Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-03 / 206. szám
« oTS® Mrcrr-MA<T7ARrm<!7«fl 1970 szepfemíer f. Korunk mezőgazdasága TO»,,,«., TÖBB \|TK»Um! Beszélgetés dr. Filep György kandidátussal az árvizes területek talajvizsgálatairól Savanyúbbá vagy lúgosabbá teszi e a talajt az árvíz? Mennyi igaz abból a régi hiedelemből, hogy az árvíz iszapja: trágyázza a földet? E kérdések és a velük kapcsolatos vita ma mindennaposak a Szamosköz mezőgazdasági szakemberei között. Éppen ezért tartjuk fontosnak azt a vállalkozást, melyre a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács és a szatmár- beregi területi szövetség felkérésére végzett az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet: tudományos eszközökkel megvizsgálni az árvíz sújtotta földet és mind kémiai, mind fizikai tulajdonságait megállapítani, hogy komoly szaktanáccsal szolgálhassák a műtrágyázásban követendő legjobb hatású módszereket. A vizsgálat első szakasza lezajlott. Az érdekelt termelőszövetkezetek megkapták a jelentéseket. Az összesített jelentés is elment a minisztériumnak. Ezzel egyidőben felkerestük dr. Filep Györgyöt, az OMMI debreceni talajtani osztályának tudományos osztályvezetőjét, tehát a munka vezetőjét és összefogóját, s érdeklődtünk, milyen eredményre jutottak? Hogyan dőlt el a paraszti hagyomány és a tudomány vitája? Más a Tisza és más a Szamos Munkánknak még csak az elején tartunk — kezdi a tudós — mivel a legsürgősebben hét kiválasztott termelőszövetkezet őszi vetésre kerülő, kijelölt területein végeztük el a laboratóriumi ■vizsgálatokat. Erre a célra, — a megyei tanács és a területi szövetség által kijelölve — a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád, a penyigei Zöld Mező, a nagyari Május 1, a jánkmajtisi Dózsa, a cse- göld—császlói Bajcsy-Zsi- linszky és a csengeri Lenin Termelőszövetkezetek összesen 7350 holdnyl területéről 341 minta került laboratóriumainkba. Célunk az őszi kalászosok és az őszi telepítésű takarmánynövények talajának tápanyagvizsgálata lesz, ezúttal még csak a megelőző felvételezési munkát végeztük el. A laboratóriumi vizsgálatok alapján megadjuk a táblánkénti tápanyag-ellátottságot, majd az ott termesztendő növény igényei szerint műtrágyázási javaslatot készítünk. Munkánknak ezt az első részét a szokásos díjazás mellőzésével, azaz díjtalanul, az árvizes területeknek adandó segítség jegyében végeztük el. A feltett kérdések közül a legutolsóra legkönnyebb a válasz. A Szamos hordalék- iszapja válóban inkább használ, mint árt a föld termőerejének. A vita, úgy gondoljuk, elsősorban azért van, mert most igen jelentős kiterjedésű olyan területen is volt Szamos-víz, ahol korábban évszázadokig a tápanyagok tekintetében más hatású Tisza fenyegette — és sokszor el is öntötte a földeket. „Megnyomott“ földek Mindez azonban csak a talajerőre vonatkozik, arra is csak bizonyos árnyalatok figyelembevételével. Mind a helyszíni bejáráskor, mind a minták vételekor azt tapasztaltuk, hogy — ahol a víz gyorsan átvonult, a talajok fizikai állapotában lényeges változás nem történt. Aránylag gyorsan felszáradt a föld, optimális művelési állapotba került. Azonnali szántás és a szántás megfelelő lezárása esetén kedvező nedvességtartalommal rendelkezik. Sajnos, nem mindenütt ez a helyzet, funyogmatolcs, Fehérgyarmat és Penyige vonalától a Tiszáig, ahol a hatalmas víztömeg megállt — sok helyen három-négy méteres magasságban — ott a talaj fizikai állapota romlott. Pórus- térfogata csökkent és ezzel együtt vízgazdálkodási adottságai kedvezőtlenebbé váltak. Ezeken a területeken — a talaj igen nagy nedvesség- tartalma miatt — a talajművelés mindeddig csak nagy erőfeszítések árán végezhető el. Vagyis: a Szamos árvize elsősorban ott ártott, ahol több napig, öt-hat napig, vagy tovább, magas ár tartózkodott a földeken. „Megnyomta”, összetömörítette a talajt, miáltal ezeken a helyeken többek között külön, mélyebbre ható lazító művelést is kell alkalmazni, hogy a föld visz- szanyerje korábbi fizikai tulajdonságait. Trágya-e az iszap ? Az iszapréteg vastagsága az árvizes területeken átlagosan 2—3 centiméter, de a Az almatermelés gyors ütemű fejlődésen ment keresztül az egész világon. Néhány or- SEág a telepítésben egy kicsit előre is szaladt és most a fékezés, sőt a telepített gyümölcsösök egy része kiirtásának állapotába került. Európa almából önellátó, sőt egy-egy bőtermő évben nagyobb a kínálat (termelés), mint a kereslet, s emiatt az árak alacsony szinten alakulnak ki. Túlkínálatot eredményez, s emiatt a tőkés világpiacon az alma ára évről évre csökken, az Ausztráliából és Amerikából olcsó, vizi úton történő szállítással beáramló alma. Ezzal a jövőben is scámolnl kell. A tőkés világpiacon az almaértékesítés tekintetében a konkurrencia fokozódik. Éppen ezért a jövőben e konkurrenciaharc- ban helytállni és megfelelő hasznot realizálni csak úgy fogunk tudni, ha kitűnő minőségű és alacsony önköltséggel termelt almát kínálunk eladásra. Almaexportunk volumene Olaszország és Franciaország után Európában a harmadik helyen áll. mélyebb fekvésű helyeken, különösen Fehérgyarmat határában néhol a 10—15 centi- méteres vastagságot is eléri. Az iszapréteg előzetes vizsgálataink szerint — mondja dr. Filep György — szerves anyagban szegény. A Szamos hordaléka régebbi tapasztalataink szerint nitrogénben is szegény, foszforból lényegesen többet, káliumból pedig számottevő mennyiséget tartalmaz. Tehát a népi hiedelem — ami a foszfort és a kálit illeti — részben igaz. A sótartalom nem veszélyes. A műtrágyázással kapcsolatban általánosságban csak annyit, hogy nitrogénből sok helyen még annál is többre van szükség az árvizes területeken, mint amennyire eredetileg becslés után , gondoltak a szakemberek. (A talajvizsgálat azért is fontos, mert a közös gazdaságok idejében feladott műtrágya- rendeléseiben ad segítséget.) A Szamos hordalékain savanyú talajok alakultak ki, néha azonban a Szamos-iszap is ZöMtafcanmányt sflózó gépsor. Évente 18—20 ezer vagon almát exportálunk. Exportalmánk túlnyomó többségét szocialista országokban értékesítjük és csak kisebb réa'.e kerül a tőkés piacra. Konvertibilis valutaszerzés szempontjából azonban a nyugati almaexport is jelentős. A tőkés - piacokon jelentkező túlkínálat miatt az utóbbi években 6—8 dollárcentnél több nem kapható érte, ami most a 60 Ft/dolláros devizaszorzót figyelembe véve 3,60—4,80 Ft árbevételt jelentene az önálló exportjoggal rendelkező gazdaságnak. Az exportminőségű alma felvásárlási ára ennél jóval magasabb. Ee viszont az államnak jelentős terhet jelent, mivel az exportár (a külföldi piacokon elért ár) és az ennél magasabb hazai felvásárlási ár közötti különbség az állami költségvetést terheli, vagyis minden kilogramm alma exportját általában 1 forinttal dotálja az állam. Megyénk aimatermesztése országos viszonylatban kiemelkedő jelentőségű. A múlt évben megyénkben 30 ezer lehet lúgosabb, mésztartalmú. A Tisza hordaléka tápanyagokban szegényebb. Tudományos fejlesztés A kiszáradt iszap a talaj felszínén összezsugorodott, repedezett és rendkívül kemény réteget képezett. Egyenletes bekeverése a talajba, csak megfelelő nédvességi állapotában lehetséges. Természetesen — fejezi be dr. Filep elvtárs — mindezek csak általános megállapítások. A részletes és pontos talaj vizsgálati eredményeket az érdekelt termelőszövetkezetek az elmúlt napokban mind megkapták. A következő napokban pedig megkezdődik az árvizes' területek mezőgazdasági fejlesztésének a kidolgozása. Ezt már a debreceni agráregyetem illetékes tanszékei fogják végezni. ' (gnz) vagon alma termett, ami kb. fele az ország almatermésének. 1975-ben az ország almatermése el fogja érni a 90—100 ezer vagont, s ennek fele megyénkben fog megteremni. Eddig «-gy-két év kivételével almánk értékesítése különösebb gondot nem okozott, s a termelés és értékesítés jövedelmezősége is jó volt. De nekünk az almatermesztéssel és értékesítéssel kapcsolatban távlatokban kell gondolkozni, s ha ezt tesszük; számunkra legégetőbb probléma a minőség és az önköltség. Minden állam — mi is — az export gazdaságosságára törekszik. Az állam számára a nyugati almaexport — különösen az őszi szállítás — nem gazdaságos (hiszen minden kiló alma exportjára 1 forintot ráfizet), de mégis hasznos, miwl konvertibilis (bármilyen más valutára átváltható) valutabevételünket fokozza. A negyedik 5 éves tervünk irányelvei szerint az állami visszatérítés rendszerét (aE exporttámogatás egyik formája ez) úgy kell Minőség — önköltség Almánk versenyképességének útjai A jó vetőmag — a termés alapja A jó minőségű vetőmag — a szakszerű tápanyagellátás és agrotechnika alkalmazása mellett — alapfeltétele a nagy átlagtermések elérésének. A mezőgazdasági nagyüzemek többsége a vetőmagtermelés helyes agrotechnikáját az előző években is sikerrel alkalmazta. Több kedvezőtlen tényező együttes hatásaként az idei őszi kalászos vetőmagvak minőségileg gyengébbek, a szabványban előírt minőségi követelményeknek nem mindenben felelnek meg. Termesztett növényeink ez évben sokat szenvedtek a gombabetegségektől az időjárás kedvezőtlen hatásaitól. Az őszi kalászosokban fellépő lisztharmat, rozsdagombafertőzés. s nem utolsósorban a fusárium kártétele kedvezőtlenül befolyásolta a kalászos vetőmagvak minőségét. Az ár- és belvíz okozta károk következtében az őszi búza vetőmagigény 53 százalékkal magasabb, mint az előző 10 év átlaga. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat a búzavetőmagigényt megyén belüli termelésből csak 36 százalékban tudja kielégíteni, a többit más megyéből kell beszerezni. A korábbi tapasztalatok szerint minden megye elsősorban saját gazdasági igényeit igyekszik kielégíteni — ami természetes is — ezért a biztonságos vetőmagellátás érdekében a következő tennivalókra hívom fel a termelő gazdaságok figyelmét: Feltétlenül szükséges a vetőmag gondos tisztítása. Valamennyi tisztított, vetésre szánt tételt gondos és szakszerű vizsgálatban kell részesíteni. E munkát — a szabványban' leírt mintavétel és a vett minta beküldése esetén — a megyei vetőmagfelügyelőség ingyenesen végzi. Csak szabványos minőségű vetőmagot lehet vetésre felhasználni, ami búza esetében 14,5 százaléknál nem nedvesebb, 99 százalékban fajtaazonos, ép tiszta magot tartalmaz, 60 db idegen magnál, ezenbelül 40 db gyommagnál, illetve 20 db káros gyommagnál többet nem tartalmaz és a csirázóképessége legalább 90 százalékos. A csiráztatási próbák igen rossz eredményeket mutatnak. Ezért minden olyan tételt, amely 80 százalékos csi- rázási eredményt elért — a saját vetőmagszükségleten felüli mennyiséget is — szakszerűen kell tárolni. hogy szükség ' esetén ellenszolgáltatás ellenében más tsz-ek- nek át lehessen adni. A v^tés előtt valamennyi kalászos vetőmag csávázása kötelező. A csávázási 0,2 százalékos szerves higanytartalmú szerrel (Germisán, Fali- san, Ceresan, stb.) ajánlatos végezni. A 22/1968. MÉM. sz. rendelet szerint tisztítatlan, csávázatlan, előcsiráztatás nélküli kalászos vetőmagot nem szabad felhasználni. A jogi szabályozás mellett a szakmai igények is ezt követelik tőlünk, hiszen egy rossz minőségű vetőmag több évre elgyomosítaná a termőtalajt, s az alacsony tőszám már maga terméskiesést okozna. Igaz az a szólásmondás, hogy „ki mint vet, úgy arat”, s fogadjuk meg, ha a jövő gazdasági évben az ideinél jobb terméseredményt szeretnénk elérni. Krakomperger Mihály Előrejelzés a sodrómolyok elleni védekezéshez Az utóbbi években egyre nagyobb létszámban jelentkező két, illetve három nemzedékű sodrómolyok — almailonca, zöld, barna rügysodró, stb. — ritkán tapasztalható felszaporodását jelzik ebben az évben a megfigyelő állomások és a fénycsapdák. A lepkék tömeges rajzása augusztus elejétől tart. Az „ elhúzódó, lepkeraj zárból, hosszan tartó, folyamatos lárvakelésre lehet számítani. Ez azt jelenti, hogy a lárvák augusztus második felé« tői szeptember végéig károsíthatják — a gyümölcsre tapasztott levél védelme alatt — az egész évben gondosan kezelt gyümölcsöt A kártétel következtében csökken az exportképesség és az eltarthatóság. Ezért fokozott gondossággal kell figyelni a gyümölcsöst szedés idején is és rövid határidejű szerrel a védekezést — indokolt esetben — ei kell végezni. Felhasználható: Nogos 0,1 % (várakozási idő 7 nap) Vapona 48 EC 0.1 % (várakozási idő 7 nap) Phosdrin 0,1—0,2 % (várakozási idő 5 nap) Gusathion 0,15—0,2 % (várakozási idő 14 nap) Permetezés után a várakozási idő tartamára a szedést szüneteltetni kell! Tekintettel arra, hogy érő gyümölcsöt kell permetezni, a szerves foszfortartalmú szerekre vonatkozó óvó rendszabályok f©= kozott betartására hívjuk fel a felelős személy figyelmét. Megyei Növényvédő Állomá* Kállósemjén továbbfejleszteni, hogy fokozott anyagi ösztönzést biztosítson a hatékonyabban exportáló v Maiatoknak, a gazdaságtalanul exportáló vállalatok fejlesztési lehetősége pedig korlát zódjék. Felvetődhet tehát az almaexport állami visszatérítésének megszüntetése is, ami feltétlenül a felvásárlási ár csökkentését is maga után fogja vonni. Almát viszont ekkor is fogunk exportálni, de a csökkentett felvásárlási ár mellett magas jövedelmet csak aEok fognak realizálni, akik tudják az önköltséget csökkenteni. Az önköltség csökkentésének fő útjai; a talajmunka és az almatermesztés munkafolyamatainak lehető legteljesebb gépesítése, vegyszeres gyomirtás alkalmazása, a permetezőszerekkel való észszerű takarékoskodás, jó munkaszervezésen keresztül az élőmunkaráfordítás csökkentése, a szállítás és feldolgozás maximális gépesítése. Kitűnő minőségű almát kell termelni egyrészt azért, mert ezt könnyebb a külső piacokon eladni, de azért is, mert a hazai fogyasztók is ilyen almát igényelnek. Az ilyen alma felvásárlási és szabadpiaci ára is magasabb és nagyobb jövedelmet biEtosít, mint a gyengébb minőségű áru. Előttem van egy kis újságcikk. Címe: „Kertészek tüntetése.” Szövege: „Mintegy 5 ezer holland gyümölcstermelő tüntető felvonulást rendezett, és Hága központjában a parlament épülete előtt tiltakozott a kormánynak ama döntése ellen, hogy az ország gyümölcsfáinak egyharmadát kiirtják. A kormány ezt a döntést azzal indokolja, hogy a holland gyümölcsök áruknál és minőségüknél fogva nem versenyképesek a Közös Piac többi országaiból seármazó gyümölcsökkel.” A mi almánknak viszont versenyképesnek kell lenni a tőkés világpiacon is. És nem akarunk almafákat kiirtani, mert nagy anyagi áldozatokkal és fáradságos munkával telepítettük azokat. Ha a nemzetközi szabványoknak megfelelő exportárut és alacsony önköltséggel termelünk, akkor nem maradhat nyakunkon az alma. Versenyre hát kertészek! S hogy ebben a versenyben ki hol áll, azt két dolog határozza meg: 1. termelt almájának exportaránya, 2. termelt almájának önköltsége. Nem is ártana már ilyen szempontok alapján leosetá- lyozni kertészeinket. Sipos Sándor tanszékvezető tanár Felsőfokú Mg. Technikus^
