Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-18 / 193. szám

f eMh9 KELET-MAGYARORS2AO 1970 augusz+us fit. Külpolitikai összefoglaló ill A törékeny fegyver§zünet Hüll Husszein Kairóba utazik Ü Az Izvesztyija cikke j Indonéziáról A nemzetközi közvélemény- érthető türelmetlenséggel vár­ja a Közel-Kélétről érkező híreket. Az állítólag már a fegyverszünet életbelépése után létesített egyiptomi ra­kétaállásokkal kapcsolatos izraeli vádak ugyanis világ­szerte felvetették azt a meg­lehetősen kézenfekvő kér­dést: vajon Tel Aviv nem­csak pillanatnyi taktikai okokból fogadta-e el a Ro- gers-tervet? A kínos vajúdás és ko­moly belpolitikai krízis — gondoljunk csak a Gahal- párti miniszterek döntésére — nyomán megszületett iz­raeli válasz pillanatában is sok megfigyelő nemcsak el­képzelhetőnek, hanem kifeje­zetten valószínűnek tartotta ezt a lehetőséget. Szftmos kom­mentár figyelmeztetett arra: a Meir-kormány esetleg azért fogadta el an amerikai rende­zési tervet, hogy ne Tel Aviv kezében maradjon a nemleges válasz „fekete pétere” és a negatív döntéssel ne hangolja maga ellen az amerikai köz­véleményt, mert egy ilyen hangulati pálfordulás sok mil­lió dollár katonai segéllyel kevesebbet jelénthet. Ezek a feltevések még nem igazolódtak be véglegesen, de sajnos túlságosan is hamar megerősödtek akkor, amikor az izraeli kabinet, szinte a tűzszünet életbelépése után azonnal elkecdte vádaskodás­sal bombázni a nagyon is friss, nagyon is törékeny, vi­szonylagos békét az olajfák alatt. Ez a magatartás félreérthé- téílénül kellemetlen helyzetbe hozta magát Washingtont is, meghozza olyan fokon, hogy Laird hadügyminiszter kény­telen volt nyilvánosan beis­merni: Izrael állításai nem bizonyíthatók. Márpedig a miniszter sut is érzékeltette, hogy ha az egyiptomi állá­sokban valami lényeges vál­tozás állott volna be a tűz­szünet. életbelépése után, ak­kor ennek regisztrálására az Egyesült Államoknak meg­vannak az eszközei... Ebben a helyzetben a kö­zel-keleti helyzetre most mindenekelőtt a feseiiit vára­kozás jellemző: annak kell kiderülnie, mégpedig hama­rosan, megindulhat-e a ter­vek szerint Gunnar Jarring ENSZ-megbízott közvetítő te­vékenysége. Nem meglepő, ha ilyen kö­rülmények között ismét talál­kozik egymással , az Izrael el­leni harc terhét viselő két arab ország államfője: Husz- szein jordániai király csütörtö­kön háromnapos látogatás­ra Kairóba érkezik. Aligha­nem igenük van azoknak a megfigyelőknek, akik bizto­sak abban, hogy a Kubbeh- palotában, Nasszer elnök re­zidenciáján sorra kerülő meg­beszélések egyik fontos témá­ja a fegyverszünetet visszauta­sított palesztin gerillák maga­tartása lesz. Az indonéz függetlenség kivívásának 25. évfordulója alkalmából Vaszilij Taraszov, emlékezik meg az Ivesztyi- jában: Az indonéz .nép nem egy dicső oldalt írt a gyarmati erőszak és az imperialista mesterkedések ellen vívott nemzet; felszabadító harc történetébe. Indonézia né­pének azonban nehéz az út­ja, az imperialisták kihasz­náltak és kihasználnak min­den eszközt, hogy szabotálják és meghiúsítsák e népnek a politikai és gazdasági függet­lenség elérésére irányuló erőfeszítéseit. A külföldi tö­ke fokozódó terjeszkedése Indonézia irányába a helyi nyugatbarát, reakciós cso­portok szolgai magatartására tájyiaszkpdik. Ezek a csopor­tok önz i céljaik érdekében készek feláldozni a politikai függetlenséget is .— írja Ta­raszov. A világ haladó közvélemé­nyét, ezenbelü! a szocialista államokat, a szovjet népet nyugtalanítja Indonézia sor­sa, a szűftni nem akaró ter­ror, a demokratikus erők ül­dözése, elsősorban a kom­munistáké. akik mindenkor a független és demokratikus fejlődésért vívott küzdelem harcosainak első soraiba" haladtak. Taraszov rámutat, hogy a indonéz nép nemzeti érdeke . szervesen összefüggnek a délkelet-ázsiai béke megte­remtésével. A cikkíró hang­súlyozza: ..a Szovjetunió a jövőben is kész támogatni az indonéz nép ilyen irányú erőfeszítéseit”. SZANAA A Jemeni Arab Köztársa­ság és a Kenyai Köztársaság kormánya megállapodott ab­ban, hogy nagyköveti szin­ten diplomáciai kapcsolatokat létesít egymással, mint azt a jemeni külügyminisztérium közleményében bejelentette. ADD1SZ ABEBA Az Afrikai Egységszerve­zet felszabaditási bizottsága hétfőtől Addisz Abebában ülé­sezik. A bizottság megvi tat­ja a dekolonizációról és a fa­ji megkülönböztetésről készí­tett beszámolót, amely az afrikai államok miniszteri tanácsának és az államfők konferenciájának augusztus 24-től szeptember 4-ig tartó, ülésszakán kerül napirendre. BECS Az osztrák igazságügy-mi­nisztérium hétfőn közölte, hogy kiadják a belga hatósá­goknak Julianus van Dórén belga háborús bűnöst. Van Dórén a háború óta álnéven élt Ausztriában. A volt Sb- tisztet 19G7-ben távollétében halálra ítélték a belga igaz­ságügyi szervek. BONN Ismeretlen személyek kö­vekkel bezúzták a Német Kommunista Párt hageni pártszervezete épületének ab­lakait. A hageni pártszerve­zet képviselői szerint a pro­vokációs támadást szélső- jobboldali erők hajtották végre. Az Interkozmosz—3-ról A nemzetközi együttműkö­dés megnyitja az utat a koz­moszba sok olyan ország előtt, amelynek egyelőre csak korlátozott lehetősége van arra hogy saját rakéták­kal és kozmikus eszközökkel önálló kutatásokat végezzen. 1967 áprilisában értekezle­tet tartottak azok a tudósok és szakemberek, akik Bulgá­riában, Magjrarországon, az NDK-ban. Kubában Mongó­liában, Lengyelországban. Romániában, a Szovjetunió­ban és Csehszlovákiában a világűrkutatással foglalkozó nemzeti szerveket irányítják. Az értekezlet kidolgozta a szocialista országok együtt­működésének munkatervét a kozmikus térség kutatása és meghódítása céljából, és a közös műholdak és rakéták fellövésének programját is meghatározta. Ennek megfelelően. 1969- ben felbocsátották az Inter­kozmosz—1 -et és az Inter­kozmosz—2-öt. A világtérség­nek a Kozmosz—261 műhold segítségével történő kutatá­sában részt vettek a bolgár, a magyar az NDK-beli, a lengyel, a román, a szovjet és a csehszlovák földi obszerva­tóriumok. Most. augusztus 7-én fel­bocsátották az Interkozmosz— 3-at. Ezt jogosan nevezhet­jük szovjet—csehszlovák mű­holdnak minthogy tudomá­nyos készülékeit és berénde- zéseit a Szovjetunióban és Csehszlovákiában dolgozták ki. Célja a következő tudo­mányos