Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

* ftWaf KEtÉT-MAGYAROR«!?! K& ¥97(5. auguszTus íf. Lapzártakor érkezett COLOMBO A ceyloni kormány közöl­te. hogy ez év július 14-én telies diplomáciai kapcsola­tot létesített a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kor­mánnyal. BELGRAD Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter és Sory Cou- libaly, a Mali Köztársaság külügyminisztere kedden Belgrádban megbeszélést tar­tott egyrészt a két ország együttműködésének különbö­ző kérdéseiről, másrészt az el nem kötelezett országok állam- és kormányfői har­madik konferenciájának elő­készületeiről. BIEN HOA Három hét alatt másodszor kísérelt meg repülőgép-eltérí­tést egy amerikai katona Dél- Vietnamban. A 20 éves George W Hardin a Saigontól 22 kilométerre lévő Bien Hoa légitámaszponton szállt fel az amerikai légierő C—141- es Starlifter szállítógépére, s automata fegyverével arra akarta kénvszeríteni a piló­tát. hogy Da Nangba repül­jön vele. A gép személyzeté­nek sikerült őt lefegwerez- nie. a személyzet egy tagja súlyosan megsebesült. Hardin három héttel ezelőtt hasonló módon kísérelt meg repülő­gép-eltérítést, az alkalommal Hong Kongban akart leszáll- ni. Kísérletét akkor is meg­hiúsították, s kivizsgálásra kórházba szállították, de on­nan megszökött. NEW YORK A közel-keleti ENSZ-meg- fiayelők ía'°n+ették, hogy a tűzszüneti vonal izraeli olda­láról péntek óta két ízben is tüzeltek szíriai területre. Mint ismeretes. Szíria eluta­sította az EAK, Jordánia és Izrael által vállalt 90 napos tűzszünetet. PRÁGA Gustáv Husák. a Csehszlo­vák KP Központi Bizottságá­nak első titkára kedden dél­után hazaérkezett a Szovjet­unióban töltött szabadságáról. A prágai repülőtéren Erban, Kempny, Pillér. Strougal, a CSKP KB elnökségének tag­jai és mások fogadták. Re- pülőútját megszakítva Husák leszállt Pozsonyban, ahol be- folytatott a Szlovák KP KB elnökségének töbö tagjával. Rokonlátogatóbau II. ÚTON A „GÄZVONAT”. Az Egyesült Államok kentuc- kyi és alabamai támaszpontjáról tegnap útnak indították azokat az ideggázzal telt tartályokat, amelyeket az ENSZ tiltakozása ellenére Florida partjai közelében a tengerfe­nékre kívánnak süllyeszteni. Mint ismeretes l) Thant ENSZ-főtitkár is foglalkozott ezzel a kérdéssel. (Kelet-Magyarország telefoto) Gerencsér Miklós: fekete tét 9. Dachauíg meg sem áll­tak vele. Szinte bol­doggá tette a tudat, hogy kivégzés helyett megússza koncentrációs táborral. De a kellemes csalódás csak perce­kig tartott. 24 órán belül tíz­szer megrúgdosták és az áju­lás olyan közönséges állapota lett, mintha gyerekkora óta gyakorolná. Kikötötték, el­ájult, fellocsolták, összever­ték, elájult, fellocsolták. Ki­kötötték, elájult, fellocsolták. Több variáció alig adódott. Hacsak a koplalás nem, amely igen rövid idő alatt nevetségesen csúffá tette hí­res testi erejét Látta a ha- lálbaromlás különböző foko­zatait. 60 kilótól 35 kilóig a deportáltakon, látta, hogyan Toppantják ketté a teher alá roskadó foglyok gerincét. s amikor már verés nélkül is nyakra-főre elájult, sürgősen jelentkezett a láger Gestapo- megbízottjánál: nincs hőbb vágya, mint a fronton szol­gálni a Harmadik Birodal­mat Alázatos kérését kegye­sen teljesítették. Köteles Lenke szépen ki­kefélte a zubbonyt, vállfára bújtatta, a szekrény ajtajára akasztotta. Még a szövet bolyhái is egy irányba si­multak , — Megfelel, uram? — kér­dezte. a kacér cselédeket utá­nozva. Faragó frissen borotvált képét paskolgatta kölnivizes tenyerével. Hálásan. majd­nem meghatottan mosolygott a lányra.-t- Édes vagy. Ha most nem kellene szolgálatba men­nem, feleségül vennélek. — És ha nem akarnám? — Persze persze... Látod ezt teszi az emberrel a be­képzeltség. Egyszerre nevettek, olyah formán, mintha boldogok let­tek volna. Aztán egyszerre hallgattak el, olyanformán mintha ráébredtek volna hogy buta tréfát űznek egy mással. —t Mihelyt végeztem, azon­nal hazajövök — mondta Fa­ragó. — Remélem, rövidesen megszabadulok... Szaunázni A szauna földrajzi fogalom, társadalmi hagyomány, nép­élettani jelenség, nemzeti sa­játosság. Egyet jelent Finn­országgal, az itt élő nép tör­vényerejű szokásaival, nem­zeti intézményével, életfor­májának minden más népétől eltérő megnyilvánulásával. Évezredes létét, fennmaradá­sát minden bizonnyal annak köszönheti, hogy a szaunázás értelmes, egészséges és vég­telenül kellemes. Erről meg­győződhettek a barátság légi hídján rokonlátogatóba érke­zett honfitársaink is, akiknek legtöbbje — szorongva bár,' — de örömmel elfogadta vendéglátóink szívélyes meg­hívását, s megízlelte, kipró­bálta, szerencsésen túlélte és megszerette a szaunázást. Az utóbbi évtizedekben ugyan gyorsan terjedt kül­földön is a szauna, ennek el­lenére más országok fiai többnyire még mindig egzoti­kumnak, valamiféle megbo­csátható hóbortnak tekintik, amelyet esetleg érdémes egy­szer megkóstolni és azután meghagyni a finneknek, le­gyenek vele boldogok... Kül­döttségünk egyik tagjának, a Dunai Vasműből delegált Ju­hász Karcsi barátomnak vi­szont úgy ízlett, hogy tréfá­san kijelentette: „Ezután csak olyan embert vemnek fel a KISZ-be, aki szilárd híve a szaunának”. Ha ilyen túlzá­sokra nem is ragadtatták magukat a többi szaunázó népi diplomatáink, lelkesedé­sük, elismerésük egyöntetű volt. Mesélték, hogy a második világháborús förgeteg elvonu­lása után az elpusztult váro­sok, falvak lakói a szaunák helyreállításával kezdték ott­honuk újjáépítését. Amíg a ház, a lakás felér Iaddig a család beköltözött a szauná­ba. A megszokott kényelmes iákéit kópéik voltak hoa;-' szabb ideig nélkülözni, de a szaunát egy pillanatra s©n. Néprajzi kutatók megálla­pítása szerint így volt ez már kétezer évvel ezelőtt is, amikor a finn néptörzs még más területen élt. Az akkori szauna persze lényegesen kü­lönbözött a mai, nemegymer építészeti gyöngyszemtől; csupán egy földbe ásott mé­lyedés volt, tüzesre hevített kövekkel, amelyeket vízzel locsoltak és máris kezdődhe­tett a szaunázás. Ez akkor, és még a későbbi századokban is feltehetően nemcsak a tisztál­kodást jelentette, hanem a gonosi! szellemeknek a test­ből való kiűzését, számos be­tegség gyógyítását, vagy meg­előzését és talán valamiféle vezeklést is. Hétköznapok és ünnepek A szauna végigkísérte a finn honfoglalók és utódaik minden kínját, szenvedését, de örömeit is. Az erdőirtás, meg egyéb efféle munkák ide­jén a szaunát minden este felizzították; gőze fellazítot­ta a kemény munkában meg­merevedett izmokat. Régen az asszonyok a szaunában szülték meg gyermekeiket. A vadászatról, halászatról haza­térők egyenesen a szaunába mentekéi Esküvő előtt a menyasszony' ~ suaunafürdőt vett, de kötelező volt ez min­den más ünnepség előtt is. A korábbi évszázadokban ott füstölték a húst, ott szárítot­ták az állati bőröket és a kendert, meg a lent. A szau­na tehát minden rendű és rangú finn ember hétköznap­jainak, ünnepeinek részévé, nélkültEhetetlen tartozékává vált. Áz 1960-ban tartott nép- számláláskor Finnországban mintegy 600 ezer szaunát számláltak össze. Ebben a számban nem szerepeltek az úgynevezett nyári szaunák, amelyek rendszerint a ten­gerparton, és a finn föld százezernyi tavának partjain találhatók. Becslések szerint ez utóbbiakkal együtt az or­Szaunázik a család. szágban kb. egymillió szauná­ban fürdőzik a négymillió­hatszázezer finn állampolgár. Ai; egymillióból kettővel csoportunk is megismerke­dett Kérni városában. Egyik­ben a női, másikban a férfi­vendégeket kalauzolták a vá­ros vezetői, nagy szívélyes­séggel. (Legenda csupán, hogy a férfiak és a nők együtt szaunáznak Finnor­szágban. Ez legfeljebb csak a közeli családtagokkal fordul elő.) Közvetlenül a Botteni- öböl partján álló és külsőleg egy tágas hétvégi faháznak tű­nő épületben elsőként egy ki­sebb helyiségbe kerültünk, amely egyaránt szolgál elő- 1 szobaként és öltcirőként. Be­rendezése keskeny polcokból és fogasokból áll. Itt minden felső és alsó ruhaneműtől megszabadulva egy hideg­meleg vizes zuhanyozóhelyi­ségbe jutottunk, ahol ki-ki tetszése szerint megnedvesí­tette bőrét, magához vette az előre elkészített illatos nyír­favirgácsot. így kellően fel­készülve beléphettünk a tu­lajdonképpeni scaunába, a különlegesen megépített, be­rendezett és izzó forróságúra fűtött gőzszobába. Az újjászületés módszere A mintegy négyszer /ötmé­teres helyiség két oldalán gyalult deszkából ácsolt eme­letes, csupasz heverők vártak Lassan-lassan épp olyan tűrhetetlenné fokozódott fé­lelme, mint a kétéltű jármű­ben, amikor Lébénybe mentek a nyolc szökött honvédtisz­tért. Érezte, elbizonytalanod­nak mozdulatai a legkínosabb lámpaláztól, de igyekezett könnyednek, vidámnak mu­tatkozni, nehogy megijessze félelmével a lányt. Mintha ezer esztendeje történt volna, olyan távolinak tűnt nem is oly régi vakmerősége. Már- már kételkedni kezdett, hát­ha nem is ő játszotta végig a nagystílű hazardirozást. Alig értette, hogyan romolhatott rövid másfél év alatt riadozó idegronccsá. Fiatal szervezetét gyorsan harckészre táplálták a láger­élet után. Uj kondíciója mel­lé csak a mundért kapta vissza, de a tiszti rangot nem. SS közlegényként dob­ták tűzbe Délnyugat-Ukrajná- ban, s a balkáni sziklapokol fonnyasztó kánikulája után megtanulta, hogyan kell sza­ladni ingben gatyában, har­mincfokos hidegben a prém­sapkás katonasokadalom ha lálhengere elől. Hadosztálya annyira megszűnt a Szeret völgyében, hogy még papíron se létezett többé. Néhány ed­zett és szerencsés társával kivergődött a tűzvonalból, bo­lyongtak, mint a kóbor far­kasok. Lembergben végre ki­fújhatta magát, de mire el­múlt a tüdőgyulladása, újra rájött, hogy ő tulajdonképpen gyűlöli a németeket, a háború iránti csömöre legyűrhetetlen, tehát megszökik, ha törik, ha szakad. Mivel pedig tapasz­talatai szerint a közönséges bujkálás semmi jót nem ígért, csellel akarta kivédeni a ve­szélyt. Úgy tervezte, Bécsig elvergődik valahogy, ott je­lentkezik a magyar katonai parancsnokságnál, védelmet kér, mint magyar állampol­gár, s a friss papírok birto­kában új életet kezd. Való­sággal beleszeretett ötletébe, annyira pompásnak tartotta. Utólag nem volt nehéz belát­nia, hogy mindjárt az első szökéskor, az érettségi vizs­gák után is ezt kellett volna tennie. A siker biztos érzeté­vel bujdosott Bécs felé, de a sors közbeiktatott egy lénye­ges kerülőt. Krakkóban gya­núsnak találták, letartóztatták és mihelyt meglátták a hón­aljába tetovált számot, amely vércsoportját jelezte, többé nem használtak a furfangos hazugságok. Az SS-nek, mint a Harmadik Birodalom kü­lönleges kiváltságokkal ren­delkező gépezetének, saját alkotmánya, saját ipara, sa­ját embertenyésztése mellett saját igazságszolgáltatása is volt. És természetesen saját központi nyilvántartása is. ahol minden titokra órákon belül választ adtaik. A Gesta­po krakkói parancsnoksága tehát úgy szállította Faragót az SS brünni fegyházába, mint kétszeres szökevényt, akire kétféle büntetés vár: vagy agyonlövik, vagy lefeje­zik. — Szívesem kipucolom a csizmádat — mondta Köteles Lenke a feltűnően lassan öl­tözködő Faragónak. Gondolataiból ocsúdva til­takozott a férfi: — Szó se lehet róla! Bújj gyorsan vissza az ágyba, hi­deg a szoba! Köteles Lenke engedelmes­kedett A takaró alá fészkel­te magát, alakja meglágyítot­ta a dúrva pokrócot. Feje rá- hanyatlott a gyűrött párnára, de mindjárt megemelte bronz - barna sörényét. — Nem lesz bajod miattam? — kérdezte, s visszatartotta a lélegzetét. — Nem — rázta meg gyen­gén a fejét Faragó. Csupa kérdés, csupa szo­rongás feszült a falaknak a hideg csendben. Kérdések, amelyekre egyikük sem tudta a választ, szorongások, ame­lyekről lehetetlen volt beszél­ni. Faragó mániákus rendszere­tettel, a tisztaság imádatába feledkezve fényesítette ke­mény szárú csizmáját. (Folytatjuk! ránk. A felső, a mennyezet közvetlen közelében lévő priccset azok foglalták el, akik képesek voltak elviselni a 80—90 Celsius-fokos hőséget. A vérbeli szaunázók ebben a magasságban a 100—110 Cél. sius-foikot tartják ideálisnak. Hát ez nekünk még nem ment. Az érzékenyebbek megelé­gedtek be alsó régióval is, mert itt „csak” 60—70 fokos volt a hőmérséklet. A sarok­ban lévő dobkályhát úgy épí­tették meg, hogy annak kö­zepébe akna került, félig szikladarabokkal töltve. A kályhával együtt felizzott kövekre időnként néhány deci vizet loccsantottunk, amely abban a pillanatban ■ forró, száraz gőzzé válva tovább he­vítette a helyiség levegőjét. Testünk, fejünk búbjától lá­bunk kisujjáig verejtékben úszott, bőrünket élénken csapkodtuk hideg vízbe már­tott, zöld lombos nyírfavir­gáccsal, miközben nyögtünk, prüsi:költünk és sóhajtoztunk. Úgy éreztük kiűzünk ma­gunkból minden rosszat, megszabadulunk összes bű­neinktől, talán még önma­gunktól is. E 10—15 perces forró próbatétéi után várt bennünket a tenger hűs vize, amelybe akkor azzal a tudat­tal ugrottunk, hogy számunk­ra ennek csak tüdőgyulladás lehet a vége. Néhány perc után vissza a forró kamrába, s kezdődött minden elölről. Ezt négyszer-ötEEÖr megismé­telve eljutottunk a „súlyta­lanság” állapotába, s akkor az ebédlő és társalgó szerepét betöltő helyiségben lerogy­tunk a terített asztalok mel­lé. Miután a szaunáEást köve­tően nemcsak boldog az em­ber, hanem éhes és szomjas is, nagy étvággyal elfogyasz­tottuk a házigazdánk, Puké- ma Ah ti elvtárs által saját ke­zűleg sütött krinolinstzerű kolbászdarabkákat, megittunk rá fejenként néhány üveg sört és úgy éreztük, hogy ha létezik újjászületés, akkor velünk most ez történt. Nos, ez a szaunázás mo­dellje, így zajlik e sajátos szertartás hetenként egyszer- kétszer, télen-nváron min­den finn családban. A lénye­gen be sem változtat, hogy a szauna lehet különálló fa-, vagy kőépületbe, lakásba, vagy pincébe építve: használ­hatja a család személyes tu­lajdonaként, vagy a bérhá­zakban a lakók közös helyi­ségként. Sör helyett lehet gyümölcslét, bólét vagy kávét inni, a krinolin pedig tet­szés szerint felcserélhető főtt burgonyával tálalt sós he- ringgel, füstölt hallal vágy szardíniával. ‘ Mindenesetre finn barátaink szerint, ha az embernek ezek után sem alakul ki az általános ió köz­élete, akkor valahol vala­mit elrontott, s a rítust korrigálni kell. Gyertyán r< holtán

Next

/
Thumbnails
Contents