Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-06 / 209. szám

1970, sáéefémfrsr 6 KéLET-MAGYARORSZÁ© S oldal Javultak a munka- és életkörülmények a nyíregyházi járásban Beszélgetés Novák Sándorral, a járási pártbizottság titkárával munkatársa felke­reste Novak Sándor elvtár­ra*. a nvíreg.vházi iárási partbizottság titkárát és beszélgetést folytattak a párt IX. kongresszusa óta eltelt idő munkájáról, ered­ményeiről, illetve a X. kong­resszus előtt a feladatokról. A kérdéseket és Novák elv­társ válaszait az alábbiak­ban ismertetjük. — Milyenek a párt X. kongresszusát előké­szítő taggyűlések ta- pasztalatai? — A taggyűlések tapaszta­latait összegezve megállapít­hatjuk, hogy a beszámolók többségében reálisan, tárgyi­lagosan. kritikusan értékel­ték saját szervezetük mun­káját. A taggyűléseken nyu­godt légkör uralkodott, a magabiztosság, felelősségérzet és a párt politikája iránti nagyfokú bizalom volt a jellemző A párttagok aktí­van vették ki részüket a tag- gvűlések munkájából. Nagy­ra értékelték azt a fejlődést, amely a párt IX. kohgresszu. sa óta társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális téren végbement. Nem hagyták szó nélkül a fogyatékosságo­kat, hiányosságokat sem. Névre szóló, konkrét bírála­tot kaptak a nártvezetóségek egyes tagjai és az egyes párttagok. Több helyen bí­rálták azokat, akik párttag­hoz nem méltóan viselked­nek, túlzott mértékben ita­loznak, egvéni érdekeiket he­lyezik előtérbe a társadalmi érdekkel szemben, kispolgári életmódot élnek. Kemény szavakkal tették szóvá né­hány gazdasági vezető nem megfelelő magatartását. pl. a tiszavasvári ktsz elnökét azért bírálták, mert durva, goromba, lebecsüli a dolgozó­kat, visszautasítja a jogos bírálatot. Emiatt a ktsz-nél gyakran cserélődnek a dol­gozók. Mindez az igényesség növekedését mutatja a gaz­dasági vezetőkkel szemben. — Igényelték a magasabb fokú pártoktatást helyben azok számára, akik már részt vettek alapfokú oktatásban. Javasolták, hogy többet fog­lalkozzon a pártvezetőség a KISZ-fiatalok politikai, ideo­lógiai nevelésével, szervezeti életevei. Csak néhány témát emeltem tó a vitatott kér­dések közül, de ezek is tük­rözik a párttagság látókörét, igényességét, vitakészségét, az alapszervezetek demokra­tikus légkörét. — Az elmúlt időszakban pártszervezeteink munkájá­nak súlypontja, a központi irányelvek megvalósulásának, a helyi problémák megoldá­sának elősegítésére irányult, anélkül, hogy átvették volna a gazdasági szervek feladata­it. Irányító munkájuk terv­szerűbbé. hatékonyabbá vált. Ennek is jelentős szerepe van abban, hogy a párt gaz­daságpolitikája, határozatai járásunkban is megvalósul­tak, melyek eredményeként tovább növekedett és korsze­rűbbé vált a termelés, fej­lődtek nagyüzemeink, javult a foglalkoztatottság és en­nek eredményeként nőtt a lakosság pénzbevétele, jelen­tősen javult életszínvonala, tovább javultak az élet- és munkakörülményeik. — Milyennek ítéli __a párt IX. kongresszusa óta történt gazdasági fejlődést? — A párt IX. kongresszu­sa óta erőteljesen nőtt az ipari termelés, növekedett a munkásosztály tagjainak szá­ma. társadalmi és politikai jelentősége. A harmadik öt­éves terv kezdetén járásunk­ban a 10 000 lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma mindössze 330 fő volt és je- tenleg 585. Az ipari termelés értéke 1,03 milliárd forintról 1.7 milliárd forintra, 6ö szá­zalékkal növekedett. —: Ipari termelésünk a megyeben is jelentős helyet foglal el: a7 összes termelés értékének 27.4 százalékát, az exportforgalom 35 százalékát teszi ki. A legdinamikusabban fej­lődött a szövetkezeti ipar, melynek termelése a harma­dik ötéves terv időszaka alatt 121.7 millió forintról 311,9 millió forintra, a foglalkoz­tatottak száma 1671-ről 3399 főre növekedett Ez elsősor­ban a mezőgazdaságból fel­szabaduló és a korábban ke­reső foglalkozással nem ren­delkező női dolgozók helyi foglalkoztatását segítette elő. Ez enyhített a foglalkoz­tatási gondiainkon, de még csaknem 5000 fő az eljáró dolgozó. Jelentősét fejlődtek a termelőszövetkezetek is, közös vagyonuk 1965-höz ké­pest 471.8 millió forinttal, tiszta vagyonuk 344 millióval nőtt. — A IX. kongresszus hatá­rozata alapján hozott gazda­sági és szociálpolitikai intéz­kedések kedvezően érintet­ték járásunk lakossága élet- színvonalának fejlődését. A foglalkoztatottság és a jöve­delem növekedése a nyugdí­jak, a családi pótlék rende­zése, a gyermekgondozási se­gély bevezetése, a mezőgaz­dasági termékek felvásárlási árainak rendezése azt ered- ménveztélc. hogy a lakosság pénzbevétele jelentősen emel­kedett. A termelés bővítése során az üzemek, szövetkezetek, ál­lami gazdaságok sokat tettek a munkakörülmények javítá­sáért, azonban a bekövetke­zett változásokkal nem lehe­tünk elégedettek egyik szek­torban sem. — A fejlődés és elért ered­mények ntapián túlzás nél­kül mondhatjuk. hogy a párt IX kongressz.usán, a megvef és járási pártértekez­leteken kitűzött gazdaságpo­litikai feladatokat valőra- váltottuk. Gazdaságpolitikai céljaink elérését jelentéke­nyen segítette* a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaság- irányítási reform, amely va­lamennyi területen új fejlő­dési lehetőségeket teremtett. A jobb és megalapozottabb tervezésre serkent, jó feltéte­leket teremtett az üzemi és szövetkezeti demokrácia szé­lesítéséhez, a dolgozók köz­ügyekbe való bevonására. — Valamit a gondok­ról, feladatokról. — Az eredmények mellett gondjaink is vannak. Több területen elsősorban olyan nagyközségekben, mint pél­dául Ujfehértó. jelentős sza­bad munkaerő-kapacitással rendelkezünk, melyek foglal­koztatása ipartelepítés. a meglévő ktsz-ek. ipari üze­mek bővítése utján megol­dásra vár. Szükséges tovább növelni elsősorban a tsz-ek- ben a női dolgozók munká­ba állását, zavartalan mun­kavégzését segítő. óvodai, bölcsődei férőhelyek számát, az üzemi étkeztetés és a munkahelyi tisztálkodás le­hetőségét. • A lakosság és a közületek építési és szolgáltatási igé­nyeit az építő- és vegyes­ipari ktsz-eink a gyors ütemű fejlődésük ellenére sem tud­ják kielégíteni. Ennek alap­vető oka a szakemberhiány és a technikai felszereltség alacsony színvonala. — Az építési beruházások ezek miatt áthúzódnak, meg­oldásként helyeselnénk, ha a tsz-ek saját építőbrigádokat szerveznének. — Járásunk mezőgazdasági üzemeiben is biztosítani kell. hogy a mezőgazdasági terme­lésnek a negyedik ötéves terv­ben előirányzott 15—16 szá­zalékos növelését elérjük, ezenbelül a döntő súlyt az állatten,'"-"'tés fejlesztésére, a korszerű, szakosított tele­pek számának növelésére, a háztáji állattenyésztés felté­teleinek megteremtésére kell helyezni. — A gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ek megszilárdí­tása érdekében . szükségesnek tartjuk, hogv a jövőben is megkülönböztetett, a jövede- lémkiegészftéses dotációnál hatékonyabb ártámogatásos állami dotációban részesülje­nek. — A negyedik ötéves terv célkitűzésé, hőgy a 'munká­sok, alkalmazottak és a pa­rasztság reáljövedelme azo­nos mértékben 5 év alatt 25—27 százalékkal növeked­jen. Ennek alapiát az ered­ményesebb. fegyelmezett munkával kell megteremteni. E célkitűzések megvalósítása érdekében pártszervezeteink segítsék elő. hogv az üze­mek vezetői a gazdaságpoliti­kai elvek és a felsőbb intéz- kedésbk alanián önállóan személyes felelősséggel, iól szervezzék meg a termelést, jól gazdálkodjanak. — A gazdasági munka fokmérőiének a hatékonyság javulását tekintsék. politi­kai munkával segítsék, hosv a nagyobb és szigorúbb kö­vetelményeket járásunk ösz- szes dolgozója megértse. Ál­talánossá kell tenni azt a felismerést, hogy a társa­dalom anyagi. gazdasági gondoskodása csak úgv széle­sedhet. amilyen mértékben növekednek az erőforrások, ahogyan a társadalmi munka hatékonysága javul. Nyári mazsolák i. Az emeletes villa négy fa­la vadszölővel futtatott. A több száz négyszögöles kert közepén úszómedence. A há­zi strand partján friss ho­mokban egy férfi és egy gyerek hempereg. A csöppség kócos, fürdő­ruhás. kis potrohú, három év körüli. A nagyság gondo­san fésült, enyhén pocakoso­dó, A játszótársakat az utca felöl<, a drótkerítésnél két bakfis bámulja. — Jé... a— — mutat a sző­kébb csitri, s kimondja a színházból, filmről, rádióból, televízióból ismert szerelmes színész nevét. Ideál. Szépfiú. Előadás előtt, előadás után a kiskapunál autogramgyűjtők hada lesi. Horgászok tiszte­letbeli elnöke, pincérek ba­rátja, futballisták élbíztatója. Ruhatárósnők kedvence, aag pályatársak jótevője. Hódí­tásairól pletykál a körúti kozmetikusnő — szávai hős. — Fiatalabb, mint a szín­padon — lelkesedik a rácsnál a kontyos vöröses. — Nézd, milyen kedves... Klasszab b a Gábor Mikinél, fessebb a Básti Lalánál, strammabb Bessenyei Ferinél., fa Mila­ges, Lalázás, Ferizés „termé­szetes". A becézés Pesten díj­nál több: rangjelző, népsze­rűségmérő.) A produkció szünet nélkül folytatódik. Az ámorozó nem titkolja: tetszeni akar. Kacagást vár. sikerre vágyik. Nem a kívül­álló leányzókkal törődik — a kis legény mosolyára, tap­sára, elismerésére vadászik. Grimaszkodva, ripacskodva, minden áron. Cyrano bukfen­cet hány, Oberon békaüge­tésbe kezd. Agárdi Péter ké- zenáll... Majd földre huppan, fáradtan elnyúlik, talán li­heg is. Hiába. Kis közönsége nem hagyja pihenni, ismétlést követel: A RAFAFÉM TERMÉKE. Az. országos kiállításon a rakamazi ktsz bemutatja a. TRSz—31-es tömbös rakodógépét, amely a leszedett gyümölcs szállítását vagy gépkocsira való felrakását végzi el. E E- Eelv­Egy nyáron épült... Csenger: emberek, házak egyenesben után különösen, csak dicsére­A csengeri Szamos-hidat megroppantotta a víz. A pontonhidat gyakorlott hidá­szok órák alatt állították össze. Szükség van rá, a teherautóikor» maga az élet jön. téglával, sóderral és fá­val. A Saamo&közben építe­nek. Naponta kétszer friss kenyér Ezen a vidéken csak mun­kanap van. Csengerben is. A munkaidő fogalma is más, nem órákban mérik, hanem erőben. Aki elfárad, pihen. Hogy utána újra a falhoz áll­jon. Csengerben az újjáépítés megkezdése óta hatszázzál él­nek többen, mint korábban. Ök az idegenek, akik már nem azok, a távoli vidékek­ről jövők, akik már család­tagok, falubeliek, csengenek. Ök azok. a katonák, a kö­zépiskolások. - az egyetemis­ták. a munkások, akik két kezet, erőt adtak és adnak Csengernek és a környező községeknek. Nincs tehát csodálkozni való azon, hogy Csenger, a község is megtett mindent ezekért az emberekért. Nem is volt az ellátással komo­lyabb baj. Friss kenyérből naponta kétszer szállított a helyi sütöde. Konzervből, töltelékáruból egyszerre so- 'hasem érkezett annyi, mint most. És ami a legnagyobb, a hússal sincs probléma. Ha kell a szokásostól is többet Napapa, még egyszer ... Napapa, még egyszer. A kislányok továbbállnak, elindulnak. Szó nélkül, csen­desen, S a napapa újrázik. 2. Péter és Pál együtt jártak iskolába valamikor. Péter jó tanuló volt, Pál rossz. Féter eminens, Pál' bu­kott diák. A szülők millió- szőr említett példaképe: Péter — a mumus, a rém pe­dig Pál. Mig aztán, miért, miért nem, Pált elérte a végzete, aminél szörnyűbb annak idején egy gyerekkel sem történhetett. Papája nemcsak ígérte, hanem meg is tette: suszterinasnak adta a fiát. Pál, az osztály szégyene — cipész lett. Régen volt, réges-régen. Ma meg ma van. S Pál ma is cipész. Maszek kisiparos a Lipótvárosban. Péter kitüntetéssel matu­rált, summa cum laude dok­torált. Tanár lett belőle. Pe­dagógus ma is. A minap lát­ta. mutatta is kisfiának a zsúfolt 6-os villamos ablo­azonnal, soron kívül kap a község. Persze ez nem min­denben van így. Jelentés a miniszteri biztosnak Ha lehet sürgősen kérni, akkor a csengenek a gázt úgy kérik. Az elmúlt héten nem kaptak cserepalackot. Pedig nagyon nagy szükség van a gyorsaságra a kony­hán is, gázból is. Aztán szer­dán érkezett egy szállítmány töltött palack, de azt gyor­san elkapkodták. A kérés csak aZj legyen folyamatosan gáz, ne legyen fennakadás ebben sem. Az építkezésekben részt vevő vállalatok minden csü­törtökön jelentést adnak a miniszteri biztosnak az el­végzett munkáról, a hiányos. Ságokról. Kétheti jelentésük summáia: nincs tetőfedő cse­rép. pala. A községi tanács dolgozói nemrégen Csenger- simán, Szamosbecsen jártak. A házak tetőszerkezetei áll­nak. de csak a szerkezet. Nincs mivel befedni, cserép kell tehát, minél előbb, mi­nél több. Az itt dolgozók, az irányí­tók. a községi tanács bízik. Hiszen eddig is voltak ki- sebb-nagyobb hibák, fenn­akadások. de a segítség, amint szóltak, iött. A hónán eleién a falazóanyagokból volt kevés. Alighogy ment a jelentés, már küldték is a7 anyagot. Talán ezért is biztosak abban, hogy a tető­cserépre sem kell sokáig várni. Mert munkáskéz van elég. A diákok, a táborbontások kából egykori osztálytársát. — Látod ott azt a bácsit, abban a vadonatúj Opel Re­kordban?... — s büszkén tet­te hozzá: — Együtt jártunk iskolába... 3. A cukrászda pultja előtt egy nagyon-nagyon idős né­niké és egy nagyon-nagyon fia­tal leányka áll. A rövid ha­jú matróna kedvében szeret­ne járni a még rövidebb frizurájú csitrinek. — Neked mit vegyek? — Semmit. — Rigó Jancsit? — Nem... — Indiánért?... Dobost?... Sarokházat?... — Nem kérek. — Nézd, francia kérmes. Most hozták ki, még egé­szen friss. — Kösz. de sütire nincs kedvem... Az öreg hölgy tovább ka­pacitál: — Hát akkor mire?... Vá­lassz! A bakfis menten rendek Határozottan, magabiztosan: — Egy fél gint... László Miklós tét érdemelnek. Aztán a ka­tonák is, meg azok az épí­tők, akik az ország távoli vidékeiről jöttek a keleti sarokba segíteni. dolgozni, építeni. A nehéz, kényszerű munkában természetesen az itteniek is osztoznak. Azok is, akiknek a saját lakásuk is összedőlt. És a sajátjuk felépítése után most a szomszédét építik. Mert az is segített, mert itt minden­ki segít. Új negyed a községben Eddig 250 építési engedélyt, adtak tó olyanoknak, akik ezelőtt nem a községben lak­tak. Az építési osztályon azt mondják, ekkor volt a leg­nehezebb. Az emberek ide­gesek voltak, nehéz volt szót érteni.' Nehéz volt megma­gyarázni a nagygécieknek. a komlódtótfaluiaknak, hogy ne építsenek vissza. Mert veszélyes hely az. Végül is sikerült, a legjobb bizonyíték erre a 250 építési engedély. Ezzel viszont a tanács fel­adata is megnőtt. Különösen akkor, ha majd kiadják azo­kat az engedélyeket is, ame­lyeknek megoldása jelenleg még várhat. Ehhez a fel­adathoz pedig nemcsak meg­növekedett apparátusra, ha­nem hozzáértő emberekre Is szükség lesz. Mert Csenger eddig csak fejlődgető határ­széli község volt. Aztán jött a szomorú központszerep, az árvízi. És most a felduz­zadt Csenger az a község, ahol egy nyáron egy új ne­gyed épül fel. A lakosságról ezután csak hatványozott erővel lehet és kell gondos­kodni. Mert az új lakások után utakra, korszerű keres­kedelemre, a réginél sokkal nagyobb és jobb ellátásra kell gondolni. És hatalmasra nőtt forgalomra. Az előre gondolkodás nem árt, még akkor sem, ha ma még más a feladat, van fontosabb is. Például az, hogy bírni kell a kirakodási tempót az állomáson. Napon­ta ezer meg ezer tonna anyag érkezik ide a síne­ken. Az állomásnak közel háromszorosára nőtt a teher­forgalma. A kirakodáshoz pedig ember kell. Az pedig csak a szervezést dicséri, hogy van. A honvédség na­ponta 120 embert ad, a helyi Lenin Termelőszövetkezet öt- venet. A munka tervszerű, gyors. Annak is kell lennie. Csak így lehetett elérni, hogy a környék ú.i házai már ,.fal­egyenesben” vannak, csak a tetőt várják. Hogy a sokat szenvedett lakosok is végre „életegyenesbe” legyenek. Horváth S, János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents