Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-24 / 224. szám

'4. a«£ KWBT-WACITAROBSZAO T*H). szeptember 54. Korunk mezőgazdasága Megfelelő agrotechnikával jövedelmező a búzatermesztés A tiszavasvári Petőfi Teimelőszövetkezet tapasztalatai Az idei esztendő több nö­vény termesztésére kedvezőt­len volt. A búza is ezek kö­zé tartozik. A késői tavaszo- dás után a rendkívül csapa­dékos, ködps. párás idő na­gyon kedvezett a különböző gombabetegségeknek, ehhez jött az intenzívebb gyomoso- dás és a nagy belvizes káro­sodások. így a gazdaságok többségében a 1 búzatermés alatta maradt a tervezettnek, a 2—3 éve megszokott átla­goknak. 500 holdat vetne . A tiszavasvári Petőfi Ter­melőszövetkezetben búzából már évekkel ezelőtt 500 hold­ra állították be a vetéster­vet, ezt a területet ezen az őszön is bevetik. Egy rósz-, szabb esztendő nem tántorít­hatja meg a gazdaságokat a búzatermesztésben, különö­sen nem, amikor a kenyér- nekvatóról van szó. Az idei gyengébb termést is beszámít­va 5 éves átlagban 15 mázsás a búzatermésük holdanként. A. szövetkezet vezetői szerint 13—14 mázsa fölött már jö­vedelmező a búzatermesztés. Azon túl, hogy a búza ter- nmsztése jövedelmező és nép- gazdaságiiag is elsőrendű érdeli, hogy az ország kenye­rét saját termésből biztosít­suk, a termelőszövetkezetek többségében a kézi munka­erővel való gazdálkodás szempontjából is kedvező .a ' kalászosok vetése. A gabona­félékről mondhatjuk el. hogy az egész termesztési eljárást sikeresen gépesítettük. Az erősebb gazdaságokban nem- ésak a termesztés, de a sze­mes termés mozgatása, rak­tározása és a szalma betaka­rítása is alig kíván kézi erőt. Ez a szempont sem elhanya­golható. Több ember foglal­kozhat az állattenyésztéssel, a még kevésbé gépesíted kultúrákkal. A. talaj előkészítése — Kívánatos volna — mondják a Petőfi Tsz vezetői — mind az 500 holdat korai kapások, ipari növények után vetni. Sajnos eddig még ezt nem érték el. Mintegy 250 hold az, amit borsó, cu­korrépa és. dohány után vet­nek. A tervezett területük négyedét kukorica, a másik negyedét pedig kalászos után kénytelenek vetni. Mivel a tavasz 2—3 hetet késett, az idén a kukoricák még nagyon zöldek és bizony erősen ro­hammunkát kell majd vé­gezni, hogy a szokásos októ­ber 25-re befejezzék a ve­tést. Eddig, már a terület felét előkészítették vetésre és né­hány napon belül meg is kezdik ezt a munkát. A ko­rábbi esőzések ellenére, most a talaj már Tiszavasváriban száraz, ha ígv marad az idő, két henger közé kell vetni. Vagyis a vetőgép előtt és után is gyűrűshengerrel já­ratják meg a búzaföldet Az istállótrágyát az előve- temények, az ipari növények kapják. A búza alá hoidan- ként 5 mázsa vegyes műtrá­gyát adagolnak. Alaptrágya­ként egy mázsa 34 százalékos nitrogént. 150 kiló szemcsés szuperfoszfátot és 50—60 kiló kálit adnak. A többi nitro­gént tavasszal fejtrág^aként kapja a búza. Az idén az AGROKER-től 100 mázsa összetett műtrágyát kaptak kísérletre. Az összetett szó azt jelenti, hogv a három alapműtrágya (nitrogén, fosz­for. káli) gyárilag összeke­vert állapotban van, ígv a szokásosnál mintegy felére csökkentették a 3 fajta mű­trágya súlyát és a kiszórás is egyszerűbb, a keverés jobb. A szövetkezetben tudják, bogy, a magasabb termés el­éréséhez több műtrágya, kel­lene. de jelenleg az anyagi helyzetük még nem teszi le­hetővé. A vetőmag és előkészítése A talajelőkészítés és a megfelelő tápanyag-biztosítás után a jó termés harmadik tényezője a jó vetőmag. A szövetkezet évek óta szovjet búzafajtákat termel. Legna­gyobb területen termelik a Bezosztáját, de szerepel a tervükben a Mironovszkája is. A Bezosztája igénytele­nebb. viszont a gombafélék­kel szemben kevésbé ellen­álló. Kombájnaratásra mind a kettő jő fajta. Nem pergők és .merevebb a száruk, mint például a magyar fajtáknak. Ha az idén Bánkútit termel- nek — az aratás elhúzódása miatt — fele szem a tarlóra pergett volna. Eddig általában négyéven­ként cseréltek vetőmagot, de az a tapasztalatuk, hogy jobb háromévenként. Az idén kü­lönben is rossz a csiraképes­ség a saját termésű fajtákból, így most 3 évre cserélnek. Lesz egy 100 holdas másod­fokú szaporítás is. ami a jövő évi vetőmagellátást biz­tosítja majd a szövetke­zetben. Valamennyi vetőma­got saját csávázógéppel, ned­ves csávázással kezelnek -ve­tés előtt. Gépek, gondok Ha időben vetnek, megfe­lelő talajba, akkor Bezosztá- iából 160—170 kilót. Miro- novszkájából 150 kilót szá­mítanak holdanként. Október 25-ig ezek az adagok sze­rintük megfelelőek. Mint említettük. a gabona- termesztés munkája ma már szinte teljesen a gépekre van bízva. Konstrukcióban meg­felelőek a gépek, azt sem le­het mondani, hogy új gépet ne lehetne venni, de baj van egyes alkatrészek minőségé­vel. majd a javítással. az alkatrészpótlással. ( Vásárol­tak egy új növényvédő gépet, amivel a vegyszeres gyomir­tást is végezték volna a ta­vaszon. Ez a gép elromlott. Hónapokkal ezelőtt bejelen­tették a Nyírteleki Gépjaví­tó Állomásnak és még a mai napig sem - javították meg. Szintén vásároltak egy tár­csás rendszerű. velőgépet, aminek a fogaskerekei órán­ként mennek tönkre. Egy DUTRA-traktorukat a hűtő meghibásodása miatt nem tudják megfelelően használ­ni. Van tehát gond a szövet­kezetekben. A szakértelem, az iparkodás sokszor nem hozza azt az eredményt, amit jó gépeikkel el lehetne érni. Pe­dig igen nagy kárt okozhat a vetés megkésése, vagy a vegyszeres gyomirtás elma­radása. A nagyobb termések érdekében gépekben jobb minőséget, , több alkatrészt várnak az ipartól-. Cs B fl kalászosok vetés előtti növényvédelme Egyre gyorsabban növekszik termelőszövetkezeteink gépparkja. Ennek megfele­lően nagy szükség van a korszerű gépjavító műhelyekre. Az elmúlt héten a tuzsérí Rá­kóczi Tsz-ben átadták a 400 ezer forintos beruházásból megépített javítóműhelyt. Itt tartják karban, javítják a szövetkezet félszáz erőgépét és munkagépeit. A műhely egyik legkorszerűbb gépén az autóvillamossági próbapadon a dinamó ellenőrzését, a gyújtás és az indítómotorok beállítását végzik. Képünk: Révész Aladár jármű-villanyszerelő a dinamó mérését végzi. Elek Emil felvétele A termést veszélyeztető kár­tevők és betegségek számát tekintve a búza sem marad el más kultúrnövények mö­gött. A védekezési lehetősé­gek azonban sokkal korláto­zottabbak, mint más növé­nyeknél. Eredményes véde­kezés, ma még egy-két kivé­teltől eltekintve, többnyire csík vetés előtt lehetséges. Lzek a lehetőségek is egy­részt agrotechnikai jelle­gűek, szoros összefüggésben vannak a kondicionális és a térrezisztencia viszonyokkal. Pl.: megfelelő elővetemény, monokultúra kerülése, opti­mális tápanyagarány biztosí­tása, vetésidő helyes megvá­lasztása, a vetőmag mennyi­ségének és minőségének meg­választása, stb. Mindezekkel egy jól képzett mezőgazdász tisztában van. Az üzemi kö­rülmények azonban gyakran produkálnak olyan helyzete­ket, amikor nem lehet fi­gyelembe venni az optimális követelményeket. így az opti­málisnál korábban, vagy ké­sőbben kell vefni, esetleg ke­vésbé jól előkészített talaj­ba, vagy gabona. gabona utáni sorrendben, stb. Ilyen és ehhez hasonló okok miatt a növények általában gyen­gébben fejlődnek, a külön­böző betegségek könnyebben elhatalmasodnak, a kártevők elszaporodnak és tetemes károkat okoznak. A fentiekből következik, hogy minden alkalmat meg kell ragadni a rendelkezésre álló növényvédelmi módsze­rek alkalmazására, illetve a munkák elvégzésére. (pl. csá- vázás). Alapvető növényvédelmi munkának kell tekinteni a csávázást, melynek elvégzé­se rendkívül fontos, a vető­mag felületére tapadt fertő­zőképletek elpusztítása (kő­üszög,. fuzárium, stb.) és az elvetett maggal érintkező ta­laj fertőtlenítése szempontjá­ból. . Erreóéira jó ~ ered­ni ti ‘tiaÍ/Whrtaf<#r• a ha­gyományos, de igen mérgező higanytartalmú por és ned­ves csávazószerek (ceresan. falisan), de jó. eredménnyel kecsegtetnek a kevésbé mér­gező, szerves hatóanyagú csá- vázószerekke! folytatott kí­sérletek. pl. CTP, PCNB. Egyébként1 a csávázást a 43/1968. MÉM. sz. rendelet minden termelő részére kö­telezővé teszi. Ez ideig a növényvédő ál­lomások I végezték zömmel a csávázást, azonban, mint minden növényvédelmi bér­munka, ez is idejét múlta. Ma már a mezőgazdásági üzemek gazdaságilag , elég erősek ahhoz, hogy megvásá­rolják a csávázógépet. Ebben az évben különösen nagy jelentősége van a ve­tőmag felületi fertőtlenítésé­nek. Az időjárás, ugyanis rendkívül alkalmas volt a gombabetegségek terjedésé­hez. Ennek következtében je­lentősen elszaporodtak a szártörőgombák, a liszthar­mat, a különböző fuzárium- fajok, stb. A súlyos mérték­ben fellépő betegségek hatá­sára a búza általában gyen­gén fejlődött, sok az asszott szems< alacsony a hektoliter- súly és a csirázási százalék. Szabvány szerint 80—85 csi­rázási százalék alatt a ma­got elvetni nem szabad. Ezért különösen fpntos minden üzemben, vetés előtt a pró- baesiráztatás elvégzése. Feltételenül említést kell tenni az ebben az évben na­gyon propagált, de sajnos a megyében csak kevés helyen elvégzett tarlóégetésről. Szin­tén vetés előtti agrotechni­kai jellegű növényvédelmi munkákhoz sorolható. Első­sorban a monokultúrában termesztett gabonatáblákon van nagy jelentősége, a torzsgombák elleni védeke­zésben. A tőbetegségek ellen a csávázás kevés sikert nyújt, a vegyszeres talajfer­tőtlenítés pedig igen 1 / sé­ges. Nagy kár, hogy ázok az üzemek, an^elyek mono­kultúrában termesztik a ka­lászosokat, nem éltek ezzel az olcsó védekezési lehető­séggel. Azon kórokozók ellen, amelyek nem a mag felüle­tén, hanem annak belsejé­ben, nyugvó állapotban van­nak és csak a csira fejlődé­sével egyidöben aktivizálód­nak, egyelőre vegyszeres úton nem tudnak védekezni. Azonban már kísérletek foly­nak a rovarölő szerekhez ha­sonlóan, telszivódó csávázó­szerekkel. így- lehetőség nyí­lik többek között a porüszög elleni védekezésre, továbbá arra is, hogy vetés után még 4—6 hétre védettséget kap­janak a növények a betegsé­gek . támadásaival szemben, mint pl. a szártőbetegségek, lisztharmat, stb. A csáyázásnak tehát rend­kívül fontos szerepe van a vetőmag jó kelésében, a fia­tal vetés gyors, erőteljes fej­lődésében, és ezen keresztül a jó telelés előfeltételeinek kialakításában. így végered­ményben a magasabb hoza­mok elérésében fontos szere­pet játszik. Nem léhet tehát közömbös egyetlen üzem ve­zetőjének sem, mint ahogy a népgazdaság számára sem az, hogy a vetőmag csáváz­va, vagy anélkül kerül elve­tésre. Sallai Pál Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő Állomás Arany, ezüst és nagydíj Sokai ígérő kísérletek a kisvárdai Rákóczi Jsz-beu Nagy kitüntetésnek számi- • tott az, ha valaki Teichmann Vilmostól kapott kísérleti cél­ra nemesített burgonyavetö- magot, műlrágyát. Rá kellett szolgáinké bizalomra. A tu­dós többször is felkereste Ju­hász Istvánt, a kisvárdai Rá­kóczi Tsz elnökét, Akkor, még egyéni gazda , korában oltotta be a kísérletezés szen­vedélyével, melyet aztán ma­gával hozott a nagyüzembe. Itt emberek sokaságát kellett meggyőzni. Szerencse, hogv Lukawiecki Sándor főagronó- mus. Faragó József, Csurkó József, Banu Béla brigádve­zetők és még néhány szakem­ber személyében lelkes támo­gatókra talált. Segítettek a kutatók Akkoriban a burgonya hol­danként csak 60—70 mázsával fizetett. Tudták, hogy ez a föld többre képes, ki kell be­lőle hozni. Kísérletezni kell bátran. Felkereslek a kisvár­dai kutatókat. Juhász István elmondta, ők is szeretnének holdanként 100 mázsát ter­melni. És ebben segített dr. Borús József tudományos ku­tató. A világhírű, tudós, Teichmann Vilmos pedig szakmai bemutatót tartott a tsz-ben. Hét holdba elegendő burgonya vetőmagot kaptak. Külsőre silánynak tűnt. ami­kor a tsz-tagok meglátták, nem is akarták elvetni. És ebből a vetőmagból már akikor holdanként 80 mázsás termést takarítottak be. Ek­kor csodálkoztak. Ebből szü­lettek később a nagy és szép eredmények. Megküzdöttek a maradi szemléletekkel, eltér­tek a hagyományoktól, elő-, csiráztatást, sűrű soros ve­tést alkalmaztak, a tőszárp.o- kat megduplázták. Sokszor a tagok akarata ellenére. És most ezzel a burgonyával aranyérmet nyertek a kiállí­tásion. Áldozatok nélkül nincsenek eredmények. Kísérletezési célokra. milliókat fordítottak. Építettek kísérleti burgonya- haj tató és tárolóházat. Ez kétmillióba került, így már meg tudják oldani1 30 vagon burgonya téli tárolását., elő- haj tatáját. Feleslegessé vált a prizmázás, s évente 300 má­zsa szalmát takarítanak meg. melyet máshol hasznosítanak. Munkát is megtakarítottak, nem kell földelni, az embe­reknek fagyot vágni a sze­déskor. Biztonságos a burgo­nya megóvása, mert megfe­lelő hőmérsékleten tartja a terméket állandóan. Cél: élelmiszer-gazdaság Különösen bizonyít ez az esztendő. Az itt előhajtatott burgonyának az átlagtermése a hagyományosan végzettnek a duplája. Már betakarították a burgonyát 400 holdról, s el­érték a 100 mázsás átlagot, így az idei eredmény alapján több milliós pluszjövedelem­hez jut a közösség. Különösen hasznosnak bizonyult az idén ez a hajtató és táróló, mert 20 vagon vizes gabona szárítását is megoldotta. Ha ezt géppel kellett volna végezníök, leg­alább 100 ezer forint kiadást jelentett volna a tsz-nek. A jövő útja, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek élelmi­szer-gazdaságokká fejlődjenek. Ehhez meg kell teremteni az ipai'szerű termelés feltételeit. Kis túlzással nevezhetnénk a kisvárdai Rákóczi Tsz-t kísér­leti gazdaságnak is. És a tag­ság ma már megbecsüli a si­ker légfőbb részeseit: a bát­ran kísérletező agronómuso- kat, brígádvezetőket és az elnököt. Három éve végeznek bur­gonyarügydugvány-vizsgála- tokat. Ennek eredményei szinte parcellánként előre jel­zik, hogy milyen termésre számíthatnak a következő esztendőben. És a bizalom jele az is, hogy azt a kisvár­dai kutatók most már a szövetkezetre bízták. Érdek­lődnek minden új iránt. Leg­újabban kapcsolatot terem­tettek a Nitrokémia Vállalat­tal. Most azzal kísérleteznek, hogy faládák helyett mű­anyag (hungarocel) ládákban próbálják a hajtatást megol­dani. Előnye, hogy könnyű, alig 10—12 deka, nem törik, mosható és több évben hasz­nálható. Közösen a vállalattal ala­kít.iák ki a legmegfelelőbb ládákat. Levegős-ebbé alakít­ják, megnagyobbítják, s eze­ket a változásokat eszközli a vállalat. Ez mindkét fél szá­mára hasznos. Ha beválik jö­vedelmező lesz a Nitrokémia Vállalatnak is, s jól járnak a tsz-ek is. Nemcsak burgouya,.. De nemcsak a burgőhya- termesztési kísérletek jártak sikerrel. Céltudatos és szak­szerű gazdálkodásúik eredmé­nye, hogy a nagy fehér hús­sertés tenyészetük a kiállí­táson nagydíjat nyert, kuko­ricájuk ezüstérmet kapott. Említhetnénk az almát is. Ma már olyan sokféle vegyszer van forgalomban, hogy szak­ember legyén a talpán, aki meg tudja mondani, melyik a legjobb. Ennek eldöntésére egy hold almán kísérleteznek. Különböző kombinációs per­metezést alkalmaznak. Az el­ső kísérletek biztatóak: lehet 90 százalékos exportarányt elérni almából thiovit—órtho- cid—paration szerek kombi­nációjával. Amíg idáig elju­tottak évente 5—'10 ezer fo- . rintot áldoztak erre. De meg­érte. A kísérletezéshez bátorság kell és kellő szakismeret. .Kis­várdán egyikből sincs hiány. FK.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents