Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-06 / 209. szám

1 oldal KELET-MA<SYARORSZÄCI Í970. szeptember 9. CSALÁD — OTTHON Fiataloknak, tűzéssel díszített ruhák Rövid ujjas, gallér nélküli ruha bővülő aljjal, övjén két kerek aranycsat. Ujját, nyakát és a benyúló zseb széleit tű­zés díszíti. Mintás anyagból is készülhet az álló nyakas ru­ha, elején érdekes szabásvonallal, erősen bővülő aljjal, amelyen az eleje szabásvonal hajtásban végződik. Nyárra is nélkülözhetetlen egy vékony szövetből, jersey­től készült ruha. A cakkos szabásvonallal, bővülő szoknyá­val készült ruhát szintén tűzés díszíti. Olykor bizony még a hosszú ujjú ruhának is hasznát vesszük. Hosszanti szabás­vonalát, nyakát, ujja végét, övjét is tűzés díszíti. Szabad idő: Szépségápolás — otthon Mit tehetünk ( ráncok ellen ? Sok problémát okoz a nők­nek a bőr ráncosodása, mert öregít. Mit tegyünk a rán­cok ellen? A védekezéshez elsősorban néhány alapvető ismeretre van szükségünk. Általában kétféle ráncosodás- ról beszélünk: a korral járó ráncosodásról, s a mimikái ráncokról. A korral járó ráncoso- dás sem mindenkinél egyformán jelentkezik. Van­nak, akik látszólag nem is öregednek. Mi ennek a titka? Rendszerint a helyes külső és „belső” kozmetikázás, KÜLSŐ KOZMETIKA: leg­fontosabb teendő a vérkerin­gés élénkítse. Hogyan ér­hetjük el? Kitűnő hatású a hideg-meleg váltakccó bőrfür­dő. fia módunkban van zu­hanyozni, könnyen megold­ható. Ha nincs, akkor két mosdótállal oldjuk meg. Az egyikbe hideg-vizet teszünk, a másikba forrót. Váltakozva locsoljuk az arc és nyak bő­rét 10 percig. Az utolsó víz mindig hideg legyen, hogy a pórusokat összehúzza. A hi­deg vízbe egy kevés citrom­levet tegyünk. Frissít. A vizet ne töröljük ie, hagyjuk a bő­rön megszáradni, s kissé ned­ves állapotban kenjük be a bőrt minősége szerint zsíros, vagy félzsíros bőrtápláló krémmel, amelyet alaposan masszírozzunk bele a bőrbe. Nagy szerepe van a ráncok elleni küzdelemben a masz- snázsnak. Ezt szakszerűen kozmetikus végzi, de házilag is alkalmazhatjuk. Fogásai: a bekrémezett bőrt simító, lágy mozdulatokkal arcközéptől fül felé masszírozzuk; a homlokot, a szem körül, az ajaknál, áll alatt és a nya­kat alulról. Vigyázr.unk! A simítást ne végezzük erősen, mert megnyúlik a bőr! Utá­na örvénylő ámítással az egész bőrt ismét megmasszí­rozzuk. Élénkíthetjük a bőr vér­keringését a krém enyhe be- ütögetésével is. Kitűnő hatást gyakorol a bőrre a villany­géppel (vibrátorral) végzett elektromos masszázs. Pakolásokkal is védekezhe­tünk a ráncok ellen. Arcpa- kolási tudnivalók: Előscör is alaposan megtisztítjuk bő­rünket a szennyeződéstől. Ezután következik a pakoló anyag, (előre elkészítjük egy kis tálkában) felkenése ecset­tel, vagy kézzel, arcra, a nyakra, a keblek felső ré­szére, a mell közötti részre, (a meHbimbókat hagyjuk ki!) és a kézhátra. Ez utóbbi is fontos, mert a nők koráról nemcsak az arc, hanem a kéz bőre is beszédesen árulkodik. A pakolást 10—15 percig hagyjuk fent. Utána langyos vízzel lemossuk, hideg cit­romos vízzel leöblítjük. A megszokott krémmel kré­mezzük. A rikolási idő alatt lehetőleg pihenjünk. Feküd­jünk nyugodtan, lazítsuk el irmainkat, a kellemetlen gondolatokat tartsuk távol magunktól. Tudatosan tö­rekedjünk arra, hogy arcbő­rünk teljesen kisimúljon. PAKOLÁSI RECEPTEK: Nyers