Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

I ffláa! KELET-MA © Y ARORSZAfl Í97Ö. szeptember Mi. A 25. ENSZ-nyitány mindenekelőtt azt kell hang­súlyozni: a Szovjetunió és a szocialista országok diplo­máciája a nemzetközi bizton­ság sokoldalú megszervezé­sét tartja a világszervezet fő feladatának! A szovjet hiztonsági memorandum, amely az európai biztonsági szerződéssel egyidőben ha­sonló regionális megállapo­dások létrehozásának fon­tosságára hívta fel a figyel­met — már a tavalyi köz­gyűlésen erőteljes hangsúlyt adott ennek a törekvésnek. A politikai biztonság meg­szervezésének fontosságát azért kell külön megemlíteni, mert a nemzetközi fejlődés során számos más típusú kérdés is foglalkoztatja a vi­lágszervezetet. Ilyen például a környezet szennyeződésé­nek, vagy a tengerfenék de- miljtarizálásának ügye. Mindez természetesen fontos és komoly problé­ma. A vezető tőkés államok diplomáciája részéről azon­ban olyan törekvés mutatko­zik meg. hogy ezeknek a té­máknak a megtárgyalása al­kalmat szolgáltasson a leg­fontosabb politikai-biztonsági viták elkerülésére! Részben az államfől-kor- mányfői találkozó, részben az említett egészséges politi­kai törekvések sikere dönti majd el. hogy milyen kérdé­sek kerülnek előtérbe a mostani közgyűlésen. Ezen­felül azonban van néhány olyan problémakör, amely egész biztosan kiemelkedő he. lyet kap a mindennapos tár­gyalások során. Ilyen lesz a leszerelés kö­réhez kapcsolódó két nagy kérdés: a bakteriológiai és vegyifegyverek törvényen kívül helyezése, valamint a már említett tengerfenék­probléma. Ami az előbbit illeti: a politikai cél az, hogy végre rákényszerítsék az Egyesült Államokat az ilyen fegyve­reket betiltó 1925-ös genfi egyezmény ratifikálására. Ezzel el lehetne távolítani az útból a bakteriológiai és vegyifegyverek törvényte­lenné nyilvánítása elé emel­kedő legfontosabb akadályt, A tengerfenék demllitarizálá. sa ugyancsak elsőrendűen fontos kérdés: úgy kell azonban megvalósítani, hogy ,,a békés felhasználás" ürü­gyén az amerikai monopó­liumok ne Indíthassanak koncessziós rohamot a ten­gerfenék egyes, gazdaságilag .kincset érő” szektorainak ki. sajátítására. Csak megismételhetjük: ez­úttal a közgyűlést nem a szo­kásos mércével kell majd megítélni: a csúcson, az el­végzett munkán dől el. hogy mennyire marad hasznos és emlékezetes! (— le H KÁRPÁT-UKRAfNAI LEVÉL KOMMENTÁR A jordániai események visszhangja A világsajtó és a közvélemény érdeklődésének közép­pontjában ezekben a napokban a Jordániái események állnak. A nemzetközi visszhang sokszor érdekesebb — mert távolsá­got tartóan higgadt és elemző —, mint a helyszínről érkező hírek, amelyek gyakran zavarosak, ellentmondóak, pem egy- szer a pillanatnyilag fellángolt szenvedélyek szülöttei. Igen érdekes például a Lengyel Egyesült Munkáspárt központi lapjának elemzése. A Trybuna Ludu teljes mélysé­gében ismerteti a helyzet bonyolultságát. Rámutat, a Palesz­tinái menekült szervezetek és a Husszein király közötti el­lentétek politikai természetére. Amíg Jordánia a 67-es izraeli agresszió következményeinek felszámolására, megszállt terü­leteinek visszaszerzésére törekszik, addig a Palesztinái ge­rillák, Izrael állam helyett és helyén, független palesztin államot akarnak, amelynek azonban a jelenle# Jordánia egy része is területe lenne. Husszein és a gerillák között te­hát a politikaiak mellett területi nézeteltérések ás vannak. Érdekes a Tel Aviv-i visszhang is. Az izraeli lapok ab­ban reménykednek, hogy Husszeinnek sikerül leszámolnia a gerilláikkal. Hallatja véleményét a francia sajtó Is. Az Humantté el­ítéli a „szélsőjobboldali jordániai tábomokok”-at, de fielelőt- lerniek nevezi Habbas gerilláinak cselekedeteit is. A Gom­bát hangsúlyozza: bármi történjék is, a Nyugatnak tartóz­kodnia kell a beavatkozástól. A jobboldali Aurore Husszein győzelmét reméli. Nasszer egyiptomi, Kadhafi líbiai és Nümerf sziudáni el­nök Husszeinhez és Jasszer Arafathoz intézett közös üzenete — és a kairói A1 Ábrám kommentárja — egyaránt hangsú­lyozza: a jordániai fegyveres erők te a gerillák összecsapá­sának nem lenne győztese és legyőzöttje, viszont az arab nép számára súlyos katasztrófa lenne a harc folytatása. A három arab állam: EAK, Líbia és Szudán minden erejét lat­ba veti a válság megoldása érdekében. Hiszen ahogy a Try­buna Ludu írja — a jordániai események „jelentősen gyön­gítik az izraeli megszállókkal szemben álló arab frontot, s fokozzák a közel-keleti feszültséget". Gyáróriás a viznyicai völgyben Nemrég épült fel az űj saerelde. Itt a legtöbb munkafolyamait gépesítve van. Az Itt látható szerszámgépek zöme magyarországi vállalatok számára készül. Jeadrék Árpád felvétel* hekelc 37. AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS ÜJ ELNÖKE. Az ENSZ XXV. közgyűlése elnökévé Norvégia ENSZ-képviselőjét, Edvard Hambrot választot­ták meg. Képünkön a köz­gyűlés új elnöke első sajtó- értekezletét tartja. Kedden New Yorkban be­népesült az ENSZ-palota. Megismétlődött a minden ősszel újra kezdődő esemény­sorozat: megnyílt az Egyesült Nemzetek Szervezetének évi közgyűlése. Ezúttal azonban egy év- szám nemcsak formailag, ha. nem politikai jelentőségben is kiemeli az ülésszakot a többi közül. 25 éves születés­napját ünnepli az Egyesült Nemzetek Szervezete és egy hónappal a közgyűlés hiva­talos megnyitása után, októ­ber 15-e és 24-e között ün­nepi ülésszakot tartanak. Ez formai jelentőségén túl­menően szerkezetileg és poli­tikailag is megváltoztatja a mostani közgyűlés karakte­rét. Az általános szokás ugyanis az. hogy a közgyű­lés a küldöttségek vezetői­nek politikai nyilatkozataival kezdődik, s ez az úgynevezett .Általános vita” adja azután át helyét a részletes politi­kai munkának. Most viszont az október 15-én kezdődő ün. népi ülésszakon mintegy 60 állam- és kormányfő jelenik meg New Yorkban! így az ünnepi ülésszak egy esetle­ges nagyhatalmi csúcstalálko. zó keretéül js szolgálhat. Hogy ezek a találkozók mi­lyen formában, hogyan jön­nek majd létre, ma még ter­mészetesen nem látható. Nyilvánvaló, hogy az enyhü­lő légkör könnyíti, a feszült­ség fokozódása nehezíti a fizikailag meglévő lehetősé­gek politikai kihasználását, így például a szovjet—nyu­gatnémet szerződés és euró­pai politikai következményei pozitív értelemben hatnak a különböző csúcstalálkozók megtartására, az amerikaiak távol-keleti agressziója és a közel-keleti feszültség foko­zódása pedig bonyolítja azt. A mostani ülésszak e kü­lönleges jellemvonásai miatt a mindennapos diplomáciai ENSZ-munka problémái ke­vesebb helyet kapnak a kom­mentárokban. Pedig ezek nemcsak időben fogják ki­tölteni az ENSZ-üléssaak nagy részét, hanem politi­kailag is élebevágóan fonto­sak és következményeikben befolyásolhatják a nemzetkö. zi helyzet alakulását. Ebben a vonatkozásban Gerencsér Miklós: ügy látszott, megemberelte magát. Betegség miatt he­lyettesítette az egyik laka­tost, és mivel jól dolgozott, véglegesítették a szakmájá­ban. Elit cégnek számított az OVIRT, adnia kellett a kül­sőre, a viselkedésre, nehogy megint az utcára kerüljön, noha ekkor már akadtak po­litikai pártfogói gróf Pálffy Fidél Magyar Nemzetiszo­cialista Pártjából. H&yre gon­dosabban öltözött, felhagyott a nyilvános részegeskedéssel, annál makacsabb zugivó lett belőle. Megszabadult a nyo­mortól, a gátlásosságtól an­nál kevésbé. Egyszerre szen­vedett a kisebbrendűségi ér­zéstől és egyszerre emésztette a parancsolgatás kielégítetlen vágya. Mindenáron dirigálni, Irányítani akart, s ki is élte hajlamát, ha a munkában embereket bíztak a kezére. Gorombaságáért, akamoksá- gáért mindenki utálta, de ez a legkevésbé sem fájt neki. Annál rohamosabban csö- mörlött meg a kétkezi mun­kától, noha szakértelmét sen­ki nem vonta kétségbe. Poli­tikus akart lenni, olthatatlan megszállottsággal sóvárgott a vezetők kasztjába emelked­ni. Mindegy milyen áron, mindegy, melyik eszme je­gyében. csak sikerüljön — ez az eltökéltség szabta meg egész további útját. Olyany- nyira szenvedélye lett a po­litizálás, hogy emiatt végképp lemondott a családalapítás­ról. Könnyű volt az elhatá­rozás, mivel eddig se na­gyon kereste a nők társasá­gát testi hátrányai miatt. Le törhetetlen hiúsága, konok érvényesülési rögeszméje annál kedvezőbb környezetre talált Pálffy Fidál pártjá­ban. Elszántabban futott áb­rándjai után, mint valaha, amikor 1936-ban megismer­kedett Szálas! Ferenc moz­galmával. Azonnal csatlako­zott a nyugdíjas vezérkari őrnagy „konspirativ elit- pért”-jához Annyira rokonlé. leknek érezte a hirtelen fel­bukkant politikust, hogy alig akart hinni ekkora vé­letlenben. Szálasi apja is honvédségi alkalmazott volt valaha, csak nem Pozsony­ban, hanem Kassán és nem a nagyon szerény altiszti munkakörben, hanem tiszt­viselői beosztásban. Amel­lett Szálasiból sikerült valódi katonatisztet nevelni, le is töltött 36 hónapot a fronton az első világháborúban. Weinhoffer se látott, se hal­lott. hanyatt-homlok követte AHOGY TABÖDY URAM LÁTTA™ Munkács neves krónikása vetette papírra 110 évvel ezelőtt a szűkszavú, de bizonyára pontos adatokat a frigyesfalvi vasgyárról: „Létezésének nyoma 1642- ig vihető vissza, s hogy itt már régen tétettek kísérletek, mutatják a szomszéd völgyek­ben szerte található vassalak- hatmazok. 1682—1704 közti időben II. Rákóczy Ferenc korában létezett egy kis ol­vaszt ókemeneze, melyből évenként csak 294 m és 60 fönt rúd és sínvas, az akkori kovácsműhelyből pedig 390 csákány, 129 kapa és 90 000 zsindelyszeg került ki._ ...A nyersvas egy 1829— 1832. években a szelestói templomnak átelienben a viz- niczi patak jobb partján épült 32 láb magas vaskohóiban két egymással szemközt fekvő szekrény alakú fúvó segélyé­vel olvas ztatik, s 109° hosszú alagesaiornán vezetett vizét egy 16° magas felülcsapoló kerék hajtja. Az olvasztóko. hónál egy mester, négy ol­vasztó, s 5 munkás van alkal­mazva”. A termelés Tabódy idejé­ben „4600 mázsa öntött áru, 5000 m rúd vas, 750 m mű­áru és 120 000 különféle szeg”. S hogy már akkor is ismert volt a bűvös szó — a rentá- bilitás — fogalma mi sem bi­zonyítja jobban a termelés ingadozásánál A Schönbom uradalomnak több hasznot nyújtottak az évezredes er­dők, mint a kezdetleges vas­hámor. A vasgyár alig fejlő­dött, egy-két kezdetleges gép választott vezérét, akitől sző szerint megtanulta a „Cél és követelés” című brosúrát. Elkápráztatta a titkos ülé­sek ceremóniája, amely együtt járt a vidéki — űs- föld Életközösség elnevezésű — szervezetek működésével. Katonás alakiság, fagyos szertartásosság, zord miszti­kum: ebből csírázott ki We­inhoffer reménye, hogy fon­tos szerep vár rá, ha majd társadalmi méretekben való­síthatják meg a párt reguláját. Határtalan tisztelettel adó­zott a mozgalmi elnevezések­nek. Az alsó csoportokat „sut­togó”-nak nevezték, s a cso­port parancsnoka, a zászlós ezekkel a szavakkal kezdte mondókáját: „A nemzettel a nemzetért! Isten, paraszt, polgár és katona nevében a suttogót megnyitom!" Rop­pantul imponált neki, hogy a Szálasi szervezte NAP, a Nemzeti Akarat Pártja ép­pen a Nap utcában, a 12-es számú házban rendezte be központját. Egyszer járt a központban zászlósa megbi­Mvételével mindent kéri erő­vel végeztek, még a Bzázad- forduló utáni években is. EXPORT 36 ORSZÁGBA. A százéves rajzot megmutat­tam 8—10 munkásnak is. Kinn cigarettáztak az új üzemcsarnok kapujánál, ahol a tehergépkocsikra emelik a nehéz ládákat az összesze­relt, bejáratott szerszámgé­pekkel. Ketten ismertek csak rá a hegyek hajtására és vélték felfedezni a füstfelhőt pipáló épületben a régi öntőműhélyt. — Most egészen más a gyár. Külsőleg is, de a termé­keinket tekintve is — men­tegetőztek azok, akik nem ismerték fel az egykori "tár­téi epet. És sorolni kezdték a szerszámgépmárkákat, meg a megrendelő országok nevét, 19 féle gépet gyártanak a Munkácsi Kirov Szerszámgép- gyárban. Törökország, Irán, Mongol Népköztársaság, Ku­ba, Algír, Magyarország... — olvashatjuk a fenyőgyanta és kenőolaj szagát árasztó ládá­kon. Arról a ládáról pedig, melyet éppen most emel könnyedén a levegőbe a ra­kodódaru, magyarországi vál­lalat nevét betűzöm le: Szentendrei Betongyár. — Milyen szerszámgépeket rendeltek a szentendreiek ? Lakatos János, a szereld« vezetője válaszol. — 3 B 631 típusú köszörű- és csiszolópadot. — Milyen időre vállal jót­állást a gyár? — Két évig szavatoljuk a zásából, látta is a vezért, s noha nem váltottak szót, Szálasi mély benyomást tett rá. Hiába számolta fel a rendőrség a Nap utcai köz­pontot, hiába ítélték Szálasit 3 évi börtönre, Weinhoffer vakon hitt a nyilaskeraszle­sek győzelmében. Hinnie kellett, mert kizá­rólag a nyilas mozgalom győzelme vihette célhoz má­niákus hatalomvágyát Tú­lontúl felkészülten érte a fordulat 1944. október 15-én. A kiéhezettségtől elvakultan vetette bele magát a hatal­mi mámorba, nem kért, nem érvelt. nem irgalmazott. Ütött, parancsolt, lövöldözött. Politikát csinált úgy, ahogy ő elképzelte a politikát. Ha­talmat gyakorolt úgy, ahogy fogalmai szerint működnie kellett a hatalomnak, öt hónapon át soha nem akart menekülni önmagától, sőt minél tökéletesebben Wein­hoffer Jenő akart maradni, szorongások, gátlások, torkára tekeredő félelmek nélkül. (Folytatjuk) pontos, megbízható műkő» dést— A TÍZEZREDIK. SZER­SZÁMGÉP ÉS AZ ÁLLAMI MINŐSÉGI ÉRTÉK JEL. Kosztur Mihail főmérnöktől tudtuk meg, hogy különös jubileumot ünnepeltek meg nemrég a szereidében. A futó­szalagról lekerült a tízezredik munkapad. Márkája: 3 B 634. Éppen ezt a típust számítják előterjeszteni az Állami Mi­nőségi Értékjelre. Ez azt je­lenti, hogy a köszörű- és csi- szolópadnak meg kell felelni a nemzetközi piac legszigo­rúbb követelményeinek. — A munkapadon egész sor módosítást végzünk — ma­gyarázza Selesztai Margit mérnök-konstruktőr, aikit aa egyébként most is kiváló szerszámgép korszerűsítésével bíztak meg. — Miért erre a munkapad­ra esett a választás ? — érdek­lődünk. — Ebből a szerszáímgépből gyártunk legtöbbet. — Több, mint 150 darabot évente. Ez a termelés 60 százaléka... — Véleményük szerint mi a két legfontosabb tényező, ami a minőségi értékjél mielőbbi elnyerésére ösztönzi a kollek­tívát? — A világszínvonal köve­telményeinek megfelelő gép több hasznot nyújt majd a vásárlóknak és ez kihat a ke­resletre is — állapítja meg Lakatos János, aki Selesztai Margittal az imént állította ki a tízezredik munkapad „érettségi bizonyítványát”. — A második körülmény, hogy az értékjél jelentős pót­jövedelmet biztosít A terme­lés fokozásával növelhetjük a dolgozók keresetét, többet költhetünk üzemfejlesztésre és más célokra. Mert a mos­tani szerszámgépgyár tovább épül. Már elkészültek a fej­lesztési tervek is. AZ UJ ÖTÉVES TERV, mely 1971-ben kezdődik, ha­tárkőt jelent a Kirov Szer­számgépgyár ' történetében. Az egyik harkovi kutatóintézet tervrajzai alapján ugyanis még egy, méreteit tekintve a mostani gyárral vetekedő üzemegység épül fel, a viz­nyicai völgyben a 70-es évek elején. Az új üzemcsarnok területe 8—10 ezer négyzet- méter lesz. Üzend konyha, zuhanyozók, öltözők, iroda­helyiségek is épülnek. — Csupán az öntöde újjá-: építésére 1 millió 100 ezer ru­belt költünk — jegyzi meg a főmérnök. Az új öntöde ka­pacitása csaknem másfélszer nagyobb lesz, mint a mostani üzemé. Most 1400-an dolgoznak a gyáróriásban. Néhány év múlva ez a szám is kétszere­sére növekszik. Márkus Csaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents