Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
I otáa! KELET-MAGVARORSZÄS 1970. augusztus W A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei (Folytatás az 5. oldalról) legük. Növelni kell a tanácsok önállóságát és felelősségét a hatósági jogkörben, a gazdasági, kulturális és szociális munkában. A tanácsi szerveik hatáskörébe kell utalni mindazokat a feladatokat, amelyek megvalósítása csak a terület, illetőleg a település lakosságát érinti, továbbá amelyeket célszerűen, gazdaságosan, a jelenleginél jobban a tanácsi szervek oldhatnak meg. Az államigazgatási munkában a szocialista demokratizmusnak, a dolgozók ellenőrzési tevékenységének fejlesztésével párhuzamosan növekedjék a munka szakszerűsége, gyorsuljon az ügyintézés és fokozódjék a közhivatali dolgozók személyi felelőssége, csökkenjen a bürokrácia. Az államélet, a szocialista demokrácia Xy- fejlődése, a tanácsok önállóságának növekedése, a választási rendszer fejlesztése, az üzemi demokrácia kiszélesedése új lehetőségeket teremt a dolgozók tömeges részvételére a közügyek intézésében. A szocialista demokratizmus kiszélesedésének együtt kell járnia az állampolgári fegyelem erősödésével, a közösség iránti felelősségérzet növekedésével, a szocialista közgondolkodás fejlődésével. 4 fC Állami intézményeink fejlődése, tevé- ±vj. kenységük fejlesztése megkívánja, hogy fejlődjék az állami szerveik pártirányítása is. Az államélet pártirányitása és ellenőrzése az ott dolgozó kommunistákon, illetve a pártszerveken keresztül történik. Az állami munka különböző területein dolgozó párttagok kötelessége, hogy biztosítsák a törvényhozó és végrehajtó szervek alkotmányban és törvényekben szabályozott, rendeltetésszerű működését. A párt szervei és szervezetei a fő figyelmet az állami munka elvi-politikai irányítására, a politikai döntések végrehajtásának ellenőrzésére, a káderpolitikai elvek érvényesítésere fordítsák. A párt- és az állami szervek tevékenysége között jelentkező átfedéseket és párhuzamosságokat tovább kell csökkenteni. n Népköztársaságunk alkotmánya híven • kifejezi a néphatalom lényegét. Az 1949-ben történt elfogadása óta bekövetkezett társadalmi fejlődés azonban szükségessé teszi államunk alaptörvényének módosítását. Az alkotmány rögzítése pontosabban a szocializmus építésében elért eredményeinket, a társadalomban bekövetkezett alapvető változásokat; nyilatkoztassa ki, hogy államunk a szocializmus alapjainak lerakásával fejlődésének magasabb fokára, a szocializmus teljes felépítésének szakaszába érkezett. Rögzítse az alkotmány a szocialista termelési viszonyok győzelmét a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezeti rendszer uralkodóvá válását; határozza meg az állami vállalatok és a szövetkezetek szerepét a gazdálkodás megváltozott rendjében; utaljon a továbbfejlődés főbb irányaira. Fejezze ki a társadalmi osztályok és rétegek valóságos szerepét az államhatalom gyakorlásában. Az eddiginél jobban fejezze ki az állampolgárok jogai és kötelességei közötti összefüggést és kölcsönösséget. IV. A szocialista gazdasági építőmunka a q A párt IX. kongresszusán elfogadott JLÖ. gazdaságpolitikai célokat elértük. Fejlődött, gyarapodott hazánk, növekedett a nemzeti vagyon. A harmadik ötéves terv fő gazdaságpolitikai terveinek teljesítése, a gazdasági fejlődés hozzájárult ahhoz, hogy előbbre haladjunk a szocializmus felépítésének útján. A •nemzeti jövedelem az előirányzottnál nagyobb mértékben — 39—40 százalékkal emelkedik. A gazdasági fejlődés kiegyensúlyozottabbá vált, a növekedés üteme a társadalmi termelés döntő ágaiban meghaladta a tervezettet. Az ipar termelése öt év alatt 34 százalékkal emelkedett. A termelés emelkedésének 55 százalékát fedezte a termelékenység. A mezőgazdasági termelés — csökkenő létszám mellett — 16—17 százalékkal emelkedett, gyorsabban, mint az előző években. Fejlődött a közlekedés, a vasút- és úthálózat, korszerűsödött a szállítás. Biztató változások következtek be a hazánk adottságai miatt különösen jelentős külkereskedelemben. Bővültek hazánk gazdasági kapcsolatai elsősorban a Szovjetunióval, a KGST-országokkal. a többi szocialista országgal, fejlődték a harmadik világ országaival, s gazdasági és politikai érdekeinkkel összhangban javultak a tőkésor- szágoklkal is. 4 q Gazdaságpolitikai céljaink elérését jeJ-V- lentékenyen segítette a párt IX. kongresszusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reform. Céljainknak megfelelően. magasabb színvonalra emelte a szocialista tervgazdálkodást, kedvezően hat a gazdasági élet egészére. Eredményesen felhasználjuk a szocialista áru- és pénzviszonyokat. A reform új fejlődési lehetőséget teremt a szocialista népgazdaságba szervesen beilleszkedő szövetkezeti mozgalom számára; elősegíti, hogy az össztársadalmi, a népgazdasági érdek, a vállalati és szövetkezeti csoportérdek, valamint az egyéni érdek jobban összhangban legyen, aminek egyre inkább érezni kedvező hatását. A gazdaságirányítás reformja kedvező változásokat eredményezett a társadalmi élet más területein is. Uj utat nyitott a társadalom alkotó erőinek, újraértékelte és értékeli a vállalatokat, a vezetőket; a felelősség korábbinál nagyobb megosztásával, a hatáskörök kiszélesítésével növelte a közösség iránti felelősségérzetet; segítette annak felismerését, hogy az egyén a közösségen belül találhatja meg valódi érdekeit. A társadalmi összefogás növelésére ösztönöz. A nagyobb összefüggések felismerésére, társadalmi méretekben való előrelátásra, Jobb tervezésre serkent, jó feltételeket teremt az üzerhi demokrácia kiszélesítéséhez. q rv Néhány tényező kedvezőtlenül befo- lyásolta gazdaságunk egészséges fejlődését, hátráltatta gazdaságpolitikai céljaink elérését. Nem emelkedett kielégítően a munka termelékenysége és a termelés műszaki színvonala. Az ipari termelés emelkedésének a tervezettnél kisebb hányada származik a termelékenység növekedéséből; egyenetlen volt a beruházási tevékenység és nem javult hatékonysága. Lazaságok vannak a vállalatok munkaerő-gazdálkodásában és a munkafegyelemben. Még nem tudtuk megtalálni a jobb munka- fegyelem és munkaerő-gazdálkodás elég hatékony ösztönzőit. A lakosság ellátása néhány fontos árucikkben nem volt zavartalan. A mezőgazdaságban a növénytermesztés fokozatosan javuló eredményei mellett az állattenyésztés nem fejlődött kielégítően. Az aránytalanságok és hiányosságok felszámolása a népgazdaság további gyors és hatékony fejlődésének <54 A harmadik ötéves terv időszakáiban elért eredmények, a szocialista termelési viszonyok megszilárdulása, gazdasági fej- fontos feltétele és tartaléka. További fejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele a korszerű szervezési és vezetési módszerek hasznosítása, a kooperáció és a specializáló szélesítése, a termelési folyamat egészére kiható modern technika bevezetése. Az erőket mindenekelőtt a népgazdaság energia- szerkezetének korszerűsítésére, az alumínium- és a vegyipar fejlesztésére, a kémia széles körű felhasználására, a közúti járművek és szállítóeszközök gyártására, a modem építési módok és épületszerkezetek elterjesztésére, a ruházati ipar rekonstrukciójára, az állattenyésztés és a hústermelés fellendítésére, s az egész népgazdaságban a szállítás korszerűsítésére, a számítástechnika alkalmazására kell összpontosítani. ' oo A Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődésének fontos eleme a nemzetközi munkamegosztásban való intenzív részvétel, a külkereskedelmi tevékenység fejlesztése. A KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval, az áruforgalom gyors ütemű növelése mellett törekedni kell a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltárására és szélesebb körű fejlesztésére. A következő időszakban a KGST-országok közös és nemzeti érdekeit, a gazdasági együttműködés elmélyítését legjobban a szocialista gazdasági integráció fokozatos kibontakozása szolgálja. A KGST keretében tevékenyen közre kívánunk működni az együttműködés új, hatékonyabb formáinak kidolgozásában és alkalmazásában. oo A negyedik ötéves terv feladatai szük- ségessé teszik a gazdaságirányítás módszereinek további tökéletesítését. A