Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-04 / 207. szám

5. »Hai RELET-MAöYARÖliSiÄÖ 1970 szeptember 5.' Leonyid Brezsnyev Tádzsikisztánban Dusanbe, (TASZSZ): Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára szeptember 2-án és 3-án Szovjet-Tadzsi- kisztánban tartózkodott. Brezsn.yev ellátogatott a nureki vízi erőmű építkezésé­re. Közép-Ázsia legnagyobb vízi erőmüvének üzembe he­lyezése lehetővé teszi, hogy olcsó villamos energiához juttassák Tádzsikisztánt és biztosítsák félmillió hektár aszályos föld öntözését. Később a 22. pártkongresz- szus nevű gyapottermesztő kolhoz megtekintésére került sor. Dusanbéban Brezsnyev a köztársaság vezetőivel együtt látogatást tett a népgazdasá­gi kiállításon. Szeptember 3-án a főtitkár találkozott a Tadzsik Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága irodájának tagjai­val. Az SZKP Központi Bi­zottsága nevében elismeré­sét fejezte ki a pártszerve­zetnek és a köztársaság vala­mennyi dolgozójának, akik munkájukkal jelentős / hoz­zájárulnak a népgazdaság fejlődéséhez és a Szovjetunió védelmi rendszerének ‘erősí­téséhez. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára csütörtökön Tádzsikisztánból Frunzába. a Kirgiz SZSZK fővárosába ér­kezett. Fehér Lajos beszéde (Folytatás az 1. oldalról) A szövetkezetpolitikai vi­tában kialakult álláspont és javaslat szerint a jövőben a kölcsönös támogatásra szánt — s a területi szövetségek­hez befizetett — saját pénz­eszközöket a tulajdonos szö­vetkezetek demokratikus dön­tései alapján fejlesztési cél­ra lehet és szabad igénybe venni. Az így összegyűlt köl­csönös támogatási alap fel- használására — az országos szövetség irányelveit figye­lembe véve — alapszabályt kell készíteni, s ezt időben a szövetkezetek tudomására kell hozni, hogy az egyes szövetkezetek annak ismere­tében szavazhassák meg hoz­zájárulásukat a kölcsönös tá­mogatási alaphoz, illetve, hogy tudják, abból adott esetben, ők is részesülhet­nek. Szövetkezét!: mozgalmunk klasszikus hagyománya a kölcsönös támogatás elve. A szövetkezeti együttműködés e fontos es bevált módját a jövőben is mindenképpen tá­mogatnunk kell. Mind az ipari, mind az ál­talános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek — az ál­lami vállalatokhoz hasonlóan — részesedési, illetve fej­lesztési alapjukból kötelesek tartalékot képezni. E tarta­lék az állami vállalatoktól eltérően sajátos jellegű, mert kölcsönös támogatásra is fel­használható. A gazdasági verseny ese­tenként szervezeti koncentrá­cióra is készteti a gazdálko­dó egysegeket. Nem volna azonban helyes, ha nagyobb arányú összevonásokat szor­galmaznánk. Nagyon üdvös, hogy Békés megyében hatá­rozottan fellépnek a gigam- tománia, a különböző erő­szakolt — úgynevezett — „házasítások”, tehát a tsz-ek mesterkélt, hűbelebalázs „összekalapálása” ellen. Ná­lunk a termelőszövetkezeti üzemnagyságok a legtöbb he­lyen elérték a fejlődés jelen­legi szakaszának és a hazai viszonyoknak megfelelő ked­vező méretet. Csak ott in­dokolt a tsz-ek egyesülésé­nek további elősegítése, ahol arra az előfeltételek megér­tek, a tagság döntő többsé­gének akaratával megegye­zik, s a kisebb méretek már fékezik a hatékony nagy­üzemi gazdálkodást. Szükségesnek tartjuk hang­súlyozni. hogy jelenleg a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek optimális üzem nagysága kisebb az állami gazdaságokénál. A túl nagy méretek kialakítására való törekvést határozottan ál­baloldalinak kell minősíteni. Politikailag is káros. Az egyesülési folyamatot — mint a termelési koncentrá­ció egyik megnyilvánulási formáját természetesen nem lehet leállítani és nem is szabad. De helyes mederbe kell terelni! Emellett a jö­vőben is célszerűnek tart­juk, s mindenképpen támo­gatjuk, a termelési lehetősé­gek .'jobb kihasználására, a mezőgazdasági termékek a fogyasztókhoz történő gyors eljuttatása, a választék bőví­tésére irányuló koncentrá­ciót: a meghatározott ter­melői, feldolgozói vagy for­galmazó társulások, közös vállalkozások, közös vállala­tok létrehozását. A termelőszövetkezetek kö­zös vállalkozásai, egyszerű gazdasági együttműködései aránylag széles körben el­terjedtek. Jóval kevesebb viszont országosan a mező- gazdasági tsz-ek és egyéb szövetkezetek közötti társu­lás, vagy közös vállalat. Még kevesebb a mezőgazdasági tsz-ek és az állami élelmi- szeripari vállalatok között. Nem, vagy alig alakult még társulás vagy közös vállalat a szövetkezeti szektorbeli gazdaságok és az állami vállalatok között. Az utóbbira eddig való­ban nem volt megfelelő jog­szabály. Ez az állapot meg­szűnt, ez év. júliusában a kormány előterjesztésére az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet adott ki a gazda­sági társulásról. Közös vállalatnak tekin­tendők a szövetkezeti zöld- ség-gyüthőlEcs nagykereskedel­mi vállalatok — a MÉK-ek — is. Fontos érdekeik fűződ­nek ahhoz, hogy e nagyke­reskedelmi vállalatok szerve­zetét korszerűsítsük, más szóval szövetkezetesítsük. Ennek az a célja, hogy e nagykereskedelmi szerveze­tet kiemeljük jelenlegi elég­gé „elidegenedett” állapotá­ból, megszüntessük a vele szemben sok helyütt táplált bizalmatlanságot, s a szerve­zet működését hatékonyabbá tegyük. Az áru útja lehetőleg rövidüljön, a piaci igényeket jobban elégítsük ki. s nagy termés esetén is biztonságo­sabb legyen a felvásárlás, az­az a termékek egy részét ne kelljen alászántani, hanem jusson el az is a fogyasztók­hoz. További fontos cél: fel­vásárlók és a fogyasztók kö­zött a korábbinál jobban ér­vényesüljön a kockázat megosztása. E célt úgy tudjuk csaK eredményesen megoldani, ha a MÉK-ek a mezőgazdasági tsz-ek és a fogyasztási szö- ' vetkezetek termelői érdekelt­ségű, nagykereskedelmi jel­legű közös szövetkezeti vál­lalataivá alakulnak át, amelybe beléphetnek a szö­vetkezetek, az állami gazda­ságok és egyéb vállalatok ;s. A MÉK-ek. a nagykereske­delmi vállalatok szervezeti korszerűsítésére, az ezzel kapcsolatos pénzügyi kérdé­sek rendezésére ezen a hé­tén, született: 'határozat;^ ügy keltene az előkészítő, ’szerve­ző es1 ífelUflágttSítö1 ffiühkät végeznünk, hogy ez a korsze­rűsítési folyamat ez év vé­géig, legkésőbb a jövő év első negyedének a végéig si­kerrel befejeződjék, s a MÉK-ek 1971. januártól fo­kozatosan az új, korszerűsí­tett formában működhesse­nek. Az ágazatokat tekintve sok­színű, de alapjában véve egységes szövetkezeti moz­galmunk sikeres megújhodá­sa, egészséges továbbfejlődése szocialista rendszerünk demokratikus továbbfejlődé­sének elválaszthatatlan szer­ves része — hangsúlyozta vé­gül Fehér Lajos. Gerencsér Miklós: Fekete tél 25. — Mit, kedves asszonyom? — hajolt előre Strahlendorf jóságos biztatással. — Hát... valamivel többet erről az egészről... Mint mindig, ha szellemi és lelki vívódását akarta tudtul adni a báró, patetikusan rán­colta homlokát, majd meg is ütögette feltűnően merev mutatóujjával. — Semmi kétség, tudásvá­gya messzemenően érthető. De lássa be az isten szerel­mére, hogy ragaszkodnunk kell a diszkrécióhoz. Legyen erős asszonyom. Csakis az ön kérlelésére vallom