kutatások elvégzése. Olyan berendézés segít­ségével, amely töltött ré­szecskék összetételének és ideiglenes variációinak kuta­tására szolgál, információk nyerhetők e részecskékről 207—1320 kilométer magas­ságban: tanulmányozható e részecskék áramlásainak nagysága, s függésük a nap- tevékenységtől. Meghatároz­hatók az elsődleges kozmikus sugarak áramlásai és színké­pei, tanulmányozhatók a Nap kozmikus sugarai, ame­lyek nagy kromoszférikus fel- lobbanások alkalmával ke­letkeznek, s a Föld közeli koz­mikus térségbe hatolnak. A kisfrekvenciák analizáto­rainak segítségével regisztrál­ható a kisfrekvenciás elek­tromágneses hullámok szín­képe és intenzitása; ez elő­segíti, hogy bizonyos adatokai szerezzünk az ionoszféra elektron koncentrációjának megoszlásáról és az ionok összetételéről. E készülék a kozmosz kis­frekvenciás elektromágneses jeleiről torzításmentesen to­vábbítja az információt a földi állomásokra, frekvencia modulációs ultrarövid hullá­mú adóberendezés segítségé­vel. A tudományos kísérlet vég­rehajtásához ismerni kell a műhold orientációját. Ezt a feladatot magnetométerrel oldják meg. A műhold-orien­tációt meghatározó rendszer feladata hogy a kozmikus térségnek tetszőleges pontján egy meghatározott időpont­ra vonatkozólag megállapítsa a koordináták csillagrendsze­rének és a műholddal szoro­san összefüggő koordináta- rendszer kölcsönös helyzetét. A magnetométer lehetővé fe­szi, hogy a földmágnességi mező feszültségének alkotó vektorát megmérhessük, ez viszont elősegíti., hogy meg­határozzuk a műholddal kap­csolatos koordinátarendszert. Ezt a műszert a Szovjetunió­ban dolgozták ki és készítet­ték el Az Interkozmosz—3 műkö­dése idején a bolgár, a ma­gyar, az NDK-beli. a'lengyel, a szovjet és a csehszlovák obszervatóriumok regisztrál­ni fogják a kisfrekvenciás kisugárzásokat a Föld felszí­nén. Az ilyen egyidejű re­gisztráció, amelyet a műhold fedélzetén és a földi obszer­vatóriumokban végeznek, le­hetővé teszi, hogy tanulmá­nyozzák az ionoszférának a kisfrekvenciás elektromágne­ses hullámok terjedésére gya­korolt befolyását. E kísérlet előkészítését és megvalósítását 2 évvel ez­előtt kezdték el. A szovjet és a csehszlovák szakemberek ismételten ta­lálkoztak. megbeszélték a technikai kérdéseket és ki­dolgozták a technikai do­kumentációt, fA szovjet tu­dósok rendelkezésre bocsá­tották a műszer elkészítésé­hez szükséges bizonyos ele­meket és anyagokat. A csehszlovák szakemberek ez év tavaszán a szovjet vi­lágűr-repülőtéren, a műhold modelljén kipróbálták a ké­szülékeket. Imitáltak az egész repülést. valamennyi műszer működését ellenőriz­ték. A kísérletben részt vett csehszlovák szakemberek ek­kor ismerkedtek meg először annak a munkának egész folyamatával, és összes fel­tételével, amely a műhold- fellövés előkészítésével kap­csolatos _ ,,i A műhold útjának irányí­tására szovjet és csehszlovák szakemberekből operatív cso­port alakult. A műhold ösz- szes rendszerei normálisan működnek. Az Inter­kozmosz—3 fedélzetéről már érkeznek á tudományos in­formációk A cseh szakemberek annak idején az Interkozmosz—1 műholdat, amelyen az ő tu­dományos műszereik voltak, Fecske—1-nek nevezték eb Köszöntjük cséhszlovákiai kollégáinkat a Fecske—2 si­keres felbocsátása alkalmá­ból! Kambodzsában folytatódnak a harcok. Képünkön: a fővárostól mintegy 140 kilomé­ternyire lévő Kompong Thom városka felöl füstoszlopok törnek az ég felé. (Kélet-MagyarorSzág telífotó) Valentyln Kozirev. a Szovjet Tudományos Aka­démia ,Interkozmosz” taná­csának titkára. Gerencsér Miklós: fekete tét i4. A bárónak semmit se mondott. Keresztülsétált a Kazinczy utca torkolatán, majd se nem lassan, se nem kapkodó tempóban elhalad) a Széchenyi teret szegélyező házak mellett. Egy szövet­bolt, egy fényképész. egv cipőüzlet következett, majd hideg légáram örvénylett lába köré a Kenyér közből. Szelíd és tűnődő volt a holdfényes este. A szemközti Lloyd-épület ablakain opa- 16s csillogás derengett. Má­ria csillagkorönás szobra le­begni látszott magas oszlo­pán, a tél* közepe fölött. Sehol egy élő. sehol egy jele annak, hogy a házak­ban emberek lélegeznek. A két nyilas szótlanul. egy­ezerre lépkedett. Köteles Lénké mögött. Ismét dúdolni kezdett a lány. ’f'étova, suttogó dal­lamokkal hintette télé a Jedlik Ánvos utcát. majd bátorodó hangon érthető szavakká tisztult a dúdolás ,,Ez lett a vésítünk. mind a kettőnk veézte..." A két nyilasnak egyszer sem kellett mondania, mer­re menjen. Kis retiküljét a melódia dallamára ringatva tartott a Mosoni-Duna felé. A Kreszla-háznál felnézett a furcsa épület tűzfalára, ahonnan zöld kötényes törpe nevetett rá a kis ablakocs­kából. Át ballagott az utca jobb oldalára, s lépésről lé­pésre nagyobbodott előtte a révfalusi híd elegáns félkör­íve. Váratlanul nyilas jár­őr toppant eléje a Dunakapu tér felől. Ügyét sé vetett bájuk, ment tovább. A járőr két tagja felismerte a skro- fulózísos Kovácsot tiszte­legtek, sarkon fordultak. Köteles Lenke a hídon már nem dúdoló Retiküljét görcsösen az oldalához szo­rította. néha-néha az alah’ hömpölygő folyóra pillan tott, majd gyorsan előre­kapta fejét. — Jobbra — szólt néki Kovács halkan, mintegy tá lékoztatásul. — A Csermák Gusztá' félé ft"' -'éfésfő és Végytisz­tító üzem előtt jobbra for­dult, változatlanul friss lép­tekkel folytatta útját a gá­ton. Elhagyták a magas nyárfákat, majd a csónak­házat. Balról hosszú barac­koskert szegélyezte a gátat. Amikor a barackoskert is mögöttük maradt, Kovács újra megszólalt: — Állj. Lépcsősor vezetett lé a folyóhoz. Hat lépcsőfok lát­szott ki a vízből Köteles Lenke a legfelső fokra állt. arccal a Dunának. Kissé megemelkedett, tüdejét szí­ri ültig szívta lévegővél, — Hála istennek, megér­keztünk... — mondta hosszú sóhajtással. Egész úton egyszer sem fordult vissza Most is úgy lett. mintha fogalma sem lenne arról, hogy mi törté­nik mögötte. — Tedd te a retikúit. meg az irhabundát — szólt rá Kovács megint úgy. mintha tárgyilagosan kérné valamire. Lenke szót fogadott. Igen fipvelmesen a lépcső szegé­lyére állította patkó alakú retiküljét. majd épp ilyen elővigyázatosan kigombolta irhabundáját, levetette. a f étikül mellé igazította Eközben semmi jelét nen adta annak, hogy tudomá­sa lenne a nyilasokról. Szűk szoknyájában, feszes puló­verében. a hátára omló oosszú hajával úgy állt kar­csú bokáján, - mint az áb­rándos nők. akiknek érzel­mi hajlamuk van arra, hogy elmerengjenek a folyópar­ton holdfényes éjszakákon. Megbabonázottan állt mö­götte a két nyilas. Kovács kizökkent alattomos közö­nyéből, idegesen szoronga’- ta revolverét. Követelőn megrándult egész nyomorét teste, így sürgette Kővári Simont, hogy lőjön már. Kővári Simon csak állt te­hetetlenül. A Forradásos Ko­vács erre megcélozta kacska kezével a lány fejét, meg­húzta a ravaszt, de a pisz­toly nem sült el. A lomha Kővári erre közelebb lépett, s alig égy méterről tüzelt Köteles Lenkére Lenke homorúra feszült, mint az íj. Háttal a lép­cső szegélyére zuhant és éles jajgatás tört fel belőle. Kovács közben kilökte pisz­tolyából a rossz töltényt, gyorsan élesre töltött, s tíz centis közelről az áldozat léjébe lőtt. Lénké tovább iajgatott, hasítóbban, mint az előbb Kővári Simon a hajába markolt, megemelte, mindkét oldalról egy-egy lövéssel lyukasztotta át a nállyhaáh cmfwy vbgkqjbi lány Halántékát. A jajgatás azonnal megszűnt, de he­lyette hörgés bugvborékolt elő Lenke nedves száján. A nyilasakat rémület szállta meg. gyilkoló rutinjuk őr­jöngést« csapott át. Kővári Simon csizmasarokkal rug­dosta a hörgő lány fejét, Kovács pisztolyaggyal segí­tett neki. Tébolyuk nem tudta bennük legyőzni a pá­nikot. Amikor Kovács pisz­tolya agyán a burkolat is meg­repedt, s ä lánv még min­dig nyöszörgőit hörögve, gyorsan a vízbe lökték. Feldultan menekültek el a gyilkosság helyszínéről. Kovács kapkodva ragadta fel az irhabundát. Kővári Simon a retiküllel távozott futólépésben. A révfalui hídfeljáró ma­gas lábazata mögül a sza­kállas báró toppant elébük. Figyelte a távolból, hogyan haitink vérre narancsát. Kő­váritól szó nélkül elvette a retikült, de Kovácsnak meg­hagyta az irhabundát. — Ma éjszaka még szá­mítok rátok — mindössze énnvit mondott a Kisfaludy utcái irodáig. Hivatalába érve feltár­csázta Weinhoffert. Amígki- cséngett a hívás, feszes \d- gyázzállásba merevedett. Parancsnoka borgőzös hang­jára harsányan szavalta: — Alázatosan jelentem, a feladat végrehajtva! Újabb utasítást kefék! Rendben van, báró szomszéd — dünnyógte va­lamivel barátságosabban Weinhoffér. — Közben gon­dolkoztam a kéréseden. Semmi akadályé, hogy a fel. ügyeléted alá helyezzük a vegyésházasok gettóját. — Köszönöm alázattal! A bizalomért hűséggel fizetek! — El is várom. Gyere át, unatkozik éz a tényői Ba- lo"h Ferenc. Járassuk el vele a Sztálin-táncot. — Szokása szerint ezúttal . is hirtelen tette le a kagylót. Strahlendórof nagy haj­landóságot 1 érzett késedelem nélkül a vármegyeházára ro­hanni, azonban visszatartot­ta kutató mániája. Izgatta, hogy mi lehet Köteles Len­ke rétiküljében Talált ben­ne három pengő huszonnégy fillért, egy azsurozott batiszt zsebkendőt, egy mindkét ol­dalán foncsorozott zsebtük­röt. fehér szarufésűt, fél tubus Kalodont fogkrémet, pici dobozban egy darabka ibolya illatú szappant. És talált benne egy bú­csúlevelet Faragó Bélának címezi-e. A báró zsebre vágta, hogy átvigye Wein- hoffernek. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents