Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-09 / 186. szám
Kíft'ET-WAGYARÖBST'SÖ — VÄSÄftttAPT WÉÍLT,tWT,w tS7B augusztus f. 1 Mire a szüleid felfedezik a szökést, már árkon-bokron túl leszünk. Kvantumelmélet falun Kurljandszkij— Hajt: A térdkalács író-olvasó találkozón történt. A viszonylag jónevű író unottan ült le a falusi kultúrház előadói asztalához, kortyolt egyet az udvariasságból elékészített borból, és fontolóra vette, hogy mit adjon elő. Nem feledékenységből, egészen egyszerűen a hallgatóság értelmi színvonalának lebecsülése miatt nem készült. Arra gondolt, majd itt, helyben feldob egy témát, aztán valamit, kérdeznek, ő válaszol, és még elérheti az esti gyorsot. Több mint százan gyűltek össze. Főleg fiatalok, de jöttek idősebbek is. Mi a fenéről beszéljek? — gondolta. Most már bánta, hogy valamelyik tapasztaltabb kollegájától nem kért tanácsot. Életében először volt ilyenfajta találkozón. Hirtelen jó ötlete támadt: — Hát kedves hallgatóim. Az önök megtisztelő jelenléte kötelez. Éspediglen elsősorban őszinteségre kötelez. Megmondom nyíltan, hogy én, az Önöket nyílván elsősorban érdeklő mezőgazda- sági témákhoz egyáltalán nem értek. Arra gondoltam, említsenek egy-két kérdést, és én szerény képességeimhez mérten igyekszem azokról informálni Önöket. Utolsó körmondata vége felé akaratlanul is némi gúny csendült ki a hangjából. — Hogy mondják népiesen, hogy informálni?... — futott át az agyán. És ebben a pillanatban meghallotta a halk duruzsolást, és érezte, hogy rossz hangot használt. Valami ellenséges feszülést érzett, és ez egy kicsit zavarta. Nem így képzelte az egészet. — Most már mindegy, nem fontos — reagált azonnal. Egy húsz év körüli legény szabályosan feltartotta két újját. — Tessék — mondta ő, olyan fennkölt mozdulattal, mintha av, olimpiai játékok megkezdésére adna engedélyt. — Érdekelne bennünket itt néhányunkat — maga köré mutatott — ha az író úr — kicsit megnyomta az úr szót — néhány szóval ismertetné előttünk a kvantumelmélet lényegét. Ez köztudomásúan nem mezőgazda- sági téma. — Hangjában semmi gúny nem volt. A dühtől és megdöbbenéstől a vér úgy futott fel a fejébe, mint egy kilőtt rakéta. Mindig rossz tanuló volt, a gimnáziumot annak idején átbukdácsolta, és most csak annyit tudott még latinból, hogy a kvantum az mennyiség, de hogy minek és hogy... Azt tudta, hogy ez a kérdés nem idevaló téma. És ezért tudta azt is pontosan, hogy őt most itt meg akarják leckéztetni. Ebből ki kell másznom — villant át az agyán. De a fiú váratlanul folytatta: — Mi itt néhányan, tudniillik, csak annyit tudunk a kvantumelméletről, hogy ez Planck elmélete 1900-ból és azon alapszik, hogy az atomok csak megszabott adagokban sugározhatnak ki energiát. Heisenberg és Schrödinger... Az író úgy érezte, hogy meghal. De ha itt most, ő meghal, akkor nuku díszsírhely, nuku irodalmi lexikon... — Hát, persze, itt még Einsteinről is beszélhetnék... — érezte, hogy nem remeg a hangja, és a köd a szeme előtt is mintha oszladozóban volna. — Valóban az ő nevének említése az író úr széles látókörét igazolja, hiszen a speciális és általános relativitáselméletet még csak meg sem említettem, pedig modern elméleti fizika enélkül nincs. Az író rosszul volt. Nem attól, amit hallott, hanem amit érzett. A figyelő tekintetek még mindig ráirányultak, de már nem úgy, mint tanítóra a gyermekszemek, hanem valahogy úgy, mintha egy különös rács mögötti állatot néznének. — Meg kell úsznom, meg kell úsznom... — biztatta magát, s a görcsös akarás, a hiúság, emberfeletti erőt adott neki. — Tudna-e valaki Önök közül a relativizmusra példát mondani...? — hangjában már semmi gúny nem volt, sőt mint segélykiáltás, úgy hangzott. Az öreg parasztbácsi, az első sorban, feltartotta a kezét. — Tessék bátyám, — mondotta, és tiszteletet érzett iránta. Már nem értett semmit, nem is gondolkodott, hagyta, hogy az ösztönei vezessék. Hát úgy gondolnám, ha meg nem sérteném az író elvtársat, hogy egy szál haj az író elvtárs fején még mindig elég kevés, de egy tányér lebbencslevesben bizony sok... A kitörő, felszabadult nevetésben megértette, hogy ez a tisßta szemű, egyszerű parasztember őt most egy nagyon nagy veszélytől mentette meg: Mint a szülő, aki engedetlen gyermekét elkapja a szakadék szélén, de azt a pofont sem bánja, amit korábban adott neki. Másképp nem okul az a gyerek... u u—oi'íÉysásisyi 1959. augusztus 9-én Singapore kilépett a Malaysia államszövetségből. Nevezetessége, hogy itt van a: ...folyt, vízsz. 1„ 71, 72, 73, függ. 13. Kereskedelmi forgalmáról kapta ezt az elnevezést: függ. 15. Ezeket a sorokat kell beküldeni. vízszintes : 13. A születés és a halál közötti idő. 14. Fordítva: egyik évszaki. 16. Tartozást törleszt. 17. Slag mássalhangzói. 18. Likőr is van ilyen. 20. Fejdísz. 21. Szél teszi. 22. Harag latinul. 23. Az erő mérték- egysége. 24. „Néma" vak! 25. Kergeti, hajtja. 27. Nusika egynemű betűi. 29. Zenei kettős. 30. A- val a végén népi író és költő. Uradalmi cseléd volt (István). 32. Csipkés fodordísz a női ruha nyakrészének elején. 33. Folyómeder széle. 34. övezetek. 36. Háziállat névelővel. 37. Régi török méltóság. 38. Az esőben állsz. 39. Drágakövek súlyegysége. 40. Vasúti jegyfajta. 42. Menetrendi rövidítés. 44. Albán pénz. 46. Selyem, gyapjú, vagy pamutszövet hosz- szabb bolyhokkal (—’). 47. India lakója. 49. Ritka férfinév.. 51. Szovjet motorkerékpár-típus volt. 52. Finom húsú halféle. 54. Testrész. 55. Egymást követő betűk. 56. Időegység. 57. Egy angolul. 58. Ellentétes kötőszó. 59. Azonos mássalhangzók. 60. Cár betűi keverve. 62. Névelő. 64. IY. 65. Folyo Lengyelországban. 66. Vissza: rejtett romboló tevékenységet folytatna. 70. Az ókori Sabeos nép országa. FÜGGŐLEGES: 2. Érzéki csalódás. 3. A melléknév harmadfokának szócskája. 4. Keresztül. 5. Becézett női név. 6. „Közepén” merít! 7. „Hangtalanul” nyes. 8. Pozitív töltésű elektróda. 9. Fordított kétjegyű mássalhangzó. 10. ÖEH. 11. Hőstett. 12. A politikai és gazdasági harc egyik módszere. 18. Portéka. 19. így latinul. 26. Velünk született latinul. 27. Nagyhatalom. 28. Bekopogtatott, majd benyitott egy ember a fogorvoshoz. — Tessék, foglaljon helyet, — mutatott a kínzószékre az orvos. A páciens leült. — Szíveskedjék kinyitni a száját... így... nagyszerű... Itt fáj? — Nem, nem ott. — Akkor talán itt? — Ott sem. — És itt? — Nem. — Hát akkor hol fáj? — Lejjebb. — Lejjebb? Hol van az a lejjebb? — Hát itt ni, a térdem kalácsánál. — Nem értem... Melyik fáj? — A bal oldali. Ez ni! — De hát maga eltévesztette az ajtót! Ezzel a betegséggel a sebészhez kellett volna fordulnia. — Azt én is tudom, de ott sokan vannak! — No és? Vér egy kicsit, amig sorra kerül! — Én ám nem tudok várni. Nagyon fáj. — Elhiszem, de hát én mit tehetek ? — Mit tehet, mit tehet!? Hát nem ön az orvos? — Persze. De én fogakat gyógyítok és nem térdeket! — No és? Van valami különbség? — Már hogyne lenne! A térdkalácsnak semmi köze sincs a fogakhoz! — Dehogy nincs! Hiszen néha úgy hasogat a térdem, hogy még a fogam is összecsi- kordul! Az lehet. A fogainak azonban jelenleg nincs baja. — Jelenleg. De ha nem gyó- gyíttatom meg a térdkalácsomat, a fogaim mind tönkremehetnek. Turku, finn város, svéd neve. 29. Borneo szigetén élő népcsoport többesben. 31. Eset. 33. Bírósági ügyek ilyenek. 35. Betegség. 37. Egyik oldal. 41. A vizet leállítani. 42. A vagyon egyik fajtája. 43. Rombol-e? 45. Ruhát készítenek. 47. -ban, -ben, idegen nyelven. 48. Sin végek! 50. Afrikai csupasz nyakú madár. 52. A titkot átadja. 53. Nagy költőnk. 61. ALZ. 63. Idegen állatkert. 64. A Halotti beszéd egyik szava. 65. Vízinövény. 67. Kertet művel. 68. BN. 69. ZK 70. Szkandium vegyjele. A megfejtéseket augusztus 17-ig kell beküldeni. — Ez igaz. Tehát gyógyít-' tassa meg a térdét. De nem velem, hanem egy sebészorvossal. — De hát már mondtam, hogy ott rengetegen vannak! — Ha nincs türelme várni, jöjjön holnap. — És ha holnap már nem fáj a térdkalácsom? — Az jó lenne. — Hogyhogy jó lenne? Ha magától is elmúlik a fájdalom, miért vannak az orvosok? — Hogy gyógyítsanak. A fogorvosok a fogakat, a fülé- szek a füleket, a szemészek a szemeket, a sebészek pedig térdet. Érthető? — -Persze. — Mondja, miért tűri fel a nadrágja szárát? — Hát hogy megvizsgálhassa a térdemet. — Már miért vizsgálnám meg? Ha a foga fájna, azit megvizsgálnám. De a térdénél, ugyebár, egyetlen egy foga sincs magának? — Nincs. — Tehát akkor ott nincs mit megvizsgálnom. — Nincs a csodát! Hát ez itt? — Mi ez? — Egy kék folt. — Kék folt a csodát! Tintafolt csak. — Valóban? — Úgy ahogy mondom. Dörzsölje meg csak egy kicsit! No látja, már el is tűnt! — Tényleg! És még ön mondja, hogy nem tud gyógyítani... Még ilyet!... De most már megyek a szemészetre. — Hát oda meg minek? — Csak... Úgy érzem, csikarni kezd a hasam... és ott talán már nem áll senki az ajtó előtt a sorban. Fordította: Baraté Rozália Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk el! Július 26-i rejtvénypályázatunk megfejtése: Szocializmus milliók számára, A forradalom katekizmusa című politikai röpirataival. Nyertesek: Berzeviczy László* Lakatos Istvánné, dr. Maurer Imre, Sipos Józsefné és Székely Gá- borné nyíregyházi, Jeney Ferenc- né hodászi, Gáspár Istvánné kis- várdai, Járai Adél milotai, Nagy Istvánné nagykóllói, és Háda Kálmánné záhonyi kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Deák Gusztáv KERESZTREJTVÉNY Az autó..., avagy az első tapasztalat. Gyakori tv-műsor. Uj modell. VT «SB