tej tetejét leszedjük (vagy vásároljunk tejszínt), tegyünk bele egy kis citrom­levet, majd egyenletes vas­tagságú vattadarabokkal fel­itatjuk és a bőrre helyezzük úgy, hogy mindenhol egyen- lete./m érje. OLAJPAKOLÁS: Friss étolajjal átitatott vattadara­bokkal beborítjuk a bőrt. Fö­léje felmelegített törölközőt teszünk vastag rétegben. A meleg , elősegíti az olaj be- szívódását. MÉZPAKOLÁS: A méz rendkívül sok, biológiailag ér­tékes bőrtápláló anyagot tar­talmaz. Egy kávéskanál mé­zet elkeverünk egy tojás sár­gájával, kávéskanál citrom­lével, mokkáskanálnyi olaj­jal. Mossuk le kamillateával. GYÜMÖLCSPAKOLÁS: Bármilyen reszelt gyümölcsöt összekeverünk egy evőkanál joghurttal, kevés vajjal, vagy olajjal. Nagyon hatásos az uborka! BELSŐ KOZMETIKA: Tu­lajdonképpen a helyes élet­mód! Együnk sok friss gyü­mölcsöt, főzelék-, salátafélé­ket. Fogyasszunk vitamindús Aki fényképezik, filmezni is tud gyümölcsleveket, tejet, jog­hurtot, kefirt, tejterméket, to­jást. Pihenjünk eleget. Jó Aki ért a fényképezéshez, annak nem nehéz a filme­zés sem: nemcsak technikai­lag egyeznek meg, hanem egymást nagyszerűen ki is egészítik. Könnyen bizonyí­tani lehet, hogy a fényké­pezésről a filmezéshez való átmenet csupán egy kis lé­pést jelent. Hiszen tulajdon­képpen a filmkamera is csak fényképez, azzal a kü­lönbséggel, hogy másodper­cenként tizennyolc felvételt készít. A felvevőgép minden­kor csupán egyetlen állóké­pet vesz fel: a mozgás a nagyszámú állókép pergeté- séből ered. Ahhoz, hogy fo­lyamatosan mozgó képsort lássunk. másodpercenként legalább tizenhat kép leve- títésére van szükség. Ennél kevesebb számú kép vetíté­sénél ugyanis szemünk még egyenként tudja érzékelni a képeket és összefüggő moz­gás helyett egymástól füg­getlen képeket látna. Szinte azt lehetne mondani, hogy szemünk lassúsága alapja annak, hogy állóképeket fo­lyamatosan mozgó képsorok­nak lássunk és ebben közre­játszik még az úgynevezett „kép utóhatás” is. A filmfelvevő géppel ugyan­úgy kell bánni, mint a fény­képezőgéppel, ezért filmezni semmivel sem nehezebb, mirft fényképezni. A techni­kai egyezőség mellett van azonban némi különbség is: a fénykép csupán egy meg­merevedett mozzanatot tud visszaadni, a mozgásnak egy töredékét, míg a film az egész mozgási folyamatot mu­tatja. A filmezés tehát akkor ideális eszköz, amikor gyer­mekek játékát, emberek sza­badban, szabadon végzett mozgását akarjuk megörökí­teni. A fényképezőgép ma is alkalmasabb épületek, tá­jak, szép hangulatos képek, tehát statikus motívumok felvételére. A filmezés nélkülözhetet­len eleme mindenkor a moz­gás. Örömünk csak olyan filmfelvételből lehet, ame­lyen a felvett személyek nem állnak mereven a kamera előtt, hanem a filmes élette­li jeleneteket kap lencsevég­re. A sok téma közül különö­sen a sport és a játék felel meg a filmezésnek. Vannak azonban esetek, amikor egy kicsit rendezni is kell. Külö­nösen idősebb emberek fil­mezésénél fordul elő, hogy nem sikerül természetesnek ható mozgást filmre venni. De a filmezésnek még külön szépsége, hogy az operatőr egyben rendező is lehet. Ha egyszerű cselekményről van szó, igyekezzünk azt nemcsak egy szemszögből felvenni, hanem tegyük több beállítással színesebbé. A sokféle beállítási lehetőség felhasználása logikailag is könnyebben érthetővé teszi a filmet és szebb, változato­sabb felvételeket eredmé­nyez. A jól megválasztott, sokrétű beállítással készült film minden levetítésnél va­lami újat tud mutatni a né­zőnek. hatású a sportolás, például úszás, vagy sétasport. Ke­rüljük a mértéktelen dohány­zást, az erősen fűszerezett ételeket, a sok alkoholt. Az éjszakázás, a betegségek elő­segítik a korai ráncosodást. Ugyanígy a lelki behatások: gond, idegesség, bánat, in­dulat, stb. A mimikái ráncok njár fia­talkorban is jelentkezhetnek. Ének rossz szokásból adód­nak. így például a homlok, vagy a szemöldök ráncolása. S ahogy múlik /z idő, annál mélyebbek a ráncok, annál nehezebb kezelni azokat. A helytelen arcmimikáról ön­fegyelemmel le lehet és le is kell szokni! A kialakult mi­mikái ráncok kezelése lé­nyegében megegyezik az öre­gedési ráncok kezelésével. F. K. Dr. Buga László: Nyár végi panaszok Amikor az első ökörnyál végigvitorlázik a nyár végi napsütésben, s a sárguló le­velek alól hamvasan kikan­dikálnak a kékülő szőlőfür­tök: lassan megszaporodnak a nyárvégi panaszok, az emésztőszervi kellemetlensé­gek is. A szőlőhegyen megszólal a tökszárduda és a csendes al­konyati diskurzusba beleve­gyül egy kis derűs csipkelő­dés, amikor valaki egyszer csak felugrik és óvatosan ki­lopakodik a titkot takaró sö­tétségbe. — No, itt a szüret... meg a szüreti hasmenés! Az emberek összenéznek: — Pedig az idén kevés volt a sárgabarack! Az orvos pedig belelapoz a statisztikákba és megállapít­ja: valóban, a legtöbb gyo- morbélfertőzés a késő nyári, kora őszi hetekben fordul elő. Gyomorbélfertőzések? Hát nem a barack, a dinnye, a szőlő? Vagy a gyümölcsre, uborkasalátára ivott víz? Bi­zony nem! Hanem a kór­okozó! A baktérium és tár­sai. Leggyakrabban az egy­szerűbb, vagy súlyosabb bél­hurutokat okozó úgyneve­zett koli (Coli) baktériumok valamelyik fajtája, amely ha hozzá nem edződött szerve­zetbe kerül, vagy nagyobb mennyiségben jut a bélcsa­tornába, könnyen betegséget okozhat. Különösen a csecse­mők és kisgyermekek szer­vezete érzékeny erre — az egészséges körülmények kö­zött az emésztést elősegítő — láthatatlan élőlényre. Elég gyakoriak a dizentéria (Dysanteria) rokoncsoportba tartozó fertőző törzsek is. A szalmonella nevű (Salmo­nella) véglénnyel is elég sokszor találkozik a laborató­riumban dolgozó orvos, aki az őszi panaszok okait kutatja. Ez okozza a paratifusz nevű betegséget. Sőt néha — bár egyre ritkábban — még a hastífusz kórokozójával is ta­lálkozhatunk. No, de ezek a betegségokozó mikroorganiz­musok máskor — az év többi hónapjaiban is — léteznék. Hát akkor miért bűnös a nyárvég? Három komoly oka van ennek! Az első az, hogy nyáron az emberek többet utazgatnak, így több alkalom nyílik a fertőződésre. Ilyenkor meg­bízhatatlan helyeken esznek, isznak, sok emberrel érint­keznek üdülőkben, táborok­ban, kirándulóhelyeken, vo­naton, autóbuszon, így hát könnyebben tovább adhatják egymásnak a kórokozókat. A második ok az, hogy a nyári meleg kedvez a kór­okozóknak és a kórokozók gazdáinak. A melegben sza­porodnak a baktériumok, megsokasodnak a legyek, az egyéb rovarok és vidáman ci­pelik lábukon, testükön a be­tegségokozó élőlényeket. Ci­pelik bizony! Az árir "szék­ből, a trágyadombról, a sze­metesládából az edényekre, az ételekbe és a kisbaba dud- lijára. A harmadik ok a nyáron könnyebben romló ételek ve­szélye, — más szót nem tu­dok használni — rizikója. A romlékony ételekben a kór­okozók könnyen szaporod­nak. Elsősorban a nyers élel­micikkek, amelyeknél nem érvényesül a főzés bizton­sága: a fagylalt, a majonéz, a puha hentesáruk, felvágot­tak, vagdalthúsok stb. fo­gyasztása kockázatos. Megelőzhetők a nyár végi panaszok? Feltétlenül! A higiénés szabályok pontos megtartásával! Csak kifogástalan, tiszta, friss ételeket, italokat szabad fogyasztani! Ezeknek előállí­tása, tárolása, szállítása, ke­zelése és fogyasztása az elő­írásoknak megfelelő legyen. A „rizikós” ételek kezelésé­vel és felhasználásával kap­csolatosan ezek a szabályok fokozottan érvényesüljenek! A nyers ételek — saláták, gyümölcsök — mosására kü­lönös gondot kell fordítani. A betegségmegelőzés alap­ja tehát a tájékozottság. Mindenkinek meg kell tanul­nia azt, hogy mit tegyen és azt, hogy miért kell azt tenni. A helyes egészségügyi szem­lélet, az öntudat szerves ré­sze. Hiába hangzik el a tila­lom, ha valaki nem tudja, miért szükséges, vagy miért tilos valami, ha az illető nem érzi, hogy a megelőzés köte­lessége a saját no meg a kö­zösség érdekében. De még ez is kevés! Saj­nos, gyakran előfordul, hogy valaki tisztában van a ve­széllyel, az említett rizikóval, de vagy elfelejti, vagy köny- nyelműségből elhanyagolja a tennivalókat. Sőt az is előfor­dul, hogy egyszerűen nem tud parancsolni önmagának! A tájékozottságon kívül a szükséges önfegyelem is hoz­zá tartozik tehát a kulturált személyiséghez. Receptek KARFIOLFÖZELÉK 2 kiló karfiolt megtisztí­tunk, torzsáját kivágjuk, a kelvirágot alaposan megmos­suk és rct'sáira bontjuk. Eny­hén sós vízben puhára főz­zük, utána szitán, vagy bur­gonyanyomón áttörjük, vi­lágos vajas rántással beránt­juk, a saját sós levével kissé feleresztjük és 2 deci tej­föllel elkeverve felfőzzük. Bármilyen húshoz, \«agy to­jásételhez tálalhatjuk. DIÉTÁS KELKÁPOSZTA- FŐZELÉK Egy 80—90 dekás kemény fej kelkáposztát alaposan megmosunk, felső leveleit le­szedjük, félbe vágjuk, a tor­zsáját kivágjuk, majd köze­pes nagyságú szeletekre vág­va enyhén sós vízben 3—4 darab nagyobb burgonyával együtt puhára főzzük. Utána leszűrjük, szitán lecsurgatjuk és áttörjük. Két kanál zsír­ból készült világos rántással berántjuk. A rántással együtt még egyszer felforral­juk. Végül 2 deci tejfölt fő­zünk bele, kicsit összefőzzük és tálaljuk. Naturszeíetet, esetleg bundázott párizsit tá­lalunk hozzá. VANÍLIÁS KIFLI 18 deka lisztet, 8 deka va­jat, 5 deka cukrot, kevés só­val elmorzsolunk. Beletörjük 2 főtt tojás sárgáját, majd 2 deci tejszínt és fél deci ru­mot hozzáadva összegyúrjuk. 30—40 percig pihentetjük, utána tetszés szerinti nagysá­gú kifliket formázunk belő­le. Világosra sütjük, tetejét teaszürőn keresztül sűrűn meghintjük vaníliás porcu­korral. KOLBÁSZOS KÁPOSZTALEVES Fél kilónyi kissé megmosott káposztát körülbelül 2 liter vízben puhára főzünk, 5—8 dekányi füstölt szalonnát koc­kára vágva egy másik lábos­ban megpirítunk és negyed ki­ló karikára vágott füstölt kol­básszal együtt a levesbe önt­jük. (A sózásnál vigyázzunk, mert a szalonna sós. Kóstol­juk meg előbb!) Ezután hagy­más, paprikás rántást készí­tünk, a levesbe öntjük és a rántással együtt még mintegy 10 percen keresztül forraljuk. Végül 2 deci tejfölt keverünk hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents