Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

1. oMaí RELET-MAGYARORSZÄO 1970. augusztus £ CSALÁD — OTTHON Nádor Vera rovata: Alakítás: rövidből hosszút Már most nyáron is hosz- szabb a ..divat.” A miniruhát lassan felváltja a midi, ami bizony gondot okozhat, fő­ként akkor, ha nincs elég öt­letünk ahhoz, hogyan hosszab­bítsuk meg a még jó álla­potban lévő ruháinkat. Eh­hez a problémához szeret­nék kedves olvasóinknak né­hány tanácsot adni. Előszói is- a miniruhát tu­nikaként nadrághoz, vagy hosszabb szoknyához szinte alakítás nélkül lehet horda­ni. De nagyon vigyázzunk, mert a ruha stílusától, for­májától igen sok függ, s nem szabad a ruhának erő­szakoltan alakítottnak len­ni. A midivonalnak az a fő jellegzetessége, hogy a felső­részen erősen karcsúsított, a mell, a váll vonala és a de­rékvonal hangsúlyozott. A szoknyarész arányában hosz- szú, kissé trapéz, vagy raká­sokkal bővülő. Olyan alakí­tási formát lehetőleg ne vá­lasszunk hogy a szoknyához toldjunk lefelé egy darabot, mert ez nem eléggé eszté­tikus. Ne csináljunk a mi­niből erőszakoltan midit. Rajzainkon bemutatunk olyan alakítási ötleteket, ame­lyek nagyon egyszerűek és mégis teljesen divatos rufrá» kát lehet a miniből varázsol­ni. Első rajzunkon egy mintás nyári anyagból, vagy jester- ből készült kiskosztümöt mu­tatunk be, amelyből egy hosszitott derekú ruhát ala­kítottunk. A szoknya felső részéből egy kis darabot le­vágunk és a kabáthoz hoz­záállítjuk a szoknyát. A zse­beket a vízszintes irányú szabásvonalhoz helyezzük. A ruhát bőr, vagy láncővvel a mintájától függően lehet hor­dani. Ha az alakításnál szük­séges, akkor a szűkítő var­rásból is egy kicsit be lehet venni. Gallérja és ujja ma­rad úgy. ahogy volt. Második rajzunkon olyan miniruhás kis kompiét mu­tatunk be, amely nyomott pamutból, ballonból, jackard selyemből, vagy mintás se­lyemből. szintén sokunk szekrényében létezik, amely szintén alkalmas midiruhává való alakításra. Ez esetben a ruha felsőrészét levágjuk és a ruhából szoknya lesz, a kiskabátot pedig kosztümka­bátkává alakítjuk át. A levá­gott felsőrészből tetszés sze­rint még zsebeket is tehe­tünk az új kiskosztümünk­re. Hármas és négyes rajzun­kon egy kivágott, ujjatlan miniruhának kétféle alakítá­sát mutatjuk be. Ha nadrág­hoz -akarjuk viselni, akkor kicsit levághatunk a hosszá­ból és kétoldalt sliccet nyit­hatunk a varrásnál. Színben harmonizáló nagy gallért és megkötött masnit tehetünk rá, vagy a ruhát derék alatt elvágjuk és színben jól illő anyaggal közvetlenül a csípő felett és az eleje közepén ki­egészítjük. Ezzel egy nagyon modern elképzelésű midi­ruhát nyerünk. \ Miniruhák kétféle alakításai Kiskosztümből — hosszitott derekú ruha. Kis kompiéból — midiruha. Orosz ételkülönlegességek BORS CS 30 deka marhahúst apró kockákra vágunk és hideg vízben, kuktában kissé elő­főzünk anélkül, hogy a kuk­tát lezárnánk. Közben egy csomó hámozott vegyes zöld­séget (kockára vágva) kevés forró zsíron megpirítunk, utá­na néhány percig pároljuk, majd párolás után a húshoz öntjük. Teszünk bele még 20 dk gyalult, káposztát, ugyan­annyi gyalult céklát, sózzuk, késhegynyi törött borssal, egy-két babérlevéllel, kis do­boz paradicsompürével íze­sítjük, majd 2—2,5 liter víz­zel feleresztjük, a kuktát le­zárjuk és forrás után még mintegy háromnegyed órán keresztül főzzük. Ha jobban szeretjük berántva, úgy tála­lás előtt gyengén (legfeljebb egy kanálnyi liszttel) beránt­hatjuk. Tálalás előtt tegyünk a tányérok aljára egy-egy evőkanál tejfölt. KOZÁK KOTLETT 30 deka marhahúst és 30 deka sertéshúst kétszer át­darálunk. Hozzádarálunk egy kis fej vöröshagymát, egy vízben áztatott és kinyomott zsemlét. Tegyünk bele egy tojást, törött borsot, sót, majd a masszát öszegyúrjuk, po­gácsákat formálunk belőle, zsemlemorzsában megpör­getjük és forró zsírban vagy olajban a pogácsákat mind­két oldalán rózsapirosra süt­jük. A zsírt, amiben sütöttük elfelezzük. A felét félretesz- szük, a felébe egy csapott evőkanál lisztet hintünk, vi­lágos rántást csinálunk belő­le (besamel-szerűen), csak­hogy tej helyett 2 deci tej­föllel eresztjük föl. A húst ke­rek tűzálló tálra rakjuk, minden húspogácsa tetejére egy vékony szelet nyers vörös hagymát és egy kocka füs­tölt szalonnát helyezünk, majd a tejfölös lével és a maradék zsírral meglocsolva a sütőben néhány percig süt­jük, amíg a hagyma és sza­lonna kissé megpirul. Maka­rónival vagy rizskörettel tá­laljuk. BLINI (OROSZ PALACSINTA) Szabályt» palacsinta tésztát készítünk, 15 deka lisztből, 3 deci tejből, egy evőkanál zsírból, 2 egész tojással, egy csipet sóval és 1 deka élesz­tővel. (Vigyázzunk, se túl híg, se sűrű ne legyen!) Kis ideig kelni hagyjuk, majd vastag, a szokottnál kisebb palancsintákat sütünk belőle és azokat kerek, tűzálló tálba rakjuk. Amíg valamennyi palacsinta elkészül, a tálat ta­karék lángon a sütőben tart­juk. Amikor a palancsintáfc kisültek, kétféle töltetéket készítünk. Egy tálkában 2 de­ci tejfölt, 1 likőröspohár ét­olajat — ha lehet salátaolajat — és egy kávéskanál piros- paprikát keverünk el, picit megsózzuk és az asztalra tesszük. A másik töltelék: 3 darab pácolt heringet és egy kevés, a pácléből kiszedett hagymát rriegdarálunk, majd 5 deka vajjal és egy evőkanál tejföllel keverjük össze. Tehe­tünk bele egy kevés mus­tárt is. A haltölteléket tá­nyérra halmozzuk és szintén az asztalra készítjük, majd tálaljuk a forró palancsintét. Ki-ki a tányérján keni rr •» a tésztát, az általa kiválasz­tott töltelékkel. A növények öntözése Egyenetlen a nyári csapa­dékelosztás és úgyszólván az ország minden részében szük­ség van arra, hogy öntözéssel pótoljuk a növények fejlődé­séhez szükséges nedvességet. Mikor és hogyan öntöz­zünk? Mennyi a konyhakerti növények, a gyümölcsfák és a szőlőlugasok vízszükséglete? — Miért kell a fiatal facse­metéket és szőlőtőkéket gyak­rabban öntözni? Az egy-kétéves telepítésű gyümölcsfák és szőlők be- gyökeresedését segíti, ha a tenyészidő alatt rendszeresen biztosítjuk az öntözővizet. A termő gymölcsösöket viszont a nyár derekán és a nyár má­sodik felében, a termés meg­óvása és tökéletes kifejlődése érdekében öntözzük. Rendkí­vül fontos a nagy termést ho­zó fák öntözése az érést előző három-négy héttel. Ilyenkor a lombozat sok nedvességet párologtat el és a gyümölcs fejlődése ugyancsak bőséges vízadagokat kíván. Helytelen a gyümölcsfák gya­kori locsolása kis mennyiségű öntözővízzel. A naponkénti ön­tözés összetörni a földet, s a gyökérsejtek nem tudják fel­Betegségek légitámadása A legszaporább és legfa- tánkabb élőlények egyike a légy. Állandóan eszik. Székletével és a gyomrából kiöklendezett táplálékkal mindent beszennyez. Ezért olyan jellemző az elhanya­golt környezetre a „légymák”, a légypiszok tömege. Fa­lánk, szemtelen és ügyes. Há­rom pár lábán, két-két ka­rom és ugyanannyi tapadó korong van, amelyeken ra­gadós anyagot termel. Ezért könnyen kapaszkodik min­denhol, minden testhelyzet­ben. Sétál az üvegen, pihen a mennyezeten és átbújik a legszűkebb repedéseken is. Undorító, mindenbe beleta­pogató szívókorongjával az edény belső falán kapasz­kodva kóstol bele a fedetle­nül hagyott poharak tartal­mába. Vajon honnét került oda? ...mert petéit az istállók szemetjébe, a trágyadombok­ba. a falusi árnyékszékekbe, a szemétládákba rakja é- lárvái — nyűi — a korhadó, rothadó szerves anyagokon — legszívesebben sertés és lótrágyán — élésködnek, ahonnét lábukon és szőrös ■testükön magukkal cipelik az ott előforduló kórokozók miihóit. ...a betegség veszedelmes láthatatlan bombáit! Fertőző betegségek előidézőit. Nyár van. Pusztítsuk, irt­suk a legyet, légyfogóval, vegyszerrel. Ne tűrjünk a lakásban semmiféle repülő élőlényt. Feszítsünk az ab­lakokra szúnyoghálót, az aj­tókra lógassunk függönyt. Mossuk a gyümölcsöt. Óva­kodjunk a betegségek eleven repülő rajától: a kórokozó baktériumok, bacillusok, az élő bombák ártatlan ábráza- tú cipelőitől! Dr. B. L. szívni a talajban lévő táplá­lékot. A gyümölcsfákat ter­mőkorban ne csak a törzs körül kialakított félméteres tányéron át öntözzük, hanem lehetőleg a korona teljes kör­zetében. A szőlő — különösen a lu­gasszőlő —* meghálálja az öntözést. Ennek legegyszerűbb módja, ha a lugastőke közelé­ben kis árkokat készítünk és abba annyi vizet öntünk, hogy a talaj a szőlő talpgyö­keréig átnedvesedjen. A hideg kútvizet nem szeretik a növények, a zöld­ségeskert és a virágoskert növényei sem. Ezért a kert­ben, illetve a kút közelében készítsünk cementgyűrüből víztárolót, és legalább 24 óráig a tárolóban álló vízből locsoljunk. A locsolás leg­jobb időszaka reggel napíöl- kelte előtt és este napszállta­kor. Ahol mód van rá, a talaj öntözése helyett végezzünk esőszerű permetező öntözést (kannával, vagy szórófejes esőztető berendezéssel), hogy a lombozat is átnedvesedjék. Ne feledjük el, hogy az öntö­zés hatására a tápanyagok gyorsabban oldódnak és bizo­nyos mértékig kilugozódnak a talajból. Ahol tehát öntözünk, ott a tápanyag utánpótlásá­ról, a tenyészidő alatt is gon­doskodnunk kell. (Ez történ­het vízben oldott műtrágya­keverékkel, pl. Fonikával, de a levélzetet óvjuk tőle, mert ártalmára van). Ne várjuk meg, amíg a fá­kon a zöldség- és virágos nö­vényeinken a lankadás jele mutatkozik, mert ilyenkor ne­héz a bajon segíteni. A víztároló edényekbe a víz poshadásának megakadá­lyozására tegyünk kétszáz li­terenként 20—25 dekányi ol­tott meszet. Ahol vízvezeték­ből öntözhetünk, kíméljük a növényeket a vízsugár ütésé­től és ha módunkban áll használjunk körforgó szóró­fejet, amelynek segítségévei károsodás nélkül öntözhetünk

Next

/
Thumbnails
Contents