Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

1970. augusztus 9. RELET-MAGYARÖRSZÄ« S. Beszélgetés Csepelyi Tamással Négy év eredményei, gondjai a kongresszusi készülődés tükrében a nagykállói Járásban Lesz virágoskert a Tölgyes utcában Emelkedik a fal. Csepelyi Tamás elvtársat, a nagykállói járási pártbizott­ság első titkárát felkereste a Kelet-Magyarország munka­társa és beszélgetést folytat­tak a közelgő pártkongresz- szusról, illetve az ezzel kap­csolatos időszerű politikai kérdésekről. Kérdéseinkre a következő válaszokat kaptuk: — Az elmúlt négy év főbb eredményeit és problémáit hogyan lehet­ne összegezni? — A X. kongresszusra ké­szülve mi is felmértük és most összegezzük, milyen a fejlődés a nagykállói járás­ban az elmúlt négy év alatt, hol követtünk el hibát és melyek a tennivalók a jövő­ben. — Azt hiszem, már előre is — elfogultság nélkül — el­mondhatom, hogy az elmúlt négy év alatt járásunk általá­nos fejlődése gyorsabb ütemű, s minden tekintetben ered­ményes volt. Mindenekelőtt örömmel említeném meg, hogy a párttagság létszáma 14.8 százalékkal gyarapodott. Ezenbelül a nők aránya 2,1 százalékkal, a fiataloké 2,1 százlékkal és a fizikai dolgo­zók aránya 1 százalékkal nö­vekedett. A párttagság politi­kai, felkészültsége, általános műveltsége is jelentősen ja­vult. Ezt igazolja, hogy a 8 általános iskolát végzettek aránya 33,8 százalékról 38,2 százalékra, a középiskolát végzetteké 16,1 százalékról 18.9 %-ra, az egyetemet, fő­iskolát végzetteké 5,6 száza­lékról 9,1 százalékra növeke­dett. A párttagság 16 százalé­ka végzett 3 hónapos, vagy ennél magasabb szintű párt­iskolát. Ez 4 év alatt, 6,5 százalékos emelkedés. — Mindez természetesen hoz­zájárult ahhoz, hogy párt- szervezeteink irányító munká­ja tervszerűbb, hatékonyabb lett. Ennek is jelentős szere­pe van abban, hogy a járás­ban tovább növekedett és kor­szerűbbé vált a termelés, fej­lődtek nagyüzemeink, javult a foglalkoztatottság és ennek eredményeként több a lakos­ság pénzbevétele és javult életszínvonala, tovább javul­tak az élet- és munkakörül­mények. Elég talán megemlí­teni néhány dolgot. Az ipari foglalkoztatottak száma 450 főről több, mint kétezerre nőtt. Ezzel lényegesen enyhül­tek foglalkoztatottsági gond­jaink, de még nem oldódtak meg teljesen. — A tsz-ek is dinamikusan fejlődtek, jelentősen növeked­tek a termelési alapok. Elég csak megemlíteni pl: hogy a gépellátottság foka 70 száza­lékkal, a termelési értékük 115,3 százalékkal növekedett és az egy tagra eső átlagjöve­delem 11 565 forintról 22 670 forintra emelkedett. — Többszörösen kitüntetett üzemeink vannak. Például eb­ben a négy évben a Balkányi Állami Gazdaság kétszer lett élüzem, a Nagykállói Cipő Ktsz és a kállósemjéni Uj Élet Mg. Tsz szintén kétsze­res kiváló szövetkezetek. Ezenkívül sok kiváló ered­ményt elérő gazdaságunk van. — A gazdasági fejlődéssel pár­huzamosan felélénkült a kul­turális tevékenység, változott az emberek gondolkodása, fejlődött a közösségi felelős­ség, növekedett a társadalmi munkában részt vevők száma is. Csupán ebben az évben már eddig csaknem 3 millió forint értékű társadalmi mun­kát végeztek a járásban. Sok­kal többen dolgoznak szocia­lista brigádokban, üzemré­szekben. — Nagvon értékesnek mond­ható változás következett be: a járás lakosságának mintegy 30 százalékát kitevő tanyai lakosság életkörülményeiben. Az elmúlt 4 év alatt csaknem 60 milliós beruházás valósult meg a tanyákon. — Többek között 24 tanyára jutott el a villanyfény, több mint 7 ezer tanyai lakoshoz Megépült 30 kilométer köves- űt, 6 darab fúrott kút és 19 tanyát kapcsoltak be a tele­fonhálózatba. — Ezzel teljesen megváltozott a tanyavilág arculata. Ter­mészetesen a fejlődés itt is tovább folytatódik. Most au­gusztus 20-án kerül sor pél­dául: Tormás-tanyán a már hagyományos tanyanapok ke­retén belül a villanyavatás­ra, ezzel további négy na­gyobb tanyán gyullad ki a villany. — A legfontosabb eredmé­nyeknek azt tartom, hogy mindezek eredményeként to­vább erősödött és bensősége­sebbé vált a párt és tömegek közötti kapcsolat, növekedett a lakosságban a szocializmus iránti bizalom, amely a to­vábbi feladatok megoldásá­nak nagyon fontos biztosíté­ka. — Milyen főbb felada­tokat lát a következő évekre? — A pártértekezlet értékeli majd az eddig végzett mun­kánkat és meghatározza a legfontosabb tennivalókat. Azt hiszem azonban, egy­néhány jelentős tennivalót máris elmondhatok. Először is nagyon fontos feladat az elért eredmények megszilár­dítása. Ezzel — különösen szocialista gazdaságaink — megalapozhatják a további még gyorsabb fejlődés felté­teleit, amely más irányú fej­lődés alapja is lehet. — A gyors ütemű gazdasági fejlődéshez tovább kell ja­vítani a szubjektív feltétele­ket. Jól szervezett, hozzáértő, politikailag, szakmailag egy­aránt felkészült, következe­tes, ugyanakkor emberséges vezetés tud csak eredménye­sen megbirkózni a feladatok­kal. — Ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert szerve- zetség, fegyelem nélkül nem képzelhető el gyors haladás. — Vannak, akik a demok­ratizmus szélesítésének helyes elvét félreértelmezik, s erre hivatkoznak is az egyes he­lyeken tapasztalt lazaságok jelzésekor. Véleményem sze­rint ügy az üzemi, vagy a szö­vetkezeti demokrácia igazán csak akkor érvényesülhet, ha az üzemen belül a rend, fegyelem a vezetők és dolgo­zók természetes magatartá­sává válik, ha a kötelességek éo jogok gyakorlását szarvéi egységként kezelik. — Az önállóság további növelésével, az állam sokol­dalú segítségével elsőrendű szerepe lesz a helyi lehető­ségek hatékonyabb feltárásá­nak, az átgondolt, tervszerű munkának. — Ezért is hangsúlyozom ki a vezetők szerepet és je­lentőségét, mert tőlük függ elsősorban a dolgozók helyes kezdeményezésének felkaro­lása és a bátor előrelépés a jobb, a korszerűbb munka felé. — Gazdasági vonatkozás­ban például fontosnak tar­tom az üzemek összefogását, társulását. Már eddig is hat ilyen jelentősebb társulás jött létre a járásban. Az erőforrá­sok ilyen összefogása biztosít­hatja a hatékonyabb fejlődést, a versenyképességet a gazda­sági, de az egész társadalmi életben. — Itt szeretném megemlí­teni fontos feladatként két sajátos járási problémát Te­rületünk 46 százalékán szak- szövetkezetek gazdálkodnak Ezekben a fejlődés lassúbb üte­mű az átlagosnál. A legfon­tosabb tennivaló a közös vo­nások további erősítése, a termelés színvonalának eme­lése. Ehhez szükséges a veze­tés további javítása. A gon­dok és megoldásuk is elsősor­ban itt jelentkeznek, itt keli megoldani a járásban. Erre párt, állami szerveinknek megvan az elképzelésük is Szükséges azonban, elsősor­ban a szakszövetkezetekben meglévő szociális problémák országos szintű rendezése is. — Továbbra is jelentős fel­adatunk a tanyai lakosság helyzetének javítása A 121 tanya közül elsősorban azok­ra gondolunk, ahol a lakos­ság létszáma jelentős, s a többi helyekről fokozatosan, a jobb körülményekkel ren­delkező tanyára, vagy közsé­gekbe célszerű települni. Ez a folyamat máris megindult. — Mindezek eredményes megvalósítása feltételezi a párttagság, a pártszervezetek egységes cselekvését. — Mit ért Csepelyi elv­társ a korszerű pártmun­kán és hogyan valósul meg a gazdasági mecha­nizmus keretei között? — Mindenekelőtt legfonto­sabbnak tartom; széles körű informáltság alapján az adott terület sajátosságait, jól tük­röző kollektív döntés, és a végrehajtásnál a személyi felelősség hatékonyabb érvé­nyesülése. — A mai körülmények kö­zött a pártmunkásnak jól kell ismerni a társadalmi élet követelményeit és ehhez tudni kell alkalmazni a leg­jobban megfelelő munka- módszereket. — Ebből következik, hogy a korszerű pártmunka kor­szerű gondolkodást, jó felké­szültséget, gyors helyzetfel­ismerést igényel. Ezért min­den párttagnak állandóan fejleszteni kell tudását, fel kell készülnie a napi felada­tok eredményes megoldásá­ra. — Ezt azért is kell hangsú­lyozni, mert egyes elvtársak­nál éppen ennek hiánya mi­att tér vissza a régi rutin- módszer alkalmazása és ta­núsít sokszor meg nem értést a korszerű iránt. — Természetesen a korsze­rűség nem mindig és feltétle­nül jelenti az újat. A korsze­rűség azt jelenti, hogy a régebben is bevált és ered­ményes módszerek mellett megtaláljuk a kor követelmé­nyeit tükröző és legjobban alkalmazható módszereket. — Nagyon fontosnak tar­tom. hogy találjuk meg a pártmunka adott szintjének megfelelően az elvi elemzés és operatív munka megfelelő arányát, mivel az elmélet és gyakorlat egysége itt sem nélkülözhető. Ezért fontos, hogy a pártmunkás a gya­korlati élet tapasztalataiból helyes elméleti következte­tést tudjon levonni és azt a gyakorlatban jól tudja reali­zálói. — Természetesen a korsze­rű munka feltételez néhány olyan alapvető követelményt is, ami nélkül eredményes pártmunkáról szó sem le­het. — A pártmunkás legyen önzetlen, szerény, szeresse a-/, embereket, legyen mindig tudatában, hogy a nép szol­gálatában van. Ezért az át­fogó főbb feladatok megoldá­sa mellett foglalkozzon tü­relmesen az emberek apró ügyes-bajos problémáival. — Mutasson példát a mun­kában, a magánéletben, le­gyen önzetlen, kérlelhetetlen a hibákkal szemben és tanú­sítson rendkívüli érzékenysé­get a közügyek iránt. — A pártmunka csak úgy lehet eredményes. ha az adott területen jó a légkör. A vezetők és dolgozók egy­aránt jól érzik magukat, ez­által alkotókészségük kibon­takozik. — Végül, de ném utolsó­sorban fontos, hogy a párt­munkásnál a szó és a tett egybeessen. Ez jusson kifeje­zésre mindennapi munkájá­ban, egyéni életében és álta­lános magatartásában. — Ismeretes, a gazdasági mechanizmus viszonyai kö­zött növekedett a vezetők ön­állósága. A pártmunka közve­tett jellege került előtérbe. Ilyen viszonyok között ösztö­nözni, bátorítani, segíteni kell a vezetőket arra, hogy jól tudjanak élni az önállósággal, bátran kezdeményezzenek, legyenek fogékonyak az új iránt, — A szakszerűség nem felté­telezi a régi módszerek teljes elvetését:, a gyakorlatban be­vált és alkalmazott helyes módszereket fel kell használ­ni és korszerűen alkalmazni a mai körülményekre. — Az, hogy a pártmunka mennyire korszerű, azt első­sorban a hatására bekövetke­zett poLitikai, gazdasági és kulturális fejlődés mutatja legjobban. Úgy gondolom, ezen a téren nekünk sincs szégyenkezni valónk. — Örömmel számolhatok be a Kelet-Magyarország ha­sábjain arról, hogy pártszer­vezeteinknél igen sokat ja­vult a bíráló légkör. A kom­munisták általában bátrab­ban felvetik a hibákat és ez a további fejlődéshez igen fontos és nagy tartalék. — Mit várnak a kong­resszustól? — Az MSZMP kongresz- szusai — azt nemcsak a kommunisták tudják, hanem a járás párton kívüli dolgozói is — történelmi határkövet állítanak hazánk felődésé- ben. Csaknem minden em­ber lemérheti életikörülmé­nyeinek javulásában azt a tényt, hogy a párt határozza meg a szocializmus építésé­nek soron következő felada­tait, és hogy jól határozza meg. — Azt várjuk mindany- nyian, pártonkívüliek és párttagok egyaránt, hogy a kongresszus határozatainak végrehajtása során tovább folyik társadalmunk korsze­rűsödése, dinamikusan épül tovább a szocializmus, és a dolgozó emberek számára mind tovább javul az élet — mondotta befejezésül a járá­si pártbizottság első titkára. Ekkora békés forgalmat nemigen látott még a Sza­mos környéke. Tunyogma- tolcson egymást érik a nagy, erős jármüvek. A faluba ve­zető részén is mindenütt só­der, cementeszsákok, szili- kátblokkok, vörös agyag­téglák es faszerkezetek hal­maza. Pusztalaki Józsefné, ta­nácstitkár árnyalt hangon mondja: háromszáztíz lakó­házat vitt el az árvíz. Az összes házak felét. Az új hely biztosabb Aztán ifjú házasok nevét írja ki a tanácstitkár, akiket külön akarok meglátogatni, Tisza Csabáné adminisztrá­tort kapom helyi kalauzo­lásra. Tóth Lajosék romházához hiába megyünk el, a Kos­suth utca végére. Sehol sen­ki. Csak egy arva lepke röp­köd a volt családi hajlék szennyes buckái fölött. Visz- szatéróben a főutcán talál­kozunk Tóthnéval. Karján vidám tekintetű, mozgású 'kislány. — Egészségügyi tanácsadá­son voltam. Ez a csöppség a mindenünk. Harmadik gye­rekünk, kilenchónapos — mondja szerető örömmel. — Hatéves házasok vagyunk és most... nincs házunk... De lesz. Szép, tágas. Biztosabb helyen, mert a régi helyre nem építhetünk, visszafizet­jük rendben az új árát. Na­gyon jó dolgos ember az én férjem. Most Is munkán van a tsz-ben. Fogatos. Meg... megnőnek majd a gyerekek. Jól meg kell magyarázni ne­kik: mire jutottunk a bor­zasztó árvízzel. A Kölcsey utcában a leg­nagyobb az építés forgal­ma. Kupor Imréék az ud­var közepén hirtelen össze­tákolt kis színfélében lak­nak. A hevenyészét szín tete­jén galambok turbékolnak. a kegyetlen riadalom ellenére sem váltak hűtlenekké a ré­gi helyhez. Erő, ^egészség legyen I — Mi kétéves házasok va­gyunk — kezdi a fiatal me­nyecske A férjem dolgozni van, a tsz-ben. Nekem, itt a kisfiúnk. Tizenegy hóna­pos. Itthon kell lennem... Csodálatosan nagy dolog, hogy készül az új házunk. A régit, ami volt. vettük. Har­mincötezerért. Ennek már nemigen fog ártani semmi­lyen ár. .. Fiatalok vagyunk. Csak erőnk, egészségünk le­gyen! Kgy varrógép, amit meg tudtak menteni. A kertben még ott a megcserepesedett, iszapos agyagréteg. De már csirkék csipognak. bogarak után futkosnak. Biztos, hogy gyereket ta­lálunk ifjú Kiss Bálintéknál is. Háromhetes a család leg­ifjabb tagja, pufók, szószi kislány. Négyéves fiúcska a testvére. Itt már állnak az új fa­lak. Csakhogy a többi típus­tól elütő formája van en­nek az új lakásnak. Az ideig­lenes deszkabódéban fogad a háziasszony. — Ennyink maradt, amit látnak. A kis asztalka, két hokedli. kis konyhaszek­rény. .. Nem jó arra gondol­ni sem. milyen érzéssel me­nekültünk, kerültünk Máté­szalkára. Én nehéz állapot­ban, a szüléshez közeli idő­ben voltam. És átvészeltük... Az új házunk tervét a fér­jem készítette, külön egyéni ízlésünk szerint. Mint látni, a déli oldalon végig üveges verandánk lesz A férjem ugyanis kőműves szakmun­kás. Gyarmaton dolgozik. Ott is úgy kell építeni, olyan szükség van a szakemberre, mint ná:unk . Az a fontos, hogy élünk. Egyebeket majd elrendezünk még. Nem lehet szó nélkül hagyni, a vesze­delem első napjától (ide má­jus 14-én jött a víz), meny­nyire velünk volt, érez és segít az egész ország. Alakul az új utca A Béke utcában „mutatóba* maradt egy-két ház. Nem is engedik újra betelepíteni. Ahol ifjú Mikes Lőrincék laktak, kék-sárga színű kemping cieszkaházikó áll. Üresen. Idős Mikesék szívesebben vannak egy fészerszerű kali­bában. (Az ő házuk is ezen az udvaron volt.) A hat gyermeket nevelt anya tésztanyújtást fejezett be érkezésünkkor. — Lőrinc fiam két éve nős. Pesti vállalatnál dolgo­zik. A veszedelmes hírre ijedten futott haza. De már csak a gyerekágyat tudtuk megmenteni. Kihozott a szennyes árból még vagy két lepedőnyi ruhafélét. Már ké­szül az új ház Lőrincéknek is, nekünk is. A falu Töl­gyes részén alakul az új ut­ca. Fiaméké a hatvan, mienk az ötvenkilenc számú ház lesz. Öthónapos a kis uno­kalegény. .. Borzasztóan ne­héz volt. nehéz ma is. De lesz virágoskert a Tölgyes utcában. Asztalos Bálint Reklám és valóság Kezdetben volt a hűsítő, s nem volt reklámja. Az­után jött a reklám is: „Igyon Sztár Colát, Jaffát, stb-t”. Aztán jött a Nyirkémia, s bemutatta újabbnál újabb termé­keit, s nyilatkoztak az illetékesek, mint minden tavasszal, az idény előtt: rendeljen a kereskedelem, minden mennyisé­get kielégítenek. Aztán jött a vendéglátóipar, amely ígérte, hogy hideg hűsítőt tart nyáron, s jöttek a szövetkezetek, ame­lyek egymás után nyitották a bambiüzemeket. Azután jött a fogyasztó, s kezdte fogyasztani a reklá­mozott és beígért hűsítőket. Addig fogyasztotta, amíg tel­jesen elfogytak. Péntekre már nem volt üdítő Nyíregyházán a legkedveltebb fajtákból, s maradt a narancsital még olyan szép haszonnal dolgozó és reprezentatív üzletben is, mint az Omnia drink bárja. S a Sóstó? Ott sincs üdítő ital az említet­tekből napok óta. Csütörtökön már meleg szódát is elfogad­tak volna a kedves vendégek a felkínált borhoz a strand étteremben és presszóban, de azzal sem tudtak szolgálni. Hol a Nyírkémia reklámja, ígérete, hol a dcmecseri gyár napi sok ezer üveg Sztár terméke? Vagy a kereskede­lem és a vendéglátóipar rendelése? Ki a hibás, ez a fogyasztót aligha érdekli, azt döntsék el egymás között. A fogyasztó üdítő italt szeretne, s ez ön­magában talán nem teljesíthetetlen kívánság. Hogy sör sincs napok óta. arról már nem is szólunk... KOPKA JANOS

Next

/
Thumbnails
Contents