas­vári Pál utca között. Gazdá­ja: ÉPSZER Vállalat. Foglal­kozása: építőipari daru. Nos, ez a gyárból nemrég kikerült daru történetünk első számú hőse. Az Edilmac-daru Ma­gyarországon először itt Nyír­egyházán emelkedik a ma­gasba. A történet másik hőse: Giuseppe Guagnano. 24 éves, olasz fiatalember. Kedden es­te érkezett meg a Ferihegyi repülőtérre, onnan sietett vá­rosunkba. ' A daruk ismert szakembere ő. Dolgozott gyá­ra képviseletében Görögor­szágban, Franciaországban, Portugáliában, Németország­ban. Magyarországon most jár először. Szerdán leendő munkatársaival tárgyalt, csü­törtökön kora reggel már az építkezés helyén volt, ahol a daru vár összeszerelésre. Da­rukezelőként kezdte, most technikus és mechanikus. Kék munkaruháján az Edilmac felirat. Heves taglejtései jó­kedvű munkára ösztönöznek. Az E—401-et úgy ismeri, mint szülő a gyermekét. 200— 300 darabot szerelt már ösz- sze. A magyarrá vált olasz da­ru és olasz szerelőmestere sokat ígérő kettős. Ez a véle­— Például, ha a vidékiek késnek, a többiek összefog­nak és rájuk dolgoznak egy kicsit, hogy meglegyen a munka. 2. A Szorgalom brigád veze­tője, Polacsek Sándor egy­ben üzemi párttitkár is. Egy másik brigádtag, Gaga Ist­ván pedig szakszervezeti tit­kár. Mellettük még egy szakszervezeti bizalmi van a 7 tagú brigádban. — A tervteljesítéssel 140— 150 százalékig megyünk — sorolja az adatokat Polacsek Sándor. — Emellett kell el­végeznünk a társadalmi megbízatásunkat. Nem mun­kaidőben. hanem utána. — Kibővítjük a hármas jelszót, annak alapján dol­gozunk — mondja Gaga Ist­ván. A kibővítés azt jelenti, hogy egyszerre 3 helyen, a munkában a tanulásban és az életben kell megállniuk a helyüket. A munkáért a menye Doránt Vilmosnak is' az ÉPSZER gépészeti osz­tályvezető helyettesének. Mert ha az Edilmac állni fog, akkor Nyíregyháza vala­mi nem mindennapi építő­géppel gazdagodik. Társával, amelyet a jövő héten állíta­nak sínre, egyszerre szolgál­ják ki az épülő 123 és fél méteres új lakóépületen dol­gozókat. Emelési sebessége lehetővé teszi, hogy a korsze­rű francia Outinord-féle alagutzsaluzásos rendszer elemei az optimális idő alatt kerüljenek a helyükre. 31 méteres kinyúlású gémje _ 360 fokos köi'ben forog, mond­hatjuk úgy, csápjával min­dent elér. 36 tonnás ballaszt­ja hatalmas súlyok emelésére leszi alkalmassá. Jövendő ke­zelője Hornyák János, egy fiatal darus így beszél erről: „Ilyen nagy gépen még soha nem dolgoztam. Giuseppe minden mozdulatát figyelem. Megszeretni már megszeret­tem a gépet. Most már csak ki kell ismerni, és az kell, hogy ő is megszeressen en­gem. Szerzünk mi még ket­ten örvendetes meglepetése­ket!” Doránt és Guagnano már régi ismerősök. Milánóiban találkoztak először, ahol nem régen a magyar szakember tanulmányozta a gyárban a daru építését, szerelését A két alacsony fiatalember százalékok beszélnek. Gaga István most érettségizett, Po­lacsek Sándor pedig minden évben gyarapítja marxista ismereteit. A többiek is jár­nak szemináriumra. A leg­nagyobb iskola, az élet pe­dig mindennap megadja feladatait — Két és fél hónapig vol­tam az árvizes területen — eleveniti fel az emlékeket a párttükár. — Először mint munkásőr dolgoztam, utána Jánkmajtison a falusiak kö­zött maradtam, megmagya­rázni, hogy miért kell