Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

S etéaJ ÍTF.T FT MAGYARÖRSTlf? tTTO augusztus SS­Jubileumi kiállítás Moszkvában /. A magyar könnyűipar ezüst szobája A jubileumi kiállítás mozitermében napról napra a HUNGAROTEX divatbemuta­tóiban gyönyörködik a közönség. (mti foto - Mező Sándor feiv.) Csodálatos, gyönyörű, káp­rázatosán szép! — Ilyen és ehhez hasonló jelzők hangza­nak el a moszkvai magyar népgazdasági kiállítás „ezüst” szobájában, ahol könnyűiparunk mutatja be legszebb termékeit, a magyar divat újdonságait. Az elismerő szavakra való­ban rászolgálnak a divatter­vezők, a gyártó állami, taná­csi és szövetkezeti ipar, a Hódmezővásárhelyi Kötött­árugyár, a Május 1. és a Debreceni Ruhagyár, a Ma­gyar Gyapjú- és Kötöttáru- gyár, a Selyemipari Vállalat termekei, a Savaria, a Duna Cipőgyár praktikus, elegáns modelljei. Rajtuk kívül vala­mennyi kiállító kitett ma­gáért Moszkvában, hozzájá­rulva könnyűiparunk hírne­vének öregbítéséhez. E varázs­latosan szép „ezüst” szobáért, amelynek sikere vitathatat­lan. elismerés illeti a kiállí­tás rendezőit is. Amikor az ünnepélyes meg­nyitót követően Koszigin elv- tars, Fock Jenő és a szovjet, valamint a magyar kormány más tagjainak társaságában a kiállítás megtekintésére in­dultak, a könnyűipari bemu­tatóhoz érve, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke megjegyezte: Maguk, magya­rok tudják, hogy mi a szép, önök igazán értenek a dival- tervezesheZ. A nagyközönség, a látoga­tók. a moszkvai és a Szovjet­unió más vidékeiről jött ér­deklődők sem fukarkodtak az elismerő szavakkal. Az uk rajnai Donbészból érkezett Moszkvába Vovszkája asz- szony kislányával, Natasával. Alig pihentek néhány órát és jöttek a kiállításra. — Nem bántam meg, hogy első utam ide vezetett — mondja az asszony. — E sok csodálnivaló láttán az ember nem is érzi a fáradtságot. Az egész kiállítás pompás, de különösen a ruházati bemu­tató színes és eleven. Az én tetszésemet elsősorban a szép cipők nyerték meg. — És Natasának mi tetszik itt leginkább? — A divattáskák és a nad­rágkosztümök — feleli. A kaukázusi Szimonov csa­lád ezekben a napokban sza­badságukat töltik Moszkvá­ban. — 1958-tól 63-ig Magyaror­szágon, Debrecenben éltünk, kislányunk is ott született — szól az asszony. — Ha már itt vagyunk Moszkvában és kiállításuk szerencsére egy­beesett ittlétünkkel, nem mulaszthattuk el, hogy meg ne tekintsük. Kiváncsiak voltunk, hogy hazatértünk óta mennyit fejlődött orszá­guk. Mi a megállapításuk? — Nagyon kellemes be­nyomásokat szereztünk. Kü­lönösen a könnyűipart rep­rezentáló rész tetszik. Művé­szi, gyönyörű árukat lehet itt látni. Ha vásárolni is lehetne, nem gondolkodnánk. Az „ezüst” szobában látot­taknál is nagyobb a sikere a HUNGAROTEX divatbemuta­tóinak. A kiállítás 600 szemé­lyes mozitermében naponta 2- szer lépnek a manökenek a minden alkalommal zsúfolt terem színpadára. Az 1970— 71. év divatújdonságait, az orosz ízlésnek is megfelelő fazonú mini, midi, és maxi ruhákat, új vonalú férfiöltö- I nyöket mutatnak be. A kö-1 zönség — s elsősorban is a I férfiak — nem tudják, hogy I a női ruhakölteményekben, I vagy azok viselőiben, And-1 reában, Anikóban, Mariká-1 ban és a többi, vonzó megje- I lenésű manökenekben gyö-1 nyörköd jenek,, , I A sók szép ruha lgtfap'némí véíéjjgn, hofflr, a nézők között többén fi" úgy " vélekednek:' ezeket a ruhákat kár viselni, ezeket csak nézni szabad és gyönyörködni bennük. Könnyűiparunk tehát pilla­natok alatt kivívta a kiállí­tásra '' ”• tetszését. N. F. Negyedmillió láiogató A moszkvai jubileumi nép­gazdasági kiállításon kedden a műszer-, a híradástechnika és a villamosgépipar ágazati napjára került sor. A megtartott sajtótájékoz­tatón Asztalos Lajos minisz­terhelyettes közölte: Moszk­vában most tartja ülését a magyar—szovjet, műszeripari es automatizálási munkacso­port. A tanácskozás célja a műszaki-tudományos együtt­működés összehangolása, a gyártásszakosítás és újabb kooperációk kialakítása. Fel­adata az is, hogy (1971—75) egyeztessék a kölcsönös szál­lításokat. K. N. Rudnyev szovjet mű­szeripari és automatizálási miniszter a sajtótájékoztatón megállapította, hogy Magyar- országon a gépipar gyárt­mányszerkezetének válto­zására, a gyártmányok minő­ségének javítására és általa- I ban az iparfejlesztésre jó ha- 9 tással volt a gazdaságirányí­tási reform bevezetése. Saját minisztériumában, illetve a minisztérium felügyelete alá tartozó ágazatban most haj­tanak végre hasonló reformot és éppen ott tartanak, ahol a magyar ipar tartott, amikor megkezdte az irányítási mód­szerek reformját. A moszkvai magyar kiállí­tás kedden, nyitvatartásának hatodik napján fogadta ne­gyedmilliomodik látogatóját. A 250 ezredik látogató Vale- rij Dzsangirov volt, aki a kaukázusi Kiszlovodszkban lakik. A fiatal lakatos Vi­deoton kempingrádiót ka­pott ajándékba. Váro§i tanács vb-ülések Uj gyárak Nyíregyháza ipari övezeteiben A Nyíregyházi Városi Ta­nács VB keddi ülésén — ahol többek között megtárgyalták a Nyíregyháza és Vidéke ÁFÉSZ tevékenységét, a ci gánylakosság helyzetét — tá­jékoztató hangzott el a város területén már megvalósult és folyamatban lévő ipari beru­házásokról, valamint az ipari területek kialakításáról. Az elmúlt években — és napjainkban is — jól átgon­dolt terv alapján alakul ki a megyeszékhely déli, nyugati északnyugati és északkeleti ipari területe. Korszerű ipar telep csak megfelelő terület­előkészítéssel, úthálózat és közmű létesítésével valósít­ható meg. Ennek jegyei lelhe- tőek fel például a déli ipari óv-'zetben, ahol már évekkel ezelőtt ipari bekötő utat adtak át rendeltetésének: ez nagy­ban elősegítette az üzemek te­lepítését a városnak ezen a részén. A debreceni—leállói— vásárosnaményi úttal határolt részen olyan fontos létesít­mények valósultak meg, ké­szülnek jelenleg is, mint a gázfogadó állomás, a konve- yorgyár, több ipari és keres­kedelmi vállalat új telephelye, almatároló, hullámdoboz és zsákgyár telepe stb. A telepí­tendő üzemek fogadása szük­ségessé teszi további területek beépítésre történő előkészíté­sét, többek között például az ipari víznyerés egységes alap­ra helyezését, a szennyvízel­vezetés megoldását, különös tekintettel a közelben inten­ziven épülő borbányai lakóte­lep miatt is. A Budapest—Záhony vasút­vonaltól nyugatra lévő terű létén — a város nyugati ipar övezetében — is olyan fonto- létesítmények találhatok ma már, mint a fejlődő ruhagyár gumigyár, UNIVERSIL, do hánygyár, vasipari ktsz telepe stb. Itt is a vízigény kielégí­tése szabja meg a jövőben a telepítések ütemét, hiszen a? 5,3 millióért kialakított víz­vezeték és szennyvízhálózat a további fejlesztésekhez kevés nek mutatkozik. Északnyugatra a városköz ponttól egy gyorsan fejlődé ipari övezet található a gép­javítóval, a VAGÉP-pel. a HAFE részlegével, az erőmű­vel, a konzervgyárral, a hús­ipari vállalat meglévő és épü­lő üzemeivel. Ä város túlsó pontján, a Pazonyi úttól délre pedig a Közúti Gépellátó Vál­lalat, az építőipari ktsz, a cukrászüzem és az ÁFOR töl­tőállomás képez újabb ipari övezetet, míg délkeletre a vá­rostól — az Orosi úttól dél­re — tejporgyárral, sörgyár­ral, vágóhíddal, baromfifel­dolgozóval új élelmiszeripari övezet kialakítására nyílik le­hetőség. Több fontos, Nyíregyházán létesülő üzem tervei készül­nek jelenleg is, illetve telepí­tési igénnyel keresték meg a városi tanácsot. Ilyen egyebek között ax 500 vagonos mag­tisztító üzem a Káliéi— Tünde—Mozsár utak közötti területen. Az 30 milliós beru­házás megvalósítása a negye­dik 5 éves terv közepére vár­ható. A Szovjetunióból érkező gépjárművek „null-szervize” ^végzésére es értékesítésére a 1 'Ujza utca mentén készülnek létesítmények. A Kelet-magyarországi Mélyépítési Vállalat telephe­lye a Tünde—Lapály—Délibáb utcák által határolt területen épül, a helykijelölési eljárást már ez év nyarán lefolytat­ták, jelenleg a beépítési terv készül. A CORDATIC gyár eLső üzemeként a jelenlegi gumigyártól nyugatra, egy 20 holdas területen radiálab- roncsgyár létesül, melynek munkálatai 1971-ben kezdőd­nek. Ugyancsak jövőre kezdik építeni a Közúti Gépellátó Vállalat új telephelyét a gu­migyár mellett, a Róka-bokori úttól délre. A Derkovits utca keleti oldalán, a vasipari ktsz telephelye szomszédságában a most készülő tervek alapján 1971-ben kezdik megépíteni a Patyolat Vállalat új üzemét. A tervek szerint 1973 végén fe­jezik be az Orosi út déli ol­dalán készülő tejporgyár épí­tését: a napi 150 ezer liter tej feldolgozását elvégző üzem 140 millióba kerül. Elkészült a program a Nyírségi Nyomda­kombinát létesítésére is. Az elképzelések szerint ez a be­ruházás az Árok utca és az Uj szőlő utca sarkán készül, melyhez 1971-ben akarnak hozzákezdeni. (as) Mátészalka város hús-, gyü­mölcs- észöldsegellatasanak helyzetéről, az ipari szakmun­kásképző intézetben folyo oktató, nevelő és kulturális munkájáról tanácskozott kedd délelőtti ülésén a Mátészal­kai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, Az ülésen megállapítottak, hogy az élelmiszerforgalom a múlt év azonos időszakához viszonyítva jelentősen meg­növekedett, az ellátás néhány cikk kivételével biztosított yolt. Az esetenkénti hiányos­ságok abból adódtak, hogy a boltvezetők nem a Füszért Vállalat raktárai készletének figyelembevételével adták le megrendeléseiket, hanem ru­tinból, a fogyasztói szokások­nak megfelelően saját egysé­gükben állították össze az igényelt áruk listáját. Az év eddig eltelt időszaká­ban az élelmiszerellátás álta­lában biztosított volt. Tovább­ra is hiányoztak azonban a belsőségekből készült készéte­lek, a kínai és holland hús­konzervek és választékproblé­ma van szalonnából is. Bár az előző évhez viszo­nyítva sokat javult a kenyér minősége, még mindig nem megfelelő a választék péksü­teményből. Sok esetben pon­tatlanok a szállítások, a bol­tok nem mindig kapják meg a nyitás időpontjáig a kenye­ret és péksüteményeket és így a korábban munkába járó dolgozók nem tudnak meg­reggelizni. Folyamatosan biztosított az ellátás a tejipari vállalat bolt­egységénél. A szállítás né­hány eset kivételével megfe­lelő, a nyári hónapokban azonban minőségi probléma van tejföl, vaj és túró áruk­nál és a sajtból is kicsi a vá­laszték. Növekedett a zöldség-gyü­mölcs forgalma is. Ezt első­sorban az idézte elő, hogy az árvízveszély alatt a városba telepített lakosság étkeztetése miatt nagy mennyiségű zöld­ségre és gyümölcsre volt szük­ség. Az árvízkatasztrófa mi­att az árvíz sújtotta területen nagyrészt megsemmisült a háztáji gazdaságok termése, melyet jelenleg is az értékesí­tő szervektől kell beszerezni. Gyenge volt az ellátás korai gyümölcsökből. Cseresznye­bői és meggyből csak minimá­lis mennyiség került a lakos­sághoz. Általában hiánycikk a fejes káposzta, kel- és vörös­káposzta, karfiol, zöldbab, borsó, retek. Nem megfelelő az ellátás petrezselyemből, sárgarépából, karalábéból és minőségi probléma van a vö­röshagymából. Még jelenleg sem elég bő a választék ba­rackon kívül a gyümölcsök­ből. A zöldség és gyümölcs-, va­lamint a baromfiellátásba je­lentősen besegít a szabadpia­ci felhozatal. A szabadpiaci áruk árai általában maga­sabbak a vállalati és szövet­kezeti kereskedelem árainál, viszont a minőségük jobb. Általában nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket a Mátészalkán üzletet nyitott termelőszövetkezetek: . Az Egyesült Erő Termelőszövet­kezet bolti forgalmának mint­egy negyven-öt ven százalé­kát helyi és más megyei be­szerzésekből biztosítja. Alig van választék a város leg­szebb zöldség-gyümölcs bolt­jában. A vállaji Rákóczi Ter­melőszövetkezet Bajcsy-Zsi- linszky utcában működő bolt­ja segít az ellátásban, viszont az áruk minőségileg kifogá­solhatók. Nem megfelelő a vá­laszték, és szinte állandóan található fogyasztásra alkal­matlan romlott áru az eladó­térben. Jól segíti a vasúton túli terület lakosságának áru­ellátását a tiborszállási Uj Élet Termelőszövetkezet Újte­lepen működő zöldség-gyü­mölcs boltja, viszont itt is vannak minőségi és válasz­tékproblémák. A végrehajtó bizottság fog­lalkozott még az árak alaku­lásával, az ellenőrzési tevé­kenységgel, a hálózatfejlesz­téssel. (bj) Gerencsér Miklós: fekete tét >• S most embert ölni a legna­gyobb erények egyike lett, ugyancsak a törvény előtt — a hiede'me szerinti törvény előtt. Miután a korábban egymást kizáró két tényező — a belső hajlam és a törvény fenyegetése — közül az egyik megváltozott, jelleme összhangba került a külső körülményekkel. Titkolt, sőt néha röstellt ösztönei kima­gasló értékké váltak felette­sei szemében. Állandó bi- zonygatásnak, hűsége fitogta- tásának nem látta szükségét. Titokzatosan primitív gon­dolatvilága ezzel a biztos tu­dattal tetőzött: hajszálra olyan, amilyennek gazdái akarják. A menet kiért a Vilmos császár útra, jobbra kanya­rodott. majd balra, hogy a Baross hídon át folytassa út­ját. Egyre fullasztóbbnak érez­te torka szorulását Vásáros Bálint. Már a Kisfaludy ut­cai irodában megmondta ne­ki Piriti József, miféle fela­datra rendelik őket. Hiába ismerte szinte házról házra a szülővárosát, most úgy imbolygott fegyveresen a le­rongyolódott foglyok olda­lán, mintha soha nem járt volna Győrben. A magas lázhoz hasonló émelyítő szé­dületben lebegett és majd­nem tovább ment egyenesen a kórház felé, amikor a Ba­ross hídról letérve, a bor­bélyüzlet előtt jobbra tért az oszlop. Nem merte elkép­zelni. mivel végződik ez a menetelés; minél erősebben próbálta elreteszelni képzele­tét, annál jobban eluralkodott rajta az émelyítő szédület. Átkozta a percet, azt a vég­zetes január 4-ét, amikor megszökött a Németországba irányított alakulatától a csornai vasútállomáson. Nem tudta elhinni, hogy neki kötelessége lehet a gyil­kolás. Felfoghatatlan volt, hogy ebben a pillanatban még ártatlan, s a következő­ben már embervért ont. Ez­zel a rettenetes pilanattal mindvégig fiatalabb akart maradni — csak azért szö­kött meg Csornán, hogy to­vábbra is cipelje majd ház­ról házra a háború után a bádogtáskát a szerszámokkal, hogy fütyörészve dolgozhas­son, híven a vízvezetékszere­lők rendes szokásához. Letörten gázolt az úttest sarában Piriti József. Köze­ledve a város széléhez, egy­re sóvárgóbban sandított a falusias utcák sötét zeg- zúgaiba Ködösen már föl- rémlett benne, hogy ő is egyike a város példátlan gazembereinek. Helyzetét többé nem próbálta szépíteni a kényszerítő körülmények­kel. Eleinte hajlandó volt mindent a parancsra fogni, s arra, hogy az ő élete is ér annyit, mint bármelyik szö­kött munkaszolgálatosé, Ami­óta azonban puszta passzió­vá lett társai számára a rendszeres öldöklés, csömö­rét semmiféle érveléssel nem tudta ellensúlyozni. Lelkiis­merete pislákolását főiképp a félelem élesztgette Tar­tózkodóvá tette a közeli bűnhődés veszélye, belátta már, Bó‘os György, szöke- vénytársa okosabban csele­kedett, amikor a zordéletü bujdosást választotta. Botos György számára rövidesen véget ér mindenféle veszély, számára pedig ezután kez­dődik a bujdosás, minden­keppen a haláláig — akár bitóra jut hamarosan, akár elrejtőzködik életfogytiglan. A Kálváriadomb és a GYESEV-pályaudvar között letértek jobbra a Papai út apróköves burkolatáról. Szét­szórt házikók mellett, hepe­hupás kerékvágásokban bot­ladoztak a foglyok, kimerült vánszorgásuik ütésre, rúgásra ingerelte a nyilasokat. Har­ciasán izgágáskodott Péter József, a kurta kucséber, meg a többi hangoskodó. Szelensz- ky József szidalmak helyett az ökölcsapásait szaporította. Érzéketlen kőarca minden helyzetben változatlan ma­radt. Nem tépelődött, nem fontolgatott. Szemrebbenés nélkül gyilkolt. Rögeszmésen hitte, hogy biztosan vissza­kerül Gyöngyösre: asztalos­segéd lesz, mint a háború előtt. Gyöngyös messze van Győrhöz, senki nem fogja megtudni, mit művelt köz­ben a hallgatag, indulat nél­küli asztalossegéd, (Folytatjuk) Hiányos ellátás zöldség gyümölcsből Mátészalkán

Next

/
Thumbnails
Contents