be, hogy élete veszélyben forog. Az a szerencsétlen szökési kísérlet önre vonta a gonosz emberek bosszúját. Mivel a veszély határozottan komoly, késede­lem nélkül cselekedni akarok, a már említett, de meg nem nevezhető közös barátunk közbenjárására. Ennyit mond­hatok. Többé nem a bizonytalan­ság, hanem a pusztulás ve­szedelme őrölte Szilágyi Lili józanságát. Váltig kínozta a rejtély, ki lehet az a titokza­tos ismerős. Elhitte, hogy lé­tezik ilyen titokzatos isme­rős. Bármit hajlandó volt el­hinni, ami a menekülés re­ményét erősítette. — Természetesen, önre bí­zom magam, báró úr... — ön viszont megérdemli, hogy segítsek — járta át a melegség Strahlendorf hang­ját. — Nézze el nekem, asszo­nyom, kissé érzelmes va­gyok... Úgymond, egész ér­zelmi életemet az arcomon viselem, még akkor is, ha ez ellentmond férfias karakte­remnek. Ugyebár, a jelen szi­tuáció merőben humanisz­tikus, ezért szinte röstellem a szót holmi dologi témára for­dítani. — Nyugodtan, báró úr... — Rangom, állásom, és persze jellemem nem tűri a dologiasságot, de az élet egy­szersmind materiális. Szökte- tése költséggel jár. Előkészí­tettem, hogy egy megbízható emberünk még ma éjszaka Németországba röpíti motor- kerékpáron. Az i í\3tő honvéd­tiszt. Nála vannak már az ön nevére szóló papírok. Neki és más közreműködőknek tíz­ezer pengőt kell fizetni. Szé­gyellem szóba hozni, de... És a szemérmes szégyentől kénytelen volt lehajtani a fe­jét Strahlendorf. Szerencsére nem sokáig kellett viaskodni zavarával, mert Tóth Veroni­ka éppen hozta a tejeskávét. — Ha világosabban szereti, Külpolitikai jegyzet: Az Arab Liga ülése élőit A Centropress csütörtök esti kommentárja. A Palesztinái ellenállók ké­résére — kívánságukat egyébként az Egyesült Arab Köztársaság is támogatja — az Arab Ligát, mint a liga főtitkára, Hasszuna bejelen­tette. szombatra összehívták. Az Arab Liga miniszteri ta­nácsának napirendjén a né­hány nap óta ismét rendkí­vül kiéleződött jordániai helyzet szerepel. Mint ismeretes, Jordániá­ban a feszültség fegyveres összetűzésekben robbant ki, s \ skben sok áldozata volt. (23 halott, 80 sebesült.) Egy­mástól eltérően ismertette a helyzetet a jordániai kor­mány, illetve az El Fatah: az első puskalövés eldördülését mindkét fél a másiknak tu­lajdonitól n. Nem könnyítette a helyze­tet Bagdad magatartása. Az iraki kormány diplomáciai demarsban követelte Am­man tói: azonnal szüntesse meg a Palesztinái ellenállók elleni akcióit, ellenkező eset­ben kilátásba helyeztek a Jordániában állomásozó iraki csapatok bevetését. Irak ál­láspontját támogatja Szíria is. A damaszkuszi rádió ki­nyilvánította az ország szoli­daritását Irakkal és a ge- rilákkal. így tehát csakugyan van mit megtárgyalni és tisztáz­nia az Arab Liga miniszteri tanácsának. Ammani p Eti­kai körök szerint „remény- teljes kapcsolatfelvétel” jö­het létre a viszályban lévő arab erők között, jóllehet egyelőre még eléggé »’agyfo- kú a kölcsönös bizalmatlan­ság. Ilyen körülmények között nyilvánította ki véleményét Kairó, mégpedig ismét rea­lisztikusan. Az Arab Ligához intézett egyiptomi jegyzék szerint mindaddig, amíg az Arab Liga meg nem vitatja a „robbanásig feszült” jordániai hehr.etet, minden fegyveres cselekménytől és provokáció­tól tartózkodni kell, és a vál­ságot nem szabad politikai­lag kihasználni. Az Arab Liga főtitkára. Hasszuna is a válság elsimí­tása érdekében veti latba erejét. Táviratot intézett mind Husszeinhez, mind Arafathoz, felszólítva őket, hogy vessék latba befolyásu­kat a további összecsapások megakadályozására. MOSZKVA Csütörtökön a moszkvai magyar jubileumi kiállítást Jekatyerina Fagyejeva veze­tésével megtekintették a szovjet nöbizottság tagjai. Felkereste hazánk reprezen­tatív kiállítását a szovjetunió­beli egyházi személyiségek csoportja Filarev Zargorszki metrppolita vezetésével. A pravoszláv papi személyisé­geket Rapai Gyula moszkvai magyar nagykövet " ha. SAIGON Felrobbant egy amerikai Phantom típusú bornbázógép a Da Nang-i légitámaszpon­ton — jelentette be csütörtö­kön az amerikai hadvezető­ség — három amerikai meg­halt, tizennégyen megsebe­sültek. A robbanás szerda este történt, amikor a gép üzemanyagot vett fel és ed­dig ismeretlen okok miatt tü­zet fogott. HAGA Hágában megkezdődtek a hivatalos holland—indonéz tárgyalások, amelyeken indo­néz részről Suharto elnök és Malik külügyminiszter, hol­land részről pedig Piet de Jong miniszterelnök és Luns külügyminiszter, valamint Bemard Udink, a külföldi gazdasági segélyekkel foglal­kozó holland tárca nélküli mi­niszter vesz részt. A KSH jelentése az életszínvonalról (Folytatás az 1. oldalról) ütemben emelkedett vala­mennyi főbb társadalmi réteg jövedelme. A munkásság és a parasztság jövedelmi színvo­nalánál körülbelül egyhar- maddal magasabb a szellemi ^dolgozók és negyedével ala­csonyabb a nyugdíjasok jöve­delme. otn i.s A legutóbbi évelt ben csök­kentek a jövedelmi különb­ségek Budapest és a vidék között, közelebb került egy­máshoz a különböző megyék­ben élők átlagos életszínvo­nala. A legutóbbi kimérések szerint a legmagasabb, illet­ve legalacsonyabb jövedelmű Bara/nya, illetve Szabolcs- Szatmár megye között már csak 20 százalék az átlagjö­vedelembeli különbség, hol­ott korábban az eltérés 50 százalékos volt. Az ország különböző terü­letei és a fő társadalmi réte­gek egymáshoz viszonyított jövedelmi színvonala általá­ban kiegyenlített, egyes réte­geken belül, egyes családok között azonban jelentősek a jövedelmi különbségek. A lakosság legjobban kereső tíz százalékának jövedelme kö­rülbelül 4—5-ször nagyobb, mint a leggyengébben kereső tíz Százaléké. Az eltérések egy része abból adódik, hogy egyes családokban viszonylag sok a kereső és kevés az el­tartott, másoknál fordított a helyzet, bár ezt némileg el­lensúlyozza a családi pótlék többszöri emelése. A jövedel­mi színvonal általános emel­kedése és a családi pótlék emelése nyomán 1962 óta hazánkban ötödére csökkent azoknak a családoknak a száma, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a ha­vi 600 forintot. Mint a SZOT-ban elmon­dották, a felelősségteljesebb, kvalifikáltabb munkát anya­gilag is egyre inkább megbe­csülik, a módosított kollektív szerződésekben előnyben ré­szesítik a törzsgárdatagokat, s közülük is mindenekelőtt azokat, akik kedvezőtlen munkakörülmények között becsületesen végzik felada­taikat. A bérek, az év végi részesedések és a jutalmak tehát, ha még nem is a kellő mértékben, de egyre inkább differenciálódnak,' E -tenden­cia még határozottabb foly­tatására van szükség. Ezért mondják ki a X. pártkong­resszus irányelvei, hogy a dolgozók jövedelmének eme­lése az eddiginél következe­tesebben kapcsolódjék a vég­zett munka eredményéhez, a termelékenység és a haté­konyság növekedéséhez; az átlagosnál nagyobb mérték­ben emelkedjék a jól dolgozó, a társadalomnak többet nyúj­tó munkások és alkalmazot­tak keresete, a termelőszö­vetkezeti tagok jövedelme, s hogy a differenciálás az álta­lános kereseti színvonal emelkedésével együtt foko­zatosan mehet végbe, adhatok hozzá még egy kis fejecskét — háziaskodott a báróné. — Nem, köszönöm, így a legjobb... — szabadkozott Szi­lágyi Lili, noha alig értette, mit helyesel és mi ellen sza­badkozik. ítélőképességét fel­borította a heves izgalom, széteső figyelme a legna­gyobb erőfeszítéssel is csak szakadozottan tudta követni a fejleményeket. Strahlendorfnak új lendü­letet adott felesége jelenléte. Mint annyi más, az is rög­eszméje volt, hogy be kell bi­zonyítania Tóth Veronika előtt szellemi átütőerejét. Fé­nyes tanújelét kell adnia an­nak, hogy a gyámsági állapot nem volt egyéb, mint az el­meszakértő és a bíróság kö­zös merénylete az ő nagyon is rendkívüli személyisége ellen. Helyéről felugrott, szónoki hevületbe kergette magát: — ön, asszonyom, a halál­lal cicázott, amikor belebo­nyolódott abba a szökési kí­sérletbe! Kétszeres hibát köve­tett el! Egyrészt szánalmas amatőrökhöz folyamodott, másrészt hiányzott a hatalom a kísérlethez! Most merőben más a helyzet. A szakszerű­ség éppúgy biztosítva van, mint a hatalom. Pontról pontra ragaszkodni kívánok a feddhetetlen korrektséghez. Amikor átvettem) önt a ve­gyesházasok gettójában, készhez kaptam az értékeit is. Négyezer-kétszáztizenhét pen­gőt, hat darab aranygyűrűt és egy darab gyémántköves brosstűt. Erről ön hivatalos nyugtát kap tőlem. Továbbá nyugtát készítünk azokról az értékeiről is, amelyeket eddig nem szolgáltatott be. Arra kérem az ügy minél simább elintézése végett, hogy szíves­kedjék felfedni értékei hollé­tét. Vagyona nálam lesz a legnagyobb biztonságban, te­hát átadása az ön elsőrendű érdeke. Hol tetszik őrizni az édesapja vállalatából kivont összeget és a többi vagyon­tárgyat? A tőrbeejtés legkényesebb pillanatát imitált közömbös­séggel próbálta áthidalni a báró is, a felesége is.5, Önkén­telenül egymásra meredtek, amikor Szilágyi Lili kijelen­tette: — Nálam van minden... Sűrű pislogás közepette ráncolta homlokát Strahlen­dorf. — Úgy értsem, hogy... Szó­val... — Senkire se mertem bíz­ni, inkább vállaltam a koc­kázatot — magyarázta vallo- másszerüen Szilágyi Lili, — Úgy gondoltam, gyanús len­ne, ha az egészet letagadnám, ezért átadtam azt a négyezer- valahány pengőt, meg azt a néhány apróságot... A többit á muffban, meg a bundám bélésében őriztem... A mennyezet felé szegve fejét, Strahlendorfon kitört a nevetési roham. — Remek!... ön a szeren­cse asszonya, élvezi a vélet­len pártfogását! És az enyé­met! — vált ismét komolyra a báró. — Az idő sürget, in­tézzük el a formaságokat, ee- tán máris indulnia kell. Ak­kor hát... Szilágyi Lili végképp átad­ta magát sorsának. Ellen­szegülő sejtéseit legázolta a dolgok megfordíthatatlan fo­lyamata. Szinte unalmasan követték egymást a döntő mozzanatok. Előszedte pénzét és ékszereit, hosszadalmas forgatással átszámolták az ötvenötezer pengőt, megállapí­tották, hány darabból áll a harminc dekányi ékszer. Kü­lön felsorolták, melyik ék­szert milyen drágakő díszíti. Ezek után már csak annyi dolga volt Szilágyi Lilinek, hogy aláírja a negyvenötezer pengőről, meg az ékszerekről szóló nyugtát, amelyet két példányban állított ki Strah­lendorf, s maga is ráfirkan- totta nevét. — Mielőtt elutaznék, sze­retném látni a fiamat — mólt a fiatalasszony javuló bizton­ságérzettel, miután átadta va­gyonát. A bonyodalmak elkerülése érdekében a világért sem éreztette volna a szakállas báró, hogy Szilágyi Lilinek végképp megszűnt minden oka a biztonságérzetre. Válto­zatlanul bizalomkeltőn, már- már hízelegve mentegetőzött. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents