Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-24 / 224. szám

Wrä‘. szerFemSer f?. KELET-M A G Y A RORSZ A « i rAda/! Szakmunkás, érettségivel MEGYÉNKBEN egyre több a szakképzett, ezenbe- lül. az érettségivel is rendel­kező munkások száma. És egyre kevesebben vannak, akik visszalépésnek nevezik, ha érettségi vagy egy siker­telen egyetemi felvételi után I szerszámot vesznek a kezük­be. De, s ez a nagy kérdés, kevesen tudják, hol a he­lyük. hol tudják legjobban hasznosítani szerzett tudásu­kat. vagy milyen szakmát érdemes elsajátítani? Az ér­demes. itt társadalmilag ér­demest jelent, még akkor is, ha egyéni kívánalmakkal is párosul. Kissé hálátlan feladat egy nagy sikerű televíziós film­sorozat után magyarázni a jövőnket. Azt, hogy a nép­gazdaság és ezzel együtt sa­ját boldogulásunk, csak ak­kor jut előrébb, ha minél több kiművelt emberfőre tá­maszkodik. A művelt ember nem jelent egyben mérnököt, technikust. Sőt. egyre inkább többet jelent. Jól képzett szakmunkást, szakmáját ki­válóan ismerő fizikai dolgo­zót (!). Akikből ma még ke­vés van. A megye lakosságának fog­lalkoztatási és jövedelmi vi­szonyai jelentősen javultak az elmúlt öt esztendő alatt. Az idén az első fél évben (a mezőgazdasági termelőszövet­kezet adatai nélkül) átlago­san 7000-rel nőtt a termelő- ágazatokban dolgozok száma a tavalyi év hasonló idősza­kához képest. Még nagyobb a változás a szocialista épí­tőiparban, ahol 11 százalék­kal többen dolgoznak, mint egy évvel korábban. A meny- nyiségi növekedés ugyanak­kor nem jelent minőségi nö­vekedést is. Különösen az építőiparban még nagyobb hiány van szakmunkásokban. mint korábban bármikor. Kevés a kőműves, kevés az ács. De ugyanezt lehet el­mondani más iparágakra is. A KÉRDÉSRE tehát egyet, len válasz adható: szakmun­kás kell elsősorban. Azt kell elérni, amelyet bizonyos fo­kig már el is értünk, hogy az érettségi ne célba jutást jelentsen, mint régen, ha­nem kezdetet. Csak haladás, bármilyen aspektusból néz­zük is, hogy az Országos Szakmunkásképzési Jegyzék, ban szereplő 285 szakma kö­zül 14-re már csak érettsé­gizettek vehetők fel. Ez a szám pedig 1—2 év múlva növekedni fog. Hiszen egy­re több olyan szakmára van szüksége az iparnak, amely már eleve megfelelő színtű alapképzésre számol. Az ötvenes, sőt még a hat­vanas évek jellemzője volt, hogy az érettségi bizonyít­ványt úgy tartották számon, mint egyfajta szellemi mun­ka végzésére eleve jogosító papírt. Erről le kellett. le kell szokni. Egyrészt azért, mert az adminisztratív mun. kakörök telítettek, más­részt pedig azért, mert az. ' új munkahelyek 80 százaléka fizikai, míg csak 20 százaléka szellemi. Ez utóbbi betöltésére pedig egyre in­kább főiskolai vagy egyetemi végzettségűeket alkalmaznak. AZ IDEI TANÉVRE a me­gye középiskoláinak első ősz. tályába 3205-en iratkoztak be. 6 százalékkal keveseb­ben, mint az elmúlt tanévre. Ugyanakkor a szakközépisko­lákba, a közgazdasági jelle- gűekbe két és félszeres, az ipari jellegűekbe közel két­szeres túljelentkezés volt. Ez eleve feltételezi, hogy ha vé­geznek, nagy részük szak­munkásként helyezkedik el az iparban. Egy kis részük pedig tovább tanul. Az arány mindenképpen helyes. Éven­te országosan mintegy 32 ezer középiskolás végzi el tanulmányait. Ugyanakkor a felsőoktatási intézményeink­nek — a népgazdaság távlati szakemberszükségleti tervé­nek megfelelően — 14 ezer elsőéves. nappali hallgatóra van szükségük. Sokan lema­radnak a/ egyetemekről. az iparban próbálnak elhelyez­kedni, szakmát - szeretnének tanulni. Ez pedig másik probléma. A megoldás nehéz, hiszen az újonnan elhelyezkedni akarók vagy nem látják, vagy nem akarják lát­ni az új helyzetet. Ezért jelent gondot ezeknek az elhelyezése. Pedig csak a mezőgazdaság egyedül fel tudná szippantani az összes szakképzetlen érettségizettet, ha azok nem fordítanának hátat neki. AZ IGÉNY az új ipari szakmunkásokra, különösen Szabolcsban egyre nő. Uj be­ruházásaink is ezt segítik. Uj lehetőséget nyit a Tiszavas- vári Alkaloida Gyár re­konstrukciója, a • HAFE, a gumigyár bővítése, a mérleg­gyár fehérgyarmati gyáregy­sége és a bútoripari válla­latok. Még akkor is, ha 1963 és 69 között a munkások szá­ma a megyében több mint kétszeresére nőtt. Az igények és lehetőségek felmérése mellett természetesen sok más összetevője van még a megnyugtató megoldásnak, hiszen egyszerre három kér­désre kell válaszolni. Mit kí­ván a társadalom, mit az üzem és mit a dolgozó? Úgy tűnik az igazi munka még hátra van. Horváth S. János « Gazdasági jegyzet Alma, de mennyiért ? Megkezdődött megyénkben ez almaszüret, s egyre na­gyobb ütemben tart a szál­lítás. A korábbi évekhez ha­sonlóan a népi ellenőrzés most is rendszeresen gyűjti a tapasztalatokat: milyen gondok vannak, s várhatók Szabolcs-Szatmár egyik leg­fontosabb termékénél. Az első jelentések általá­ban jó eredményekről szá­molnak be, megfelelően hasz. mosdották a korábbi évek tapasztalatait. Ami viszont jelenleg sú­lyos problémákat okoz: nem tudják közölni a felvásárlá­si árakat a termelőkkel. Az a furcsa helyzet, hogy az alma legjavát jelentő körsze­dett szállítmányokat a felvá­sárlóhelyeken átveszik, de szerdáig még nem tudták megmondani, mennyit fizet. ne!k majd érte. Ezt jelentet­ték elsőként Nagy káliéból, Mátészalkáról és Kisvárdáról. Hasonló a helyzet azonban másutt is. Néhány nappal ezelőtt ha­sonló helyzet volt a burgo­nyával: sole termelőnek két­szer kellett visszatérnie a felvásárlóhelyekre, ahol elő­ször átvették tőle az árut, majd napokkal később érdek­lődhetett és vehetett fel pénzt. Igaz, nem a helyi felvásár­lókon múlik, hogy fizetnek vagy nem fizetnek. Az ár központi és ott is hagyják jó­vá. Mégis nagyon furcsa helyzet az, hogy két héten belül azonos, rendkívül rossz benyomásokat hagyó árin­tézkedést okozott a késedel­mes ügyintézés Szabolcs- Szatmár két legfontosabb termékénél. Mert az áraknak nem az áruk után, hanem előttük kellene járnia, ha nem is he­tekkel, de mindenesetre na­pokkal a felvásárlás megkez­dése előtt. Marik Sándor Különleges tudakozó Többször is olvastam az utóbbi időkben, hogy hírszol­gálatunk elmaradt a közön­ség igényeitől. Éppen ezért én is lelkesen vártam a leg­újabb műsort. — Tessék csak bátran kérdezni, min­denre legjobb tudásunk sze­rint válaszolunk! — közölte a bemondó, és bemutatta a mikrofon előtt helyet fogla­ló agytrösztöt. Ott volt dr. Hallgath Ottmár, a Hírszol­gálati Központ alelnöke, dr. Nemphel Elek Munkaügyi Szóvivő, Birrál Tamás, az ismert sportdiplomata, és má­sok. Azután csengett a rádió­ban a telefon, és már hallot­tuk is az első érdeklődő hangját a repedt fazék túlsó végéből. — Mennyi nálunk egy ve­zető állású dolgozó munka­bére. .. Dr. Nemphel Elek megkö- pzörüite a torkát, i — Nálunk egy vezető ál­lású dolgozó munkabére a körülményektől és a besoro­lástól függ. Ha nem is min­dig éri el egy vezető állású nem dolgozó munkabérét, többnyire megközelíti. Hogy pontosan mennyi, azt a vál­lalati kollektív szerződés szabja meg és egy fillérrel sem .több, mint amennyit aláírás ellenében a bérfize­tés napján felvesz. — Nagyon köszönjük a Fő­szóvivő pontos válaszát ' és most Birrál Tamást kérdez­zük meg. Tomikám, egy táv­iratban azt tudakolják, hogy mi a véleményed a legutób­bi BCG—EKG mérkőzésen elkövetett bírói tévedésekről. Ezek nagyon felkavarták a sportközvéleményt. — Hát, hogyan is kezd­jem? Siketh Vaksi, a mér­kőzés vezetője nekem gye­rekkori barátom. Azonkívül a Játékvezetők Szervezete és a Tudósítók Egyesülése között megegyezés van, hogy soha nem bíráljuk egymást. Azt is meg kell mondanom, hogy a mérkőzésen nem voltam ott, és a tévém is elromlott, így közvetlen tapasztalatom sincs. Hallottam ugyan olyan híreszteléseket, hogy Siketh Vaksi három tizenegyest ép­pen fordítva ítélt meg és megadott nyolc lesgólt a BCG javára, de sajnos, mint már mondtam, nem tudok az ügy­ben állást foglalni. — Nagyon köszönjük. To­mikám, értékes magyarázato­dat, és most Hallgath Ottmái elvtárs válaszol többek kér­désére. Kedves Otti bátyám, mi az oka, hogy a Zulam- biai Köztársaságban lefolyt ismeretes események kapcsán csak nagy késéssel és töredé­kesen kaptunk tájékoztatást? — Hát, a mi tájékoztatá­sunk azért késett, mert Lassú Álmos, a tudósítónk éppen a köszvényét gyógyította Ba- lumbiában, és semmiképpen sem tudott visszatérni az ál­lomáshelyére. Mikor pedig visszaért, akkor a Kossuth Lajos utcai kábelbeázás uv - tt A napokban új géppel gazdagodott a Mátészalkai Tejüzem. Az NDK-gyártmányú, korszerű pasztörizálógépen óránként 10 ezer liter tej fut keresztül. Képen: VányivKálmán tejkezelőnek csak annyi a „dolga” a teljesen automatikus készülékkel, hogy időnként el­lenőrzi a hőmérőt. h. j. felvétele Kongresszus előtt Dombrád többre képes Megválasztották a községi pártbizottságot Különös hangulatú és szel­lemű összevont taggyűlésen választotta meg az új pártbi­zottságot — az eddigi csúcs­vezetőség helyett — Dombrá- don a hét pártalapszervezet csaknem másfél száz párttag­ja. A község szerteágazó és sok problémával küzdő hely­zete szükségszerűen igényelte a pártirányítás hatékonysá­gának növelését, mely remél­hető, hogy az önálló pártbi­zottság megalakulásával fo­kozatosan megvalósul.. , Nem volt kellő egység Nem lenne helyes elmarasz­talni a rengeteg tennivalóval küzdött csúcsvezetősógnek az elmúlt években végzett tevé­kenységét, de a tapasztalatok tanúsítják, s erre az össze­vont taggyűlés bizonyíték: nem volt kellő határozottság az egységes, elvszerű és kö­vetkezetes pártirányítás ki­alakítására. Több fontos gaz- dasági-társadalmá-politikai stb. kérdésben hiányzott az elvi, szervezeti, vagy a cse­lekvési egység. A gyakorlat, az elmúlt évek tapasztalatai, a félmegoldások mutatják, több esetben nem az egységre való törekvés volt a jellemző, hanem a széthúzás. így aztán t fontos párthatározatok — sa­ját határozataik is! — nem valósultak meg. Egy írás keretében lehetet­len vállalkozni arra, hogy több éves munkáról szóló, egyórás beszámolót elemez­zünk. De arra igen, hogy a nem tudtunk vele kapcsolat­ba lépni. így végül is kény­telenek voltunk. bevallom, a Lisszabon—Bonn—Sorok­sári út — kapcsolást igénybe venni. De ez a javulás jele... — Nagyon köszönjük, és most ismét egy munkaügyi kérdés. Halló! Tessék kérdez­ni! Dr. Nemphel Elek vála­szol. Ki beszél ott? — Itt Csini Jucika a IV. c-ből. Hol kell jelentkeznem beiskolázásra, ha világhírű táncdalének"s. vagy Nobel- díjas költi' ,ó akarok lenni? — Megmondom őszintén, nem is tudom, melyik főis­kolára szakosítottuk a kér­dezett szakmát. De az osz­tályfőnöke tudja, a jelentke­zési lapot nála kell leadni, ő majd továbbítja a megfejelő főiskolára. — Nagyon köszönjük az értékes feleleteket. Sajnos a műsoridő lejárt. A fennma­radó 9985 fontos és közérde­kű kérdésre is iparkodunk válaszolni mához három hó­napra sorra kerülő legköze- lc bi adásunkban. Ocsscwffy László fő folyamatok néhány vonását felvázoljuk, s próbáljunk se­gítséget nyújtani a további kibontakozáshoz. Ez az össze­vont taggyűlés is jellemezte, hogy a legfőbb hiányzik: az elvi-szervezeti-cselekvési egy­ség. Bár ezt érintette a be­számoló is, az ellentétek okait azonban nem elemezte. Talán éppen azért, mert nem akar­ta tovább bonyolítani a hely­zetet. Különösen hangsúlyoz­ni szükséges a három tsz párttagságának, ,cje főleg párt-, és gazdaság vezetőinek az egymáshoz való viszonyát. Három tsz — háromfelé húz Kétségtelen, hogy a csúcs- vezetőség többször tett erő­feszítéseket arra, hogy a tsz- ek közelebb kerüljenek egy­máshoz, közösen alakítsanak például társulásokat. Nem sok sikerrel. Igaz, nagy huzavona után a tsz-ek és az fmsz összefogásával lét­rehozták a Tisza-parti hét­végi pihenőt és nyitottak egy falatozót is. De ezzel mintha ki is merült volna minden. A fő és fontos kérdésben, a kö­zös sertéskombinát létrehozá­sában már nem tudtak közös nevezőre jutni. (A Vörös Csil­lag Tsz birtokában ma is ott van megvalósítatlanul ennek a terve, mely 80 ezer forintba került!)' . Hiányzott az egységes, a társadalom érdekeit szem előtt tartó szemlélet. És ez nem­csak a gazdasági kérdések megítélésében nyilvánult meg egyes felszólalók részéről, ha­nem fontos pártpolitikai kér­désekben is. Hoksz István, a Vörös Csillag Tsz párttitkára arról szólt, hogy a társulások létrehozásában nincs egységes szemlélet, a három tsz külön utakon jár. Solymosi László e tsz főagronómusa is a szako­sított állattenyésztési telep és a tsz iparszerű termelésének fontosságáról szólt. Orgoványi Zoltán, a Szőke Tisza Tsz fő­könyvelője szóvá tette: van finomfalatozó, szép és tiszta, de nincs benne áru, nem tölti be hivatását. Harsányi György a Szőke Tisza Tsz agronómus-' hiányolta, hogy a beszámoló elmarasztalta a tsz gazdaság' és pártvezetőit. De mindezek fői- úgy beszéltek, mintha r problémákhoz az itt élő párt és gazdasági vezetőknek serr mi közük nem lenne. Valója ban most sem keresték ; megoldás módját. Nem moz dúltak el arról a pontró' amely a széthúzást okozta é okozza. ,* Névtelen levelek, jelentgetések Dombrádon hét pártalap szervezet működik. Évek. óta leggyengébben a Kossuth Tsz-ben. Szétaprózottad te­vékenykednek a KlSZ-alap- szervezetek. A tanács élén nincs elnök. Évek óta alapta­lan intrikálások gátolják^ a fejlődést. S az intrika ottmiti fel a fejét, ahol nem követke­zetes a pártvezetés, hiányzik az egység. Jellemző volt, hogy nem a munkával, a tenniva­lókkal, hanem egymással fog­lalkoztak. Engedték, hogy egyes párttagokat alaptalanul intrikáljanak,, rágalmazzanak. Györkös Erzsébet mondta fel­szólalásában: Dombrádon fel­jelentik az orvost,, a gyógy­szerészt, a tanácselnököt, a párttitkárt, minden vezetőt, aki csak feljelenthető. Névte­len leveleket küldözgetnek a felsőbb szervekhez, s vizsgálat vizsgálatot ér. Még a végére sem tudnak járni, kezdődik elölről, s nincs aki ennek gá­tat emelne. Elmondta, így nem csodálatos, ha Dombrá­don nem szívesen vállalnak vezető állást. Ilyen légkörben valóban nem lehet nyugodtan dolgoz­ni. Pártunk következetes, emberséges, elvszerű politi­kájának érvényesítése köve­teli meg, hogy az új pártbi­zottság — melynek függetle­nített titkára van — követke­zetesen lépjen fel ezekkel szemben, s egyik legfontosabb feladata legyen: az ideológiai, szervezeti és cselekvési egy­ség helyreállítása és megerő­sítése. Legyen határozott és következetes. Nagy szükség lesz erre, hiszen — sajnos — még egyes pártvezetőknél is tapasztalni a párt politikájá­tól eltérő, vagy azzal ellenté­tes nézetet. Ez nyilvánult meg egyik-másik felszólalásban a pártonkívüliek megítélésével kapcsolatban is. Több bizalmat, megbecsülést Nehéz munka vár az • új pártbizottságra. Következete­sen fellépni a korábbi hibák, helytelen szemléletek ellen, kialakítani az egységet, küz­deni az intrika ellen, egy kö­zös mederbe' tereim az itt meglévő és kiaknázatlan anyagi-szellemi erőt Domb- iád fejlődése érdekében. Olyan pártvezetési stílust és munkamódszert kell kialakí- ani, amelynek alapja a biza- <>m • és a kölcsönös megbe­csülés, s mely vonzólag hat a pártomkívüliekre. Elvi alapo­kon hozzálátni a párt irány­elveiben foglaltak, később a X. pártkongresszus határoza­tainak a végrehajtásához. De mindezt csak az egész párttagsággal együtt, a pár­tonkívüliek mindennapos megnyerésével valósíthatják meg. Farkas Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents