Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-04 / 207. szám

19W. szeptember l:

KELET-MAGYARORSZAC

S. elé»f

A kommunisták alkotmánya

Intenzív a felkészülés egész pártunkban a X. kongresz- ezusra. Javában tartanak a négy év munkáját elemzőértékelő taggyűlések, megválasztják a vezetőségválasz, tó taggvűlések tisztségviselőit, a jelölő és szavazatszedő bizottságokat. Beszélgetnek a párttagsággal, kik és miért lennének alkalmasak egv-egy tisztségre. Megjelent a kongresszus irányelve, A Központi Bizottság javaslata az MSZMP Szervezeti Szabályzatának módosítására című anyag. Eljutott a pártszervezetekhez. tanulmányozzák a kommunisták, s idejében hasznosíthatják a következő taggyűlésekig. Elmondhatják észrevételeiket, javaslatokat tehetnek, hogy a párt alkotmánya minél teljesebb legyen, amelyet elfogad a kongresszus.

Nem célunk a javaslat minden pontjával foglalkozni. De érdemes felhívni a figyelmet a gondos tanulmányozására, s ez kötelessége minden párttagnak. Első alapos olvasásra az tűnik szemünkbe, hogy következetesebben érvényesül benne a demokratikus centralizmus elve, melyre nagy gondot fordítanak az alapszervezetektől egészen a kongresszusig. Érdemes odafigye1ni pélte' >1 arra, hogy nagyobb szerepet szán a javaslat az ifjúságnak. Ez kifejezésre jut abban, hogy a korábbi 21 év helyett már 18 évtől tagja lehet fiatal a pártnak. Nyilvánvaló. hogy ebben már figyelembe vették ifjúságunk Helytállását, fejlődését, a pártnak az ifjúság helyzeterői szóló határozatát is. Teljesebben fogalmazza meg a javaslat a pártegység védelmében a párttag kötelességeit is, amikor a cselekvési egységet hangsúlyozza. A módosítási javaslat már nem elégszik meg azzal, hogy a párttag kötelessége erősíteni és a szélesíteni a pártnak a tömegekhez fűződő kapcsolatait, hanem kibővíti azzal, hogy terjessze a párt eszméit, képviselje a párt politikáját.

Ez újabb, magasabb követelmény.

Korábban tapasztalható volt, hogy hivatalos pártfórumon — taggyűlésen, stb — elhangzott észrevétel fölött elsikiottak, s nem kapott rá érdemleges választ a párttag. Most a módosítás javasolja a Szervezeti Szabályzatba, hogy „a taggyűlésen vagy a választott pártszerv ülésén felvetett észrevételeire ugyanezeken a pártfórumokon választ kell kapnia”.

Egy másik, teljesen időszerű, a kritikai légkör fejlődését segítő javaslat kimondja: „Ha kritikai észrevétele vagy a hibák feltárása miatt hátrányos helyzetbe került, a taggyűlés, vagy a választolt

pártszerv beavatkozását kér. heti, Indokolt esetben az illetékes pártszerv köteles eljárást indítani a bírálat el- fojtója ellen.”

A pártirányítás színvonalának emelését szolgálja az, hogy a jövőben csak indokolt esetben liehet, az illetékes pártbizottság jóváhagyásával olyan párttagot párttitkárnak megválasztani, aki nem rendelkezik hároméves párttagsággal.

Következetesség jellemzi a Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslatokat. Tovább erősödik vele a párt, az irányítás tökéletesedik, s a demokt izmus mélyülése mellett a centralizmus is jobban érvényesül. Nem véletlenül került új fogalmazás ennek érvényesítése érdekében, amikor javasolják: ..A felsőbb pártszerveknek joguk van módosítani, hatályon kívül helyezni az alsóbb pártszervek határozatait, ha azok nincsenek összhangban a párt politikájával, vagy ellentétesek a felsőbb pártszervek határozataival. Eljárásukat azonban kötelesek megindokolni az illetékes alsóbb pártszerv előtt.”

A pártdemokrácia szélesedését mutatja a módosításra tett javaslat néhány sora is: „A pártszervezetek és a pártszervek javaslattal, beadvánnyal fordulhatnak a felsőbb pártszervekhez — egészen a kongresszusig — s azoíkra választ kell kapniuk.”

Több lényeges új vonás- vonatkozik a pártalapszerve- zetekre, s ha a kongresszus elfogadja, úgy még hatékonyabbá válik a munkájuk. Ez is a cél, hiszen a gazdaságirányítás új körülményei között fokozottabb feladatok hárulnak az alapszervezetekre. Szerepel a módosítási javaslatban, hogy a vezetőség köteles évenként beszámoló taggyűlést tartani, ahol a párttagság értékeli a pártvezetőség. a pártszervezet éves tevékenységét. Bővül azzal is hatásköre a pártalapszerve- zetnek. hogy a javaslatban már világosan szerepel a működési területén tevékenykedő állami és gazdasági vezetők beszámoltatása. Ez az alapszervezetnek nemcsak joga, hanem kötelessége is.

A fentiek még csak javaslatok a Szervezeti Szabályzat módosítására. De a párt éppen azért tárja a párttagság elé. hogy véleményt, újabb javaslatokat kérjen. Minél teljesebb legyen a párt alkotmánya, a pártszervezetek és pártszervek, a kommunisták törvénye.

Azért, hogy e szerint éljenek és cselekedjenek a párt politikájának helyes végrehajtása érdekében. Fontos, hogy minden párttag és pártszervezet alaposan tanulmányozza, s járuljon hozzá tökéletesítéséhez.

Farkas Kálmán

Humanizmus

A zsebtolvaj világosszürke nadrágot viselt és elegáns kávébarna inget. Kissé idegesen pislogott, amikor rákiáltottam:

— Eressze el a pénztárcámat, és vegye ki a kezét a zsebemből!

— Rendben van, uram, de ne csináljon feltűnést. Mar mindenki figyel az autóbuszmegállónál — nézett rám kissé szemrehányóan.

— Most azonnal velem jön! — szóltam erélyesen, és alaposan megragadtam a gallérját.

— Hová megyünk? — érdeklődött udvariasan.

— Átadom a legközelebbi Rendőrnek. Tolvaj, gazember!

— hörögtem dühösen, és elö- relódítottam.

— Van önnek szive egyáltalán? — kérdezte szomorúan, és rám nézett nagy, ártatlan, tiszta pillantású, kökénykék szemeivel.

— Nem sül le a bőr a képéről? Aránylag fiatal ember léiére tolvajlásból tartja ]enn magát. Majd a börtönben megtanítják mérésre! De már jön is a rendőr — mutattam a felém közeledő hu- tósági közegre.

— Tudja, hogy könnyű diétához szokott gyomromnak mit tesz a Markó utcai leoszt? Az elmúlt 10 hónap alatt is 40 dekát fogytam odabenn — mondta panaszosan.

Minden perc drága

A TÉT:

ötezer család otthona

Mint a felbolydult méhkas. Talán sohasem volt ekkora „világvárosi” forgalom a mátészalkai állomáson, mint most. Tízpercenként, nagyon sokszor még kisebb időközökben, érkeznek és indulnak a szerelvények. A szatmári vasűti csomópont már alig-alig bírja szusszal.1 Az emberek fáradtak. A mozdonyvezetők és a vonatkísérők 210 óra helyett 270 órát dolgoznak havonta. Az irányítók kimerültek. A legnagyobb baj mégiskevés a vagon.

Négyszeres

forgalom

A debreceni igazgatóság az árvíz óta központi ügyeletet tart Mátészalkán. Az ügyelet vezetője már félórája telefonál:

— Nyírmeggyesen van eny- nyi meg ennyi vagon. Ennek felét pakolják. Egy szerelvény tíz perce indult Zajta felé. Egy téglavonat indulásra kész Csengerbe. Egy a nyílt pályán áll.

És a jelentés vége: kevés a vagon. De ha lenne is! Többet már nem bírna el egyetlen állomás sem, többet már nem bírnának a pályák. A csomópont, Mátészalka is túlterhelt. Normális viszonyok között negyedannyi a forgalma, mint az utóbbi hónapokban. Hát azon kell segíteni, amin lehet. Bővíteni a rakodóvágányokat, koordinálná a szállítást, hogy nem egy perc, de egyetlen másodperc kiesés se legyen.

A vágánypazarlás sohasem volt olyan nagy bűn, mint most. Vigyázni kell minden centiméterre. Mátészalkán gyors ütemben szinte egyik napról a másikra építettek néhány száz méter rakodóvágányt. Csengeren bővítették a vágányhálózatot, mégis csak kétszeresét tudja fogadni a normális forgalomnak.

Téglavonatok,

cementvonatok

Egyszál árva sínpár Zajta felé. Nemrég még szaggatott töltés jelezte a víz útját. És sok száz pályaépítö munkás sárga mellénye virított kilométereken át. Azóta mór tanúi voltunk az eddigi leggyorsabb vonal-helyreállításnak és a vasúti forgalom megindításának is. Sőt, a korlátozást is megértettük.

Mert régi szabály a vasutakon. Mindig a személyforgalomért. Most mégis van fontosabb. Senki sem zúgolódik, amikor félórákat várnak a személyvonatok, amikor félórákat várnak a sorompók két oldalán a gépkocsik. Mert teherszerelvények jönnek. A téglavonatok, a favonatok, a cementvonatok. Mert csak így

hívják őket, egyszerűen, a nevükön nevezve.

Egy teherszerelvény, egy tégla vonat délután 15 óra tíz perckor indult Mátészalkáról. Kocsordon két vagont letesznek, Tunyogmatolcson tolatnak, Fehérgyarmaton várni kell, nem szabad a vonal. Penyigén aránylag hamar túljutnak. Majd a következőn, Jánkmajtison ismét könnyebb lesz a szerelvény. Tégla kell a községbe, tégla érkezett. És Zajta... este lesz, mire ihat egy pohár vizet a mozdonyvezető és leülhet egy kicsit megpihenni. Csak pár percre, mert indulás vissza Szálkára. Útközben összeszedik a már kipakolt vagonokat, hogy Mátészalkán ismét téglavonatot húzhassanak Csenger vagy Zajta felé a mozdonyok. Néhány nappal ezelőtt a segítség is megérkezett. Gépek Budapestről, Nyíregyházáról, Mezőhegyesről és Pécsről. Békéscsabáról és Szombathelyről pedig személyzet jött.

A tél beálltáig a vasútnak százezer vagon építőanyagot ke'l az árvizes területekre szállítani. Eddig már túljutottak a felén. Nem megy

gyorsan, de megy. De jön az ősz is. Sietni kell. Embernek, gépnek egyaránt.

Rendkívüli

jutalom

Emberek. Vasutasok. Csak ezen a vidéken 130 vasutascsalád maradt otthon nélkül. És a szállításon, a munkán kívül lakást kell adni nekik is. Akik saját gondjuk, bajuk mellett 270 órát dolgoznak a mozdonyokon, a váltók mellett.

Akadt segítség is. Százharminc lakás épül Csengerben az árvízkárosult vasutascsaládoknak. Az építők, a megfeszített munka után — vasutasok.

Nemrég minden MÁV-dol- gozó kapott a mátészalkai csomóponton rendkívüli jutalmat. És tudják, nem ez lesz az utolsó. De nemcsak ezért teszik. Emberségből. Sohasem volt még ilyen ösz- szefogás az acélsínek mentén.

Mert öt és fél ezer lakást kell újjáépíteni. Mert öt és fél ezer családnak kell otthont adni. Minél dobó. mielőtt még eljönne a tél. És ez rajtuk, vasutasokon is múlik.

Horváth S. János

Megjegyzés:

Mész — felárral

A kemecsei vasútállomáson napok óta áll egy vagon mésszel megpakolva. Néhány nappal ezelőtt öt állt, ugyancsak mészáruval. A forgalmi irodában vis ont nem áll a kötbérlista végösszege, állandóan emelkedik. Augusztus 31-ig 50 ezer forint kötbér terhelte a helyi TÜZÉP vállalatot, amiért nem pakolták ki a vagonokat.

Csodálkoznivaló lenne, ha arra hivatkoznának, hegy nincs elég rakodómunkás. Hiszen ha a kötbérnek csak a felét fizetnék ki, már nem lenne probléma. Nem is hivatkoznak erre. Egészen más okból áll a mész gazdátlanul a síneken. A kemecsei TÜ- ZÉP-nek ugyanis nincs szüksége mészre, éppen elég van a raktárban. Az egészben viszont az a legmeglepőbb, iiogy a l'/t elején egy „vasu- taskolléga” telefonált Nyíregyházáról Kemecsére egy másik „vasutaskollégának”, hogy ha istent ismer, szerezzen neki egy kis meszet. Mert jóllehet Kemecsén a vasútállomáson is mész van Nyíregyházán a TÜZÉP-en nincs. Kérhetnek viszont Ke- mecséről. Igaz, a mész árán kívül még 50 euer forint kötbért is le kell tenni az asztalra. De hát a „szervezéstudományi tanfolyamot” is meg kell fizetni. Ha mással nem, hát drága mésszel.

(horváth)

Lapát, vagy gép ?

A segédmunkáshiány és ahol megoldották

Nincs elég. segédmunkás és — mégis túl sok a segédmunkás. Ez bizony elég paradox módon hangzik, de

tény.

Hovatovább szakmunkásoknak is szép keresetnek számíthat az a bér, amit a vállalatok a segédmunkásoknak fizetnek, mert olyan nagy irántuk a „kereslet”. És nem jelentkeznek. Viszont ott a másik oldal is: a vállalatoknál túlzottan sok a segédmunkás, mert a korábbi esztendőkben elhanyagolták*! fizikai munka, főként az anyagmozgatás gépesítését. Nehezen kérdőjelezhető meg az a vélemény, hogy olcsóbbnak látszott az újabb és újabb munkaerők beállítása, mint a gépvásárlás.

A szükség közbeszól

Ez alól csak néhány vállalat számít kivételnek. Őket ék élet szinte rákényszerítet- te a fizikai erő használatának csökkentésére, mert a feladatok nagyok, segédmunkás pedig alig jelentkezik. Közéjük tartozik a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat is.

Különösen az idén vetődött fel élesen ez a téma.

— Előbb gondolta volna meg, hogy mit cselekszik!

— Engedjen el, uram! Ha most futni enged, soha többé nem nyúlok idegen emberek zsebébe. Ez nagyon csúnya dolog tőf^m, magam is belátom. Ha most elenged, felemelt fővel járhatok én is, mint a többi testvérem, majd virágot szedek az őszi alkonyaiban, és alázatosan meghajolok, hogy magához öleljen az emberiség. Ugye, elenged? Nem szeretnék csalódni önben —■ emelte fel az ujját nyomatékkal.

— Beszéljük meg ezt egy fekete mellett — szóltam, és beinvitáltam a szomszédos eszpresszóba. A negyedik dupla után beláttam,- hogy bűn lett volna a törvény kezére adnom ezt az alapjában véve csupaszív zsebtolvajt. Félórai meghitt beszélgetés után elbúcsúztunk.

— Add át üdvözletemet a kedves feleségednek — mondtam szeretettel.

— Kézcsókom a nagyságos asszonynak — tolmácsolta barátian.

— De ugye, soha többé...

— Soha. E perctől kezdve új életet kezdek. De most bocsáss meg, rohannom kell, mert négyre mozijegyem van — szólt és barátságosan integetve elsietett.

Egy kicsit elszorult a torkom és meghatottan néztem utána. Egy embertársamnak visszaadtam a hitét, egy embertársam nem csalódott bennem.

Aztán a József kőrútról 4 és fél óra alatt hazagyalogoltam Cinkotára. Ugyanis nem vol\ útiköltségem.

Barátom magával vitte a pénztárcámat.

Galambos Szilveszter

Az árvíz még itt is éreztette hatását, igaz, áttételesen. A kiesések miatt körülbelül 3 ezer vagon bűrcát és 3—4000 vagon kukoricát más megyékből kell behozni. A szabolcsi termésből ezer va- gonnyi mennyiséget meg kell szárítani.

Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben sokkal több a munka a terménnyel, mint egyébként: többször odébb kell tenni, rakni, egyáltalán — mozgatni. Ezért éleződött ki a rakodómunkás, vagy gépprobléma.

A vállalatnál viszonylag jó a gépesítettség foka, az igényeket •— mármint az anyagmozgatás támasztotta igényeket — mégsem lehet ezzel a gépparkkal megfelelően kielégíteni. Miért? Mert még mindig sok a régi raktár, s ott bizony nagyon nehézkes a gépek használata.

Érdekes megjegyezni, hogy az utóbbi évtizedben nagyarányú koncentráció zajlott le a gabonaátvétel helyeit illetően. A korábbi 200 községben lévő át »avőhely mindössze 20 telepre zsugorodott, — s a kevesebb helyet köny- nyebb gépesíteni. (A telepek számának csökkenését a tsz- átszervezés és a betakarítás gépesítése tette lehetővé.)

A vállalat tavaly mégis 70 ezer vagon anyagmozgatásért fizetett bért. Ez részben, vagy egészben fizikai munka volt, s az érte kifizetett összeg hatalmas. A hatósági árak rendszere miatt a vállalat által elérhető eredmény pedig arcon múlik, mennyire képes csökkenteni saját kiadásait, többek között a fölösleges fizikai munkáért kifizetett bért.

Mi tehát a további teendő?

Korszerű silók, malmok

Olyan korszerű létesítményekre, modern árumozgatási technológiákra és gépekre van szükség, amelyek fölöslegessé teszik azt, hogy kézzel nyúljanak a terményhez. Ezt jól mérte föl a vállalat, s ennek az átgondolásnak arc eredménye az a sok építkezés, ami most náluk folyik.

A régi raktárak helyett gabonasilók ra van szükség. Nyíregyházán építettek egy 20 vagonósát (á gépesítése még folyik), s most kezdenek egy-egy 60 vagonosat Nyíregyházán és Kisvárdán, Mátészalkára pedig 70 vago- nos kerül.

Két nagy malom is készül: a nyíregyházi 50, a kisvárdai 30 millióé ft és jövőre már üzembe is állnak. A mostani 12 malom közül akkor leállhat a nyírségi, rakamazi, nagyhalásrci és a mándoki. Ezek megszűnnek malomnak lenni, raktárakká alakulnak. (A nyíregyházi malom mellé egy 1000 vagonos silót is építenek.)

Mind a silóknak, mind az új malmoknak az a nagy előnyük, hogy egyszerűen megszüntetik a nehéz fizikai munkát. Hogy ez mikéni hat a vállalat további gazdálkodására és eredményeire, azt szinte említeni sem kell.

Gondot okerc, hogy akadályai vannak az áru ömlesztett szállításának. Pedig a cement, vagy más, hasonló anyagok szállítását a technika már régen megoldotta. Szeptemberben munkába is áll a vállalatnál az első — félmilliós értékű — tartály- kocsi. Ezzel takarmánykeveréket szállítanak majd.

A lisztet zsákolják ?

A liszt zsákolása is megszűnhetne, ha a sütőipar képes lenne az ömlesetett áru fogadására. Ez azonban ma még nem megy, sőt, a készülő kenyérgyárakban .em tervezték ennek megoldását. (Később pótolható! S még egy zárója’es megjegyzés: a tsa-ek már felkészültek az ilyen áru fogadására, a sütőipar még nem.)

A példák is igazolják: nem sikerül egyszerre átállni az anyagmozgatásban a lapátról és a zsákról valami egészen másra, korszerűre. Különösen akkor nem. ha csaknem milliárdos értékű árumennyiségről van szó. Ez sok gonddal és még több pénzzel jár, és nyilván csak ott sikerül, ahol a szellemi energiákat, s a kezdeti nagy költségeket sem sajnálják.

Km htvM