Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
LAPUNK TARTALMÁBÓL! BLXVU. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ÄRA': 80 FILLER I9T8. SZEPTEMBER 19, SZOMBAT Az életmentő a oldal) TéE tüzelő minden családnak i C5. oldal) Labdarúgó-bajnokságok 1 (9. oldal) Befejeződtek a magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások A megbeszélésekről közös közleményt adtak ki Tíinüi* IlíUvás Olaszországit a látogat Bort, búzát... F A kenyérevés — a sok és Jóízű kenyér evésének — szokása ősi tulajdonsága népünknek. Erre utal a közmondáson kívül az az érzékenység, ahogyan kenyerünk legkisebb hibáját tárgyaljuk és éppen a szabolcsi, szatmári lakosságnak az a szó- használata, mely minden ételt a „zsírozok” és „édesítők” világába utal, vagyis kenyeret eszünk — így fogjuk fel — és hozzá ezt-azt. Jó emlékeztetni most erre, aratás után, az őszi munkák idején, mely egyben a jövő évi vetésszerkezet kialakításának, a vetésszerkezet meghatározásának időszaka is. Ugyanis éppen az a réteg, amely ennyire szereti a kenyeret, mintha húzódozni kezdene attól, hogy megtermelje az ország kenyerét Pár éve még adminisztratív intézkedések írták elő, melyik termelőszövetkezetnek hány holdat kell bevetni búzával, kenyérnekvaló- val. A tervlebontásos módszer persze nem tett különbséget — vagy csak alig — jó búzatermő és búzának nem való föld között. Igyekezett igazságosan szétosztani a kötelezettséget és így megtörtént, hogy olyan helyen is termesztettünk búzát, ahol az nem volt gazdaságos és olyan helyen sem sokat, ahol jóval több lett volna jövedelmezők Amikor a gazdasági reform megszüntette ezt a kényszert, egészen új arányok alakultak ki termelő- szövetkezeteink vetésszerkezetében. Ahol érdemes volt, a réginél is többet vetettek, ahol nem volt érdemes, abbahagyták. Az eredmény: nemhogy kevesebb, de valamivel több búzánk is termett. Meglett éveken át az ország kenyere. Most először fenyeget az a veszély, hogy a leszűkített területen kevesebb búzát vetünk, mint amennyi kell. Nem jó dolog ez. Vannak tartalékaink, hozzájuk nyúlhatunk. De ha évről évre ismétlődnek, ismét adminisztratív beavatkozásra volna szükség. Népgazdaságunk ugyanis nem engedheti meg magának, hogy amúgy is nagy feladatok megoldására kötelezett külkereskedelmünket még a kenyérgabona importjával is megterhelje. Mire hivatkoznak a búzaellenesek? Hogy nem érdemes! Ez így egyszerűennem igaz. Az új árszerkezetben búzánk helye valóban változott kissé, de nem annyival, aminek a többszörösét is ne lehetne behozni jó agrotechnikával, gondos talajműveléssel és — ami a legfontosabb — megfelelő mennyiségű és minőségű műtrágyával. (Most nem beszélünk a búza után búzát vetők hibáiról, ez szerencsére már nem jellemző nálunk.) Ha a kis hozamú szabolcsi búzáról esik szó, jó ha őszintén beszélünk arról is: megkapta-e a búza a megfelelő gondozást nálunk mindenütt? És mondjuk meg őszintén, hogy nem kapta meg. A mi hibánk is. ha a jó Bezosztá- jából tíz valamennyi mázsát tudtunk csak learatni holdanként. Jó munka mellett a mi földjeinken is elérhető a húsznál több mázsa is. És, aki ilyen hanyagul dolgozik, az más, érzékenyebb növényeinél még többet veszíthet. Erre is kár tehát hiJan Marko csehszlovák külügyminiszter — aki Péter János külügyminiszter meghívására négynapos hi. vatalos baráti látogatást tett hazánkban — pénteken felesége társaságában elutazott Budapestről. A vendégek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter és felesége, Vince József, hazánk prágai nagykövete és a Külügymi. nisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete és felesége. A csehszlovák külügyminiszter elutazása előtt záró- megbeszélésen vett részt a Külügyminisztériumban. Jan Marko elutazása előtt a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió munkatársának adott nyilatkozatában a többi között a következőket mondotta: — Több megbeszélésem volt a magyar párt- és kormány vezetőivel és mindenekelőtt a Magyar Népköz- társaság külügyminiszterével, Péter János kollégámmal. Elsősorban a két országot érintő kérdésekről folytattunk igen hasznos és gyümölcsöző eszmecserét Köztudott. hogy szomszédok vagyunk, és hozzátenném, olyan szomszédok, akik elhatározták, hogy országaikban felépítik a szocializmust és akik ennek érdekében nap mint nap céltudatosan cselekszenek. Közösek céljaink, s közös törekvésünk, hogy egymást mindjobban megismerjük. Ez a találkozás is ezt a célt szolgálta, ugyanakkor azt is bebizonyította, hogy jó egyetértés van közöttünk. — A magyar főváros a legmélyebb benyomást tette rám — mondotta a külügyminiszter. — Azzal a meggyőződéssel térek haza e tárgyalásokról, hogy a magyar népben és annak vezetőiben, Kádár János elvtárs személyében legjobb barátainkat tisztelhetjük, akik mindenkor készek segíteni, s akik a múltban is tanúj elét adták ennek. Meggyőződésem, hogy a magyar—csehszlovák kölcsönös kapcsolatok a jövőben tovább fejlődnek. Jan Marko és a magyar államférfiak megbeszéléseiről pénteken közös közleményt hoztak nyilvánosságra. Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1970. szeptember 15—18 között látogatást tett Magyar- országon Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere és felesége. vatkozni. Aki így érvel, az csak mellébeszél, hamis ürügyet keres. Ne várjunk tehát adminisztratív beavatkozásra. A búzakérdést most már nemcsak tisztán gazdasági ügynek kell felfogni. Politikai és A csehszlovák: külügyminisztert szívélyes baráti beszélgetésen fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, valamint Focik Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A tárgyalások során a külügyminiszterek részletesen áttekintettek a két testvéri ország kapcsolatait és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb, időszerű kérdésed roL A miniszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti kapcsolatok a szocialista internacionalizmus elved alapján eredményesen fejlődnek. Ezen elvek szellemében alakul a Magyarországon élő szlovákok és a Csehszlovákiában élő magyarok élete, s ez erősíti a két szocialista ország barátságát Mindkét ország érdeke, hogy az élet minden területén feltárják a kölcsönösen előnyös együttműködés szélesítésének lehetőségeit ezzel együtt hozzájáruljanak a szocialista országok egységének szilárdításához. A felek rendkívül fontos feladatnak tekintik a KGST- tagországok gazdasági együttműködésének sokoldalú fejlesztését. Meggyőződésük, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítése, a kooperáció, az integráció és a szorosabb koordinálás hozzájárul mind a gazdasági megerősödésükhöz, mind politikai egységük megszilárdításához. A két miniszter véleményt cserélt az időszerű európai problémákról. Megelégedéssel állapították meg, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívásának gondolata szilárd gyökereket vert az európai országokban. A két ország arra törekszik, hogy ezt a konferenciát Európa minden nemzete érdekében, minél előbb hívják össze. Jelenleg a legfontosabb feladat gyakorlatilag hozzákezdeni a konferencia előkészítési munkálataihoz. Ehhez kedvező feltételeket teremtenek a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek legutóbbi budapesti tanácskozásáról kiadott memorandum javaslatai. A két ország kormánya az európai általános légkör javulása szempontjából igen társadalmi kérdés is, a közvélemény, a társadalmi fórumok is beleszólhatnak, ahol szükségét látják. Tartsa mindenki becsületbeli kötelességének, hogy részt vegyünk mi is a megfelelő arányban kenyerünk megtermelésében. jelentős lépésnek tekinti a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői között aláírt szerződést, melyben az NSZK kormánya elismeri az összes európai ország határainak sérthetetlenségét. A szerződés egyben megteremti a további nyitott európai kérdések megoldásának a feltételeit, beleértve a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségét, valamint a Német Demoikratikius Köztársaság elismerését. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határozottan elítéli az USA-nak a vietnami nép, valamint Kambodzsa és Laosz népei éllen irányuló agresszív akcióit. A proletár internacionalizmus szellemében továbbra is megadnak minden támogatást a vietnami népnek és Indokína más népeinek igazságos és hősies harcához. A felek nagy nyugtalansággal figyelik a közel-keleti helyzet alakulását. A békét és az igazságos rendezést e térségiben a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának következetes végrehajtásával lehet elérni. A felek nagyra becsülik az Egyesült Arab Köztársaságnak más arab országok által is támogatott békés kezdeményezését, amely pozitívan befolyásolhatja a válság politikai rendezésére irányuló törekvéseket. Ugyanakkor elítélik Izrael folytatódó agresszióját, valamint a nemrég megindult tárgyalások szabo- tálásét. A felek ismét megerősítették elhatározásukat, hogy a két ország szorosan együttműködik a közös célok, a nemzetközi biztonság és a béke érdekében a nemzetközi fórumokon, különösen az ENSZ-ben. A két külügyminisztérium céltudatosan koordinálja a jelentősebb kérdésekben külpolitikai lépéseit Jan Markénak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének látogatását, fogadtatását minden tárgyalását és megbeszélését a testvéri barátság, a nyíltság és a teljes egyetértés légköre vette körüL Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere csehszlovákiai Látogatásra hívta meg Péter Jánost a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét aki a meghívást örömmel elfogadta. Hogy milyen arányban? Nagyon egyszerű. Olyan területen kell búzát vetni jövő évre is, mint amekkorán az kialakult az elmúlt években. És akkor lesz kenyerünk. (gesztelyi) Mario Zagari olasz külkereskedelmi miniszter meghívására Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyetTordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes olaszországi tartózkodása során megtekintette a Bariban rendezett 34. nemzetközi vásárt, s megnyitotta a vásár magyar napját Pénteken délelőtt tanácskozást tartottak a járási tanácsok elnökhelyettesei és mezőgazdasági osztályvezetői, valamint a mezőgazdaság ellátásával és a felvásárlással foglalkozó vállalatok vezetői részére a megyei tanácson. Bacsu József, a mező- gazdasági osztály vezetője tartott értékelést a közelmúltban megtartott országos szintű hasonló tanácskozásról. Az élelmiszer-gazdaság jelenlegi helyzetének értékelésével kezdte tájékoztatását. Szabolcs-Szatmárban az év elején az országos egyszázalékos termelésnövelés helyett reálisan 2—3 százalékos mezőgazdasági termelésfelfutást terveztek. A közbejött rendkívüli körülmények azonban megakadályozták a tervek valóra váltását. A legnagyobb kiesés megyénkben a növénytermesztésben, különösen a kedvezőtlen búzatermésben jelentkezett. Ezeket javarészt objektív körülmények okozták, de a tanulságot már a mostani őszi vetésnél is hasznosítani lehet, hogy a jövő évi betakarítás kedvező legyen. Ehhez segíthet a vegyszeres gyomirtás, ami a múlt évben 54 ezer hold gabonára terjedt ki, az idén viszont csak 36 ezer hold kalászoson végeztek gyomirtást. A télia! ma-termés sem éri el a tavalyi szintet, várhatóan 7—8 ezer vagonnal marad alatta. Az exportminőség jóval kevesebb lesz, várhatóan a termés 45—50 százaléka. A többi növénynél a tavalyi termésátlagokra számíthatunk, de csak akkor, ha a betakarítás jó. Az állattenyésztés helyzete pozitívan alakult. A szarvasmarha-állomány növekedett, különösen a közös gazdaságokban, de a háztájiban is. A hízónevelésnél a nagyobb kínálat várhatóan az év végén fog jelentkezni, ezért — a felvásárlási torlódás elkerülése végett — ajánlatos előrébb hozni a leadási időt a tsz-ekben. A termelőszövetkezetek gazdálkodásában mintegy 170—180 millió forint termeléskiesésre számíthatunk, melynek zömét az árvíz okozta károk adják. Éppen ezért a közös gazdaságoknak már most fel kell kétese hivatalos látogatásra a közeljövőben Olaszországba utazik. ★ Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes Rámában megbeszélést folytatott dr. Renzo Forma külkereskedelmi államtitkárral, valamint az olasz kereskedelemfejlesztési intézet vezetőivel. szülni a jövő év megalapoz zására úgy, hogy a személyi jövedelmek a termeléssel arányosan alakuljanak. Gondok vannak a megyében az alkatrész- és a gépellátásban. Ezek megoldása hosszabb időt vesz igénybe, ezért fel kell használni a belső lehetőségeket. Ajánlatos a tsz-eknek nyújtott és kettős műszakok szervezésével felkészülni. Számítások szerint a meglévő gépparkkal mintegy 25—30 nap alatt végezni lehet a szántással. A nyári munkák értékelésénél az aratás okozta gondok állnak az első helyen. Igaz ugyan, hogy az időjárás megnehezítette a munkák elvégzését, de a termelőszövetkezetek sem készültek fel tervszerűen az aratásra A tapasztalat bebizonyította, hogy kevés a kombájn, ahol megdőlt már májusban a gabona, ott fel kellett volna készülni a kézi aratásra. Az őszi mezőgazdasági munkák szintén sürgetően jelentkeznek. Az alma szedése mellett 50 ezer hold burgonya és 130 ezer hold kukorica betakarítása vár a sorára. Emellett mintegy 180— 190 ezer hold talaj előkészítését, vetését kell elvégezni. Az idei évben már éreztette hatását a tavalyról elmaradt 40 ezer hold mélyszántás, ennek nem szabad megismétlődnie. Az őszi betakarítás társad dalmi üggyé kell váljon, ehhez elengedhetetlen a családtagok bevonása. Az árvizes területeken célszerű a búza vetésterületét 15—20 százalékkal növelni a megfelelő műtrágyázás mellett. Már megkezdődött az árvíz során megsemmisült mezőgazdasági építmények újjáépítése, a helyreállítás pedig befejeződött. A tervezett 49 létesítményből még csak 15 építése folyik, ami az idő előrehaladását tekintve elég kevés. Néhány létesítménynél kivitelezői kapacitáshiány mutatkozik. Itt a TOT és a patronáló területi szövetségek segítsége kell. Az értekezleten felszólalt dr. Fekszi István, a megyei tanács vb-elnöke és a kenyérgabona-termelést szór-, galmazta. (lányi) Tanácskozás Nyíregyházán a megye mezőgazdasági helyzetéről vrUs neurjíRjAijemOijerm