reform alapelveit következetesebben alkalmazva, fokozni kell a népgazdaság közép- és hosszútávú tervezésének szerepét, tudományos megalapozottságát. Gazdasági szabályozó eszközökkel és más intézkedésekkel is biztosítani kell a népgazdaság tervszerű fejlődését. Javítani kell a vállalati tervezést, bontakozzék ki jobban az állami és a szövetkezeti vállalatok önállósága, erősödjenek egymás közötti gazdasági kapcsolataik. Ezt a vállalati saját erőforrások ésszerű bővítésével is elő kell segíteni. Következetesen érvényesíteni kell a minisztériumok felelősségét, a gazdasági tevékenységet irányító és koordináló szerepét. A közgazdasági szabályozásban szükséges módosítások arra irányuljanak, hogy a fejlődés alapvető kérdéseiben határozottan érvényesüljenek a központi döntések. A gazdálkodó egységek kezdeményező készségükkel és lehetőségeik jobb kihasználásával eredményesebben járuljanak hozzá a népgazdasági célok eléréséhez. A. vállalatok jövedelme és. a dolgozók keresete a hatékonyság javulásával összhangban emelkedjék. Az egyéni,* valamint a vállalati, a szövetkezeti csoportérdekek az össztársadalmi érdekkel összhangban érvényesüljenek. Harcolni kell az ellen, hogy helyenként csak szavakban fogadják el a párt gazdaság- politikai irányvonalát, ugyanakkor nem korszerűsítik a termelést, alacsony színvonalon szervezik a munkát és feladataikat nem jobb munkával, hanem az államra hárítva, a társadalom rovására próbálják megoldani. Meg kell akadályozni, hogy társadalmunknak akár csoportok, akár egyének jogtalan haszonélvezői legyenek. O A Gazdasági építőmunkárkban az egy- re növekvő feladatok a vezetőktől is nagyobb teljesítményeket kívánnak, nagyobb követelményeket támasztanak velük szemben. A gazdasági vezetők politikai felelősséggel dolgozó szakértők legyenek, érvényesítsék a párt gazdaságpolitikáját. Vezetési módszerüket emeljék magasabb színvonalra, éljenek bátrabban megnövekedett hatáskörükkel, tartsanak lépést a fejlődéssel. Tanuljanak meg távlatokban gondolkodni, rendelkezzenek kellő nemzetközi tájékozottsággal, képezzék magukat. A szocialista gazdaság vezetőinek kötelességük, hogy felelős posztjukon mindent megtegyenek a párt gazdaságpolitikájának megvalósításáért, tárják fel és használják ki az összes erőforrásokat a társadalom egészének, a vállalat dolgozóinak javára. lettségünk szintje, a reform révén korszerűsített tervgazdálkodási rendszerünk kedvező feltételeket biztosítanak a további előrehaladáshoz, a kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedéshez. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a negyedik ötéves terv alapvető célkitűzéseit. Helyesli, hogy az,illetékes állami szervek a negyedik ötéves tervet véglegesítve még ez év őszén terjesszék az országgyűlés elé és iktassák törvénybe. Szükségesnek tartja, hogy az új ötéves terv megalapozottabban számoljon a társadalom és a gazdaság fejlődését lényegesen előmozdító tényezőkkel, a tudományos-technikai fejlődés követelményeivel és feltételeivel. Az életszínvonal-politika gazdasági megalapozása érdekében gyorsuljon meg a tudományos-technikai fejlődés lehetőségeinek kihasználása. A gazdaság- politika főbb irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának az eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztése legyen. Ez a szocializmus továbbfejlődésének útja és egyben azt a célt is szolgálja, hogy Magyarország az iparilag közepesen fejlett országok sorából minél előbb az iparilag fejlett országok közé emelkedjék. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1971—1975 között 30—32 százalékkal emelkedjék a nemzeti jövedelem. A nemzeti jövedelemből a fogyasztás részaránya 75—77 százalék, a felhalmozásé pedig 23—25 százalék legyen és törekedni kell a tervezett arányok stabilitására. Az ipari termelés 32—34 százalékos növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének javulásával kell elérni; a mezőgazdaság termelése — a foglalkoztatottak számának további csökkentése mellett — az előző öt év átlagához képest 15— 16 százalékkal növekedjék. A termelékenység és a termelés hatékonyságának jelentős javítása, gazdasági verseny- képességünk növelése szükségessé teszi a műszaki haladás meggyorsítását, a termelési szerkezet korszerűsítését, a dolgozók szakmai képzettségének, a vezetés színvonalának emelését. Mindezek érdekében: növelni kell a nemzeti jövedelemből tudományos kutatásra fordított erőforrásokat, a szellemi kapacitást a távlati fejlesztési céljainknak megfelelő kutatásokra kell koncentrálni, meg kell gyorsítani a hazai és a nemzetközi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazását V. Társadalmunk ideológiai, kulturális állapota oC Az általános haladással erősödtek ha- zánkban a közgondolkodás szocialista elemei, emelkedett a társadalom tagjainak általános és szakmai műveltsége, továbbterjedt a marxista-leninista világnézet. A párt kulturális politikájának helyességét a legutóbbi négy esztendő gyakorlata is igazolta. A kulturális élet fejlődését mind a közoktatásban és a közművelődésben, mind a tudományos és művészeti alkotómunkában alapvetően a szocialista törekvések erősödése jellemzi. A Központi Bizottság a világszerte kibontakozó tucományoVtechnikai forradalom várható lehetőségeivel és hatásával számolva kidolgozta a párt tudománypolitikai irányelveit. Az elmúlt négy évben a korábbinál érezhetőbb és eredményesebb volt az alkotó értelmiség részvétele mai problémáink megoldásában, a további feladatok meghatározásában. o/C A szocialista társadalom politikai egy- ségének erősödése és aktivitásának fokozódása a párt által vezetett harcban ment végbe. A párt bátorította az alkotó vitákat, a széles körű véleménycserét. Ez segítette a fejlődés új kérdéseinek marxista megoldását, és kedvezően befolyásolta a szoAz ideológia és a kultúra frontján a fő feladat az erők jobb összefogásával az eszmei harc fokozása, a marxista—leninista ideológia hegemón helyzetének erősítése, a szocialista kultúra fejlesztése. E téren elsősorban ideológiai eszközökkel,, érvekkel, az új kérdések marxista megoldásával, a meggyőzés módszerével, a szocialista eszmék, erkölcs haté’-'ny terjesztésével harcolunk. A szocializmus teljes felépítésének egyik fő feltétele a magas eszmei és erkölcsi színvonalú szocialista közgondolkodás, a szocialista embertípus kialakítása. Az önző kispolgári életszemlélettel, magatartással szemben erősítenünk kell azt a meggyőződést, hogy az egyén csak a társadalommal együtt boldogulhat. A szocializmus öntudatos hívei nemcsak munkájukat végzik becsületesen, hanem részt kérnek a közügyek intézéséből és vállalják a közös felelősséget. Az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését, a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartás tekintélyét. A munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit képviselő, az önfeláldozóan dolgozó, felelősséget és áldozatot vállaló állampolgárok az élet egyetlen területén se szorulhassanak háttérbe azok mögött, akik csak haszonélvezői a szocialista társadalomnak. Erősíteni kell azt a közszellemet, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializfnus hívei a hangadók, s amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, a cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a harácsolást, a közösség megkárosítását. Társadalmi rendünk vívmányainak, építő- munkánk eredményednek valósághű propagandájával erősítenünk kell a jogos nemzeti, hazafias érzést, s ezzel együtt az internacionalista nevelést. on Az ideológiai feladatok megoldásában "O. a párt fokozottan számít a marxista —leninista társadalamtudományők eredményeire, művelőinek közreműködésére. A párt támogatja a társadalmi valóságnak és a fejlődés törvényeinek minél szélesebb feltárására irányuló kutatásokat, mert ezek megismerése a párt és a munkásosztály érdeke. A marxizmus—leninizmus elméletét nem tekintjük befejezett, lezárt rendszernek. A pártnak egyaránt kötelessége a marxizmus— leninizmus alapelveimek védelme és forradalmi elméletünk állandó fejlesztése. Kommunista ideológiánkat, világnézetünket a reakciós burzsoá nézetekkel s azok maradványaivá! vívott harcban hirdetjük, képviseljük. Nem engedjük kérdésessé tenni a marxizmus—leninizmus gyakorlatban kipróbált és bevált alapelveit, fő törvényszerűségeit, szemléletét és tudományos módszerét. Elutasítjuk a marxizmus—leninizmus pluralizálását, a marxizmuson belüli külön irányzatok szükségszerűségét hirdető nézeteket. Egyidejűleg harcolunk! a marxizmus—leninizmus elméletének dogmaként való kezelése és a revizionista torzítás minden kísérlete ellen. OQ Közoktatási rendszerünk alapvetően betölti hivatását, fejlődött; . pedagógusaink döntő többsége sikerrel helytáll az oktatási és nevelési munkában, jelentős szerepe van abban, hogy ifjúságunk zöme becsületesen tanul és dolgozik. A társadalom, valamint a tudományok és a technika rohamos fejlődése azonban megköveteli oktatási, nevelési rendszerünk fejlesztését, korszerűsítését, magasabb színvonalra emelését; ez szocialista továbbfejlődésünk egyik alapkérdése. Oktatási és nevelési rendszerünk szolgálja hatékonyabban szocialista céljainkat, társadalmi Igényeinket. Alsó", közép- és felsőfokú tanintézményeink a társadalom szükségleteivel összhangban képezzék és neveljék a fiatalokat. A következő években a közoktatás jelentős fejlesztésére kell törekednünk. Az azonos típusú iskolák között fokozatosan szűnjenek mega ma még jelentős színvonalbeli különbségek. A főiskolákon és az egyetemeken magasabbra kell emelni az oktató- és nevelő- munka színvonalát. Folytatni kell a szakképzés korszerűsítését. A szilárd alapműveltség biztosítása mellett minden iskolatípusban törődjenek többet az egyéni képességek differenciált fejlesztésével, biztosítsák és bátorítsák a tehetségek szabad kibontakozását. Az iskolák, a tanintézetek fordítsanak nagyobb figyelmet a tanulóifjúság világnézeti, erkölcsi és honvédelmi nevelésére. cialista közgondolkodás terjedését. Ideológiai életünkben erősödött a marxizmus—leniniz- mus hegemóniája. A kommunista eszmék térhódítása mellett azonban a társadalom átmeneti jellege és a kapitalista környezet miatt még jelen vannak, hatnak s részben újratermelődnek reakciós, nacionalista, idealista nézetek, a kispolgári gondolkodásmód jellegzetes megnyilvánulásai is, amelyek hátráltatják a társadalom fejlődését és eszmei-politikai egységének erősödését. Állandóan számolni kell az imperializmus ideológiai fellazító tevékenységével is, amelynek fő törekvése, hogy kételyt hintsen, közvéleményünket szembe fordítsa a szocializmus, a kommunizmus eszméjével; társadalmi rendünk, a szocialista országok ellen hangulatot keltsen. A párt az imperialisták mesterkedéseinek, igazi céljainak leleplezésével, eszméink hirdetésével aktívan harcol a fellazító tevékenység ellen. ryj Az élet különböző területein elért fej^ ' • lődés lehetővé teszi, hogy tovább fejlesszük és gyarapítsuk a ideológiai életben elért eredményeket s a felszabadulás óta végbemenő kulturális forradalom vívmányait. Különös gonddal kell foglalkozni a fizikai dolgozók gyermekeinek iskoláztatásával. A párt elvárja, hogy a munkások, a parasztok gyermekeit mindenki az ügy társadalmi jelentőségéhez méltóan, a dolgozó osztályok iránti kötelességtudattal és tiszteletérzéssel támogassa a tanulásban. Ehhez biztosítani kell a gazdasági, szociális és pedagógiai feltételeket orv A művészetek színvonalának emelésé- yXf. hez nélkülözhetetlen tömegbázisuk további erősödése, amihez a szocializmus a legjobb feltételeket biztosítja. Ez a művészetektől azt igényli, hogy sajátos eszközökkel segítsék megérteni és formálni gazdagabb, egyszersmind bonyolultabb világunkat. Életünk összetettsége nem lehet indok sem a társadalmi kérdésektől való elfordulásra, sem azok elvont, á'talánosító vagy negativista ábrázolására. Az ettől való félelem sem adhat teret a sematikus művészet és a dogmatikus művészetszemlélet feléledésének, sem pedig a hibákat, nehézségeket letagadó vagy megkerülő ábrázolásnak. Kulturális, szellemi életünk gazdagodásával egyre növekszik a kulturális-művészeti fórumok, alkotóműhelyek jelentősége. Feladatukat önállósággal és nagy felelősséggel kell vé- (Folytatás a 7. oldalon)
