Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-09 / 186. szám
1. oMaí RELET-MAGYARORSZÄO 1970. augusztus £ CSALÁD — OTTHON Nádor Vera rovata: Alakítás: rövidből hosszút Már most nyáron is hosz- szabb a ..divat.” A miniruhát lassan felváltja a midi, ami bizony gondot okozhat, főként akkor, ha nincs elég ötletünk ahhoz, hogyan hosszabbítsuk meg a még jó állapotban lévő ruháinkat. Ehhez a problémához szeretnék kedves olvasóinknak néhány tanácsot adni. Előszói is- a miniruhát tunikaként nadrághoz, vagy hosszabb szoknyához szinte alakítás nélkül lehet hordani. De nagyon vigyázzunk, mert a ruha stílusától, formájától igen sok függ, s nem szabad a ruhának erőszakoltan alakítottnak lenni. A midivonalnak az a fő jellegzetessége, hogy a felsőrészen erősen karcsúsított, a mell, a váll vonala és a derékvonal hangsúlyozott. A szoknyarész arányában hosz- szú, kissé trapéz, vagy rakásokkal bővülő. Olyan alakítási formát lehetőleg ne válasszunk hogy a szoknyához toldjunk lefelé egy darabot, mert ez nem eléggé esztétikus. Ne csináljunk a miniből erőszakoltan midit. Rajzainkon bemutatunk olyan alakítási ötleteket, amelyek nagyon egyszerűek és mégis teljesen divatos rufrá» kát lehet a miniből varázsolni. Első rajzunkon egy mintás nyári anyagból, vagy jester- ből készült kiskosztümöt mutatunk be, amelyből egy hosszitott derekú ruhát alakítottunk. A szoknya felső részéből egy kis darabot levágunk és a kabáthoz hozzáállítjuk a szoknyát. A zsebeket a vízszintes irányú szabásvonalhoz helyezzük. A ruhát bőr, vagy láncővvel a mintájától függően lehet hordani. Ha az alakításnál szükséges, akkor a szűkítő varrásból is egy kicsit be lehet venni. Gallérja és ujja marad úgy. ahogy volt. Második rajzunkon olyan miniruhás kis kompiét mutatunk be, amely nyomott pamutból, ballonból, jackard selyemből, vagy mintás selyemből. szintén sokunk szekrényében létezik, amely szintén alkalmas midiruhává való alakításra. Ez esetben a ruha felsőrészét levágjuk és a ruhából szoknya lesz, a kiskabátot pedig kosztümkabátkává alakítjuk át. A levágott felsőrészből tetszés szerint még zsebeket is tehetünk az új kiskosztümünkre. Hármas és négyes rajzunkon egy kivágott, ujjatlan miniruhának kétféle alakítását mutatjuk be. Ha nadrághoz -akarjuk viselni, akkor kicsit levághatunk a hosszából és kétoldalt sliccet nyithatunk a varrásnál. Színben harmonizáló nagy gallért és megkötött masnit tehetünk rá, vagy a ruhát derék alatt elvágjuk és színben jól illő anyaggal közvetlenül a csípő felett és az eleje közepén kiegészítjük. Ezzel egy nagyon modern elképzelésű midiruhát nyerünk. \ Miniruhák kétféle alakításai Kiskosztümből — hosszitott derekú ruha. Kis kompiéból — midiruha. Orosz ételkülönlegességek BORS CS 30 deka marhahúst apró kockákra vágunk és hideg vízben, kuktában kissé előfőzünk anélkül, hogy a kuktát lezárnánk. Közben egy csomó hámozott vegyes zöldséget (kockára vágva) kevés forró zsíron megpirítunk, utána néhány percig pároljuk, majd párolás után a húshoz öntjük. Teszünk bele még 20 dk gyalult, káposztát, ugyanannyi gyalult céklát, sózzuk, késhegynyi törött borssal, egy-két babérlevéllel, kis doboz paradicsompürével ízesítjük, majd 2—2,5 liter vízzel feleresztjük, a kuktát lezárjuk és forrás után még mintegy háromnegyed órán keresztül főzzük. Ha jobban szeretjük berántva, úgy tálalás előtt gyengén (legfeljebb egy kanálnyi liszttel) beránthatjuk. Tálalás előtt tegyünk a tányérok aljára egy-egy evőkanál tejfölt. KOZÁK KOTLETT 30 deka marhahúst és 30 deka sertéshúst kétszer átdarálunk. Hozzádarálunk egy kis fej vöröshagymát, egy vízben áztatott és kinyomott zsemlét. Tegyünk bele egy tojást, törött borsot, sót, majd a masszát öszegyúrjuk, pogácsákat formálunk belőle, zsemlemorzsában megpörgetjük és forró zsírban vagy olajban a pogácsákat mindkét oldalán rózsapirosra sütjük. A zsírt, amiben sütöttük elfelezzük. A felét félretesz- szük, a felébe egy csapott evőkanál lisztet hintünk, világos rántást csinálunk belőle (besamel-szerűen), csakhogy tej helyett 2 deci tejföllel eresztjük föl. A húst kerek tűzálló tálra rakjuk, minden húspogácsa tetejére egy vékony szelet nyers vörös hagymát és egy kocka füstölt szalonnát helyezünk, majd a tejfölös lével és a maradék zsírral meglocsolva a sütőben néhány percig sütjük, amíg a hagyma és szalonna kissé megpirul. Makarónival vagy rizskörettel tálaljuk. BLINI (OROSZ PALACSINTA) Szabályt» palacsinta tésztát készítünk, 15 deka lisztből, 3 deci tejből, egy evőkanál zsírból, 2 egész tojással, egy csipet sóval és 1 deka élesztővel. (Vigyázzunk, se túl híg, se sűrű ne legyen!) Kis ideig kelni hagyjuk, majd vastag, a szokottnál kisebb palancsintákat sütünk belőle és azokat kerek, tűzálló tálba rakjuk. Amíg valamennyi palacsinta elkészül, a tálat takarék lángon a sütőben tartjuk. Amikor a palancsintáfc kisültek, kétféle töltetéket készítünk. Egy tálkában 2 deci tejfölt, 1 likőröspohár étolajat — ha lehet salátaolajat — és egy kávéskanál piros- paprikát keverünk el, picit megsózzuk és az asztalra tesszük. A másik töltelék: 3 darab pácolt heringet és egy kevés, a pácléből kiszedett hagymát rriegdarálunk, majd 5 deka vajjal és egy evőkanál tejföllel keverjük össze. Tehetünk bele egy kevés mustárt is. A haltölteléket tányérra halmozzuk és szintén az asztalra készítjük, majd tálaljuk a forró palancsintét. Ki-ki a tányérján keni rr •» a tésztát, az általa kiválasztott töltelékkel. A növények öntözése Egyenetlen a nyári csapadékelosztás és úgyszólván az ország minden részében szükség van arra, hogy öntözéssel pótoljuk a növények fejlődéséhez szükséges nedvességet. Mikor és hogyan öntözzünk? Mennyi a konyhakerti növények, a gyümölcsfák és a szőlőlugasok vízszükséglete? — Miért kell a fiatal facsemetéket és szőlőtőkéket gyakrabban öntözni? Az egy-kétéves telepítésű gyümölcsfák és szőlők be- gyökeresedését segíti, ha a tenyészidő alatt rendszeresen biztosítjuk az öntözővizet. A termő gymölcsösöket viszont a nyár derekán és a nyár második felében, a termés megóvása és tökéletes kifejlődése érdekében öntözzük. Rendkívül fontos a nagy termést hozó fák öntözése az érést előző három-négy héttel. Ilyenkor a lombozat sok nedvességet párologtat el és a gyümölcs fejlődése ugyancsak bőséges vízadagokat kíván. Helytelen a gyümölcsfák gyakori locsolása kis mennyiségű öntözővízzel. A naponkénti öntözés összetörni a földet, s a gyökérsejtek nem tudják felBetegségek légitámadása A legszaporább és legfa- tánkabb élőlények egyike a légy. Állandóan eszik. Székletével és a gyomrából kiöklendezett táplálékkal mindent beszennyez. Ezért olyan jellemző az elhanyagolt környezetre a „légymák”, a légypiszok tömege. Falánk, szemtelen és ügyes. Három pár lábán, két-két karom és ugyanannyi tapadó korong van, amelyeken ragadós anyagot termel. Ezért könnyen kapaszkodik mindenhol, minden testhelyzetben. Sétál az üvegen, pihen a mennyezeten és átbújik a legszűkebb repedéseken is. Undorító, mindenbe beletapogató szívókorongjával az edény belső falán kapaszkodva kóstol bele a fedetlenül hagyott poharak tartalmába. Vajon honnét került oda? ...mert petéit az istállók szemetjébe, a trágyadombokba. a falusi árnyékszékekbe, a szemétládákba rakja é- lárvái — nyűi — a korhadó, rothadó szerves anyagokon — legszívesebben sertés és lótrágyán — élésködnek, ahonnét lábukon és szőrös ■testükön magukkal cipelik az ott előforduló kórokozók miihóit. ...a betegség veszedelmes láthatatlan bombáit! Fertőző betegségek előidézőit. Nyár van. Pusztítsuk, irtsuk a legyet, légyfogóval, vegyszerrel. Ne tűrjünk a lakásban semmiféle repülő élőlényt. Feszítsünk az ablakokra szúnyoghálót, az ajtókra lógassunk függönyt. Mossuk a gyümölcsöt. Óvakodjunk a betegségek eleven repülő rajától: a kórokozó baktériumok, bacillusok, az élő bombák ártatlan ábráza- tú cipelőitől! Dr. B. L. szívni a talajban lévő táplálékot. A gyümölcsfákat termőkorban ne csak a törzs körül kialakított félméteres tányéron át öntözzük, hanem lehetőleg a korona teljes körzetében. A szőlő — különösen a lugasszőlő —* meghálálja az öntözést. Ennek legegyszerűbb módja, ha a lugastőke közelében kis árkokat készítünk és abba annyi vizet öntünk, hogy a talaj a szőlő talpgyökeréig átnedvesedjen. A hideg kútvizet nem szeretik a növények, a zöldségeskert és a virágoskert növényei sem. Ezért a kertben, illetve a kút közelében készítsünk cementgyűrüből víztárolót, és legalább 24 óráig a tárolóban álló vízből locsoljunk. A locsolás legjobb időszaka reggel napíöl- kelte előtt és este napszálltakor. Ahol mód van rá, a talaj öntözése helyett végezzünk esőszerű permetező öntözést (kannával, vagy szórófejes esőztető berendezéssel), hogy a lombozat is átnedvesedjék. Ne feledjük el, hogy az öntözés hatására a tápanyagok gyorsabban oldódnak és bizonyos mértékig kilugozódnak a talajból. Ahol tehát öntözünk, ott a tápanyag utánpótlásáról, a tenyészidő alatt is gondoskodnunk kell. (Ez történhet vízben oldott műtrágyakeverékkel, pl. Fonikával, de a levélzetet óvjuk tőle, mert ártalmára van). Ne várjuk meg, amíg a fákon a zöldség- és virágos növényeinken a lankadás jele mutatkozik, mert ilyenkor nehéz a bajon segíteni. A víztároló edényekbe a víz poshadásának megakadályozására tegyünk kétszáz literenként 20—25 dekányi oltott meszet. Ahol vízvezetékből öntözhetünk, kíméljük a növényeket a vízsugár ütésétől és ha módunkban áll használjunk körforgó szórófejet, amelynek segítségévei károsodás nélkül öntözhetünk
