Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-19 / 194. szám
ffT8. augusztus 19. KELET-MAGYARORSZÄG S. »lést A kongresszus tiszteletére «.Jó utat, fiúk!,“ Rakaszovói kő Szatmárnak Miskolci tehergépkocsik a rakaszovói bánya előtt. Jendrék Árpád íelv. ÜJ MUNKASIKEREKKEL KÉSZÜLNEK pártunk közelgő X. kongresszusára üzemeink. Több helyen már értékelték az első fél év, a szocialista munka verseny, a brigádok munkáját, felajánlásait. Sok helyen megfeszített munka folyik, hiszen az ipari üzemek és vállalatok többsége helytáll as árvízkárok helyreállításában, az újjáépítésben is. Ez jellemzi például az építő és szerelő vállalat munkáját is. Itt az első fél évben a munkaversenyben 780 munkás vett részt, melyből 500-an a szocialista brigádokban tevékenykedtek. Az értékelés alapján a 166 brigádból 60 brigád teljesítette, illetve túlteljesítette kongresszusi vállalását. A szocialista címért kibontakozott versenyben 41 kőműves, ács, asztalos, lakatos, víz- és fűtésszerelő, stb. brigád dolgozik eredményesen. Ezek a szocialista címért munkálkodó brigádok külön felajánlásokat tettek. A lakatosbrigádok vállalták a munka termelékenységének 3 százalékkal való túlteljesítését. Ezt sikeresen teljesítették. A nyírbátori MÜM-iskola belső munkáit végző brigád határidő előtt végezte el a lakatosmunkákat Tanyik János ácsbrigádja a kongresz- szusi munkaversenyben 155 százalékos termelési terv teljesítését vállalta, melyet 166 százalékra teljesített, ez azt jelenti, hogy 10 ezer forint értékkel több munkát végeztek el. Az építkezésnél a zsaluzáshoz szükséges faanyagokat ötször használják fel, ezzel is takarékoskodnak. FODOR FERENC KÖMÜ- VESBRIGADJA a vállalt 125 százalékos termelési tervét 194 százalékra teljesítette, s ez azt jelenti, hogy sikeresen munkálkodnak a cím elnyeréséért. K. Tóth Sándor segédmunkás brigádja a vállalt 118 százalékos tervtúlteljesítést jóval felülmúlta. Vállalták azt is,. hogy Nyíregyházán a MÁV pályaudvarnál az útépítést október 30-ra elkészítik. Benke Pál kőművesbrigádja az 1969. évi munkatermelékenységi eredményt kívánja másfél százalékkal túlteljesíteni. Ezt eddig tartják is. Ez az egyik legeredményesebben dolgozó brigád. Cserbák József kőművesbrigádja is sikeresen munkálkodik a termelékenységi terv túlteljesítésén. Az AKÖV-nél 62 szocialista brigádban 528-an vesznek részt a X. kongresszus tiszA Magyar Hajó- és Darugyárral kötött megállapodás szerint, éves viszonylatban 23 millió forint értékben vállalta kikötői portáldaruk egyes részeinek gyártását a Tisza- vasvári Gépjavító Állomás. A nagy volumenű munka több vállalat közös kooperációján alapul. Tiszavasvári- ban készül el a hatalmas, tengeri hajók rakodására is alkalmas, exportra is szállított gépegység tornyának alsó, közép és felső része. Egy- egy ilyen portáldaru értéke 25 millió forint, ebből a ti- szavasváriak munkája egyenként félmillió. Ennek ellenére a követelmény igen nagy. A hatalmas vasszerkezeti elemeken pár milliméteres eltérés is súlyos minőségi romlást jelenthet. Éppen ezért a lényegében jövő évi témájú munkákra az előkészületeket máris megkezdték, hiszen az új munkára hatvan embert kell állandó jelleggel átállítani, az új fogásokra megtanítani. Szeptemberben elkészül az első darutorony, az itt gyártott termék nullszériája. Tulajdonképpen vizsgamunka is lesz ez egyúttal, amelyen még korrigálhatok a kezdéssel járó, esetleges hibáik. teleiére kezdeményezett munkaversenyben. Ezek a brigádok munkaterületüknek megfelelően külön-külön vállalásokat tettek, Értékelték a munkaverseny állását a nyíregyházi, mátészalkai és a kisvárdai főnökségek között, s megállapították, hogé a legjobb eredményt a kis- várdaiak érték el. Különösen a termelékenység növekedésében vannak kimagasló eredmények a vállalatnál. A NYÍREGYHÁZI SZABOLCS CIPŐGYÁR csaknem félezer dolgozója, közöttük 11 szocialista brigád tett munkaverseny-felaján- lást a kongresszus tiszteletére. Vállalták, hogy az 1970. évi értékesítési tervüket 5, a tervezett termelékenységet 6, míg a tervezett eredménytervüket 1 százalékkal túlteljesítik. A vállalat vezetősége a párt, a KISZ- szervezettel és az üzemi bizottsággal együtt augusztus 7-én értékelte a vállalások teljesítését. Ez azt mutatta, hogy az első félévi termelési és értékesítési tervüket 113,5 százalékra teljesítették, a tervezettnél 20 200 pár cipővel gyártottak és értékesítettek többet. Szép eredmények születtek a termelékenység növelésében is. Növekedett az egy munkásra jutó termelési érték is. Különösen kiemelkedő munkát végeztek a szocialista brigádok az anyagtakarékosság, a minőség javítása és az önköltség csökkentése érdekében. Mindez megmutatkozott az eredménytervben, melyet az első fél évben 167 százalékra teljesítettek. E jó eredmények elérését nagyban elősegítette az, hogy a termékek összetételében változásokat eszközöltek, megszüntették a hagyományos, nem gazdaságos cipők gyártását, s a piaci igényeknek megfelelően, könnyű, divatos ragasztott technológiával készülő cipők gyártására tértek át. Ezzel jelentős sikereket értek el a moszkvai világkiállításon, a nemrégiben megrendezett pécsi és szegedi ipari árubemutatókon. Ezeket a termékeket bemutatják a közelgő párizsi kiállításon is. Az eredmények nemcsak az említett három vállalatnál, de megyénk más munkahelyein is biztatóak. A kongresszust a hétköznapok során elért, olykor apró, de megyei és országos méretekben már nagyszerű tettekkel köszöntik a szabolcsi dolgozók. F. K. A hatvan ember új munkára való átállítása nem kis megerőltetést jelent a gépjavító kollektívájának. A tanulási időszakban ugyanis a többi üzemrésznek kell „hozni” az ezzel járó termelési értékcsökkenést, el kell végezni a tervezett 67—70 milliós értékű éves munkákat. A tervezett munkák és az előkészületek jelenleg is program szerint haladnak. A gazdasági mutatók is kedvezőek; az év első felében — az értékelés alapján — a megye három legjobb gépjavító állomása közé kerültek. Eredményük júliusban is 101 százalékos. A nagy volumenű munkák a szigorúbb minőségi követelmények több, jól képzett szakmunkást is követelnek. Megkönnyíti helyzetüket, hogy éppen most harminc olyan új szakmunkást tudtak felvenni, akik a gépjavító állomáson sajátították el a vasipari tudnivalókat. A kiváló szakmunkásokból álló törzsgárda pedig vállalta i nagy szakmai hozzáértést igénylő újabb feladatokat, amelynek elvégzése tovább öregbíti a gépjavító állomás eddigi jó hírnevét, (tá) A májusi árvíz következtében több száz kilométer kövesét rongálódott meg Szat- márban. Az útügyi szakemberek az ár levonulása után elkeseredetten nézték a térképet: Tálya, Tárcái, Rakamaz: innen kellene követ szállítani, s ezek á bányák mind messze vannak az árvíz sújtotta területtől. A szállítás is nehéz az amúgy is megterhelt vasúton. A gépkocsikon való kőszállítás pedig ilyen távolságról nem gazdaságos. Eszükbe jutott, hogy a Huszt melletti Rakaszovó nevű kis községben 3 évvel ezelőtt kőbányát nyitottak az ukrajnaiak. A gépesített kőbánya Nagyhódosról jó utón hamar elérhető. Megnyílt a határ A többi már könnyen ment. Június 7-én felhívták a szovjet hatóságokat és segítséget kértek — és kaptak azonnal. Az üzletkötők és a kereskedelmi szakemberek még meg sem állapodtak, semmilyen adminisztrációs munkát nem készítettek gl, de már engedélyezték a szállítást. Még aznap Nagyhódosra irányítottak egy-egy autókaravánt Szombathelyről, TaAz ablakon túl egész nap idegtépőén dühöngött az északi szélvihar. Az üvöltve süvítő hangok betöltötték az egész Kuszakin lakást. Az ablak üvege olyan pattogó zenebonát hallatott, mintha pisztolysorozatok hasogatnák szilánkokra, A vihar elülte után beálló csendben hirtelen panaszos gyereksírás hallatszott. Mihail Kuszakin kikapcsolta a televíziót, A beálló csendet csak egy leeső tányér csörömpölése zavarta meg, amelyet Mása, Mihail felesége ejtett el mosogatás közben. De honnan a panaszos gyereksírás?. .. — Egészen bizonyos, hogy nem kísértet. . Halucinál- nék? — csodálkozott magában Mihail Kuszakin. — Isten bizony gyermeksírás. .. Vagy talán macskanyávogás? Nem, ez nem ahhoz hasonlít. .. Hirtelen mozdulattal kinyitotta a szomszéd szobába nyíló ajtót, és nem akart hinni a szemének. A díványon keresztbe fektetve egy világosrózsaszín plédbe csavart élőlény hevert. A pólya mélyéről hallatszott a szipogó sírás. tabányáról és Miskolcról. Majdnem minden ide irányított kocsi billenős Skoda. Csákány Béla, a megyei közúti igazgatóság munkatársa irányítja a szállítást: „Június 8-án felsorakoztunk Nagyhódosnál. Útlevelünk még nem volt. A körzeti határőrparancsnok a szovjet határőrség szerveivel hamar elintézte, hogy át,mehessünk. Egy tiszta papírra legépelték valamennyiünk nevét és igazolványszámát. A gépkocsik rendszáma is papírra került és már meg is nyílt előttünk a határ...” A cél: gyorsan végezni Azóta igen forgalmas lett a két országot összekötő köves- út. A porfelhő szinte le sem ült, mert a gépkocsivezetői?: naponta 15—16 órát vezetnek. Míg meg nem szokták az utat és ezt a munkatempót, addig csak kettőt fordultak naponta. Aztán folyamatosan rátértek a háromszori fordulókra. A munkavezetők különösen Molnár Béla, Lakatos Kálmán gépkocsivezetők és Román Antal rakodógépkezelő igyekezetét dicsérik. A felmérés szerint 215— 220 ezer köbméter kőre van szükség, mert a megrongált — Mása! — kiáltotta Mihail Kuszakin rémülten. Felesége a konyhából berohant a szobába. A vállán átvetett törülközőkendő tábornoki sávként hatott. — Mi történt? — kérdezte megijedve. Mihail Kuszakin bal kezének kisuijával félénk-ijedten bökött a pólyára. Mása gyors, szakértő mozdulattal bont&Ua ki a rózsaszínű takarót és mosolyogva fordult a férje felé. — Semmi különös nem történt. Felébredtünk, és enni kérünk. Úgy bizony! — Hogy-hogy felébredtünk? — nézett értetlenül a feleségére Mihail Kuszakin. — Felébredtünk, és ham- ham, szopikálni akarunk — ismételte a felesége. ^ — Na de hát... Ez meg micsoda? — Hogy-hogy micsoda? Mi van veled? — kérdezte élesen a felesége. — Még hogy utakat nemcsak helyreállítják, hanem szélesítik és korszerűsítik is egyszerre. Eleinte napi 750—800 köbmétert szállítottak. Most simán lemegy a napi 1100—1200 köbméter. A rossz idők beállta előtt szeretnének végezni a munkákkal. Szovjet segítség nélkül ez lehetetlen lenne Hogy az anyagszállításnak ez a módja milyen megtakarítást jelent időben és pénzben egyaránt, azt hirtelenében fel sem lehet mérni. Nincs fennakadás — Nincs fennakadás? A bánya mindig tudja adni a szükséges mennyiséget? — Rakaszovó természetesen a szovjet utakra is termeli a követ, de minket előnyben részesítenek. A bánya havi kapacitása eddig 54 ezer köbméter volt. Júliusban már több, mint 58 ezer köbmétert termeltek ki az üzem dolgozói. Kristóf Imre a miskolciak oszlopvezetője indulást vezényel. Búcsúzunk, a gépkocsioszlop elindul a határ felé. — Jó utat, fiúk! Értik, hogy a jókívánságnak most kettős értelme van... Nábrádi Lajos mi ez? Hát a gyerekünk! — És honnan vetted? — Látod, látod. .. A tréfáid, mint mindig, most is rosszul sültek el. Mihail Kuszakin tudata lassan nyiladozni kezdett, amikor felesége immár karcsú derekára nézett. — Mása! Te már meg is!?... — kiáltott fel izgatott örömmel. — De mindezt ilyen váratlanul, ilyen gyorsan? De hát a szülő nők napokig fekszenek a szülőotthonban!. .. Az asszony szomorkásán mosolygott. — Hát persze, feküdtem én is. Mégpedig kilenc napig. Hát már azt is elfelejtetted. hogy éjjel hívtál taxit? Mihail Kuszakin homlokát veríték öntötte el. — Semmire sem emlékszem. De hisz én... én... Másenyka! Másenyka, drágám! Hát már megszületett a gyeLAPSZÉLEN: Hova megy az építőanyag? Egyik szatmári falun téglával megrakott teherautó igyekszik keresztül. Egyszer csak kiáll eléje égy erélyes férfi: „Tégla ide!”, mutat az udvarra, ahol valóban társadalmi munkások építenek egy házat és éppen fogyóban a téglájuk. A gépkocsi befordul. A téglát villámgyorsan lerakják (nem kell ezért sem könyörögni). Papírt nem írnak az átadásról. Kézfogás, búcsú, a gépkocsi visszafordul. Pedig nem ide küldték. Építésvezetők mondják, hogy egyre gyakrabban előfordul ilyesmi. Két nagy baj van vele. Az egyik, hogy ugyanezt a téglát esetleg egy másik építővállalatnak számlázták. Ki tudja, hogy fognak elszámolni vele? A másik, még nagyobb baj: hogy ha örökösen csak „megállítanak” és lekapcsolnak, akkor az útvonalak végén lévő. legtávolabbi községek újjáépítőinsk jut a legkevesebb építőanyag, ők lesznek lemaradva. Holott épp fordítva kellene. A nagy távolság ós az esős időben megrosszabbodó utak miatt őket kellene először ellátni, hogy ha majd az őszi esőzések idején akadozik a szállítás, tartalékuk legyen. Tapasztaltuk az eset fordítottját is. Az egyik község , egész újjáépítéséért felelős vezető mesélte, hogy minap beköszöntött hozzá egy pótkocsis teherautó és több, mint tíz tonna úgynevezett „betonbélést” hozott. Igen ám, de ezzel a födémkészítéshez szükséges anyaggal abban a községben nem dolgoznak, így hát nem fogadták el az anyagot, A gépkocsivezető panaszkodott: ,,Már a kilencedik faluban próbálnám elsütni, és nem sikerül”. Kérdezték tőle, próbált e érintkezésbe kerülni azokkal, akik küldték. Azt válaszolta, hogy telefonált. Azt mondták, ha már kinn van, próbálkozzék még néhány helyen. És mondták a községek neveit. Ritkábban, de a MÁV-szál- lítmányoknál is előfordul, hogy olyan anyag érkezik, amire nincs szükség. A túlterhelt közlekedési apparátust még jobban megterhelik az ilyen ott álló vagonok, megrakva másfelé irányított szállítmánnyal. Nemrégiben egy községbe harminc vagon építőanyag érkezett. Mozgósították a kirakókat. Csak a vagonok kinyitása után derült ki, hogy a harmincból tizennégy fölösleges, ott használhatatlan. A felriasztott rakodók egy részét el kellett küldeni. Most, hogy újjáépítőinknek egy hadsereg fegyelmével kell dolgoznia, hogy idejében tető alá juttassa a károsultakat, jó lenne, ha mindenki ragaszkodna a beosztásához és nem szervezne át mások feje fölött, vagy keresztbe, nem nyúlna át más hatáskörébe. (gesztelyi) rekünk?! Gyerekünk van!..'. Kisfiú, vagy kislány? — Te jó Isten! Természetesen kislány. Különben is fiúnak nem adnak Mása nevet. — Tehát Másenyka! És miért nem tanácskoztad meg velem, hogy milyen nevet adjunk a gyereknek? Hisz valami közöm azért nekem is van hozzá!... — Ha nem tudnád, tanácskoztunk. Én legalábbis oda mentem hozzád, amikor a szobádban ültél a fotelban, és megkérdeztem: — Milyen nevet adjunk a kislánynak? — És én erre mit feleltem? — Le sem véve a szemedet a televízió képernyőjéről, azt ordítottad, hogy: — ,,Góól!” Még fütyültél is hozzá. .. .Reggelre ismét feltámadt a viharos északkeleti szél. Fordította: Sigér Imre Adalék a portáldaruhoz Tiszavasvári vizsgamunkája Együttműködés a hajó- és darugyárral Sz. Szpasszkij: Milyen nevei adjunk a gyereknek... ?