másutt felépíteni a házukat. Nehe­zebb munka volt, mint ide- benn a festés. S. — Nem innen, az irodá­ból irányítunk, hanem a munkapadok, gépek mellett vagyunk a legtöbbet — is­merteti vezetői módszereit Oláh László igazgató. — A vállalat 21 éves történetében az idei év talán a legjobb lesz. most is jól megérti egymást. — Giuseppe nagy mester — mondja Doránt. És hogy az olasz bizonyítson, egy milli­métert igazít az ütésre kész kalapácson és az addig ma­kacs csapszeg simán csúszik a vájatba. — Itt jó dolgozni — mondja az olasz, és máris gyorsan magyarázza, hogy itt van öltöző, mosdó, rend van. Balogh József, az építés ve­zetője — szintén fiatalember — jókedvűen nevet. Az olasz főszerelő két-három hetet tölt az Öz közben. Két darut állít fel magyar kollégáival. Jó és gyors munkájához min­den feltételt biztosítanak. És ez a sietség jogos. De erről már Balogh József beszéljen. — Sietni kell. 21-én jön a francia. Hogy melyik francia? Hát az Outinord-cég képviselője. Ezt az építkezést ugyanis az alagutzsaluzásos módszerrel építjük. Ez lesz az első kísérlet Nyíregyházán. Párizsban voltam én is, ta­nulmányoztam a helyszínen ezt a technológiát, de úgy ér­zem, sokat segít majd a fran­cia kolléga, aki ennek a spe­cialistája. A zsaluszerkezet már itt van. A próbaöntések jó eredményt hoztak. Az al­kalmazást a jövő héten kezd­jük. Hogy mit ígérhetek? Korszerű technológiával épü­lő 123 méteress épületet, ben­ne 105 kényelmes lakást. Francia módszerrel, szabolcsi munkásokkal, olasz daru se­gítségével. Nem fogunk csa­lódást okozni. A rendezett területen jár­va eszembe jut Bondor Jó­zsef egy mondata, amit Pá­rizsból hazatérve a repülőté­ri nyilatkozatában mondott: „A franciáktól van mit ta­nulnunk!” Nos, mi itt Nyír­egyházán megkezdtük. A teenager vállalat, az ÉPSZER mer vállalkozni az újra, meri 14 ezer dolláros új daruval frissíteni a technológiát, meri külföldre tanulni küldeni szakembereit. Talán ők lesz­nek az elsők, akik azt is me­rik vállalni, hogy felépített lakásaik javítását is végzik. Hogy nagyon elkalandozd tam a darutól? Nem. Ezek a dolgok valahol összefügge­nék. Bürget Lajos Pedig a gondok is most sűrűsödtek össze a legjob­ban. Rövidesen elkészül a déli iparterületen a vállalat új telephelye, ahová kiköltö­zik az egyik profil, a kopor­sógyártó részleg. A ter­melés háromnegyed részét az ajtók, ablakok gyártása jelenti. Szűkösen vannak a jelenlegi helyen, rosszak a munkakörülmények. Viszont az év végi költözésre fel kell készülni, egy kicsit „előre termelni” a gépekkel, hogy ne legyen akkor sem kiesés a munkában. A kongresszusi felajánlás­ban közel 5 millió forintos termelésnövekedést irányoz­tak élő. Ebből már a negye­dik millió teljesítésénél tar­tanak. Mellette összefogott a vállalati kollektíva az árvíz­károk enyhítésére is. — Szabad szombaton be­mentünk az üzembe — mesé­li az egyik műszaki — és 100 ajtót gyártottunk. A műszaki és adminisztratív dolgozók. Ez volt a felajánlásunk az árvízkárosultaknak. A fizikaiak egy napot dol­goztak, annak a keresetét, 17 ezer forintot ajánlották fel. Két szabad szombaton pedig 20—20 ember vagont kirakni volt oda az árvizes TÜZÉP- telepeken. L. R. A kongresszusi verseny jegyében A Becsület és Szorgalom brigádok

Next

/
Thumbnails
Contents