Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

1970. szeptember 3. RELET-MACYARORSZAe 5. oldal KOMMENTÁR Ne kelljen kártéríteni! Időszerű problémákat fe­szegettek azon a sajtótájékoz­tatón, amelyet Fehér Sándor, az Állami B'ntosító vezér- igazgatója tartott a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ki­állításon. A biztosítás a korszerű me­zőgazdasági üzemek gazdasá­gi tevékenységéhez éppen úgy hozzátartozik, mint a gépek karbantartása, a talaj termőerejének fenntartása, a vetőmag beszerzése, vagy a hitel megszerzése és vissza­fizetése. Az esetleges kár megtérülése azonban csak látszólagos. Hiszen a termés- kiesés az egész népgazdaságot is sújtja, s a befizetett bizto­sítási díjak több esetben — mint például 1963-ban, 1965- ben, tavaly és az idén — még a kártérítések összegét sem fedezték, illetve fedezik. A megyék szintjén Szabolcs- Szatmár is oda sorolható, ahol a legtöbb esetben a kár jelentősen meghaladja a gaz­daságok által befizetett dí­jakat. A sajtótájékoEtatón kiala­kult beszélgetés vissza-vissza- térő témája volt; mindenki­nek érdeke, hogy a károk ne ismétlődjem/, több gondot kell fordítani a megelőzésre, az elhárításra. Örvendetes, hogy a terme­lőszövetkezetekben mind kor­szerűbbé válik a munka, a gépek segítik a tagok jobb megélhetését. A fejlődést azonban beárnyékolja az, hogy az üzemi balesetek te­kintetében a mezőgazdaság évek óta messze megelőzi a népgazdaság más ágazatait. Növekszik a halálos kimene­telű és az állandó rokkantsá­got előidéző balesetek szá­ma. S az okok közé nem csu­pán a technikai, kémiai esz­közök — a termelékenyebb eljárások nélkülözhetetlen kellékei — sorolhatók, ha­nem a szakképzett munkaerő hiánya és a hozzá nem értés. Sajnálatos tapasztalat; az emberek egy része nem érzé­keli a veszélyt, nem fogadja el az intő figyelmeztetést. Mindannyiunk érdeke, hogy a szervezett balesetvédelem keretei mielőbb kialakulja­nak a termelőszövetkezetek­ben is. Ennek érdekében már történtek intézkedések. A Gödöllői Agráregyetemen például külön tanszéket lé­tesítettek munkavédelmi szakmérnökök képzésére. Mindez azonban csak egy le­hetőség és a tennivalók ez­zel csak részben oldódnak meg. A cél az, hogy a bizto­sított gazdaságok, vagy egyé­nek részére minél ritkábban kerüljön sor az egész társa­dalmat érintő kártérítések kifizetésére. Kevesebb legyen a kár, csökkenjen a balesetek szá­ma. T. A. Óvoda a putrik között Több figyelmet érdeme! egy hadászI próbálkozás „Süssünk, süssünk vala­mit, azt is megmondom, hogy mit.” Csengő hangon száll az ének a kis, fekete hajú, sö­tét bőrű apróságok ajkáról. Egymás kezét fogva énekel­nek az udvaron, a tűző na­pon. Egyenlő feltételekkel A daloló apróságok hodá- szi cigánygyerekek. Ki taní­totta őket? — Hát a Lina! ő lenne a legjobb az óvodába, tudja a cigány nyelvet, meg a ma­gyart, jobban hozzá vannak szokva a gyerekek. A hodászi cigányok gye­rekeinek óvodájuk lesz ha­marosan A tervről, az óvo­da létesítéséről először Má­tészalkán, a járási tanács művelődési osztályán érdek­lődtünk. Sok gyerek nem tud jó! magyarul, ezért ajánlatos egy külön cigány­óvoda létesítése, hogy előké­szítsék. a gyerekeket az is­kolába, s egyenlő feltételek­kel induljanak a „tudás bi­rodalmába.” A művelődési osztály kész berendezést ad­ni, az óvoda személyzetét— biztosítani. Az óvoda épülete már áll. — Csak azt nem tudjuk, mikor adják már át az óvo­dát — méltatlankodnak az asszonyok. — Társadalmi munkában mi is építettük — beszélik a férfiak. Nincs keret? — Már csak a kerítés van hátra — tájékoztat a hodá­szi tanácson Bara László. — Az építéshez egyébként a Béke Tsz adta a legtöbb se­gítséget. Mátészalkáról Vass Jó­zsef, a népfront titkára tá­mogatta az óvodaépítés ügyét. A községben pedig tu­lajdonképpen mindenki se­gített abban, hogy felépüljön a kis előszobával, egy na­gyobb teremmel és kisebb szobával ellátott épület. Ott áll a cigánytelep szélén, egyelőre zárva. — A kosztolás is meg lett volna oldva — halljuk a ta­nácson — hiszen, az itteni óvodából oda lehetett volna vinni az ételt. De még itt sem vehetünk fel nyárára egy konyhalányt, pedig ilyenkor nem ötven, hanem nyolcvan gyerekre főznek. Lehetne sorolni a községi gondokat, bajokat. Sok min­dent meg kellene oldani, sok mindenre kellene pénz. Ho- dász, Kántorjánosi és Nyír- káta közös tanáccsá szerve­zésével is megvoltak az ad­minisztrációs gondok. Lina tanult volna — Azt mondta az igazga­tó bácsi, foglalkozzak velük. Iskolába mennek ősszel, 34 gyerek. Akinek mondták: Lina, vagyis Rézműves Mihályné, Ö már tavaly is tanítgatta a gyerekeket, az idén nyáron is minden délután foglalko­zik velük. — Törődni kell velük, na­gyon okosak — mondja ta­nítványairól. — Én is úgy szerettem volna tanulni, el akartam szökni, amikor az apám férjhez adott. Linának nyolc osztálya van. Kettőt már az esti Is­kolán végzett el. Szép, két­szobás házban laknak. Szor­galmas, igyekvő család. És segíteni szeretne a többi ci­gányon is. — Jenei óvó néni adott ver­seket, hogy írjam le. Azokat tanítottam meg velük. Rö­vid verseket, mert először el kellett mondani cigányul, hogy mi van bennük, melyik szó mit jelent. S a fizetség? — Tavaly egész nyáron foglalkoztam velük. Küldtek Nyíregyházáról 430 forintot. Az idén? — Még nem tudom. Fejlődni akarnak a hodá­szi cigányok, nem szabad megtagadni tőlük a lehető­séget. Több törődést — Befizetnénk mi az óvo­dát, csak lenne — bizony­gatják az asszonyok. — Ak­kor dolgozni mehetnénk tő­lük, ha tudjuk, hogy biztos helyen vannak. — Azt mondják, a cigá­nyok csak követelőznek — szólnak közbe a férfiak — pedig megfizetjük mi, ami jár. Van itt sok, aki már 8—10 éve dolgozik egy vál­lalatnál. Csak hát sok a gye­rek, kevés a fizetés, azért nem telik mindenre. Indok is van, kifogás is akad. Egyik részről éppúgy, mint a másikról. Ám ha nem akarunk „cigánykérdést”, ak­kor a jó törekvéseket, a kis cigánygyerekek majdani bol­dogulását még jobban támo­gatnunk kell. Lányi Botond Jó szervezéssel, összefogással t ŐSZI GONDOK SZAMOSKÖZBEN (Tudósítónktól) A szatmár-beregi tsz-szö- vetség nyilvántartása szerint mintegy 70 000 hold szántó­földi vetéskultúrát tett tönk­re az ár- és belvíz Számos- közben. Sok és nehéz felada­tokat kell megoldani ősszel. Különösen nagy gondnak látszik a közös" és háztáji ál­latállomány átteleltetése, A megmaradt takarmány el­enyészően csekély. A víz alá került szántóföldek túlnyo­mó részén idén csak nagy és sűrű gyom „terem”. Ezekben kevés a tápérték. Sok tsz, amint az lehetségessé vált. silókukoricát vetett, s azzal vegyesen silózzák be a ne­hezen kaszálható muhart és egyéb gyomot. Némileg ez is segít a takarmánygondokon. Kérést küldtek az ország cukorgyáraihoz: a takarmány. melasz-fcészlet navvobb részét szállítsák az árvíz sújtotta területre. Hatékony támoga­tás várható a patronáló^ gaz­daságoktól, szervezetektől is. A megmaradt termények betakarítása nem kisebb gond. A tsz-tagok jelentős számban saját lakásuk és a közös építkezéseknél dolgoz­nak. Az alma betakarításá­nál könnyítést jelent, hogy a környező gimnáziumok és technikumok és egvéb isko­lák diákjai az előző évekhez hasonlóan most is segítenek. Nehéz a szállítási feladatok megoldása. A vasút is és a közút is túlságosan le van terhelve. A tsz-ek gépjármű­vei elsősorban építőanyagok szállításával vannak lefog­lalva. A szatmári területről az al­ma nagy részét közúti jár­művekkel a mátészalkai tá­rolóba szállítják. Amit nem bír el a szálkái tároló kapa­citása, azt — előreláthatólag — a mándoki tárolóba vi­szik. Más ősszel is voltak ne­hézségek, de most többszörö­sére kell számítani. A gondo­kat csak jó szervezéssel és összefogással lehet megolda­ni. (nábrádi) Az UNIVERSIT, nyíregyházi üzemében az Egyesült Iz­zó részére megkezdték a xenon lámpákhoz való üvegbu­rák gyártását. Képen: Batári Ottó és Prókai József a ke­mencénél. Hamme] József felvétele Tiszavasvári bosszúságok Tiszavasváriban, az Alkalo­ida Vegyészeti Gyár mellett szép kis lakótelep „nőtt ki” a földből néhány év alatt. Modern, négyemeletes házak, bennük köcponti fűtés, me­legvíz-szolgáltatás, gáztűz­hely. A lakótelep környékét parkosították, mellette mo­dern eszpresszó, ABC-áruház emeli a színvonalat. Valósá­gos kis város a gyár tövében. Csak a bolt belseje nem tart lépést a városi környe­zettel. Nem a berendezés — a pultok árukínálata. Hentes­árut még mutatóban sem le­het találni, a Eöldség-gyü- mölcspultokon csak egy kevés sápadt őszibarack. Sajnos — az árubőséget illetően — a piacon sem jár jobban a la­kótelepi munkás. Hiába a városi színvonal a lakásoknál, ha az ellátás nem tart lépést vele. Pedig egy kicsit jobb üzletpolitikával ezen is lehetne változtatni. Nem úgy, hogy aki tejet akar venni, anr/ak már reggel le kell adnia megcímkézett te­jeskannáját, hogy egyáltalán jusson neki és gyerekeinek tej. S nem úgy, hogy már csütörtökön meg kell rendel­ni a húst, mert csak akkor kap a vevő. L. B. Alacsony művészi színvonal Véget ért a velencei filmfesztivál Kedden ünnepélyes díjki­osztással véget ért a 31. ve­lencei filmfesztivál. A fesz­tivál nagydíját Orson Welles kapta eddigi színészi és ren­dezői munkásságáért. A kritikusok díját Federico Fellini versenyen kívül be­mutatott tévéfilmje, a „Bo­hócok’’ nyerte. A legjoob külföldi filmnek járó „Fran­Szabó László — Sólyom József: Kémek a bévé rím jón (22.) Amikor a szállodába ér­tek, engedélyt kért Conolly- től, hogy írhasson Burger- nek. Az FBI embere habo­zás nélkül megadta az en­gedélyt. Dasch megírta tár­sának. nogy kapcsolatba ke­rült a hatóságokkal, és azt tanácsolta neki, hogy továb­bi utasításig ne mozduljon el a helyéről. A szabotőresoport parancs­nokának persze fogalma sem volt arról, hogy amint kitet­te a lábát az FBI épületéből, Hoower máris parancsot adott a New York-i kiren­deltségének : Burgert, Hen­ket, Quirint. Schmidtet sza­kadatlanul. éjjal-nappal fi­gyeljék s adott parancsra azonnal tartóztassák le őket. Egyben elrendelte a Floridá­ban partra szállt kémek fel­kutatását is. Ám ez nem ment túl gyorsan, és főleg könnyedén... Az elkövetkező négy na­pon Dasch mást sem tett, mint chesterfieldbeli szobá­jában tollba mondta vallo­mását. Három napon ke­resztül az akció előkészüle­teiről, lebonyolításáról be­szélt, a negyedik napon pe­dig Conolly kérdezgette ót. A kérdések a legkülönbö­zőbb témák körül forogtak: hogyan megy az élet a há­borús Németországban: mi­lyen bánásmódban van ré­szük a külföldi munkások­nak; személy szerint kiket ismert, azoknak milyen rangjuk beosztásuk volt; mi­lyen hangulatot tapasztalt az egyszerű emberek között, stb. Aztán arról is kifaggat­ta, hogy mi a helyzet Pá­rizsban, mit látott Lorient- ben, a tengeralattjáró-kikötő­ben, s végül, mit figyelt meg a2 U—202-es berende­zésénél. Amikor ezzel végeztek, a keresztkérdések özöne kö­vetkezett. s Dasch végül is teljesen összezavarodott, azt sem tudta, fiú-e vagy lány. S amikor Conolly és a má­sik FBI-ügynök végzett a kihallgatással, Dasch még mindig nem szabadult. Meg­jelentek szállodai szobájá­ban az USA hadseregének és tengerészetének szakem­berei, elhárítói és mindenfé­léről faggatták Dascht. Ügy látszik, teljesen ki akarták használni az alkalmat, hogy egy olyan ember került a kezük közé, aki néhány hét­tel előbb még Berlinben, Európában tartózkodott... Burger, aki ezalatt a New York-i szállodájában ücsör­gött, megkapta Dasch leve­lét. Henke, Quirin és Schmidt úgy állapodott meg Burgerrel, hogy aznap ta­lálkoznak egy boltban. Burger meg is jelent a találkozón, bement a boltba, és ingeket vásárolt. Miköz­ben válogatott, megérkezett a másik három náci ügynök is. Ekkor Burger óvatosan Henke kezébe csúsztatta Dasch levelét, amelyben az tájékoztatót adott, miképp került érintkezésbe az ame­rikai hatóságokkal. — Ez a disznó feladta magát... — súgta oda a má­sik háromnak Burger. — Az nem lehet igaz. hogy elárult volna bennün­ket. .. — súgta izgatottan Henke. — Itt a sarkon van egy vendéglő, gyerünk be. Ott találkozunk... — javasolta Burger, majd fizetett, és gyorsan megindult az üzlet­ből kifelé. Rövidesen a, többiek is megérkeztek. (Folytatjuk) cesco Pasinetti”-díjat Barbara Loden „Wanda” című filmje kapta. A kritikusok között a most véget ért fesztivál nagy csaló, dást okozott. Két évvel ez­előtt az ellen tiltakoztak, hogy a kommerszfilmek elsekélye. sítik a nagy hírű fesztivált. Az 1970-es fesztivál közép- szerűsége azonban egyhangú véleményük szerint túltesz minden eddigi mértéken. A hivatalos programban szereplő 17 film közül csu­pán 5 alkotást tartanak em­lítésre méltónak, többek között Szabó István „Szerel- mesfilm”-jét. A filmkritikusok szervezete nyilatkozatban ítélte el az idei fesztivál „különlegesen alacsony művészi színvona­lát” és miniszteri, sőt parla­menti vizsgálatot követelt a fesztivál ügyében. Lesben a vadászok Megkezdődött a vadászati idény legizgalmasabb esemé­nye: a szarvasbőgés a Ge- menci Állami Erdő- és Vad­gazdaság híres rezervátumai­ban. A szarvasvadászatot ne­hezíti a Duna magas vízállá­sa, az elöntött árterületek szinte megközelíthetetlenek. így az egyik legértékesebb vadászterületen — a mohácsi Szunyogsziget magasabb fék. vésű részein — teljes védel­met élveznek és háborítatla­nul élhetik nászukat a gím­szarvasak. A Duna menti er­dőkben előreláthatólag 10 go­lyóért bikát zsákmányolhat­nak a külföldiek. A vadászok szerint valamennyi értékes trófeát visel, a hűvös hajna­lokon, a szarvasjárások köze­lében már elfoglalták leshe­lyüket a vadászok. „Klossa magyar filmben Négy új játékfilm előkészüle­tei, próbafelvételei kezdődtek meg a MAFILM stúdióiban. Kedden forgatták először A gyilkos a házban van című krimifilmet. A film főszere­pét „Kloss kapitány”, Sta­nislaw Mikulsky alakítja Detre Annamária és Huszti Péter társaságában. Most folynak a próbafelvételei Palásthy György új filmjé­nek, a Hahó öcsi-nek. Sárika, drágám a címe Sán­dor Pál mai témájú új film­jének. A próbafelvételek so­rán eddig csupán Kern And­rás szereplése vált végleges­sé. Sára Sándort követően újabb operatőr mutatkozik be filmrendezőként: Kenye­res Gábor: Éleslövészet cí­mű, mai témájú alkotásának előkészületei is a napokban kezdődtek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents