Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
Ättffuszfus 2$. KELET-MAGYARORSZÄG A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei (Folytatás a 6. oldalról) gezniük. A párt formai, stiláris kérdésekbe szervezeti rendszabályokkal nem avatkozik be, de a közízlés formálását fontos politikai és ideológiai feladatnak tekinti. Továbbra is a népünk és az emberiség alapvető kérdéseiben pártosan állást foglaló szocialista-realista közéleti érdekű, elkötelezett művészetet támogat juk. A marxista kritikának, a kulturális, mű vészeti fórumoknak az eddiginél határozót tabban fel kell lépniük a különböző helyteler rézetek ellen, s arra kell törekedniük, hog; azok megfelelő elvi válaszban részesüljenek. Ól Társadalmi, ideológiai életünk fontos-?-*-• kérdése a kultúra és a tömegek kap esolatának további szélesítése, elmélyítése. Kulturális intézményrendszerünk szolgálja jobban a tömegek szocialista fejlődését, amiJJ A szöéialista építőmunka, a gazda- sági, kulturális fejlődés eredményeként tovább javultak hazánkban a dolgozók éle! jrülményei. Öt év alatt a munkások és az alkalmazottak reáljövedelme átlagosan 30—32 százalékkal az egy keresőre jutó reálbér mintegy 17 százalékkal emelkedett. Az iparban és az építőiparban általánossá vált a 44 órás munkahét; mintegy 2 millió munkás és alkalmazott dolgozik rövidített munkaidőben. A IX kongresszus határozatának megfelelően a paraszti jövedelmek az átlagosnál gyorsabban növekedtek. így a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok személyes jövedelmének — az életszínvonal legfontosabb tényezőjének — színvonala országos át- lagoan kiegyenlítődött. Ezzel és a termelőszövetkezeti tagok szociális és kulturális ellátásának fejlesztésével nagyot léptünk előre a falu és a város közötti különbségek megszüntetésének útján Jelentősen bővült a társadalmi juttatásokban részesülők köre es nagyobb lett a juttatások összege. Növeltük a nyugdíjakat és a családi pótlékot. Bevezettük a gyermekgondozási segélyt, amelyet eddig 180 000- en vettek igénybe. A pénzbeli társadalmi juttatások egy lakosra jutó összege 42 százalékkal múlja felül a négy évvel ezelőttit. 1966—1970 között 320 000 új lakás épült; több, mint eddig bármelyik ötéves tervben. Kereken egymillió ember költözött új lakásba. Tömegesen elterjedtek olyan árucikkek, amelyekhez azelőtt csak a magasabb jövedelműek jutottak hozzá. Ma minden második háztartásban van mosógép és televíziói »> szülék, majdnem minden harmadik családnak van villamos hűtőszekrénye és porszívó, gépe. % Tovább csökkentek az ország különböző területei között a gazdasági fejlettségbeli különbségek, kiegyenlítettebbé vált a lakostág szociális ellátottsága. on Gazdasági építőmunkánk, szocialista JJ‘ társadalmunk alapvető célja, hogy tovább szilárdítsa a létbiztonságot, kulturáltabbá tegye a munkakörülményeket, valamint a gazdasági eredményekkel összhangban növekvő anyagi jólétet biztosítson az ország népének, kedvező feltételeket teremtsen a tanuláshoz, a pihenéshez. A Központi Bizottság helyesli, hogy az életszínvonal emelésében a reálbérek növelése kapjon meghatározóbb szerepet, s a dolgozók jövedelmének növelése az eddiginél következetesebben kapcsolódjék a végzett munka eredményéhez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. A negyedik ötéves terv ezzel összhangban az egy főre jutó jövedelem 25—27 százalékos, az egy keresőre jutó reálbér 16—18 százalékos növelését irányozza elő. A munkások és az alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének növekedési üteme azonos legyen. A munka szerinti elosztás következetesen érvényesüljön. Az átlagosnál nagyobb mértékryfl A IX. kongresszus óta erősödött a yO. párt vezető szerepe. Idejében feltárta a. társadalmi fejlődés, legfontosabb kérdéseit, kidolgozta megoldásuk módját, megvalósításukra szervezte, mozgósította a dolgozókat; elvi, politikai útmutatást adott az állami, a társadalmi szervek munkájához. A párt politikai irányvonala és alapvető határozatai megfelelően érvényesültek és megvalósultak az állami, a társadalmi, a gazdasági, a tudományos, a kulturális életben. A párt tevékenységében fokozottabban előtérbe került az elvi, politikai irányítás. Jobban elhatárolódtak egymástól a párt-, az állami a társadalmi és a gazdasági szervek sajátos, önálló feladatai. A párt elvi-politikai állásfoglalásokkal, a fejlődés irányának meghatározásával biztosítja vezető szerepét. A gyakorlati munka irányításában, szervezésében, ellenőrzésében növekedett az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek szerepe. Ugyanakkor a pártnak, szerveinek és szervezeteinek, amennyiben a helyzet megköveteli, minden politikai jelentőségű kérdéssel fógré a szabad idő növekedése, a tömegtájékoztatási eszközök széles körű elterjedése új és még korántsem eléggé kiaknázott lehetőségeket nyújt. A közművelődés fejlődése eredményei ellenére elmarad a növekvő társadalmi követelményektől. A közművelődés fejlődése az egyéniség kibontakozásának, a szocialista demok- ácia erősödésének, a termelési kultúra emel- cédésének elengedhetetlen eszköze. Mind álami, mind vállalati forrásokból többet kel! oiztosítani a felnőtt lakosság oktatására és művelődésére, mindenekelőtt a munkástelepülések megfelelő művelődési intézményekkel való ellátására, az ifjúság művelődési igényeinek kielégítésére. Az oktatási és művészeti, valamint a tudományos intézmények céltudatosabban szolgálják a felnőtt lakosság művelődését, kulturálódását. ben emelkedjék a jól dolgozó, a társadalomnak többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete, termelőszövetkezeti tagok jövedelme. A differenciálás az általános kereseti színvonal emelkedésével együtt, fokozatosan mehet végbe. OA A szociálpolitikai intézkedések fő célja a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklése, a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. A szociálpolitikában kapjanak nagyobb szerepet a közvetlen pénzbeli juttatások. Javítani kell az alacsony jövedelmű családok helyzetét. A munkaképtelen öregek és gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növekedésével fokozatosan vállaljon többet magára. A munkaidő-csökkentés folytatásával, a dolgozók életkörülményeit tovább javítva, a népgazdaság más területein is meg kell kezdeni az áttérést a 44 órás munkahétre. Tovább kell javítani a munkakörülményeket, előtérbe állítva a nehéz és az egészségre különösen ártalmas munkafolyamatokat, valamint a szállítást. A dolgozó szülők gondjainak további enyhítése érdekében növelni kell a gyermekintézmények, a bölcsődék, az óvodák, a napközi otthonok férőhelyeinek számát. Fenntartásuk költségeit a jövőben fokozottabban meg kell osztani a vállalatok és a tanácsok között. A lakáshelyzet — a nagy építkezések ellenére — változatlanul nagy társadalmi : gond. A Központi Bizottság ebből kiindulva tárgyalta meg a kormánnyal együtt a lakásépítés, -elosztás és -fenntartás legfontosabb kérdéseit, s hozta meg elvi döntését. A következő néhány évben erőnket a lakásépítés meggyorsítására, ezen belül a munkások lakáshelyzetének javítására kell összpontosítani. Biztosítani kell, hogy 1971—1975 között 400 000 lakás épüljön fel, s ezzel teljesítsük a 15 éves lakásépítési tervet: 1975-ig az egymillió új lakás felépítését. Az egészségügyi ellátás számottevően fejlődött. A lakosság 97 százaléka ma már társadalmilag biztosított. A negyedik ötéves tervidőszakban számos új rendelőintézet épül, növekszik az általános és gyermekorvosi körzetek száma, 6500—7000 ággyal gyarapodnak a kórházi férőhelyek, javul a fekvő- és járóbeteg-ellátás, általában az egészségügyi ellátás. oC Pártunk álláspontja, hogy a szoci- J/* alista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével. Az életszínvonal további emelésének, az életkörülmények javításának feltételeit a jövőben is a termelés, a termelékenység emelésével kell megteremteni. Céljaink elérésének nagy emelője a dolgozó milliók szocialista munka verseny ének széles körű kibontakozása. . Előrehaladásunk, társadalmi és egyéni boldogulásunk megkívánja, hogy mindenki legjobb tudása szerint dolgozzon a kitűzött célok mielőbbi eléréséért. lalkoznia kell. bármely szerv vagy szervezet feladatkörébe tartozik is. A Központi Bizottság nagy figyelmet J • • fordított a pártélet lenini normáinak érvényesítésére, a demokratikus centralizmus fejlesztésére, a párt munkastílusának javítására. A központi szervek határozatai növelték a pártszervezetek önállóságát, a választott testületek és a taggyűlések szerepét. A kollektív vezetés lenini elvét a vezétő pártszervekben és az alapszervezetek többségében helyesen érvényesítik. Nem növekedett azonban megfelelően az egyéni felelősség a határozatok előkészítésében és végrehajtásában. A párt minden szintű szervében és szervezetében előtérbe kell állítani a határozatok következetes végrehajtását, aminek fontos feltétele az alapszervezeti munka hatékonyságának fokozása. ' Pártunkban a politika alapvető kérdéseiben a nézetek pártszerű vitában, eszmecserében tisztázódnak, és alakulnak ki a döntések. A beszámolási időszakban ennek eredményeképpen fejlődött a párt eszmei-politikai, szervezeti, cselekvési egysége. A párt egységéért folyó harcot folyamatnak kell tekinteni, az egységet állandóan meg kell újítani, minden állásfoglalást igénylő új kérdésben alkotó vitában meg kell teremteni. A pártszerű keretek között folyó viták erősítik a párt egységét, és nélkülözhetetlen feltételei a politika egységes értelmezésének, végrehajtásának. Az eddiginél is nagyobb lehetőséget kell biztosítani a párttagság jogainak gyakorlásához, ezzel egyidejűleg növelni kell a párttagokkal szemben támasztott követelményeket. A fontos politikai döntések előkészítésénél a pártszervek és a pártszervezetek rendszeresebben kérjék ki a párttagság véleményét. A párt elengedhetetlennek tartja a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia fejlesztését, ezért egyidejűleg mindkettő növeléséré törekszik. A közéletünkben s még a párton belül is fellelhető egyes negatív jelenségek — a hatalommal való visszaélés, a bírálat elfojtásé, a dolgozók véleményének lebecsülése, az önzés, az anyagiasság — ellen továbbra is határozottan harcolni kell. A pártfegyelem megtartása, a párt politikája és határozatai melletti aktív állásfoglalás minden párttag kötelessége. oo A párt szervezetileg is erősödött, tag- létszáma a IX. kongresszus óta több, mint 77 000 fővel, mintegy 13 százalékkal növekedett. A tagfelvételi munkában a fő figyelmet továbbra is a párttagság összetételének javítására és nem a mennyiségi növelésére kell fordítani. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben elsősorban a közvetlen termelőmunkában részt vevők felvételét szorgalmazzuk. OQ A IX. kongresszuson elfogadott ká- derpolitikai elvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. Erősödött a káderpolitikai elvek egységes értelmezése és gyakorlati alkalmazása, jelentősen csökkent a kádermunka elveit sértő egyoldalú szemlélet és gyakorlat. A vezető posztokra történő kiválasztásnál a szocializmushoz való hűség; a szakmai hozzáértés és a vezetőkészség követelményeit egyaránt és a korábbinál jobban figyelembe veszik. A párt káderpolitikai elveinek érvényesítésében növelni kell a pártszervek és a pártszervezetek felelősségét. A káderek kiválasztásában jobban támaszkodjanak a párttagság, a dolgozók véleményére. Javítani kell a káderpolitika megvalósításában fontos szerepet betöltő állami személyzeti munka pártellenőrzését. A pártszervezetek a kádermunkában fordítsanak nagyobb gondot az utánpótlás nevelésére. A vezetés stabilitásával egyidejűleg biztosítani kell a káderek szükséges és tervszerű cseréjét az állami, a gazdasági és a pártmunka különböző területei között. Bátrabban léptessék elő a szocialista szemléletű, a párt politikáját értő, felkészült és nagy élettapasztalatú munkásokat, nőket és tehetséges fiatalokat. Ar\ A párt. a párszervezetek sokoldalú irányító tevékenységében az elmúlt négy évben új módon vetődött fel a gazdasági munka irányítása, segítése és ellenőrzése. A pártmunka nagy eredménye, hogy mozgósította a dolgozókat a harmadik ötéves terv végrehajtására, hatékonyan segítette a gazdaságirányítás reformjának politikai előkészítését, majd zökkenőmentes bevezetését. A gazdasági területen dolgozó pártszervezetek munkája javult, többet foglalkoztak a gazdaságpolitikai feladatok kidolgozásának segítésével és alkalmazásával. Az új, korszerűbb munkamódszerek elterjedésével a korábbi évekhez viszonyítva csökkent a felesleges operativitás és növekedett a gazdasági vezetők önállósága, felelőssége. Az új körülmények között a pártszervezetek általában ne közvetlenül termelésszervező munkával foglalkozzanak. Erejüket mindenekelőtt a párt gazdaságpolitikai elveinek érvényesítésére, a gazdálkodás céljainak elérésére összpontosítsák. Ebben segítsék a helyi gazdasági vezetőket, erre mozgósítsák a dolgozókat. Fontos feladatuk a gazdaságpolitikai célok megismertetése a párttagsággal, a dolgozókkal; véleményük tanulmányozása, javaslataik összegezése, eljuttatása a gazdasági vezetőkhöz. Kísérjék figyelemmel a gazdasági egységben folyó munkát, dolgozzanak ki javaslatokat a párt- és a gazdasági munka megjavítására; ismerjék a vezetők tevékenységét, továbbra is vegyenek részt kiválasztásukban, ellenőrizzék és segítsék munkájukat. Az üzemekben, a vállalatoknál, az állami gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben működő pártszervezeteknek a gazdasági munka átfogó ellenőrzése mellett, különös gondot kell fordítaniuk a vezető testületekben tevékenykedő kommunisták munkájának ösz- szefogására és irányítására. a A A párt politikai tömegmunkája az **-*-• elmúlt években jelentősen fejlődött; eredményesen segítette a párt politikájának megvalósítását. A két kongresszus közötti időszakban fejlődött a párt agitációs munkája. A pártsajtó és a pártszervezetek agitációs munkája javult, az agitátorok politikai felkészítése, továbbképzése szervezettebb és alaposabb. A párt politikájának ismertetése, elfogadtatása megkívánja az agitációs munka színvonalának további emelését, a politika világosabb kifejtését, a meggyőzőbb érvelést, a feladatok, a közvélemény alaposabb ismeretét. Differenciáltabban és gyorsabban adjunk választ a párttagságot, a lakosságot foglalkoztató kérdésekre. Az alapszervezetek, a pártcsoportok a dolgozók, a lakosság körében végzett folyamatos politikai munkával erősítsék az égés* párt tömegkapcsolatait. Az agitációs munkában fokozzuk a tömegszervezetek aktív szerepét; jobban kell támaszkodni tapasztalataikra. A tömegpolitikai munka segítésére fokozatosan ki kell építeni a politikai közvéleménykutatás átfogó rendszerét. Lényegesen javult a párttagság tájékoztatása. A sajtónak, a rádiónak, a televíziónak és a tömegtájékoztatás egyéb eszközeinek közvetítésével a lakosság egyre javuló tájékoztatást kap a bel- és külpolitika fontos eseményeiről. A jó és gyors tájékoztatás fontos feltétele annak, hogy a dolgozók aktívan részt vegyenek a gazdasági, a politikai, a társadalmi életben. Aj A pártpropaganda keretéi kibővülteit, a pártpropaganda tömegjellegűvé vált. Ebben fontos szerepet játszottak a tömegszervezetek politikai alapismereteket nyújtó különféle tanfolyamai. A marxizmus—leninizmus propagálása, alapelveinek kifejtése, népszerűsítése, eszméinek védelme a pártpropaganda állandó feladata. A propagandamunka középpontjában a korunkban felvetődő, a szocializmus építését segítő időszerű elméleti kérdések oktatása álljon. A propaganda színvonalát emelni kell a tudományok, elsősorban a társadalom- tudományok legújabb, megalapozott marxista kutatási eredményeinek céltudatos felhasználásával. Az alapképzésben elért eredményekre támaszkodva a következő években a továbbképzésre kell nagyobb gondot fordítani. Ki kell dolgozni a vezetők, a pártaktíva, a párttagság továbbtanulásának korszerűbb, fejlettebb rendszerét, folyamatos magas szintű oktatását. tq A IX. kongresszus óta jelentősen ja**■2* vult a tömegszervezetek és a tömeg- mozgalmak munkája. A Hazafias Népfrontban a szocializmus építésének menetében a dolgozó osztályok, a kommunisták és a pár- tonkívüliek politikai szövetsége fejeződik ki. Tovább kell növelni aktivitását, közreműködését a társadalmi és a politikai életben. Munkájában változatlanul fordítson nagy gondot a dolgozókat, a lakosságot közvétlenül érintő helyi, község- és várospolitikai kérdésekre. A tanácsok önállóságának növekedésével a népfrontbizottságok munkája is szélesebben kibontakozhat. Erősödjön a tanács és a népfront szervei közötti kapcsolat. A következő években egyik fontos feladat a munkások fokozottabb bevonása a mozgalom vezetésébe. A Szakszervezetek munkája fejlődött. Tevékenységükben a. gazdasági munka segítése, a politikai nevelőmunka, valamint a tagság érdekeinek védelme a jövőben alkosson még szervesebb egységet. Megnövekedett jog- és hatáskörük lehetőséget ad arra, hogy fellépjenek a párt, a népi állam gazdasági és szociálpolitikáját sértő intézkedések, jelenségék ellen; több figyelmet fordítsanak a munkás- osztály anyagi, szociális, kulturális helyzetére; védelmezzék következetesen a dolgozók jogait és valóságos érdekeit. Megerősödtek az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek területi és országos szövetségei. Helyesnek bizonyult, hogy az állami feladatok ellátása aló! mentesítették őket, és figyelmüket a szövetségekbe tömörült szövetkezetek gazdasági érdekképviseletére összpontosítják. A szövetségek tartsák tiszteletben a szövetkezetek önállóságát, ugyanakkor segítsék, hogy a szövetkezetek teljesítsék az állam iránti kötetelezettségei- ket. Szervezzék és támogassák a szövetkezeti tevékenység sokoldalú, a társadalmi igényeket kielégítő fejlesztését, képviseljék a szövetkezetek jogos igényeit. Gondjuk legyen arra, hogy a szövetkezeti életben megfelelőén érvényesüljön a szocialista szemlélet, a szövetkezeti jelleg és a szocialista közéleti erkölcs. A Kommunista Ifjúsági Szövetség, a párt ifjúsági szervezete, á magyar ifjúság tömegszervezete betölti hivatását. Kívánatos, hogy munkájában jobban kifejeződjék a politikai, a kommunista jelleg. Ez szükségessé teszi a KISZ tagságával szemben támasztott erkölcsi, politikai követelmények növelését. Az ifjúsági szövetség szervezetei legyenek kezdeményezőbbek az egész ifjúság művelődési, kulturális és sportigényeinek kielégítésében; anyagi, szociális egzisztenciális helyzetének javításában, érdekeinek védelmében. A KISZ vezetői és szervezetei munkájukban vegyék jobban figyelembe az ifjúság különböző korosztályainak, rétegeinek sajátos helyzetét, eltérő tapasztalatait és igényeit. A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak egyre inkább betöltik szerepüket, tevékenységi területükön kezdeményezéssel és nagy felelősséggel dolgoznak. A tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő kommunistáknak továbbra is az a legfontosabb feladatuk, hogy segítsék e szervezetek és mozgalmak rendeltetésüknek megfelelő működését. Képviseljék, terjesszék a párt politikáját a tömegszervezetekben, a tömegmozgalmakban. s gondoskodjanak az ott összegyűlt tapasztalatok továbbításáról a párthoz, hogy ily módon a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak is aktívan részt vegyenek a párt politikájának alakításában és megvalósításában. a a Pártunk életében és tevékenységének- ben a lenini normák érvényesülnek. A párt szervezeti szabályzatának módosítására vonatkozó javaslatait a Központi Bizottság külön okmányban terjeszti a kongresszus elé, (Folytatás a 3. oldalon) VI. Életszínvonal, szociálpolitika VII. A párt helyzete, a pártmunka feladatai * «m
