Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-09 / 186. szám
!979. augusztus 9. RELET-MAOYARORSZAfJ VASÁRNAPI MELLEK LIST 5 A munkás-paraszt gyerekek továbbtanulásáról MÉG TART A VAKÁCIÓ, de az iskolák vezetői már javában dolgoznak az új tanév előkészítésén. Milyen új vonásokkal gazdagodjék a megye oktató-nevelő munkája, hol indokolt és hol nem a tagozatos osztályok szervezése, miként lehetne enyhíteni a szakostanárhiányt — ilyen és hasonló problémák foglalkoztatják az oktatási szervek dolgozóit. S a vakáció csendjét megtörik a pótvizsgára előkészítő tanfolyamok. Egyes helyeken nyári tanfolyamon vezetik be az új elsősöket — főként a középiskolába menök'et — a tanulás izgalmas, de sok erőfeszítést kívánó munkájába. Különösen a munkás-paraszt gyerekek tanulmányi gondozása jelent szerteágazó feladatot, melyet az iskolai szünetben is segíteni, egyengetni kell. Biztató, hogy a középiskolák leendő elsősei között a tavalyinál néhány százalékkal több a fizikai dolgozók gyermeke. Három-négytize- des tanulmányi átlaggal magasabb az osztályzatuk is. De még bőven vannak hátrányok a fizikai dolgozóknál és a nagycsaládosoknál. Főként az első év számít kritikusnak, a gondoskodás mértékétől függ vajon az első akadályok után megmaradnak-e a középiskolában, vagy „lemorzsolódnak.” A megye több mint 110 ezer általános és középiskolás tanulóinak 90 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. A középiskolák padjaiban azonban számuk alig haladja meg a hatvan százalékot. A továbbtanulás ma már nem anyagiakon múlik, bár kétségtelen, hogy a kisebb keresetű fizikai dolgozót érzékenyebben érinti a középiskolába került gyerek ellátása, bejárási; kollégiumi, extemátusi költségeinek fedezése. A tehetséges munkás-paraszt gyerekek segélyezésének — ingyenes napközi,, étkezési hozzájárulás, tankönyvek, stb — jól kialakult formáival találkozhatunk megyénkben is. Ismeretes a népfront megyei bizottságának kezdeményező lépése, melyek során a megyében számos termelőszövetkezet anyagilag részt vállalt a községbeli tehetséges fizikai munkát végző szülők gyermekeinek tanulmányi gondozásából. Év eleji előkészítőket, évközi korrepetálásokat szerveztek az iskolákkal kötött szerződés alapján, hogy eny- rr-;,.----- ~ Huszonöt évvel ezelőtt, 1945. augusztus elején halt meg a legérdekesebb, legnépszerűbb, s egyúttal a legtalányosabb magyar színész, Csortos Gyula. Munkácson született, 1883. március 3-án. Apja számvevő őrmester, a kegyetlenségig rideg és szigorú ember. Fiát a jegyzői pályára szánta, de a fiúnak a festészethez volt kedve. Már a festőiskolái felvételire gondolt, amikor hozzáértők meghallották szavalatát és azonnal a színművészeti akadémiát ajánlották neki a festészet helyett. Csortos jelentkezett, felvették és X 904-ben színészi oklevelet nyert. Háromévi vidéki működés után Pestre szerződtették. Első szerepe után Molnár Ferenc, a sikeres színpadi író így nyilatkozott róla: „Végre van színész, akinek nincs szüksége hálás szerepre, meii tehetsége van hozzá, hogy maga tegye hatásossá a legkisebb feladatot is.” Molnár Ferenc nem tévedett. Csortos Gyula negyvenéves színészi pályája során minden színpadi feladatát érdekessé tudta tenni. Magas, hítsék a hátrányt, amit a családi helyzet, a mostohább tanulási lehetőségek okoznak. AZ ERŐFESZÍTÉSEKKEL általában elégedettek is lehetnénk. A különféle szaktárgyi tanulmányi versenyek kétharmadát tehetséges munkás- és parasztgyerekek nyerték, közülük többen az országos vetélkedőkön is előkelő helyezést szerectek. Biztató az is, hogy valamennyi társadalmi és politikai szerv, kulturális intézmény magáénak érzi a fizikai dolgozók gyermekeinek hathatósabb tanulmányi gondozását. A Természettudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete a kis matematikusok köreiben a szaktárgy kiugróan tehetséges gyerekeit részesíti intenzív oktatásban. A szakszervezetek művelődési intézményeinél hagyomány, hogy kiváló tanárok irányításával minden nyáron megszervezik a pótvizsgára előkészítő tanfolyamokat. Az idén négyszázan jelentkeztek a megyeszékhelyen, köztük olyanok is. akik nem buktak meg, de erősíteni akarnak valamely tantárgyban, hogy ősszel ne érje őket meglepetés. Levelező és esti tagozatos felnőtt tanulók is vannak a tanfolyamokon, még megyén túlról is. Mégis — ha az erőfeszíté- . sekkel jórészt elégedettek is lehetnénk, az eredménnyel kevésbé. A munkás-paraszt gyerekek továbbtanulásában nem sikerült lényegesen csökkenteni, megállítani a kedvezőtlen tüneteket, amelyek a szülőit részéről a továbbtanulással szembeni idegenkedésben, a minél előbbi keresőképesség szorgalmazásában, a tanulási költségek felnagyításában, s még néhány indokolatlan szemléletben jelentkeznek. Megjegyezzük, s ezzel nem mondunk újat, a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulása sok tényezőtől függ. Nem lehetséges egy-két — egyébként jó „húzással”, intézkedéssel — megoldani. Családonként változnak a körülmények, a pályára irányítás pozitív és negatív vonásai. Ugyanez vonatkozik a különböző tárgyi és személyi feltételek között nevelő iskolákra, sőt iskolán belül egyes évfolyamok, csoportok tanulási és nevelési klímájára. Még sorolhatnánk a továbbtanulást segítő, vagy hátráltató tényeket, egészen a középiskolák izmos alakja hamar hízásnak indult, s amikor figyelmeztették, hogy jó lenne alakjára vigyázni, azt felelte, hogy nem a testével, hanem a fejével játszik. Általában azt tartották róla, hogy határokat és korlátokat nem ismerő, mindent megoldani tudó színészi ösztön kísérte végig egész pályáján. Színészi és emberi lénye a szélsőségek között ingadozott. A színpadon volt hódító és szerelmes, szeszélyes nagyúr, gazdag imádó, tragikomikus figura, drámai hős, világhódító császár vagy király, de volt operettfigura is, bohóc is, nemcsak a színházak színpadain, hanem még a cirkusz porondján is. Az életben — többszöri házassága ellenére — magányos, zárkózott, elutasító, megközelíthetetlen, de titokbaj) jótékonykodó, a gyengéket védő, a hatalmasokkal szembeszálló és szemben álló egyéniség volt. Sokan gyermekkori nélkülözéseivel magyarázzák azt az örömteli habzsolást, amelyet az étkezéseknél, ruházkodásban, vagy egyszerűen csak a neki mégolykor túlzottan szakosított tagozatos osztályaival, amelyek a fizikai dolgozók gyermekeinek okoznak nehézséget. Nem tagozatos általános iskolából ugyanis tagozatos középiskolában folytatni a jóval magasabb szintű tanulást, kemény próba a gyereknek. Mégis sokszor kénytelen nekivágni, mert kevés a hely az általánosan képző középiskolákban, ahol nem szükséges valamennyi tárgy iránt kiugró érdeklődést, tehetséget mutatni. AZ ANYAGI SEGÍTÉSTŐL — könyvek, kollégium, korrepetálás, stb. — egészen az iskolák tantervi profiljának ésszerű és mértéktartó kialakításáig, sőt ennél is tovább terjed a skála. S közben sok a részfeladat, a sürgős tennivaló, természetesen a munka súlya az iskoláké, hisz az oktató-nevelő munka további korszerűsítése, az árnyaltabb nevelés, a közösségi szemlélet kialakítása a tantestületben, a gyermekközösségekben perdöntő dolog. Az is lényeges, hogy ne csupán néhány ügybuzgó pedagógus törődjön ezzel, hanem váljék közös feladattá. Nagy felelősség hárul az iskolák vezetőire, a kommunista pedagógusokra. Szokás egy kicsit a szülőkre, a megkövesedett felfogás ra hárítani a felelősséget. Nem is akarja tagadni senki, létezik, van, sajnos még lesz is. De az iskola le tudja dolgozni az évek során a családi környezet nehezékeit, megkedveltetheti az életre készülést, elültetheti a hivatástudatot a gyermekekben. S ha ennek nem az elnézés, a liberalizmus, az alap nélküli osztályzatok tesznek jót, — sőt ezek csak ártanak — legalább annyira veszélyes a másik szélsőség, az embertelen szigor, a körülményeket figyelmen kívül hagyó elbírálás, a közömbösség a gyermeki sorsok iránt. HÜSZ ÉVVEL EZELŐTT egyszerűbb volt, hogy egy munkás-, vagy parasztgyerek főiskolára, egyetemre bekerüljön. Ma nem egészen igy van. Hogy újra az legyen — széles körben — még sokat kell tenni az óvodától az egyetemig. A társadalmi igazságosságnak szükséges érvényt, gyakorlati teret kivívni, s ebben közkatonának lenni nem pusztán lelkiismereti, hanem erkölcsi kérdés is. Páll Géza tetsző tárgyak tömeges vásárlásában gyakorolt. Budapesten szinte minden színházban játszott, mert nyugtalan természete miatt hosszú ideig nem maradt meg egy helyen. Alig túlzás, ha azt állítjuk, hogy több szerződést szegett meg, mint ahányat kötött. Az volt ugyanis a véleménye, hogy abban az időben a színész ki volt szolgáltatva színházigazgató kényének, s el kellett fogadnia a szerződést, nehogy állás nélkül maradjon. Ha azonban kínálkozik egy kedvezőbb lehetőség, a kizsákmányolt színész éljen vele, szerződésszegés árán is, hiszen csak a jogait gyakorolja. A művész jogvédelmét nemcsak saját személyére nézve tartotta mérvadónak; — 1919-ben, az első szabad színész szakszervezeti választáson ő is az elnökségi jelöltek között szerepelt. Művészetének és sikereinek titka egyéniségében rejlett. Uralkodott szerepei felett, s mindegyikre rányomta művészi egyéniségének a bélyegét. De szinte minden szerepéből kibuggyant komédiázó kedve is, amely gyakran megnevettette közönségét, és olykor meghökkentette színésztárCSORTOS GYULA ÉPÍTŐK. H. Gradecslijev bolgár művész linómetszete. Tamás Menyhért: Változások A pajtában falnak dől a kiszáradt fűzkosár, résein kibújt gyermekkorom emlékezete, szótlanul int s a halk házsorok közé kísér, ahol a teljesedő éj teljesedő álmokat rajzol az ablakokra, a papsajtbs árokpartok már nem ismerik a szorongást, az út szélén kővé meredt hitek hevernek, ahol rozsdás kilinesü kápolnákban emészti magát az isten. Különben, a napkelte olyan, mint akkor volt, a föld föld maradt, a munka munka — kemény, de könnyebb, akár a megosztott gond, csak a dombok válla roskadt meg, súlyosodtak a völgyek: termőbb lett ölük. Mi készült a kisfilmstúdiókban ? Termékenyek a MAFILM kisfilmstúdiói. Az utóbbi időben csaknem 20 rövidfiim forgatását fejezték be. Az alkotások témája rendkívül változatos; művészettörténet, egészségügyi felvilágosítás, szociológiai megfigyelés, útifilmek egyaránt szerepelnek közöttük. Három évi munka után fejezte be Schuller Imre rendezőoperatőr Requiem című, 14 perces színes alkotását. A művészetkedvelők számára különleges élményt jelent majd a magyar gótika ötvösremekeit bemutató film, amelyben többek között Suki Benedek gótikus kelyhének részleteit rendkívül közeli, úgynevezett mikrofelvételek segítségével mutatja be az alkotó, s igy minden apró részletében felfedezhető a különleges megmunkálás szépsége. A népszerű tudományos stúdió másik alkotását, a világ körüli úton járt Radevszki Theodor, bolgár származású rendező készítette. A sorozatának címe: Délkeleti partokon. Az útifilm-trilógia első része utcák Bombayban, a másodiké: Ceylon, a legendák szigete. a befejező rész pedig Singapore. Knoll István új filmjének címe: Pest-Buda szerelmesei. Kollányi Ágoston két rövidfilmmel készült el. Az első Kelet-Afrika állatvilágát mutatja be, a második Nyitott könyvek címmel a Békés megyei könyvtárak fejlődésén keresztül érzékelteti a magyar könyvtárhálózat 25 évének legújabb eredményeit. Orvosokkal, alkoholisták feleségeivel való beszélgetések alapján vázolja a ma még gyógyíthatatlanul iszákos betegek sorsát Czigány Tamas, új filmje. A holnap. Látványos, színes filmet forgatott György István Üveg az epi tészetben címmel. A riport és dokumentumfilm stúdióban készült el Sípos Tamás alkotása: a Mit keres, június. Az idei árvíznek állít lírai emléket a fiatal rendező. Elkészült Kiss József és Zöldi István filmje is. A barátság útján-t a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalakulásának évfordulójára készítették. Stációk a címe ifjabb Schiffer Pál és Andor Tamás Míg tarka pillangókat gyűjtünk dobozba rakva, s délibábot kergetünk, milyen széles a határ, elfér benne a boldogság is, a meglevő, a megkívánt is s még az se fáj nagyon mi fáj. most befejezett munkájának, amely ugyancsak az alkoholizmusról szól. A betegek maguk vallanak erről a káros és kóros szenvedélyről, gondjaikról. a gyógyulás lehetőségeiről. A fotószákkör — Böszörményi Géza és Gyar- mathy Lívia készülő alkotása — egy vidéki fotószakkör munkáját mutatja be. Fehéri Tamás és Murányi Éva ri- portfilmet készített Plusz egy nap címmel, amelyben pillanatképeket villant fel a két alkotó a szabad szombatokról: Budapesten. 1970. tavaszán. Befej eződöttt a Pannónia Filmstúdióban a francia- magyar koprodukcióban készülő Egy világhírű vadást emlékiratai című bábfilmsorozat három utolsó epizódjának forgatása is. A sorozat 13, egyenként nyolcperces részből áll. Mikor már felényire égtünk ránk tör a félsz: meszesgödörbe lépünk, milyen kicsire szűkül a világ álmunkban jajjal felkiáltunk ha gomb szakad a pizsamáról, s alattunk megreccsen az ágy. Andrássy Lajos: nr s* ^ * i a 1 unó idő salt. Közel negyvenéves színészi pályája során több mini 250 szerepet játszott. A Vígszínház és az egykori Magyar Színház színpadán sok magyar szerző darabját vitte sikerre, de legnagyobb sikereit Molnár Ferenc vígjátékaiban aratta. A Liliom címszerepében egyszerre volt gyengéd és durva, érzelmes és cinikus, tragikus és komikus. Túl a huszadik előadáson történt, hogy a III. felvonás zárójelenetében, amikor Liliom holtan fekszik, s a halál beálltát megállapítandó rendőrorvos a légzést égő gyertyával próbálja ki, a „halott” Csortos hirtelen felült, és elfújta a gyertyát. A drámai hatásnak természetesen vége volt, szerencsére felvonásvég és szünet következett, mialatt a közönség jól kikacaghatta magát a nem várt fordulaton. Nagyszerű alakítása volt Hauptmann Naplemente előtt című darabjának Clausen tanácsosa. Ezzel jutott művészete csúcsára: a Kisfaludy Társaság Greguss-díjával jutalmazta érte, ami abban az időben a legnagyobb színészi kitüntetés volt. Csortos Gyula Bajor Gizivel együtt kapta meg ezt a ritka, csak hatévenként kiosztásra kerülő jutalmat. Később a Nemzeti Színház tagjaként több érdekes Shakespeare-szerepet játszott: A velencei kalmár Shylockját, A windsori víg nők Falstaff- ját, a Szentivánéji álom Vackorét. Nagy sikere volt Luciferként Az ember tragédiájában, amit Szegeden is többször játszott a szabadtéri játékokon. Itt történt meg, hogy Horthy Miklósné késése miatt 15 perccel később kellett az előadást kezdeni. Csortos-Lu- cifert a rendező visszaküldte a színpadról az öltözőjébe a korrnányzóné érkezéséig. Horthyné megérkezett, az. előadást el akarták kezdeni, de Csortos nem jelent meg a színpadon. Az öltözőjében ült és azt mondta: eddig ő váratott meg engem, most várjon rám ő 15 percig. És nem volt addig hajlandó színpadra lépni! Magatartására jellemző, hogy amikor megalakult a rossz emlékű Színész Kamara. Csortos nem volt hajlandó igazoló, származási papírjait felküldeni. Végül maga a miniszter kérte, legyen szíves kamarai felvételét kárai, hiszen csak kamarai tag léphet színpadra. Erre Csortos egy hatalmas borítékba tette a névjegyét és azt küldte el igazolásul. Hatalmas pocakja és testes termete ellenére ritka szép megjelenésű, elegáns férfi volt. Kevesen tudtak frakkot úgy viselni, mint ő, de szívesen öltötte magára a bohócruhát is, ha szerepe úgy kívánta. Már a némafilm korában is sokat filmezett, a hangosfilm bevezetése után pedig a legtöbbet foglalkoztatott magyar színész volt. Sok emlékezetes és maradandó, ma is élvezhető filmszerep őrzi emlékét, a többi között A Hyp- polit a lakáj, Vissza az úton, Szerelmi láz. Az új földesúr. Az aranyember és A hazajáró lélek. Budapest ostramát budai lakásának pincéjében, betegen vészejte át, de a felszabadulás után a próbákra tolókocsin vitetve magát, a Nemzeti Színházban még egyszer eljátszotta Csehov: A medve című vígjátékának Szmirnov szerepét, és ellentétekből álló lényének megfelelően, egy városligeti bohózatban egy dalt énekelt, felejthetetlen emléket hagyva minden rendű és rangú színházi közönségben. Dr. Cenner Mihály
