Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-18 / 193. szám

xxvn. ÉVFOLT AM, 193. SZÄM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. AUGUSZTUS 18, KEDD LAPUNK TARTALMÁBÓL; A jövő faluja (3. oldal) A boltvezető csodálkozik C5. oldal) Előzetes az új tanévről (5. oldal) Sport jelentéseink (6—7. oldal) llku Pál művelődésügyi miniszter az árvíz sújtotta Szamosközben Szabolcsba látogatott au­gusztus 17-én llku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, művelődésügyi miniszter. A vendéget a me- gvei pártbizottság épületében Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Gu­lyás Emilné dr., a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese és Horváth Miklós, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályvezetője fogadták. A művelődésügyi miniszter látogatásának célja az volt, hogy a helyszínen is tájéko­zódjék az új tanév megindu- lásánek feltételeiről, s meg­vizsgálja azokat a tennivaló­kat, melyek a minisztériumi szervek részéről szükségesek az árvizes községek iskolái­nak helyreállításához, a tár­gyi és személyi feltételek megalapozásához. A megye mintegy 137 millió forintos támogatást kap a tantermek építéséhez, helyreállításához, szolgálati lakásra, fejlesztés­re. Gulyás Emilné dr. el­mondta, hogy 8 millió forint értékű berendezési, felszere­lési tárgy is tönkrement. A minisztérium vezetői közöl­ték, hogy eddig 23 millió fo­rint értékű különböző be­rendezési. felszerelési tárgyat gyűjtöttek össze a megyék művelődési szervei. Külön figyelemmel kísérik, hogy megfelelő bútorok, s egyéb tárgyak kerüljenek a szabol­csi iskolákba. Ezután az újonnan építendő tantermek kerültek szóba. — Van-e tervezési kapaci­tás? — kérdezte a művelő­désügyi miniszter, ugyanis az 50 új tanterem típustervei­nek adaptálási, tervezési munkái nem kis nehézséget okoznak a megyének. A Mű­velődési Beruházási Vállala­ton kívül a műszaki egyetem tervezőit is felkérik, hogy vegyenek részt a szabolcsi iskolák munkálataiban. A megye vezetői kérték a mű­velődésügyi minisztert: a le­hetőségek szerint tegyen ja­vaslatot a kormányszerveknek, hogy a megyében lévő és a családi házak építésénél fel­szabaduló építőipari kapaci­tást az új tantermek építé­sénél hasznosítsák, különben nagy nehézségekbe ütközik a jövő tanévre az iskolák, tan­termek megépítése. Megelé­gedéssel vették tudomásul a megbeszélés résztvevői, hogy a középületek közül az is­kolákat illeti elsőség, s érnek a feltételek, hogy a jelenleg munkásszállásnak használt tantermek is felszabadulja­nak, s mindenütt hozzálát­hassanak a helyreállítási munkákhoz. Ay a vélemény alakult ki, hogy nagyobb bizalmat, fe­lelősséget és egyben hatás­kört kell adni a helyi szer­veknek az iskolák újjáépíté­sében. s az új tanév indu­lásának megalapozásában is. A legfőbb téma az volt, milyen segítségre szorul még a megye, hogy szeptember­ben az árvizes községek is­koláiban is megkezdődhessék az élet, a tanítás. Tudnak-e segíteni a barakkiskolák?'’ „Hány iskolabuszra lesz még szükség?” — kérdezte llku Pál többek között. A megye vezetői elmondták: mindent igyekeznek megtenni, hogy az új tanév nagyobb késés nélkül kezdődjék azon a területen, ahol 5000 sza­bolcsi gyermek él. s akik 98 százalékban fizikai dolgozók gyermekei. Azokon a helye­ken, ahol a legnagyobb a rombolás az iskolai épületek­ben, barakkiskolákat he­lyeznek el. Sajnos azonban ezzel problémák vannak, mert a szükséges 9 barakkis- kölából mindössze három­nak az elkészítését igazolta vissza a pest megyei tsz. II- ku elvtárs megígérte támo­gatását. Az ERDÉRT-tel is felveszik a kapcsolatot, hogy besegítsen a hiányzó barakk­iskolák elkészítésénél. Négy iskolabuszról gondoskodik a minisztérium, ezenkívül 2,5 millió forintot adnak be­rendezési, felszerelési tár­gyakra. Megnyugtató választ adott a művelődésügyi mi­niszter elvtárs arra a me­gyei kívánságra is, hogy a személyi feltételek javítása érdekében a minisztérium ré­szesítse felemelt letelepedési segélyben azokat a peda­gógusokat, akik az árvíz súj­totta vidék iskoláiban akar­nak letelepedni. 16 pedagó­gus kap 35 ezer forintos, visszafizetés nélküli letelepp. dési segélyt. Nagy figyelemmel hallgat­ta a miniszter a művelődési házakban keletkezett károk­ról szóló adatokat, s megígér­te, hogy 11 klubkönyvtár be­rendezésére félmillió forintot ad a minisztérium, s gondos­kodik megfelelő, könyvellátá­sukról is. Az oktatási, műve­lődési problémákról folyt a beszélgetés a helyszínen, a fehérgyarmati járásban is, ahol Széles Lajos, a járási tanács vb-elnöke ismertette a helyzetet. — „Milyen ütemben épül­nek a pedagóguslakások, hol fognak lakni az egyedülálló, középiskolai tanárok eskütétele Nyíregyházán Hétfőn délelőtt, a megyei tanács dísztermében ünnepi külsőségek között tett hivata­li esküt a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya kép­viselője előtt ac a negyven ifjú pedagógus, aki szeptem­bertől kezdi meg hivatása gyakorlását megyénk közép­fokú oktatási intézményeiben. Az idén végzett fiatal tanárok a fogadás, az eskütétel után kapták kézhez a kinevezé­sükről szóló okmányt, s ezzel hivatalosan is kör,ép- és ze­neiskoláink, technikumaink, gyermekotthonaink tanárai lettek. Szombaton, vasárnap és hétfőn valamennyi járásban sor került hasonló ünnepsé­gekre. Az általános iskolai nevelőket, az óvónőket a mű­ködési területük szerint ille­tékes járás oktatási szervei­nek képviselői fogadták, s je­lenlétükben tették le esküjü­ket az új pedagógusok. nőtlen, hajadon pedagógu­sok?” — kérdezte többek között a miniszter. A 44 szolgálati lakáson kívül peda- góguskölcsönnel 15 család épít ú.i otthont, s az építke­zések jó ütemben haladnak. Az egyedülállóknak szolgá'ati szobákat rendeznek be, kölcsönt kapnak ők is. ha építeni szándékoznak. A já­rásban örömmel állapították meg, hogy nincs nagyobb mozgás a pedagógusok köré­ben néhár.yan pályáztak más járásba, de többen beje­lentették idetelepülési szán­dékukat is. llku elvtárs megelégedését fejezte ki a látogatás alkal­mával, hogy a megyei szer­vek öntevékenyen nagy erő­feszítéseket tesznek az új tanév sikeres megindítása érdekében, amelyet a minisz­térium teljes odaadással tá­mogat. A nehézségek ellené­re is azt a meggyőződését fejezte ki, hogy újabb erőfe­szítésekkel megkezdődhet az élet az árvizes szabolcsi is­kolákban is. Páll Géza A Vénusz—7 bolygóközi pályán Moszkva, (TASZSZ): Hétfőn, moszkvai idő sze­rint 8 óra 38 perckor a koz­mikus térség, továbbá a nap­rendszer bolygói kutatási programjának keretében fel­bocsátották a Szovjetunióban a Vénusz—7 bolygóközi ön­működő űrállomást. A Vénusz—7 önműködő űrállomás tökéletesítést je­lent az ilyen típusú korábbi űrállomásokhoz képest. Súlya 1180 kilogramm. A hordozórakéta utolsó fo­kozatával együtt a Vénusz—7 először mesterséges holdként Föld körüli pályára tért. Moszkvai idő szerint 9 óra 59 perckor egy időzítő prog­ramberendezés parancsára bekapcsolódott az utolsó fo­kozat hajtóműve, amely 244 másodpercen keresztül mű­ködött és az űrállomást vala­mivel a második kozmikus sebesség fölé gyorsította fel. A Vénusz—7 a kiszámított­hoz közeli pályára lépett. Az űrállomás fedélzeti rendszerei és tudományos berendezései normálisan működnek. A re­pülés vezérlése a kozmikus távösszeköttetési központból történik. Moszkvai idő szerint 12,00 órakor az űrállomás a Földtől 42 000 kilométerre volt, a Földnek a keleti hosszúság 120 fok 15 perc és az északi szélesség 23 fok 30 perc által meghatározott pontja fölött. A felbocsátás fő célja a Ve­nus bolygó szovjet önműkö­dő űrállomások által koráb­ban megkezdett kutatásának folytatása. Az űrállomásról érkező tudományos informá­ció vétele és rendszeres rádió­összeköttetése a Vénusz—7 űrállomással a 928.429 mega­hertz frekvencián történik. A koordinációs számítóköz­pont folytatja a beérkező in­formációk feldolgozását. A Vénusz—7 automatikus űrállomás felbocsátása lehe­tővé teszi a szovjet tudósok számára, hogy folytassák a Venus bolygó kutatását, amelyet 9 évvel ezelőtt a Vé­nusz—1 űrállomás rajtjával kezdtek meg és más űrállo­mások segítségével folytattak. A Vénusz—1 űrállomás, amelyet február 12-én küld­tek útjára (a súlya 643,5 ki­logramm volt) a Venus boly­gótól körülbelül 100 ezer ki­lométernyi távolságra haladt el. Útja a Földtől számítva körülbelül 270 millió kilomé­tert tett ki. A Vénusz—2 bolygóközi űr­állomás (súlya 963 kilo­gramm) születésnapja: 1965. november 12. Segítségével sok értékes információ érkezett a bolygóközi térségről. 1967 október 18-án négy- hónapi út után a Vénusz—4 űrállomás miután megtett körülbelül 350 millió kilomé­teres utat — ütközés mente­sen leereszkedett a Venus bolygó felszínén és először adott közvetlenül mért ada­tokat a hőmérsékletről, a légnyomásról és a légkör ve­gyi összetételéről. A Vénusz—5 űrállomást 1969. január 5-én bocsátották pályájára. A Vénusz—5 súlya felérte az 1130 kilogrammot, öt napra rá pedig megkezdte útját a Vénusz—6 is. A Vé­nusz—5 miután 130 napig száguldott a világűrben, 1969. május 16-án sima leereszke­dést hajtott végre a Venus légkörében. Egy napra rá, sikeresen véget ért a Vénusz —6 kozmikus útja is. Ezek az űrállomások fontos adatokkal gazdagították a tu­dományt és gyarapították is- méreteinket a Venus bolygó­ról. Nyers Rezső felszólalása a Komárom megyei kommunista szövetkezeti aktíván Hétfőn Tatabányán a me­gyei pártbizottság aktívaér­tekezletet tartott, amelyen megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. Az értekezleten Pulai Zol­tán, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tag­ja röviden értékelte a megye szövetkezeti mozgalmának út­ját. Az aktívaértekezleten fel­szólalt Nyers Rezső is. Kife­jezte azt a véleményét, hogy az értekezlet megfelelt cél­jának. mutatja, hogy a részt­vevők egységes nézeteket val­lanak szövetkezeti mozgal­munk legfontosabb kérdései­ről. Hangsúlyozta, hogy a párt szövetkezeti irányelveinek igen nagy a politikai jelentő­ségük. Az a szándék vezetett bennünket — mondta —, hogy a IX. kongresszus hatá­rozata alapján a X. kong­resszusra készülve alaposan elemezzük társadalmunk és gazdaságunk jelenlegi fejlett­ségét, kutassuk a szocializ­mus teljes felépítéséneik leg­helyesebb módszereit. Megta­láltuk azokat a módszereket, amelyek megfelelnek a mar­xizmus—leninizmus elveinek, egybeesnek a szocialista in­ternacionalizmus gondolatával és figyelembe veszik hazai adottságainkat, a magyar em­berek gondolkodását, érzés- világát, vágyait. Nem törekedtünk arra, — folytatta a Központi Bizott­ság titkára, — hogy valami­féle új eszméket találjunk ki. Erre nincs szükség, hiszen a tapasztalatok bőséges tárháza áll rendelkezésünkre. A ma­gyar társadalmi és politikai élet 25 éves fejlődése, a föld­művesszövetkezeti mozgalom, majd a mezőgazdaság szo­cialista átalakításának tanul­ságai, a szocialista országok­ban végbement sokszínű fej­lődés mellett fő forrásként a lenini szövetkezeti terv segít: munkánkat. Lenin tanítását kétfélekép­pen értelmezték és értelme­zik helyenként még manap­ság is. Az egyik álláspont szerint a szocializmus építése idején a szövetkezeteknek csak átmenetileg van létjo­gosultságuk. A másik nézet az és ez a mi pártunk felfo­gása, ezt bizonyítja a gyakor­lat is, — hogy a szövetkeze­tek távlatilag is szervesen beépülhetnek a szocialista rendszerbe. Ez fogalmazódott meg a párt szövetkezetpoliti­kai irányelveiben is. Befejezésül Nyers elvtárs a szövetkezetekben dolgozó kommunisták fokozott akti­vitásának szükségességéről szólt. Budapestre érkezett az új kínai nagykövet Lü Csi-hszien, a Kínai Nép- köztársaság új magyarországi nagykövete Budapestre érke­zett. A nagykövetet megér­kezése alkalmával a Ferihe­gyi repülőtéren Ferro József, a Külügyminisztérium proto- kollosztályának megbízott vezetője üdvözölte. A Szíriái Arab Szocialista Baath-párt küldöttségének látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására az Arab Szocialista Baath-párt küldött­sége, amelyet Ali-Ben Akii, a nemzeti vezetőség tagja, az oktatási iroda főnöke veze­tett, augusztus 6—13 között látogatást tett Magyarorszá­gon. A küldöttséget fogadta Kádár János, a Központi Bi­zottság első titkára. A dele­gáció megbeszéléseket foly­tatott Komócsin Zoltánnal, a PB tagjával, a KB titkárával és Nemes Dezsővel, a PB tag­jával, valamint az MSZMP más képviselőivel. A küldött­ség megtekintette Budapest nevezetességeit és ellátogatott Veszprém megyébe. Tanul­mányozta a párt- és állami munka különböző területeit az őszinte barátság és megértés légkörében lezajlott megbe­szélések során. A két párt képviselői el­ítélték az imperializmusnak az arab nemzeti felszabadító mozgalom, elsősorban, a ha­ladó rendszerű arab államok ellen irányuló beavatkozását és az izraeli agresszorok te­rülethódítási törekvéseit. Hangsúlyozták, hogy erőtel­jes küzdelmet kell folytatni a megszálló izraeli csapatok­nak az arab területekről való kivonásáért és a Palesztinái arab nép törvényes jogainak helyreállításáért. Az MSZMP és az Arab Szocialista Baath-párt hang­súlyozta az Amerikai Egye­sült Államok vezetésével fo­lyó imperialista tábor elleni közös fellépés és akcióegység megteremtésének jelentősé­gét. Kifejezték elhatározásu­kat, hogy készek tevékenyen közreműködni az antiimperi- alista erők közös akcióinak megvalósításában. Az Arab Szocialista Baath- párt küldöttségének magyar- országi látogatásai és tárgya­lásai hozzájárultak a két párt, valamint az arab és a magyar nép közötti barátság és együttműködés további el­mélyítéséhez. Az Arab Szo­cialista Baath-párt küldöttsé­ge meghívta az MSZMP KB küldöttségét, hogy számára alkalmas időpontban tegyen látogatást a Szíriái Arab Köz­társaságban. A meghívást a magyar fél köszönettel elfo­gadta. Dégen Imre látogatása megyénkben Dégen Imre, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke au­gusztus 17-én Szabolcs-Szat- márba látogatott A nyíregy­házi repülőtéren dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb- elnökhelyettese, Bánóczi Gyula, a KISZ Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságá­nak első titkára és Jancsó Gyula, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazga­tója fogadták. Az OVH elnöke a vendég­látók társaságában felkereste a Szamosközben újjáépítésen dolgozó fiatalokat. Látogatást tett a tivadari KlSZ-táborok- ban, ahol beszélgetett a tábor vezetőivel, a fiatalokkal. Itt találkozott a járás párt- és állami vezetőivel is. Ezután az újjáépülő községeket ke­reste fel, megtekintette a la­kásépítkezéseket. Az esti órákban Dégen Imre elutazott Szabolcs-Szatmár bői. m 4g ÁRJAÍ, £GYES" .’PT£KJ

Next

/
Thumbnails
Contents